Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

15 Szombat, 1984. április 14: Az ég felé! Piccard professzor szegedi látogatásáról A

Magyar Televízió januárban portréfilmet mutatott be a Piccard ikrekről, Augustéről és Jeanról. születésük 100. évfordulója alkalmából. (1883. január 29-én. Basel.) Kettőjük közül Auguste vált világhírűvé, a sztratoszférarepülés terén elért páratlan eredményeivel, majd a mélytengeri kutatások megindításával. Mint egypetéjű ikrek, nemcsak külsejükben voltak teljesen egyformák. de érdeklődésük — a repülés — és szokásaik is azonosak voltak, sőt gyakran egy időben jutott eszébe mindkettőjüknek ugyanaz a gondolat. Jean a harmincas években az Egyesült Államokban telepedett le — írt már John keresztnéven —. ő is egyetemi tanár lett és repülőgép-tervező. Kevesen tudnak viszont arról, hogy Auguste Piccard Magyarországon is járt. sőt elsőként éppen Szegedre látogatott. E látogatásáról okmányszerű bizonyítékok. fényképek is maradtak fönt Auguste Piccard 1931-ben Augsburgból emelkedett fel először maga tervezte balloniával a sztratoszférába. több mint 14 ezer méter fölé. Nemsokára ezután már a 16 ezer méteres magasságot is elérte. A kísérletek azonban meglehetősen költségesek voltak ahhoz, hogv tökéletesített ballonjaival még nagyobb magasságokba is eljusson. (Ezekhez hivatalos, állami támogatást nem kapott.) Ezért 1937 őszén 18 európai városban tett eiőadó-körutat, és előadásainak bevételét újabb kísérleteinek fedezésére szándékozott fölhasználni. (A szegedi előadáson a belépőiegvek 2 pengő. 1 Pengő es 50 filléres árban voltak kaphatók.) A

z Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének szegedi csoportja meghívta Piccard professzort, a brüsszeli egyetem tanárát, hogy előadó-kőrútja során látogasson el Szegedre, és számoljon be a sztratoszférában végzett kutatásairól. Piccard elfogadta a meghívást. és 1937. november 21-én. vasárnap. Belgrádból Szegedre érkezett. A kelebiai határátkelő helyen dr. Stiller Jolán, a szegedi csoport titkárnőié fogadta és kísérte el autón a városba. Piccard alig rendezkedett be szállásán, máris fogadta a helyi sajtó képviselőit. Az úiságíróknak arra a kérdésére: mit érez több ezer méter magasságban? — így válaszalt: Nagyon sok dolgom van a gondolában. így nem érek rá 16 ezer méter magasságban a föld felett közérzetemmel törődni. Elmondta még: ha befejeződnek a sztratoszférakísérletek, a tengerfenék kutatásával szeretne foglalkozni. Itt azonban már csak mint a kutatóhajó irányítója venne részt, a tényleges kutatómunka az óceanográfusok és a zoológusok feladata lesz. Délután Piccard szállásáról átment a bölcSéKeresztőry Dezső szetkar épületébe (ma: Egyetem utcai, vagy Ady téri epület). ahol dr. Frőhlich Pál. a fizikai intezet igazgatója fogadta. Frőhlich bemutatta vendegének tóDbi kollegáját. töbDek között dr. SzeniGyórgyi Albertet is. aki három héttel azelőtt kanta meg a Nobel-díjat. Piccard már ismerte Szent-Györgyi kutatásának eredmenyeit. hosszabban elbeszélgetett vele es a többi kollégával. Negy órakor kezdődött meg Picard német nyelvű és diapozitívokkai kísért elóadasa. Lime: „Dem Hímmel entgegen. Die Stratospnare, als zukünftige Bahn für den Fernverkehr" (Kepüles az eg fele. A sztratoszféra, mint a távolsági közlekedés jövendő úija.) A auditórium maximumDao (nagy előadóteremben) a vendéget dr. Schmidl Henrikné, az egyetemet végzett nők szegedi csoportiának elnöke köszöntötte. P

