Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

CrVÁR*>sr BI.ZO TTSÁGÁ N AK L APJ A 74. évfolyam 89. szám 1984. április 15., vasárnap Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! S

a tavaszi ülésszak legsokoldalúbb vitáiát a művelő—isi miniszter expozéja váltotta ki az oktatási rendszer fejlesztésének programjáról. A témához kereken 25 képviselőnek volt hozzászólnivalója. Ez már önmagában is jelzi, hogy a parlament milyen nagy jelentőséget tulajdonít a következő nemzedékek képzésének, nevelésének. ami nem lehet kizárólag csak az iskola gondja. Nagy a f?lelőssége ebben — amint kifejezésre is jutott — a családiak. a környezetnek, az egész felnőtt társadalomnak. Mint ismeretes, a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési téziseit a minisztérium már korábban széles körű társadalmi-szakmai vitára bocsátotta. Tulajdonképpen e közéleti párbeszéd tartalmát gazdagította, tette teljessé a parlamenti vita. amelynek egyik legfőbb tanulsága, hogy hazánkban az oktatás és a nevelés valóságos nemzeti ügygyé vált. Ehhez hozzátartozik, hogy a Központi Bizottságot és a kormányt képviselő felszólaló a pedagógustársadalom gondjairól is szólt, kijelentve, hogy fokozatosan megteszik a szükséges lépéseket e gondok csökkentéséhez. Az összegyűjtött gallyakat ZIL-ekkel szállították el a Sancer-tó környékéről. Nagy László felvételei Diákok keze nyomán tisztult a lifiet Ülésszak ufón A

héten két napra ismét benépesültek a Parlament padsorai, megtartotta tavaszi ülésszakát legfelsőbb népképviseleti szervünk, az országgyűlés. A képviselők törvényt hoztak az Alkotmányjogi Tanácsról, és elfogadták a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosítását, maid a művelődési miniszter beszámolója alapján megvitatták a közoktatás és felsőoktatás távlati fejlesztési programiét. E napirendek alapján talán erőltetettnek tűnik valami közös vonást keresni a kétnapos ülésszak témáiban, mégis az ellenőrzést alighanem kulcsszónak nyilváníthattuk. A jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzése lesz ugvanis az újonnan megválasztott Alkotmányjogi Tanács feladata, a másik törvény pedig a népi ellenőrzés társadalmi fontosságát erősíti meg. Alapvető ellenőrző funkcióiát gyakorolta a parlament akkor is. amikor a képviselők konkrét témákban az egyes miniszterekhez interpelláltak. Az expozékban és a vitákban is több alkalommal hangot kapott, hogy miért tartja napjainkban kiemelkedő fontosságúnak az országgyűlés az ellenőrzést. Hazánk most már jó néhány éve nehéz gazdasági helyzetet él át. s gondjaink megoldása nem várható egvík napról a másikra. Mind bonyolultabb nemzetközi körülmények között kell továbblépnünk, vállalva, hogy a fejlődéshez új módszerekre. másfajta felfogásra, gondolkodásra van szükség. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése, hozzáigazítása a jelen és a iövő követelményeihez csak úgv képzelhető el. ha bátran vállaljuk, hogy az ésszerű kísérletezés olykor törvényszerűen nehézségekkel, buktatókkal is jár. Ezek egyike az is. hogy néhányan az úi lehetőségekkel. jogokkal nem élnek, hanem visszaélnek. Meglovagolják például a kisvállalkozások nyújtotta előnyöket, önző. egyéni céliaik megvalósítására használják ki az újonnan biztosított jogokat, megfeledkezve arról, hogy ezek kötelességekkel is járnak. De általánosságban is elmondható, hogy szükségszerűen előtérbe kerül, nagyobb fontosságot kap egv ország életében az ellenőrzés, ha bizonyos értelemben a liberálisabb szabályozás, a fokozottabb önállóság válik jellemzővé, s a megnövekedett döntési lehetőségeket csak fáziskéséssel követi a velük járó felelősségérzet, kialakulása. Nemcsak a parlamenti üléstereimben, a folyosókon is gyakori téma volt a képviselők között a népi ellenőrzés szerepváltozása, amely immár törvényi megfogalmazást nyert Sokan vélekedtek úgy: a népi ellenőrzés számára jelentős tekintélynövekedést jelent, hogy általános hatáskörű állami ellenőrző szervezetté nyilvánították. S talán még' ennél is fontosabb döntés, hogy ezentúl a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mindenkori elnöke miniszteri jogállásban a kormány tagja. Nem arról van persze szót hogy az államtitkár jogállásának megváltoztatásától egy csapásra megváltozik a helyzet, megszűnnek a gondok, de ez a bozíció mindenképpen megkönnyíti a népi ellenőri vizsgálatok tapasztalatainak országos látókörű hasznosítását, a javaslatok megfelelő szintű elbírálását. Az Alkotmányjogi Tanács létrehozása kapcsán az egyik leggyakrabban felvetődő kérdés az volt: miért éppen most van erre szükség. Voltak, akik azt vetették fel: minek úiabb bizottságot létrehozni, amikor a törvényességen, a jogszabályok alkotmányosságán már amúgyis több szerv őrködik. Hiszen dolga ez az ügyészségeknek, a parlamenti bizottságoknak, de még az Igazságügyi Minisztériumnak is. Mindez igaz, ám az Alkotmányjogi Tanács megválasztásának szükségességéhez és időszerűségéhez — mint az ülésteremben is kiderült — mégsem férhet kétség. Ennek egyik oka. hogv a gazdasági szabályozók változásával, s az összetettebb társadalmi viszonyok folytán növekszik a jogi túlszabályozás veszélye, kiéleződnek az érdekütközések, aminek következtében egyes részletrendelkezések szembekerülhetnek az alkotmány szellemével. Általában nem alapvető, magas szintű jogszabályokról, törvényekről, rendeletekről van többnyire szó. hanem minisztériumi körlevelekről, utasításokról, amelyek egyoldalúan az adott tárca érdekeit fejezik ki. tekintet nélkül az állampolgárok alkotmányban biztosított jogaira. Természetesen az országgyűlésnek eddig is joga volt az ilyen paragrafusokat megsemmisíteni, hatályon kívül helyezni, de ez hosszadalmas, bonyolult eljárást jelentett, s a hasonló ügyeket nem egyszer a nyilvánosság háta mögött tisztázták. w m társadalmi munka Szegeden Sokfelé dolgoztak — Százezreket ér a teljesítmény r Ásóval, gereblyével Szeged felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére szombaton, tegnap Szegeden városszépítő társadalmi munkát végzett a lakosság. Vállalati dolgozók, diákok, népfrontaktivisták mintegy 2500-an parkokat hoztak rendbe, padokat festettek, takarítottak, szemetet gyűjtöttek. A közhasznú munka értéke 600—700 ezer forintra becsülhető. Különösen sokan és szépen dolgoztak a Bartók és a Honvéd téren, a Záportározó tó környéken, Rókuson, Tarjánban. Tápén, s több más helyen. Munkatársaink a helyszínen jártak, tapasztalataikról adunk' összeállítást. Tónál — kiserdöben Kora reggel kezdték a munkát a Vértó környékén, és az Északi városrészben. A közgazdasági szakközépiskolások közül 80-an, a textiliparisok közül 100-an vállalták a Vértó kiserdejének rendbe tételét. — Nagyon rendezetlen és elhanyagolt volt az erdő — panaszkodott Papp Ágnes első osztályos közgazdász diák —, az üvegcseréptől kezdve a tapétadarabokig mindent találtunk. Bizony elég lehangoló volt a látvány: a megszépített, szelíden fodrozó Vértó szomszédságában a háztartási és építőipari hulladéktól csúfoskodó kiserdővel. A diákok alapos munkát végeztek ,még a járdát is többször lesöpörték. Az avart szándékosan hagyták a fák alatt, mert az az erdő természetes hulladéka! Akadt segítsége a diákseregnek, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatóságáról 10-en munkálkodtak velük együtt. Nekik is eszükbe jutott, amit dr. Gyovai Jánosné, a közgazdasági szakközépiskola tanára tett szóvá: egyetlen köztéri hulladékgyűjtő konténert sem láttak a környéken. S így nagyobb a szemetelés veszélye. A Vértóval szemközt, az Északi városrész elején a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzősök takarítottak, 45-en, együtt az Északi lakásszövetkezetiekkel, házfelügyelőkkel, a szövetkezet