Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

Vasárnap, 1984. április 15. 3 Pavilonháborű Rendteremtés Szegeden bódé- és butikügyben A pavilonháború idén ta­vaszra éleződött lei Szege­den, főleg a Dugonics ler ürügyen. Kevesen tudjak, hogy a proDlema hivatalos iarsadalmt erzekelése azon­ban jóval megelőzte a mostani helyzetei. A városi tanacs vegrehajto bizoitsa­ga meg januári első ülésén határozaloa foglalta a vá­rosban épülő pavilonök, bu­tikok épitesének felülvizs­gálatát, olyan szempontból, hogy megieielnek-e ezek a hatályos rendelkezeseknek, s meginkább, hogy mi le­gyen a követendő elv es el­járás a jövőben. * Népes és szakértő bizott­ságok dolgoztak ezen a té­mán, amíg a vb ele került a jelentés. Tanácstagok, ta­nácsi szakosztályok képvi­selői, társadalmi és tömeg­szervezetek együttes vizs­gálódása alapján mérték fel a helyzetet. A vizsgálat közel száz pavilonra ter­jedt ki. s nem csak tény­megállapításokat tartal­maz, hanem konkrét javas­Latokat is. A pavilonok emelésének előzményeire az volt a jel­lemző, hogy korábban ide­iglenes engedélyeket adott ki a hatóság, azzal a meg­szorítással, hogy ezek le­jártakor fennáll a kockázat: az engedélyt nem hosszab­bítják meg. Később enge­délyt adtak ki falazott épü­letekre is, közterületfejlesz­tési engedéllyel. A lakosság ezt az akciót egyrészt meg­elégedéssel fogadta, hiszen a kevésbé ellátott területe­ken enyhítette a gondjait, ugyanakkor kifogásokat is megfogalmazott, különösen a pavilonok esztétikai meg­jelenésével összefüggésben, avagy indokolatlan burján­zásukkal szemben. Ellen­kezések és követelések . ..— ez a két pólus meglehető­sen messze esik egymástól, de hogy harmóniái Ketl te­remtem a s¿elsősegek. kö­zött, az egyszerre iaaossagi és tanacsi erdek. A társadalmi bizottságok vizsgálata alapján az az ál­láspont alakúit ki, hogy eb­ben a temáoan átfogo ren­dezettségre van szükség. A jövőben lehetőleg csak olyan pavilontelepitésre ad­jon engedélyt a tanács, amely a környezetbe illesz­kedik:, nem zavarja a köz­lekedési rendet, valóságos lakossági igényt szolgál, s átgondolt, lehetőleg csopor­tos telepítésbe sorolható. A lakosság ítélkezését ezek­ben a kérdésekben sem le­het mellőzni — a vizsgáló­dás tehát az elvi szempon­tokon túl konkrét állásfog­lalásokat is tartalmaz, ami­ket a végrehajtó bizottság jóváhagyott. Megszünteté­sekről, szigorításokról, át­csoportosításokról, elren­delt csinosításokról, tataro­zásokról is szó esik ebben a sorban. * A végrehajtó bizottság határozatában mindenek­előtt azt rendelte el, hogy a tanácsi szakosztályok mérjék fel azokat a terüle­teket, ahol csoportosan le­het és érdemes pavilonokat elhelyezni, a szükséges köz­műcsatlakozások lehetősé­gével, a városesztétikai szempontok megfelelő tisz­teletével. E pavilonokra ajánlati terveket, terv csa­ládot, gazdaságosan kivite­lezhető. esztétikus igényű variánsokat kell készíttetni. Feltétlenül szükségesnek ítélte határozatában a vb, hogy a terveket, elképzelé­seket az érintett területek közvéleménye minősítse, Költözéskrónika Az eltelt héten jó ütem­ben folytatódott a Somogyi­könyvtár átköltöztetése az uj épületbe. Szerdáig be­fejezték a Vár utcai, volt gyermekkönyvtár és a Ta­nácsköztársaság úti ifjúsági es művészeti részleg könyv­állományának áttelepítését. A régi Somogyi helyisé­gei igencsak megváltozott képüket mutatják a kíván­csiskodóknak. A volt olva­sóterem teljesen kiürült, jórészt a polcokat is lesze­relték. Átvitték már a köl­csönzőirészleg köteteit is, ennek polcai azonban most is roskadoznak: ide helyez­ték át tudniillik a „vasrak­tár" polcainak terhét, hogy a vasállványzatot mielőbb Békéscsabára tudják kül­deni. Ott „átszerelik", visz­szahozzák, és