Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

Kedd, 1984. március 13. 3 H lemondás pillanata — Érdekelhet bárkit is tez én életem? — kérdezett elsőnek szokásos szerénységével Szabó Lajosné, beszélgetésünk kezdetén. — Legalábbis annyi, amennyit jónak lát... — Akkor kezdjük azzal, hogy itt — pillant körbe a konzervgyár KlSZ-irodájában — én már csak vendég vagyok. Február 17-én a küldöttgyűlésünkön új bizottsági titkárt választottunk. Helyettem. — Miért mondott le? — Nehéz ezt megfogalmazni. Hisz nem mondhatom, belefáradtam a mozgalmi munkába. Haragosom, ról sem tudok, úgy gondolom. szeret a közösség. Hat évig voltam a KISZ-bizottság titkára. Jól emlékszem, 78-ban mekkora lelkesedéssel vállaltam a megbízatást. Minden új volt, meg kellett tanulnom a reszortfelelősök dolgát, hogy ellenőrizni, követelni tudjak. No, és érteni is kellett ahhoz, amit számonkérek. A tagszervezéssel különösebb gondunk nem volt. Inkább azon törtük a fejünket, milyen újdonságokat kezdeményezhetnénk. Üjabb és újabb ötletekkel próbáltunk a konzerv ifjúsági mozgalmán frissíteni, ami egyébként akkoriban általános igényként fogalmazódott meg az egész mozgalommal szemben. Közben teltek az évek, fölöttem is, s mostanában észrevettem magamon, néhány dolgot másként csinálnék, mint ahogy azt nálamnál fiatalabbak teszik. Az örökös megújulásra készen kell állni a vezetőnek Pénzt habzsoló automaták — Pajzsoljon be! — Nem megy. Csak újabb ötösért indul? — Kérem, a tandíjat meg keli fizetni. — Ki nyitja a pénzes dobozokat? — Nem tudom ... a főnök. — Ki ellenőrzi? — Senki... a főnök tudja. — Melyikkel lehet nyerni ? — Itt nincs olyan. Ahhoz külön engedély kell. — Kizárólag bukhatok? — Nem így kell felfogni: pénzért szórakozik. A vendéglő ablakában tábla virít, szerződéses üzlet: X. Y. és Y. X. szerződéses üzletvezetők. Akivel beszéltem, közülük az egyik volt. Én tudtam, ő csak ügyetlen kezdőt látott bennem. Fiatalember bosszankodik egy rakéta miatt Személyi igazolványát frissnek gondolom. Mennyibe került a mai játék? — Nem sokba. — Az mennyi? — Nem sok. A gépen 16 darab ötös áll Btócban. Pár perce lett a százasból darabokra több, s ki tudja hányadik piroshasú szaporodott már osztódással, és mennyi fog még elaprózódni? Belátom, a kúszált mondatok már-már az értelmetlenség határát súrolják. Ezen össze-visszasággal kísérlem idézni a kattogó, forintot habzsoló géptermek légkörét. Nincs ott idő öszszetett mondatokra, „játszani" kell, telik az idő, megy a pénz. Irigykedve lestem néhány éve a külföldről belopott tévépingpongot. Kitűnő ötletnek éreztem, ügyességet fejlesztő játéknak- Az is. Kár, hogy az elektronika tudorai kreáltak dollárt gyűjtő játékautomatákat, de még nagyobb kár, hogy itthon is fertőznek! Mire is tanítanak? Háborúsdit játszani, rengeteg pénzért (Hát nem elég, hogy temérdek milliókért különben is „játszadozunk" a fegyverekkel?) Megtudhatják az ifjak — gyakran iskola helyett — miként lehet pénzhez jutni azért, hogy legyen mit elveszíteni. (Élőfordult már: kamaszok kisgyerektől raboltak öt-tíz forintot.) Na és arra meg különösen hibátlanok ezek a gépek, hogy a tulajdofiosaik vagyont gyűjtsenek. * Ki üzemeltethet játékautomatákat? Teljesen egyértelmű a 12/1978. (VIL M BkM. sz. rendelet, amely az állami üzletek működését hivatott engedélyezni. Ennek a melléklete, annak pedig a ,,C'' pontja kimondja: az üzletköri jelzőszámtól függetlenül vendéglátó üzletben milyen szolgáltatások nyújthatók. Ezek: ruhatár, házhoz szállítás, szórakoztató játékok (biliárd, rex, kártya stb.). A 6007/1983. (K. É.) BkM. állásfoglalás azt is magyarázza, hogy a játékautomatákra nem kell külön engedély. A tanács kereskedelmi osztálya csupán azt ellenőrzi, hogy a gép elfér-e az illető helyiségben. Persze rendelkeznek a magánkereskedelemről is. Ez egy törvényerejű rendelet, amelyet 7-es számmal jelöltek 1982ben, hogy módosítsa a 15/1977. sz. TvR-t, valamint ez utóbbi végrehajtását magyarázó 10/1982. (V. 14.) BkM számú rendeletet. Ebben pontosították a „magánerős" kereskedelmi szakmákat, többek között a játéktermek üzemeltetését is. összegezve: működtethető a játékosan pénzt szipolyozó automata gépezet. * Az Állami Ifjúsági Bizottság nemrégen állást foglalt a játéklehetőségek módosítása mellett, pontosabban kezdeményezte, hogy nyerő gépeket csak ott szerelhessenek fel, ahol fiatalkorúak nem tartózkodhatnak. Javasolta azt is, hogy amíg a kétes vagy káros hatású játékok nem tűnnek el a már működő klubokból, úgy szabályozzák azok nvitvatartását, a gépek üzemeltetésének idejét, hogy gyermekek ne használhassák azokat. Észszerű előrelátás, az ifjúság érdekét védi. Ezek mellett más gondokat is szül az elektronikus játékláz. Táptalajt adott a munka nélküli jövedelemszerzésre. Tudniillik a gépeket az üzemeltetők ürítik, s a bökkenő ott van, szinte lehetetlen bizonyítani a valós bevételt, amely az adózás alapjául szolgálhat(na). Egyelőre működő gépenként a bruttó bevétel 10 százaléka az adóösszeg, de havonta minimum 500 forint! Várható tehát, hogy hamarosan rendeződik a mindjobban kínossá váló ügy. Az ifjúság érdekvédelme már belefér a szemhatárba, mi több, megszülettek a Pénzügyminisztériumban a játékautomatákra vonatkozó adófizetési irányelvek is... Ács & Sándor is ... A tapasztalat, a megfontoltság, ami szintén rendkívül fontos, egyszer csak fékezi az embert lelkesedésében. — Nagy önismeretre, önfegyelemre van szükség, a pillanat felismeréséhez. — A titkári megbízatásomban sohasem a funkciót láttam, hanem a felelősséget és a munkát. Furcsa is lett volna a kollektívának, ha pont az én fejembe száll a dicsőség! — Miért? — 1967-ben kerültem a konzervgyárba. segédmunkásként. Innen küldtek tanulni a Rózsa Ferenc Szakközépiskolába. Munka mellett végeztem a szakmunkások középiskoláját. Nehezen tanulok. Éjjel-nappal könyv volt a kezemben. Egy dolgot tudtam: le kell érettségiznem. Kezdetben busszal jártam be dolgozni, aztán albérletben laktam, s a hét végéken utaztam haza, Tömörkénybe. Otthon voltam KISZ-tag .is. Érettségi után a sűrítőüzemben, majd a csontozórészlegnél lettem csoportvezető. 1971ben kerestek meg a gyárban, legyek itt KISZ-tag. Két év múlva alapszervezeti megbízott titkárnak választottak, 74-től 78-ig „rendes" titkár voltam. A következő hat esztendőben dolgoztam a KISZ-bizottság u ó-áraként. Ahogy tanulni kezdtem, akkor éreztem először, mennyit tud segíteni a közösség. A puszta érdeklődésével, figyelmességével. Bátyi Zoli bácsi, akit itt mindenki különösen tisztelt és szeretett, mondogatta rám, „a mi lányunk". Egyedül, de a férjemmel, aki söntén itt dolgozik, sem tudtunk volna egyhamar összegyűjteni lakásravalót. A gyár ebben is segített, 76-ban kaptam lakást. Mindez elég magyarázat. ugye, a bizonyítási kedvemre, a gyár iránti hűségemre? — Szó volt az ifjúsági mozgalom megújításáról. Hogy történt ez a konzervben? — Mindig mi kerestük a gazdasági vezetőket. így volt 5 éve, az építőtábor elindításakor. Pedig mindenki ismerte az országos, nem éppen kedvező tapasztalatokat a konzervipari táborokról. Sikerült úgy megszerveznünk, hogy az utóbbi években négyszeres, ötszörös a túljelentkezés. Az idő bennünket igazolt, jól tettük, hogy ' meghirdettük a Kiváló ifjúmunkás szakmai, politikai versenyt. Üj módon foglalkozunk, negyedik éve, a pályakezdőkkel. Azóta mintha kevesebb fiatal hagyná el a gyárat. — Nem maradt el a közösség elismerése sem. — Így igaz. 1979-ben a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, 80-ban. 81-ben a Kiváló KISZ-szervezet címet, 82ben a Vörös Vándorzászlót nyertük el. Tavaly ismét a kiváló szervezet elismerésben részesültünk. — Hogyan tovább? — A csontozóüzem csoportvezetőjeként dolgozom tovább, de kötelességemnek érzem a fiatalok segítését. Ha igényt tartanak rá . .. Mag Edit Á kereskedelem és a szakszervezetek Beszélgetés a KPVDSZ megyei titkárával A szakszervezetek á párt eszmei, politikai útmutatásait követve önállóén tevékenykednek és látják el saját feladataikat. Hozzájárulnak tagságuk érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez. Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. október 12-i ülésén a szakszervezetek feladatait sorolva, elhangzott, hogy erősítsék tovább érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket, vegyék jobban figyelembe az egyes társadalmi rétegek, szakmák, foglalkozási ágak eltérő, sajátos érdekeit. Ezúttal a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók érdekképviseletéről, a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzletek tapasztalatairól, a szakszervezeti munka jelentőségéről beszélgettünk dr. Cselőtei Istvánnal, a KPVDSZ megyei bizottságának titkárával. — A KPVDSZ a kereskedelmi vállalatok, áfészek, szövetkezetek, a vendéglátóipar és néhány speciális vállalat érdekképviseletét látja el. Közel 18 ezer szakszervezeti tagunk van a 27 alapszervezetünkben. A nők aránya 70 százalékos. — A kereskedelem egyre jobban az érdeklődés homlokterébe kerül. Az cletszinvonal-politikát. a boltokban érezzük először. Mi erről a tapasztalaluk? — Szűkült az importcikkek és az importból származó alapanyagok beszerzése. Éppen ezért eltűnt néhány olyan árucikk, amely már megszokottá vált. A hiánycikkek szűkítésére hazai gyártókat keresnek szövetkezetek, egyéb vállalatok. — Hogy vált be a szerződéses üzemeltetési forma, milyen visszásságokra derült fény a tanulóévek után? — A szerződéses üzlet sikeréhez kereskedelmi tevékenység, vállalkozó kedv, bátorság és rátermettség kell. Tudjuk, indokolatlan licitálások is voltak, felverték az árakat. Többségében mégis sikeresnek mondható a szerződéses üzletek működése. A Tisza Gyöngye például 6— 800 ezer forint veszteséggel zárt évente. Az áfész 3 évre 5 millió forintért meghirdette, és 8 millió 12 ezer forintért vették át szerződéses üzemeltetésre. Két év után elmondhatjuk, hogy hozzáértő szakember vette meg, hiszen fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti. Itt a jó, üzleti szellem párosult a rátermettséggel. A szerződéses rendszerben vannak kalandorok, felelőtlen vállalkozók is, ezek azonban előbb-utóbb belebuknak a vállalkozásba. — A szolgáltatásokat bővíteni kell. Ennek ellenére jó néhány üzeletben inkább a nagyabb bevételt jelentő játékautomatákra, videoáiszkó-programokra specializálják magukat a szerződéses üzletvezetők. Mi erről a véleménye? — Mi is kaptunk több jelzést, hogy egyes helyeken nem törődnek a vendégekkel, az étlapokon szereplő ételek közül alig kapható valami. Ezeken a helyeken nem érvényesül a fogyasztói érdekvédelem. A tanulóévek után, az újabb szerződésekben minden valószínűség szerint szerepelnek majd az üzletvezetők kötelezettségei is. A jövedelemérdekeltségű egységeknél a várható bevételen felüli összegen osztoznak. — Miként érvényesül a KPVDSZ érdekképviselete, egyszerűbben fogalmazva, mit ad a szakszervezet? — Most tartják a bizalmi testületi üléseket, ahol a vezetők értékelik az elmúlt évi munkát, és előterjesztik az idei terveket. Számunkra fontos, hogy a szociális és munkavédelmi körülmények ne romoljanak. Az üzemi étkeztetésnél a magasabb költségeket a vállalatok átvállalhatták, vagy megoszthatták. Továbbra is támogatjuk a lakásépítési akciókat, segítjük a nagycsaládosokat, és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket. Továbbra is biztosítjuk a szakszervezeti segélyeket a szociális körülmények mérlegelésével. Érdekvédelmi munkánknak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése. Tágabb az érdekképviseletünk, amikor részt veszünk a vállalati tervek készítésében. Itt figyelemmel kell lennünk, hogy feszített, de reális tervek készüljenek a hatékonyság érdekében. Szűkebb érdekképviseletünk a bér és munkakörülmények területén jelentkezik. A vezetők, káderek kiválasztásában is adnak a szakszervezet véleményére. A KPVDSZ-nek megyei szintű jogsegélyszolgálata van, nagy hozzáértéssel intézik a dolgozók munkajogi, családvédelmi és egyéb vitás ügyeit. A KPVDSZ kulturális munkájáról Lung Milán szervező titkár és Seláf Boldizsárné politikai munkatárs tájékoztatott: — Az idén októberben