alkalmazottaival, népfrontaktivistákkaU Az Áfész rendcsinálói a Klapka téren Születő pihenőkert Nyugodtan mondhatjuk, hogy nagy fába — pontosabban fákba — vágták a fejszéjüket a Sancer-tó környéki erdőben a felnőttek és a diákok. A városi tanács, a bölcsődék igazgatósága. a Ságvári gimnázium, valamint a 600-as és a 624es szakmunkásképző dolgozói és tanulói jelentkeztek az erdei munkára. Kétszáznál többen serénykedtek a tavak környékén. Az idén már harmadízben adták társadalmi munkájukat a város különböző intézményeinek dolgozói, hogy a nyárfaligetek és a tölgyesek pihenőparkká formálódjanak. A Szél utca. a Cserepes sor és a vasúti töltés határolta 44 hektáros terület közös összefogással a köz hasznára válik majd kultúrált kiránduló, ha úgy tetszik sétáló-pihenő parkká. Alkalom lesz itt csónakázásra és horgászásra, testmozgásra, a szabad idő kellemes eltöltésére. Az erdőből már a kiszáradt vagy elkorhadt fák javarészét kivágták, a lehullott gallyakat kazlakba gyűjtötték, teherkocsikkal elszállították. Az eddigi önkéntes segitség már alakítja a leendő ligetet. Láthatóan szívesen dolgoztak ott hölgyek és férfiak, ami arra garancia, hogy még sok-sok munkával az idén kialakuljon a pihenőkert. Az elhanyagolt környék csinosodik. Ezt a hatalmas erdőt nem könnyű széppé, rendezetté alakítani. Az ott szorgoskodók ígérték, hogy legközelebb is eljönnek erdőt járni, még akkor is, ha az derékmozgató és néha kezet szurkáló munka. Megjegyezték: „Most fáradunk, de tesszük ezt azért, hogy nyugtató környezetben, egészséges levegőn pihenhessünk." A Nagykörúton, a Kossuth Lajos sugárúttól a Klapka térig az ásó és a gereblye volt a főszerep! ő. Az úttest és a járda közi tti zöldsávot csinosították a szorgos kezek. A lehullott leveleket, az óhatatlanul összeszaporodott szemetet takarították össze, s talán a legfontosabb tevékenység a fák és a díszbokrok környékének felásása volt. A körűt Után a szegedi áfész Kiss Ernő szocialista brigádja, az üzemi konyha dolgozói, a Nagyáruház elektromos és háztartási osztálya munkatársai (a Zsolnay és a Móra Ferenc brigád tagjai), valamint az áfész-központ Akció brigádja a Klapka teret takarította. Ebben az évben most először jutottak szerszámhoz, igaz, az elmúlt társadalmimunka-akcióra is jelentkeztek, de akkor — ahogy a brigádtagok mondták — már nem fértek a „keretbe". Tiszteletre méltó minden önkéntes munka, a közösségért nyújtott fizikai erő. Törékeny hölgyek dolgoztak és fáradtak, de nem panaszkodtak. Akadt közöttük, kinek kertje van, ott tengernyi dolga, mégis szakított időt aJcözterüiet rendbe hozására. Másokat család várt otthon, ezúttal azonban a városcsinosítás volt előbbrevalö. Ügy mondták: ez a félnapos mozgás edzésnek jó az otthoni kertészkedéshez. Bizonyították mindannyian, hogy bármikor készek munkájukat adni másokért, valamennyiünkért. Megjegyezték végül, vagy inkább kérték, hogy ősszel is keressük az áfészeseket. Biztosan találkozunk, ha nem a téren, msáhol, ahol munkájukkal segíthetnek a város szépítésében. Diákok és tanárok a Kállai ligetben Március 24-én. a korábbi társadalmi munkaakción, jól dolgoztak Újszegeden a Kállai ligetben a Rózsa Ferenc Szakközépiskola diákjai. E tájékoztatást a Vedres István iskola diákjai adták, akik az AFIT 4 fiataljávai és a Biológiai Központ egyetlen „munkásával", dr. Zákány Józseffel dolgoztak tegnap a ligetben. így a 61 építőipari szakmát tanuló diáknak elsősorban az aljnövényzet és a száraz, korhadt gallyak összegyűjtését kellett elvégeznie. No persze az sem volt egyszerűbb a takarításnál. A szúrós bokrok nem kímélték kezeiket, hárman, négyen cipeltek egy-egy súlyosabb faágat. Az AFIT-osok vállaltak favágást is, némi betontörmelék is elszállításra várt. Árpás Károly, a szakközépiskola tanára dicsérte a szervezőket, jutott minden kézbe szerszám, volt elegendő teherautó.