a Dóm téri palota negyedik szintjén állítják újra szolgálatba. A regi ház legfelső szintjén levő raktárban is egyre üresednek a polcok. Innen válogatják, s részben már át is telepitették a legré­gibb állomány kincseit. Egyszersmind — dr. Csűri Károlyné irányításával — már is alakítják az új ház­ban a Somogyi-emlékkönyv­tárt: a legértékesebb könyv­anyag kap helyet ebben a régi bútorokkal berende­zett, „tükörablakokkal", tűzgátló ajtókkal védett, s a könyvtárosok által féltve óvott .szentélyben". Jórészt a Somogyi-adomány kin­csei, de az azóta beszerzett régiségek. ritkaságok, kónyveszeti, könyvtár- es nyomdatörténeti ertekek is. Az elmúlt hét költözés­krónikájához tartozik, hogy bár pénteken komolyaDD dolguk akadt a katonáknak, a munka nem állt meg: hétfőre több száz tele lá­da várja a teherautóikat. Tegnap, szombaton délelőtt ismét vállalták a munkát a könyvtárosok: a művészeti könyvtárban a lemezeket csomagolták. Az elmúlt na­pokban a szalámigyár, a kábelgyár, a DÉLKP és a Postaigazgatóság egy-egy brigádja végezte el koráb­ban megajánlott munkáját, elsősorban az új épületben a takarítást, de katalógust is „építettek". Egy gumi­gyári és egy „olajos" bri­gád szerelői a vasállvány­zatot szedték szét a régi házban, s velük dolgozott Kovács László, aki egyéni­leg jelentkezett társadal­mi munkára; speciális szak­értelmére (a Salgó-féle áll­ványok szerelése) most volt szükség, jött is, mihelyst megkapta a táviratot... A Villanyszerelő-ipari Válla­lat Kandó brigádja pedig az olvasóteremben, az otta­ni fémállványzatról a fény­csöveket szerelte le. A köl­tözködés megkezdésétől az elmúlt péntekig már 17 szocialista brigád, összesen 120 ember segített a könyv­tárosoknak. S. E. Msjezdídött a fácánkeltetés vagy egyeztesse. Külön is megvizsgálandó a vb állás­foglalása szerint a Belvá­rosban és az Északi város­rész 1/B ütemében kiala­kult helyzet. A továbbiak­ban eljárási normatíva lesz a működési engedély meg­adása a tervezett pavilon­épiteshez. Belvárosi közte­rületeken a vb állásfoglalá­sa szerint csak könnyűszer­kezetes paviionépítésre ad­ható ki engedély. A megvizsgált pavilonok­ról a Dizoiisagott nem egy esetoen oiyan otzonyitványt annoitaK KI, hogy jelen­legi netyüKun, mostani tor­maiuniuKoan, vagy eszteti­üai anapoiuKoan nem tan­hatok meg. LángussUiok, gongyölegtaxulók, Kuionoo­zo tueigienes oodék lótott konuutt meg tenát a vész­harang — egyreszt ugy, hogy telepítesi natáridejuK lejartával nem hosszaboít­jaK meg engedélyüket, más­reszt ugy, nogy elrendelik átnelyezesüket, átalakítá­sukat, rendbetételüket stb. A Belváros esetében az a társadalmi igény, hogy köz­területen csak igen korlá­tozott mértékben emelhe­tők pavilonok, a Széchenyi ter pedig kifejezetten tilal­mas terület legyen. A belvá­rosi pavilonok — ahol meg­engednető és szükséges — inkább „közterületi bútor" jelleget öltsenek. A lakó­házaK udvarán, főleg a sé­táló utcákban, kapualjak­ban, kisebb alapterületű üz­letek kialakíthatók, megfe­lelő körültekintéssel. A vizsgálódásban részt­vevő tömegszervezetek kép­viselői igényt tartanak ar­ra, hogy pavilonok csopor­tos elhelyezési lehetőségei­nek feltárása után, a pá­lyázatok meghirdetése előtt fejthessék ki véleményüket a javaslatokkal kapcsolat­ban. Álláspontjuk szeri Wt á pavilonok engedélyezési el­járásában elvi építési enge­délyt kellene .előírni, s bi­zottságnak kellene döntenie az elhelyezésről. Helyesnek tartanák, ha ajánlati tervet, tervcsaládot dolgoznának ki építőművészek az építte­tők orientálására, gazdasá­gos és esztétikus megoldá­sokra. A pavilonháborúban a végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén kiadott állás­foglalás igen időszerű volt. Sajnálatos, hogy