rendezzük meg a XXIV, KPVDSZ kulturális napokat. A Juhász Gyula Művelődési Központtal közösen képzőművészeti kört szervezünk, ahol grafikusaink, kirakatrendezőink, és amatőr festők dolgozhatnak szakmai irányítás mellett. Minden év végén az elkészült művekből kiállítást rendezünk. Most értékeljük a szakszervezeti bizottságok éves kulturális munkáját, s a pályaművek elbírálása után a két legjobb bizottság vándorserleget kap. A Nemzeti Színház építéséhez 430 ezer forint értékben járultak hozzá a KPVDSZ-hez tartozó dolgozók. Bagaméry László Orszáip'esi bizottság lepiszÉíése képviselők meghallgatták Csikós-Nagy Béla államtitkárnak. az Országos Anyag, és Árhivatal elnökének tájékoztatóját a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztésével kapcso. latos időszerű árpolitikai kérdésekről. Hétfőn, tegnap a Parlamentben Bognár József elnökletével ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A bizottság ülésén, amelyen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, a Megállapodás r Életmentő kitüntetése Tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke adta át Koszka Ferencnek, a Szegedi Vízművek és Fürdők úszóházi gondnokának a Minisztertanács adományozta Életmentő Emlékérmet. A bátor férfi 1984. február 2-án 14 órakor Szegeden, a Tömörkény üdülőtelep előtt, a Tiszából puszta kézzel kimentette Faragó Pál 53 éves fuvarost a jéghideg vízből. Faragó egy meredek partszakaszon földet rakodott a lovas kocsijára, amikor a kocsi hátrafelé megindult, és a lovat is magával vonszolva, a folyóba esett. A fuvaros megpróbálta a lovát kimenteni, ezért a vízbe ment, de a sodrás eltávolította a kocsitól. Koszka Ferenc a zajra és a kiabálásra az üdülőjéből kifutott és látta, hogy Faragó feje a vízbe merül. Ruhástól a vízbe ugrott, és úszva kimentette a fuldoklót. Ezután egy késsel visszaúszott a kocsihoz, elvágta a lószerszámot, így a kocsitól megszabadult ló kiúszhatott a partra. A KISZ Központi Bizottságának, valamint a Tejipari Vállalatok Trösztjének támogatásával szocialista együttműködési szerződést kötött a Zala, a SzabolcsSzatmár és a Vas megyei Tejipari Vállalat a megyéjükben működő baktalórántházi, ikervári és kehidakustányi nevelőotthonokkal. A megállapodás célja az, hogy segítse a tejtermékfogyasztás népszerűsítését, és előmozdítsa a növelőotthonokban élő fiatalok között, a korszerűbb táplálkozási szokások kialakítását. Az akciót a vállalatok fiataljai társadalmi munkával támogatják, a tröszt pedig anyagiakkal segíti. A patronálág további célja a fiatalok társadalmi beilleszkedésének. pályaválasztási gondjainak megoldása, és a szabad idő hasznos eltöltésének segítése. Azt is tervezik, hogy kedvező tapasztalatok esetén t tovább szélesítik ezt a társadalom számára, és a gye^ rekek személyiségfejlődése szempontjából egyaránt hasznos akciót. Emlékezés a szegedi nagyárvízre Hétfőn reggel hét órakor megszólalt a szegedi Fogadalmi templom három harangja. Negyedóráig zengett a hangjuk — a sok évtizedes hagyományok szerint ezzel is emlékezett a város az 1879. évi március 12-i szegedi nagyárvízre. A katasztrófa 151 emberéletet követelt, s a Tisza elszabadult árja a város épületeinek 93 százalékát elpusztította. A százöt évvel ezelőtti tragikus eseményről és következményeiről hétfőn a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezetének előadóülésén is megemlékeztek. Mint rámutattak: az árvíz után Szeged modern városrendezési ter. vek alapján épült újjá, t máig is megőrizte a közlekedést jól segítő széles körutak és sugárutak szerkezetét. Az akkori újjáépítésnek is köszönhető, hogy Szeged kiterjedt belső zöldövezettel rendelkezik. A közelmúlt években teljesen újjáépült a várost védő csaknem két kilométer hosszúságú tiszai partfal, amely az eddig mért legnagyobb vízszintnél egy méterrel magasabb árhullám esetén is biztonságosan védi Szegedet. A Tisza múlt századi pusztítására ma már csak a folyó partján 12 méterre magasló acéllemez-kompozíció, Se. gesdi György szobrászművész alkotása emlékeztet