Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
Kedd, 1984. március 13. 5 Fényes arc, szürke háttérben Eayre aggasztóbb a helyzetünk. Mármint azoké, akik a fizetésükért, vagy a valamikor csodálnivaló tévé iránti, még mindig szívós vonzalomból hetenként ismétlődően gyötrik az agyukat: vajon nem volt-e mégis valami a látható semmiben? Nekem úgy tetszik, hétről hétre fogy a televízió műsora. Természetesen esc sem szó szerint értendő, hiszen a műsoridő változat! lan. De hiába meresztem a szemem, vagy láttam már, arait adnak, vagy érzékeim jatszanak velem, s mintha láttam volna már (tudják, déja vu!). avagy számomra tökéletesen érdektelen. tehát nézhetetlen, amit adaak. Több nincs. Azaz, most. hogy mondom (mégis csak érdemes turkálni az emlékekben?), fölrémlik előttem Lőrincze Lajos kedves, nyílt tekintete, finom rajzú arca. s haillom szép, dunántúli zárt e-ket őrző, magyar beszédét. Az egyetlen kellemes, szívderítő, érdekes műsora volt a hétnek a róla készült portréfilm. A rádióból ismert Liptay Katalin (a Társalgóban, e kétórás, mindig izgalmas irodalmi beszélgetőműsorban lehet hallani kulturált összekötőszövegeit és kérdéseit) szerepelt riporterpartnereként. Példát adott némely televíziós kollégájának. hogyan kell okosan háttérben maradni, s hagyni beszélni, aki kérdések nélkül is tud, mert van miről, s a „hogyan?" sem okoz neki gondot. Lőrincze Lajos Tanár Űr azért ideális riportalany, mert mindannyiunknak fontos tudomány egyik legnagyobb tekintélyű művelőjeként lebilincselően tud beszélni élete munkásságának tárgyáról, a magyar nyelvről. Pontosan, színesen, szépen. És még azért, mert első látásra is rokonszenves ember, ama legendás szép arcú öregek közül való, akiknek vonásait belső értékek rajzolják, s akik tulajdonképpen sosem öregszenek meg igazán, mert az idővel csak a lélek szépsége fénylik föl rajtuk, egyre ragyogóbban. És azért is ideje volt már e tévés portrénak, hogy egy szuggesztív egyéniség biztathasson bennünket: van még a világon nyugodt derű, bölcs békesség, elragadóan makacs hivatástudat, tartós értékek. belső normák — egybeforrva a toleranciával. Van folytonosság a múlttal, és van jövőhit. A szentgáli fák élnek a ligetben, gyökereik erősek, és koronájuk terebélyes. Mondjuk, hogy a szerkesztői ízlésnek, s nem a szorongató műsorhiánynak köszönhetjük: csütörtökön a főidőbe került a Lőrinczeportré. Bár csak eszébe jutna valakinek, s föl'kénné, és bár csak vállalná, hogy többször is biztasson bennünket a tévéből — élete példájával a példás életre, tudományával édes anyanyelvünk tudására. Sulyok Erzsébet Szubjektív!?) történelem Emberek beszélnek. Száz százalékig szubjektív dolgokról: a családjukról, fiatalságuk élményeiről, korán szerzett, igen rossz tapasztalatokról, amelyeket súlyos, ledobhatatlan teherként cipelnek tovább vállaikon egész életükben, mindvégig. Meg lehet kérdezni: fontos ez? Érdekes ez? Mit lehet kezdeni az ilyesmikkel? A kérdés ugyan jogos, de persze legalább ennyire naiv is. Ha csak tíz ember vall a fenti módon, s az a közös bennük, hogy például mindannyian e század negyvenes éveinek első felében születtek. továbbá, hogy szüleik kivétel nélkül alkoholisták, ideg- vagy elmebetegek. esetleg öngyilkosok lettek, avagy „mindössze" elzüllöttek. és soha többé nem találták meg a helyüket, s mindezen dolgok utódaikban így-úgy továbbélnek, fellelhetők — a kérdésre adott határozott igen !.eken túl már sokkal,de sokkal többről is szó van. Ha úgy tetszik: rettenetesen elgondolkodtató tényekről. A beharangozó címe a rádióújságban A gondolkodás kalandja volt. Igen jó cím. de ezúttal, erősen gyanítom. még kicsit keveset is mond. Az a sorozat, arnelv a múlt héten hétfőn délután Cseppből a tengert ... címmel indult a Petőfi adón. s a Találkozások o. gondolkodás útjain alcímet viselte, és első alkalommal H. Sas Judit szociológus műhelyébe kalauzolta a hallgatót (szerkesztő-műsorvezető : Mihancsik Zsófia), az egyedien megélt eseményeknek egy általáno." sabb világkép fölfedezhetőségéig jutó gondolkodási folyamatát mutatta meg. Avagy