Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-15 / 89. szám
Vasárnap, 1984. április 15. 3 Pavilonháborű Rendteremtés Szegeden bódé- és butikügyben A pavilonháború idén tavaszra éleződött lei Szegeden, főleg a Dugonics ler ürügyen. Kevesen tudjak, hogy a proDlema hivatalos iarsadalmt erzekelése azonban jóval megelőzte a mostani helyzetei. A városi tanacs vegrehajto bizoitsaga meg januári első ülésén határozaloa foglalta a városban épülő pavilonök, butikok épitesének felülvizsgálatát, olyan szempontból, hogy megieielnek-e ezek a hatályos rendelkezeseknek, s meginkább, hogy mi legyen a követendő elv es eljárás a jövőben. * Népes és szakértő bizottságok dolgoztak ezen a témán, amíg a vb ele került a jelentés. Tanácstagok, tanácsi szakosztályok képviselői, társadalmi és tömegszervezetek együttes vizsgálódása alapján mérték fel a helyzetet. A vizsgálat közel száz pavilonra terjedt ki. s nem csak ténymegállapításokat tartalmaz, hanem konkrét javasLatokat is. A pavilonok emelésének előzményeire az volt a jellemző, hogy korábban ideiglenes engedélyeket adott ki a hatóság, azzal a megszorítással, hogy ezek lejártakor fennáll a kockázat: az engedélyt nem hosszabbítják meg. Később engedélyt adtak ki falazott épületekre is, közterületfejlesztési engedéllyel. A lakosság ezt az akciót egyrészt megelégedéssel fogadta, hiszen a kevésbé ellátott területeken enyhítette a gondjait, ugyanakkor kifogásokat is megfogalmazott, különösen a pavilonok esztétikai megjelenésével összefüggésben, avagy indokolatlan burjánzásukkal szemben. Ellenkezések és követelések . ..— ez a két pólus meglehetősen messze esik egymástól, de hogy harmóniái Ketl teremtem a s¿elsősegek. között, az egyszerre iaaossagi és tanacsi erdek. A társadalmi bizottságok vizsgálata alapján az az álláspont alakúit ki, hogy ebben a temáoan átfogo rendezettségre van szükség. A jövőben lehetőleg csak olyan pavilontelepitésre adjon engedélyt a tanács, amely a környezetbe illeszkedik:, nem zavarja a közlekedési rendet, valóságos lakossági igényt szolgál, s átgondolt, lehetőleg csoportos telepítésbe sorolható. A lakosság ítélkezését ezekben a kérdésekben sem lehet mellőzni — a vizsgálódás tehát az elvi szempontokon túl konkrét állásfoglalásokat is tartalmaz, amiket a végrehajtó bizottság jóváhagyott. Megszüntetésekről, szigorításokról, átcsoportosításokról, elrendelt csinosításokról, tatarozásokról is szó esik ebben a sorban. * A végrehajtó bizottság határozatában mindenekelőtt azt rendelte el, hogy a tanácsi szakosztályok mérjék fel azokat a területeket, ahol csoportosan lehet és érdemes pavilonokat elhelyezni, a szükséges közműcsatlakozások lehetőségével, a városesztétikai szempontok megfelelő tiszteletével. E pavilonokra ajánlati terveket, terv családot, gazdaságosan kivitelezhető. esztétikus igényű variánsokat kell készíttetni. Feltétlenül szükségesnek ítélte határozatában a vb, hogy a terveket, elképzeléseket az érintett területek közvéleménye minősítse, Költözéskrónika Az eltelt héten jó ütemben folytatódott a Somogyikönyvtár átköltöztetése az uj épületbe. Szerdáig befejezték a Vár utcai, volt gyermekkönyvtár és a Tanácsköztársaság úti ifjúsági es művészeti részleg könyvállományának áttelepítését. A régi Somogyi helyiségei igencsak megváltozott képüket mutatják a kíváncsiskodóknak. A volt olvasóterem teljesen kiürült, jórészt a polcokat is leszerelték. Átvitték már a kölcsönzőirészleg köteteit is, ennek polcai azonban most is roskadoznak: ide helyezték át tudniillik a „vasraktár" polcainak terhét, hogy a vasállványzatot mielőbb Békéscsabára tudják küldeni. Ott „átszerelik", viszszahozzák, és