a hatóság néhány helytelen korábbi döntése, tétovasága már­már helyrehozhatatlan. Olyan értelemben is az, hogv egy-két megbocsátha­tatlan fuseráció tartósan zavarni fogja városi köz­érzetünket. • • — Első számú vezetői munkakörben rendkívül na­gyok a kockázati tényezők. Kockáztatunk például a szerződéskötésekkel. A mi gyárunkkal szemben na­gyobbak a piaci igények, mint amennyit a létszá­munk és a gépi kapacitá­sunk termelni tud. Az alap­anyag-ellátásunk bizonytalan. Milyen szerződéseket kös­sünk? Biztosítanunk kell a folyamatos és elegendő munkát a dolgozóinknak, a partnert sem lehet cserben­hagyni, de a kockáztatás a kábel esetében az egész népgazdaságot is érinti. So­kat vállaljunk? Az ország érdekei ezt kívánnák, mert így kevesebb a tőkés im­port. Hátha lesz alapanyag, nem lesz géphiba és influ­enzajárvány, és hátha ma­radhatnak a végéemkák ... Ha pedig valami zavar lesz, mindjárt kezdődik a , szer­ződésszegés. szemrehányás, kötbérezés, nyilvános elma­rasztalás bírósági eljárás­sal... Nekünk egyidejűleg kell megvalósítani a racio­nális, tervszerű termelést, és nem hagyhatunk figyel­men kívül szociális követel­ményeket sem. E kettő sok­szor ütközik egymással. Pél­dául: meddig lehet elmenni a munkafegyelem megköve­telésében ? A kockáztatás­nak egy másik területe a műszaki fejlesztési döntési kör. Ha rosszul használjuk fel az adott pénzmennyisé­get, nem érjük el a meg­hirdetett célt. — A műszaki döntésekhez szükséges információkhoz nehezebb-e vidéki vezető­ként hozzájutni? — Föltétlenül. Számunk­ra a vállalati központ össze tudja gyűjteni a Budapesten koncentrálódott információ­kat. Nehezebb lenne a hely­zetünk. ha ezeket az érte­süléseket magunknak kelle­ne beszerezni. Magyarország végletesen fővároscentrikus. Következésképp minden in­formáció, minden fejlesztési intézet, szinte minden mű­szaki jellegű egyetem ott található. A műszaki fejlesz­téshez szükséges informá­ciók nagyobb energiával szerezhetők be Szegeden, mint Budapesten. — Mekkora a vezetők sze­mélyes kockázata? — A kockázat egy kicsit valószínűségszámítási já­ték. Az a véleményem, hogy ezen az eleve kockáztatáson úgy lehetne változtatni, hogyha lenne egy megbíz­ható módszer, amellyel az emberek vezetőkészségét fo­lyamatosan lehetne mérni. Például: tesztek, próbák, vizsgálatok. Tizenöt évvel ezelőtt volt ilyen kísérlet az építőiparban. Sajnos, a Tombácz József Életkora: 44 év. Iskolai végzettsége: Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar és gazdasági szak­mérnöki tagozat; eddi­gi munkahelyei: Csong­rád megyei Húsipari Vállalat, Tömegcikk Ipa­ri Szövetkezet, Déri Miksa Szakközépiskola, Szegedi Fémipari Vál­lalat (később az Ikarus gyáregysége). 1978. november elseje óta a Szegedi Kábel­gyár igazgatója. folytatás azóta késik. Ám, ma is vannak „táltogképzök" több iparágban, ezekre való jelölés előtt nem vizsgálják a vezetőkészséget. A válla­latok jelölnek egy személyt, sokszor éppen olyat külde­nek, aki a cégnél valami miatt útban van. — Mi a véleménye a ki­választás újdonságáról, a pá­lyázati rendszerről? — A pályázati rendszert már mi is kipróbáltuk gyá­ron belül. Többen jelentkez­tek. de ez könnyebb eset volt, mert mi valamennyiü­ket ismertük. Más a helyzet, ha első számú vezetőt ke­resnek. Ha valakinek jó a nacionáléja és jelentkezik, akkor gyanússá válik, miért akar elmenni? Miért nem a régi helyén valósítja meg az elképzeléseit? Ha vala­kinek rossz a nacionáléja, Megkezdődött a mestersé­ges fácánkeltetés a Szolnok megyei vadásztársaságok abádszalóki telepén. A 16, kifejezetten vadmadártojások keltetésére.tervezett olasz és francia gyártmányú gépbe elsőként 40 ezer fácán tojást raktak be. Valamennyit a megye öt zárt fácánoskert­jében gyűjtötték össze, A szárnyas apróvadakban bő­velkedő Szolnok megye va­dászai az idei tavaszon 420 —450 ezer fácántojást akar­nak összegyűjteni és mester­ségesen kikeltetni. Arra szá­mítanak. hogy legalább 300 ezer egészséges csibét nyer­nek. A kisfácánokat 10—12 hetes korukban engedik sza­badot*. Fokozódnak a minőségi követelmények a bőrdíszműpiacon. Ezért igény szerint, többlet­termeléssel kívánják elérni a tavalyi nyereséget a Szegedi Bőrdíszmű Isz-ben, ahol 7—8 százalékos termelésnövekedést akarnak. 