egyszerűbben: egyes és általános dialektikájának az ' „objektív" történelem és a szubjektív életsorsok közötti, nagyon is szoros összefüggéseit. A gondolkodó ember, ez esetben a tudós, vagyis a szociológus, úgy következtet, hallhattuk, hogy nem egyéni életregényeket lát meg az egyedi sorsokban, hanem a magyar történelem egy adott szakaszának legvarázslatosabb — mert legemberibb — lenyomatát. Lenyűgöző munka» ha jobban belegondolunk. H. Sas Judit munkatársaival 100, magasan kvalifikált. rendezett anyagi körülmények között élő. negyven év körüli emberrel beszélgetett. (Egyénenként kb. 40—50 gépelt oldalnyi ..anyag" jött össze. ebből készült el s jelenik meg nemsokára a Szubjektív történelem cimű könyv is.) A megkérdezettek mindannyian borzalmas élményeken mentek keresztül gyerekkorukban. A máig cipelt éknényterhekből a neurózis a leggyakoribb (és talán legközismertebb)1 következmény, már ami orvosilag regisztrálható. A többi? „Zömükben gyűlölik a szüleiket. Ügy érzik, történelmi tudat hiányában, hogy azok tehetnek az ő szomorú sorsukról." Pedig szüleiket „csak" kitelepítették, „csak" újra elvették a földjüket, „csak"-leváltották, és az isten háta mögé ebrudalták őket. ..csak" eltűntek. és évekig azt sem lehetett tudni, élnek-e egyáltalán, „csak" halálraítéltként éltek hosszú hónapokon keresztül, „csak" ... mindöszsze. Deviancia-e. ha egy 13 éves gyerek disszidál, majd visszatér? — kérdezték ebben a megrázó erejű műsorban. (Szüleiről: lásd mint fent.) „Ami elől ez a gyerek menekülni akart, megint olyan jelzés, amit a tudat adta válasz nem elégíthet ki." Igen, ahogyan hallottuk: a társadalomban mélyen gyökerező kulturális értékek és célok, amiket az egyén el akar érni — egy kis föld, egy kis magántulajdon. nyugodt, békés családi élet. netán még szabad vallásgyakorlás is — egy újonnan jött társadalomban deklaráltan nemcsak, hogy megengedettek voltak, de megígértek is. Azután minden semmivé vált, vagyis a visszájára fordult, rendkívül drasztikusan. Hogy a gyengébbek úgy reagáltak, ahogy, az egyáltalán nem a mai negyvenévesek gyűlöletének célpontjaira rímel ... „Ha ők rá jönnek, hogy nemcsak és elsősorban nem szüleik a felelősek, hanem valami törvényszerűség okozta mindezt, hiszen az egyéni cselekedeteknek mindig történelmi magyarázata van — ez adhat reményt." Így a summázat. Igen. többet kell megérteni mindig ahhoz, hogy az ember többet is tehessen. Bármikor. bármiként. „De ez mind feltételes mód", hangzott a Cseppből a tengert ... em/beri-történelmi óceánokat megmutatni képes, nagyszerű félórájának zárómondata. Vitatkozni, azt hiszem, ez esetben neon nagyon lehet. Legföljebb, ha a külön s melegen figyelmükbe ajánlható kötet címével. Mert ugyan szubjektív is a történelem, de az efféle életek konzekvenciáinak valósága legalább annyira objektív, mint ama marxi törvény. miszerint a lét határozza meg a tudatot. Domonkos László Közgazdászok Csongrád megyében (1.) Szakemberhiány A KÖZELMŰLTBAN a Magyar Közgazdasági Társaság megyei elnöksége egy terjedelmes jelentést vitatott meg; egyfajta önleltározást készített. Olyan kérdések kerültek ülésének napirendjére, mint például, hogy milyen a közgazdászok iránti Igény, elegendő-e a megyében dolgozó szakképzett közgazdászok száma, milyen a képzés és továbbképzés színvonala, milyen lehetőségeik vannak szaktudásuk kamatoztatására? stb. Ügy véljük, hogy az elnökségi ülés vitája felszínre hozott néhány olyan tényt és következtetést, ami szélesebb érdeklődésre is számot tarthat. Az „önleltározás', előkészítésének és a vitának egyik legnagyobb nehézsége abból — az első pillanatban talán meghökkentő — kérdésből adódott: tulajdonképpen kit is tekintsünk közgazdásznak? Nem kell ahhoz bennfentesnek lenni, hogy bárki belássa: a kérdésfeltevés korántsem mesterkélt. Más szakmáknál a körülhatárolás egyértelműbb. Például az értelmiségi területen maradva: eltekintve a konkrét munkahelytől és a munka színvonalától, elég pontosan tudjuk, hogy kit tekintsünk orvosnak vagy mondjuk jogásznak. Azt, aki orvosi, illetve jogi egyetemet