a Dóm téri palota negyedik szintjén állítják újra szolgálatba. A regi ház legfelső szintjén levő raktárban is egyre üresednek a polcok. Innen válogatják, s részben már át is telepitették a legrégibb állomány kincseit. Egyszersmind — dr. Csűri Károlyné irányításával — már is alakítják az új házban a Somogyi-emlékkönyvtárt: a legértékesebb könyvanyag kap helyet ebben a régi bútorokkal berendezett, „tükörablakokkal", tűzgátló ajtókkal védett, s a könyvtárosok által féltve óvott .szentélyben". Jórészt a Somogyi-adomány kincsei, de az azóta beszerzett régiségek. ritkaságok, kónyveszeti, könyvtár- es nyomdatörténeti ertekek is. Az elmúlt hét költözéskrónikájához tartozik, hogy bár pénteken komolyaDD dolguk akadt a katonáknak, a munka nem állt meg: hétfőre több száz tele láda várja a teherautóikat. Tegnap, szombaton délelőtt ismét vállalták a munkát a könyvtárosok: a művészeti könyvtárban a lemezeket csomagolták. Az elmúlt napokban a szalámigyár, a kábelgyár, a DÉLKP és a Postaigazgatóság egy-egy brigádja végezte el korábban megajánlott munkáját, elsősorban az új épületben a takarítást, de katalógust is „építettek". Egy gumigyári és egy „olajos" brigád szerelői a vasállványzatot szedték szét a régi házban, s velük dolgozott Kovács László, aki egyénileg jelentkezett társadalmi munkára; speciális szakértelmére (a Salgó-féle állványok szerelése) most volt szükség, jött is, mihelyst megkapta a táviratot... A Villanyszerelő-ipari Vállalat Kandó brigádja pedig az olvasóteremben, az ottani fémállványzatról a fénycsöveket szerelte le. A költözködés megkezdésétől az elmúlt péntekig már 17 szocialista brigád, összesen 120 ember segített a könyvtárosoknak. S. E. Msjezdídött a fácánkeltetés vagy egyeztesse. Külön is megvizsgálandó a vb állásfoglalása szerint a Belvárosban és az Északi városrész 1/B ütemében kialakult helyzet. A továbbiakban eljárási normatíva lesz a működési engedély megadása a tervezett pavilonépiteshez. Belvárosi közterületeken a vb állásfoglalása szerint csak könnyűszerkezetes paviionépítésre adható ki engedély. A megvizsgált pavilonokról a Dizoiisagott nem egy esetoen oiyan otzonyitványt annoitaK KI, hogy jelenlegi netyüKun, mostani tormaiuniuKoan, vagy esztetiüai anapoiuKoan nem tanhatok meg. LángussUiok, gongyölegtaxulók, Kuionoozo tueigienes oodék lótott konuutt meg tenát a vészharang — egyreszt ugy, hogy telepítesi natáridejuK lejartával nem hosszaboítjaK meg engedélyüket, másreszt ugy, nogy elrendelik átnelyezesüket, átalakításukat, rendbetételüket stb. A Belváros esetében az a társadalmi igény, hogy közterületen csak igen korlátozott mértékben emelhetők pavilonok, a Széchenyi ter pedig kifejezetten tilalmas terület legyen. A belvárosi pavilonok — ahol megengednető és szükséges — inkább „közterületi bútor" jelleget öltsenek. A lakóházaK udvarán, főleg a sétáló utcákban, kapualjakban, kisebb alapterületű üzletek kialakíthatók, megfelelő körültekintéssel. A vizsgálódásban résztvevő tömegszervezetek képviselői igényt tartanak arra, hogy pavilonok csoportos elhelyezési lehetőségeinek feltárása után, a pályázatok meghirdetése előtt fejthessék ki véleményüket a javaslatokkal kapcsolatban. Álláspontjuk szeri Wt á pavilonok engedélyezési eljárásában elvi építési engedélyt kellene .előírni, s bizottságnak kellene döntenie az elhelyezésről. Helyesnek tartanák, ha ajánlati tervet, tervcsaládot dolgoznának ki építőművészek az építtetők orientálására, gazdaságos és esztétikus megoldásokra. A pavilonháborúban a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén kiadott állásfoglalás igen időszerű volt. Sajnálatos, hogy