iccard bevezetőiében a légkör szerkezeti tagolódását ismertette. A troposzférával (a föld felett elterülő levegőréteg körülbelül 12 ezer méter magasságig) szemben, a sztratoszferanak a meteorológusok véleménye szerint száraznak, vízgőztől. párától mentesnek kell lennie. O azonban kutatásai során az ellenkezőről győződött meg. Még 16 ezer méter magasságban is jégkristályokból álló felhőkkel találkozott, ami a hidrogén jelenlétének a bizonyítéka a sztratoszférában. Repüléseiben nem korunk divatos sportőrületének, rekordhaihászása vezette, hanem kizárólagosan tudományos célokat követett, nevezetesen: meteorológiai megfigyeléseket akart végezni, és tanulmányozni a kozmikus sugárzást. Az utóbbi eredete — szerinte — nem a világegyetemben keresendő, és nem is az eddig ismeretlen nehézelemek bomlásának tulajdonítható — ahogyan sokan vélik —. hanem inkább a légkörben és annak szerkezeti ószszetétalében — eddig Ismeretlen okok folytán — végbemenő változásoknak. Minél magasabbra repül az ember a ballonnal. annál gyorsabban és biztosabban haladhat fölfelé. Ennek az az oka. hogy magassági irányban a levegő összetétele ritkul. így a levegő ellenállása, a súrlódás kisebb. A világűrben a távolsági légi forgalom ennek következtében 16—20 ezer méter magasságban is lebonyolítható, óránként akár 8—10 ezer méteres sebességgel is. Ha a számítások beválnak. megérjük azt az időt. hogy akár 10 óra alatt is. 700—800 kilométeres sebeséggel, átrepülhetünk Európából Amerikába. A sztratoszférázáshoz jelenleg a következő lehetőségeink vannak: 1. a repülőgép, de ez jelenleg nem tud még 12 ezer méter fölé emelkedni: 2. a rakéták (!). de ezek technikailag még nincsenek kifejlesztve: maradnak tehát 3. a ballonok. Nem agyrém tehát többé a sztratoszférarepülés! Az előadását kísérő vetített képeken bemutatta a sztratoszférarepülés előkészületeit, a tervezést, a műszereket, a ballonok felszerelését, az indítást és leszállást, valamint a nagy magasságokban készült fényképfelvételeit. Hozzátette, hogy a ballonok építése körüli tapasztalatokat nagyszerűen föl tudta használni a mélytengeri kutatóhaiók (bathyscaphe-ok) tervezésénél. Szólt az elmélet és a gyakorlat kapcsolatáról. Alapos, gondos, körültekintő számításokat kell végezni, azokat sokszor ellenőrizni. Bízni kell számításainkban, s akkor a gyakorlati megvalósítás során nem érhet bennünket váratlan és kellemetlen meglepetés. E

gyénisége külsőleg semmi rendkívülit nem mutatott. Az utcán bárki elment volna mellette. anélkül, hogy egyáltalán észrevette volna. De az előadóteremben, boltozatos koponyájával. egyszerű megjelenésével, szerénységével, ritka. kivételes szellemről tett tanúbizonyságot. Közvetlen modorban, egyszerű szavakkal, közérthetően beszélt — ahogyan minden ismeretterjesztő előadónak napjainkban is kellene! —. tréfás epizódokkal. szelíd humorral fűszerezte mondanivalóiát. A nagy előadótermet zsúfolásig megtöltő közönség percekig tartó tapssal köszönte meg azt a nagy szellemi élményt, amelyben ez a rokonszenves, zseniális kutató részesítette. Auguste Piccard az előadás után rögtön autóba ült. és még aznap este megérkezett Budapestre, ahonnan további előadóútia Prágába vezette. Fia. a ma is élő Jacques Piccard. folytatta apja mélytengeri kutatásait, és a 11 ezer méteres mélységet elérő eredményeiről könyvében is beszámolt. (Piccard előadásában elhangzó megállapítások természetesen a harminas évek akkori tudományos szintiét tükrözik. Azóta ezek a megállapítások — éppen a tudomány gyors fejlődése következtében — jórészt módosultak!) DR. MARIAFÖLDY MARTON Tandorl Dezső Egy ügyeskedőnek A szemközti lomb Hogv el tudsz tűnni a füstben, fütyülni a golyófüttyel, surrani kígyók, dögök közt. könenvt fordítani szépen a hideg s a forró szélben! Ha a gyanú vaddá vadul, te sétálsz bántatlanul, s mint posványos korod szobra: belépsz a Panteonokba Mester Attila Párhuzamos Felpillantott rám a halál — mozdultam talán, mintha mennék? — Aztán csak néztünk, arra hol mint egvmást metsző nyárfasor ölelkezik a lét s a nemlet Egy madár lő ki a szemközti lombból. s eltűnik: hirtelen, mint ha az ember valamire gondol s nem tudja maga sem. Leírom ezt. és arra a madárra úgy gondolok vele. mint ha kezdettől fogva messze járna, s épp csak átintene; és nem tudnám, az üzenete mit hoz. és van-e üzenet: jelzés-e. mely nem ér el ablakomhoz; így csak a képzelet bontja be lombozattal — s lakással — örök jelenetét: izem villanásnyit éltem e madárral, nem tudva, ő mit élt. Bolgár karikatúrák Velin Andreev: Szerenád Cvetars Cskov-Karaadas; Krinolin VV . : • v. i. * \ f f_ yu-sv*«^ ' ÓL « J M ~ WWyärv\ ti \,Wi4ymite f Telin Andreev: Szöveg nélkül