1984-ben 771 ezer táska készítését tervezik. Ter­mékeik 70 százalékát a Szovjetunióba szállítják szóba sem jöhet. Az az ér­zésem, a legtöbb vállalat első számú vezetői pályáza­tánál a felső szintű vezetők nemcsak a jelentkezésekre hagyatkoznak. A kiírás előtt a környezetükben körülnéz­nek, hogy kit tudnának ki­nevezni. Van egy esetleges jelölt és utána jöhetnek a pályázatok. — önt általában szigorú vezetőnek tartják ... — Igen. többször ért már ez a vád. Én ezt nem hi­szem, csak szeretem a ra­cionalitást. Szeretek betar­tani alapvető vezetési elve­ket. Ha megbeszélünk va­lamit, annak vagy valami­lyen szabálynak a megsér­tését nem tudom elnézni. Ha az általam legjobban szeretett dolgozó ittasan ér­kezik dolgozni, akkor nincs kegyelem, nem való ide. Az is a vezetői elveim közé tartozik, hogy demokratiku­san kell irányítani. Ilyen vezető beosztásban már ¡könnyebben mondják azt. hogy „Ügy van, Tombácz Elvtárs!"... Akkor is, ha nincs úgy. Ennek könnyen be lehet dőlni, de ez nagy veszélyeket rejt magában. Aki elhiszi magáról, hogy eleve igazmondó, rengeteg rossz döntést hoz. — Mekkora szerepe van a dolgozók körében a vezető megítélésében a fellépésnek, a szónoki tehetségnek? — Nagyon nagy szerepe van. Azok a vezetők vannak jobb helyzetben, akiknek van egy kis színészi adott­ságuk. Persze, a rutin mel­lett. A szereplésben volt egy kis gyakorlatom, mert taní­tottam a Déri Miksa Szak­középiskolában és az Élel­miszeripari Főiskolán. De amikor az Ikarusból a Ká­belgyárba kerültem, bizony remegett a lábam, és el­akadt a hangom néhány­szor az első két beszédem­nél. Az előadó beszéd a kisebb feladat. Nagyobb a súlya a hétköznapok kom­munikálásának. amikor ket­tő-három-öt emberrel be­szélgetünk. — Mire figyel a szemé­lyes kapcsolataiban egy ve­zető? — Én olyan embernek tartom magam, mint húsz­ból tizenkilenc. Nyitott tí­pusú ember vagyok. Elvem, hogy az egész gyárral dol­gozom együtt, és aki tesz valamit a Kábelgyár előre­haladásáért, az munkatár­sam. Nem hiszem, hogy a beosztás miatt szabad kü­lönbséget tenni, de differen­ciálni lehet a végzett mun­ka minősége szerint. Azt a munkatársamat, aki kon­centrált figyelemmel, nagy­értékű gépen, évek óta egyetlen hiba nélkül milliós értékeket állit elő. nagyon szeretem és tisztelem. Nem .ugyanez a helyzet azzal, akiről azt hallom, hogy már megint igazolatlanul mu­lasztott, munkáját nem vé­gezte el. — Közel hat éve a sze­gedi Kábelgyár igazgatója. Még mindig a fiatal vezetők közé tartozik. Az ön helyé­ben sokan éreznék úgy. hogy közeleg az időpont, amikor felajánlják a maga­sabb beosztást. A trösztbeni vagy minisztériumi munkára gondolok... — Azzal, hogy sportolok ds, eddig volt megfelelő fi­zikai teherbírásom. Már kétszer végigéltem azt a szituációt, hogy „import ve­zető" vagyok, idegenül, egy rendszerbe bedobva. A gaz­dasági rendszerben is műkö­dik az idegen test kivetésé­nek mechanizmusa. Ahhoz, hogy ne ez történjen meg. hanem a befogadás és az elismerés következzen be, nagyon kemény energiákat kell felszabadítani. Az az óhajom, hogy egy jól mű­ködő szegedi Kábelgyárban még sokáig igazgató lehes­sek. Bőle István

Next

/
Thumbnails
Contents