a hatóság néhány helytelen korábbi döntése, tétovasága mármár helyrehozhatatlan. Olyan értelemben is az, hogv egy-két megbocsáthatatlan fuseráció tartósan zavarni fogja városi közérzetünket. • • — Első számú vezetői munkakörben rendkívül nagyok a kockázati tényezők. Kockáztatunk például a szerződéskötésekkel. A mi gyárunkkal szemben nagyobbak a piaci igények, mint amennyit a létszámunk és a gépi kapacitásunk termelni tud. Az alapanyag-ellátásunk bizonytalan. Milyen szerződéseket kössünk? Biztosítanunk kell a folyamatos és elegendő munkát a dolgozóinknak, a partnert sem lehet cserbenhagyni, de a kockáztatás a kábel esetében az egész népgazdaságot is érinti. Sokat vállaljunk? Az ország érdekei ezt kívánnák, mert így kevesebb a tőkés import. Hátha lesz alapanyag, nem lesz géphiba és influenzajárvány, és hátha maradhatnak a végéemkák ... Ha pedig valami zavar lesz, mindjárt kezdődik a , szerződésszegés. szemrehányás, kötbérezés, nyilvános elmarasztalás bírósági eljárással... Nekünk egyidejűleg kell megvalósítani a racionális, tervszerű termelést, és nem hagyhatunk figyelmen kívül szociális követelményeket sem. E kettő sokszor ütközik egymással. Például: meddig lehet elmenni a munkafegyelem megkövetelésében ? A kockáztatásnak egy másik területe a műszaki fejlesztési döntési kör. Ha rosszul használjuk fel az adott pénzmennyiséget, nem érjük el a meghirdetett célt. — A műszaki döntésekhez szükséges információkhoz nehezebb-e vidéki vezetőként hozzájutni? — Föltétlenül. Számunkra a vállalati központ össze tudja gyűjteni a Budapesten koncentrálódott információkat. Nehezebb lenne a helyzetünk. ha ezeket az értesüléseket magunknak kellene beszerezni. Magyarország végletesen fővároscentrikus. Következésképp minden információ, minden fejlesztési intézet, szinte minden műszaki jellegű egyetem ott található. A műszaki fejlesztéshez szükséges információk nagyobb energiával szerezhetők be Szegeden, mint Budapesten. — Mekkora a vezetők személyes kockázata? — A kockázat egy kicsit valószínűségszámítási játék. Az a véleményem, hogy ezen az eleve kockáztatáson úgy lehetne változtatni, hogyha lenne egy megbízható módszer, amellyel az emberek vezetőkészségét folyamatosan lehetne mérni. Például: tesztek, próbák, vizsgálatok. Tizenöt évvel ezelőtt volt ilyen kísérlet az építőiparban. Sajnos, a Tombácz József Életkora: 44 év. Iskolai végzettsége: Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar és gazdasági szakmérnöki tagozat; eddigi munkahelyei: Csongrád megyei Húsipari Vállalat, Tömegcikk Ipari Szövetkezet, Déri Miksa Szakközépiskola, Szegedi Fémipari Vállalat (később az Ikarus gyáregysége). 1978. november elseje óta a Szegedi Kábelgyár igazgatója. folytatás azóta késik. Ám, ma is vannak „táltogképzök" több iparágban, ezekre való jelölés előtt nem vizsgálják a vezetőkészséget. A vállalatok jelölnek egy személyt, sokszor éppen olyat küldenek, aki a cégnél valami miatt útban van. — Mi a véleménye a kiválasztás újdonságáról, a pályázati rendszerről? — A pályázati rendszert már mi is kipróbáltuk gyáron belül. Többen jelentkeztek. de ez könnyebb eset volt, mert mi valamennyiüket ismertük. Más a helyzet, ha első számú vezetőt keresnek. Ha valakinek jó a nacionáléja és jelentkezik, akkor gyanússá válik, miért akar elmenni? Miért nem a régi helyén valósítja meg az elképzeléseit? Ha valakinek rossz a nacionáléja, Megkezdődött a mesterséges fácánkeltetés a Szolnok megyei vadásztársaságok abádszalóki telepén. A 16, kifejezetten vadmadártojások keltetésére.tervezett olasz és francia gyártmányú gépbe elsőként 40 ezer fácán tojást raktak be. Valamennyit