végzett A gazdasági szakemberek képzése azonban meglehetősen sok formában történik. A közgazdasági egyetemeken kívül diplomás szakembereket bocsátanak ki különböző főiskolák, például a számviteli, a kereskedelmi 6tb. Lényegesen szűkebb területre specializálódva, határozottan közgazdászként dolgoznak a mérlegképes könyvelői, különböző felsőfokú (munkaügyi, áruforgalmi stb.) tanfolyamot végzettek is. A sort még folytatni lehetne. A GYAKORLATBAN persze az egyetemet végzett közgazdák minősülnek „igazinak". Ezt alaptendenciaként helyeselni lehet, de merev szabályként semmiképpen. Elég talán arra utalni, hogy nemzetközileg számon tartott, kétségtelenül nagy tudású közgazdász akadémikusaink között is van — nem is egy —, aki nem közgazdasági egyetemen szerezte diplomáját. A Közgazdasági Társaságtól is távol áll valamiféle „arisztokratizmus", a legkülönbözőbb végzettségű gazdasági szakembereket igyekszik összefogni. Fenntartva a fentiekből adódó lehetséges ellenvélemények indokoltságát is. felmérésünk végül is az egyetemet végzett közgazdászokra terjedt ki. Az adatgyűjtés és az. elemzés praktikus szempontjain túl ezzel kifejezzük azt az álláspontunkat is, hogy kívánatos lenne minél több „komplett'" szakember alkalmazása jó néhány olyan helyen, ahol ma még erre nincs mód. Jelenleg Csongrád megyében a közgazdasági egyetemi végzettségűek száma 474. A közgazdászok száma önmagában nem sokat mond, valamihez viszonyítani kell. Az egyik — s nem a fontosabb — módszer: megyénkben minden tízezer aktív kereső közül 22 közgazdász. Ez az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb, ugyanis tízezer magyar munkavállaló között átlagosan 42 közgazdász van. E mutatóban alaposan benne van a főváros nagy „közgazdászsűrűsége". A szomszédos megyék közül Békésben és Szolnokban 10—10, Bács-Kiskunban 14. A megyén belül is nagy a szóródás. Szegeden a vállalatokon, szövetkezeteken kívül a különböző irányító és társadalmi szerveknél is nagy a közgazdászigény és számottevő az oktatók száma is, a megyeszékhelyre koncentrálódik a diplomás gazdasági szakemberek több mint kétharmada. Nyilvánvalóan fontosabb az a vizsgálat, amelyik az igényekhez viszonyítja a tényleges kínálatot. Számításaink szerint Csongrád megyében a közgazdasági egyetemi végzettséghez kötött, illetve ilyen végzettséget kívánó munkahelyek száma körülbelül 850. Ezek közül 416 helyen dolgozik diplomás közgazda, 58 kolléga viszont nem szakképzettségének megfelelő munkakörben helyezkedi el. Jelenleg tehát a megyében dolgozó közgazdászok száma alig több, mint a szükséglet fele, de valójában rosszabb a helyzet, mert csaknem minden nyolcadik szakember nem a végzettségének megfelelő helyen tevékenykedik. BECSLÉSEKET végeztünk arra vonatkozóan, hogy a belátható jövőben, az ezredfordulóig hogyan alakulnak az igények. Többféle módszerrel számoltunk, lényegében azonos eredményeket kaptunk. Az egyik nagyon egyszerű gondolatmenet szerint: igény jelentkezik a már meglevő hiány pótlására (380), a további igénynövekedés közel 210, valamint pótolni kell az időközben nyugdíjba vonuló 210 kollégát. E számítás szerint 2000-ig a megyében 800 új közgazdászra lenne szükség. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a szakemberhiány legfeljebb mérséklődni fog, megszűnni nem. A legutóbbi időkben ugyanis évente 35—40 friss diplomás lépett munkába. Ilyen ütem mellett az ezredfordulóig 550—600 új közgazdászra számíthatunk. Számítva arra is, hogy az egyetemi hallgatók egy része „lemorzsolódik", szükséges lenne, ha megyénkből évente hatvanan iratkoznának be közgazdasági egyetemre Felméréseink szerint leginkább ipar szakos közgazdászok képzésére lenne szükség, de számottevő a pénzügyi és a mezőgazdasági szakot végzettek iránti igény is. A „beiskolázásnál" az említett évi hatvan személy egy része — kívánatos volna, hogy minél nagyobb része — nappali tagozatra jelentkezhet Budapestre és Pécsre, a munka mellett tanulni hajlandók pedig a Közgazdaságtudományi Egyetem szegedi kihelyezeti tagozatára. A Közgazdasági Társaság megyei elnöksége — sajátos lehetőségeinek korlátai között — kezdeményezi a más diplomával rendelkezők (például jogászok) úgynevezett posztgraduális közgazdász képzésének helyi felkarolását is. SAJNÁLATOSAN kevesen jelentkeznek megyénkből a nappali tagozatos képzésre. Évente tízen-tizenketten, de közülük persze nem mindenkit vesznek fel. Tapasztalataink szerint — főként a szigorú matematikai felvételi követelmények miatt — a gimnáziumban érettségizetteknek nagyobb a bejutási esélye, de éppen a gimnáziumi tanulmányok adják a kevesebb ösztönzést e szép és nagy jövő előtt álló szakmára. Dr. Czagány László fiz iskolai házirendek módosíi ásáról A KISZ KB kezdeményezésére a Művelődési Minisztérium előírta, hogy az iskolákban és a diákotthonokban a tanév első félévében tekintsék át a házirendeket, végezzék el a szükséges módosításokat. Az utasítás szerint e munka sorári mindenütt figyelembe kellett venni a tanulóközösségek és a KISZ-szervezetek jogait, kötelességeit A házirend-módosítást az ifjúsági szövetség igyekezett felhasználni Forradalmi ifjúsági napok Előadások, koncertek, bemutatók Az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi tangazdaságának kutatói újfajta. nagy hatékonyságú sertéstáp-koncentrátumot dolgoztak ki. A „Hódmix" nevű gyártmány legfontosabb újdonsága, hogy korábban konvertibilis valutáért beszerzett fenérje-adalékanvag — például halliszt — helyett hazai anyagokat, vágóhídi meilék'err.-»ókcket használnak fel készítéséhez. | Megkezdődött az idej forradalmi ifjúsági napok szegedi ünnepi programsorozata. A város fölsőoktatási intézményei és a DÉLÉP KISZ-bizottsága március 12. és 18. között külön rendezvényekkel gazdagítja, színesiti a szegedi ifjúsági eseményeket Az egyetemi forradalmi ifjúsági napok keretében volt látható tegnap a JATE. SZOTE irodalmi színpadának bemutatója az egyetemi klubban, a DÉLÉP Interklubjában pej dig karatebemutató Ma. ked; de n délután 5 órakor Gazda] ságunk a 80-as években cími mel Lengyel László, a Pénzügyminisztérium munkatársa telt előadást a SZOTE-klubban. Este 7 órakor, szintén az orvostanhallgatók klubjában Gonda János dzsesszkoncertje kezdődik, A JATEklubban ma este 8-kor a 180-as csoport dzsesszkoncertje hallható. A tanárképző főiskola Tamási Áron klubjaban az irodalmi színpados hallgatók tartanak bemutatót. szintén 8 órai kezdettel. Az Arany János utca 9. szám alatti KISZÖV-ki abban a filmbarátok az Éretlenek című francia filmet tekinthetik meg ma este C ÓtÓtÓL Holnap, szerdán, fél 4-től a J AT E-klubban Aktuális külpolitikai kérdések címmel Kereszti András, a Népszabadság munkatársa tart előadást, 5 oralól pedig a SZOTE-klubban az Ifjúsági Rendező Iroda igazgatója, Gál lián szól művelődéspolitikánkról, közművelődésünkről. Este 8 órakor Benkő Dániel előadóestjére kerül sor a Tamási Áron klubban. A nagyszabású ifjúságpolitikai vetélkedő, a Vagyunk a tűz, városi döntője délután 5 óra- ! kor kezdődik a DÉLEP-klub- j ban. j arra, hogy az új iskolai . alkotmányok' mindenütt rögzítsék azokat a jogokat, lehetőségeket módszereket, amelyekkel a tanulók — az úttörőmozgalom és a KISZ szervezetében tevékenykedve — részt vehetnek az intézmény életének alakításában. az iskolai közösség formálásában. A házirendek módosítása az elmúlt hetekben befejeződött. Szivf József, a KISS KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tánácsának titkára a nagy jelentőségű munka KISZ-es tapasztalatairól egyebek között megállapította : — Eredményként értékelhetjük, hogy jó néhány iskolában politikai „sikerélményhez" jutottak a diákok, sok helyütt korszerűbbé váltak a házirendek, változott azok nyelve, stílusa. A módosítást kísérő viták lehetőséget adtak annak tisztázásara. hogy mi a KISZ szerepe az iskolavezetésben, a döntéshozatalban. A fő célt azonban nem sikerült elérni: vagyis azt hogy a tanulókat és a KISZszervezeteket mindenült partnernek tekintsék, s a közösség lehetősegeinek, igényeinek. hagyományainak alapos elemzése után dolgozzák ki a hatékony munva színes. T.i,almás diákéiért aSap.iát jelentő követeimeny rendszert