a megye öt zárt fácánoskertjében gyűjtötték össze, A szárnyas apróvadakban bővelkedő Szolnok megye vadászai az idei tavaszon 420 —450 ezer fácántojást akarnak összegyűjteni és mesterségesen kikeltetni. Arra számítanak. hogy legalább 300 ezer egészséges csibét nyernek. A kisfácánokat 10—12 hetes korukban engedik szabadot*. Fokozódnak a minőségi követelmények a bőrdíszműpiacon. Ezért igény szerint, többlettermeléssel kívánják elérni a tavalyi nyereséget a Szegedi Bőrdíszmű Isz-ben, ahol 7—8 százalékos termelésnövekedést akarnak. 1984-ben 771 ezer táska készítését tervezik. Termékeik 70 százalékát a Szovjetunióba szállítják szóba sem jöhet. Az az érzésem, a legtöbb vállalat első számú vezetői pályázatánál a felső szintű vezetők nemcsak a jelentkezésekre hagyatkoznak. A kiírás előtt a környezetükben körülnéznek, hogy kit tudnának kinevezni. Van egy esetleges jelölt és utána jöhetnek a pályázatok. — önt általában szigorú vezetőnek tartják ... — Igen. többször ért már ez a vád. Én ezt nem hiszem, csak szeretem a racionalitást. Szeretek betartani alapvető vezetési elveket. Ha megbeszélünk valamit, annak vagy valamilyen szabálynak a megsértését nem tudom elnézni. Ha az általam legjobban szeretett dolgozó ittasan érkezik dolgozni, akkor nincs kegyelem, nem való ide. Az is a vezetői elveim közé tartozik, hogy demokratikusan kell irányítani. Ilyen vezető beosztásban már ¡könnyebben mondják azt. hogy „Ügy van, Tombácz Elvtárs!"... Akkor is, ha nincs úgy. Ennek könnyen be lehet dőlni, de ez nagy veszélyeket rejt magában. Aki elhiszi magáról, hogy eleve igazmondó, rengeteg rossz döntést hoz. — Mekkora szerepe van a dolgozók körében a vezető megítélésében a fellépésnek, a szónoki tehetségnek? — Nagyon nagy szerepe van. Azok a vezetők vannak jobb helyzetben, akiknek van egy kis színészi adottságuk. Persze, a rutin mellett. A szereplésben volt egy kis gyakorlatom, mert tanítottam a Déri Miksa Szakközépiskolában és az Élelmiszeripari Főiskolán. De amikor az Ikarusból a Kábelgyárba kerültem, bizony remegett a lábam, és elakadt a hangom néhányszor az első két beszédemnél. Az előadó beszéd a kisebb feladat. Nagyobb a súlya a hétköznapok kommunikálásának. amikor kettő-három-öt emberrel beszélgetünk. — Mire figyel a személyes kapcsolataiban egy vezető? — Én olyan embernek tartom magam, mint húszból tizenkilenc. Nyitott típusú ember vagyok. Elvem, hogy az egész gyárral dolgozom együtt, és aki tesz valamit a Kábelgyár előrehaladásáért, az munkatársam. Nem hiszem, hogy a beosztás miatt szabad különbséget tenni, de differenciálni lehet a végzett munka minősége szerint. Azt a munkatársamat, aki koncentrált figyelemmel, nagyértékű gépen, évek óta egyetlen hiba nélkül milliós értékeket állit elő. nagyon szeretem és tisztelem. Nem .ugyanez a helyzet azzal, akiről azt hallom, hogy már megint igazolatlanul mulasztott, munkáját nem végezte el. — Közel hat éve a szegedi Kábelgyár igazgatója. Még mindig a fiatal vezetők közé tartozik. Az ön helyében sokan éreznék úgy. hogy közeleg az időpont, amikor felajánlják a magasabb beosztást. A trösztbeni vagy minisztériumi munkára gondolok... — Azzal, hogy sportolok ds, eddig volt megfelelő fizikai teherbírásom. Már kétszer végigéltem azt a szituációt, hogy „import vezető" vagyok, idegenül, egy rendszerbe bedobva. A gazdasági rendszerben is működik az idegen test kivetésének mechanizmusa. Ahhoz, hogy ne ez történjen meg. hanem a befogadás és az elismerés következzen be, nagyon kemény energiákat kell felszabadítani. Az az óhajom, hogy egy jól működő szegedi Kábelgyárban még sokáig igazgató lehessek. Bőle István