Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

Kedd, 1984. március 13. 94 II háború folytatódik... Az utóbbi 1300 évben — mióta a próféta arab kato­nai kirajzottak az Arab­íélszigetröl és elterjesztet­ték az iszlámot a Közép­Keleten is — kevés olyan időszak volt, amelyet a „nyugodt határ éveként" tarthatna számon a törté­nelem a mai Irak é$ Irán határvidékén. Ebben az évszázadban sem sikerült megnyugtató­an rendezni a két ország közötti 1500 kilométeres ha­tár kérdését — különösen a Tigris és az Eufrátesz összefolyásából keletkező, és a Perzsa (Arab)-öbölbe örru zási díjak Irakot illették, Irán csak a szabad hajózás jogát kapta meg. A viszony lOöó-lól roha­mosan romlott, miután ab­ban az évben Irakban meg­döntötték a Nyugat-barát ki­rályságot. Mindkét ország támogatta a másik területén harcoló kurd nacionalistá­kat. Irak pedig követelte, hogy Irán mondjon le Khu­zisztánról. 1959-től Irak kö­vetelte az 1937-es szerződés felülvizsgálatát, meg akarta szerezni a Shatt-al-Arab fel­ső részét is. A fegyveres el­ket sikerüli a frontra moz­gósítania, ezzel ellensúlyoz­ta a forradalomban megté­pázott hadsereg kezdeti gyen­geségét. 1981 végén az iráni erők megtörik Abadan iraki blokádját 1982. márciusban indult az újabb iráni offen­zíva: 50 kilométerre nyo­multak előre a határ felé és 2000 négyzetkilométer terü­letet foglaltak vissza, az iszlám önkéntesek óriási em­beráldozata árán. Májusban visszafoglalták Khorrams­hart. Június 20-án az iraki elnök bejelentette, hogy az ló Shatt-al-Arab (perzsául viszont hivatalosan felmond­lenségeskedés 1969. ápril's- iraki csapatokat visszavon­ban robbant ki, amikor Irán ják a határ mögé. Az iraki Arvandnak hívják) 200 ki­lométeres nagy folyó, fon­tos közös vízi út vidékén. A két ország viszonyát nemzetiségi ellentétek is mérgezik. A 40 milliós Iránban a perzsák leszár­mazottai élnek, de közvet­lenül a Shatt-al-Arab keleti partján levő tartományban, Khuzisztánban (arabul Arabisztánhan) az arab származású lakosság van túlnyomó többsegben. A 14 milliós Irak lakói arabok, de mindkét országban, a határ északi részének két oldalán jelentő« kui-d ki­sebbség él. A kurdok füg­getlensegi törekvéseit nem­csak a nyugati titkosszolgá­latok használták ki az el­múlt évtizedekben íelíorga­tásra mind Irak, mind Irán ellen, hanem a két ország kormányai is: egymás belső helyzetének bonyolítására. Irán mohamedán lakossá­gának 90 százaléka a síita szektához tartozik. Irak 90 . százalékban mohamedán lakosságának valamivel több mint a fele ugyancsak a siila irányzat híve, ám az ország irányításában ha­gyományosán nagy többség­ben vannak a szunnita mo­hamedán származású poli­tikusok, katonák. ta az 1937-es megállapodást. A határvillongús, nemzetkö­zi közvetítési kísérletek el­lenére, éveken at folytató­dott Irán. a CIA közreműködé­sével, hathatósan támogatta a kurd nacionalistákat, akik erősen szorongatták az iraki kormányt Ennek 'S szerepe feltételéül volt abban, hogy Irak — el- resszorrá" vezetés ily módon értésre adta, hogy szeretné ..méltó­sággal" befejezni a háborút. Az iráni vezetés nyilván­valóvá tette, hogy saját fel­tételei alapján akarja befe­jezni a háborút: iraki terü­leteket akar elfoglalni, meg akarja dönteni az iraki repd­szert A háború befejezése szabta Irak „ag­minősítését és 150 fogadva Algéria közvetítését milliárd dollárnyi, vagyis — 197."). márciusban új ha- megfizethetetlenül nagv ósz­fetrmegallapodast kotott Iran- sZeget követeit jóvátételként. A fronthelyzet alakulása­Libanoni megbékélési konferencia A Lausanne (AFP) Amin Dzsemajel libanoni elnök megnyitó beszédében felszólította a lausanne-i megbékélési értekezlet va­lamennyi résztvevőjét: csat­lakozzanak az ellenségeske­dések beszüntetését, az or­szág felszabadítását és egy­ségének helyreállítását szol­gáló erőfeszítésekhez. A tavaly novemberben elna­polt tanácskozás második fordulója hétfőn délután, helyi idő szerint fél hatkor kezdődött Svájcban, a lausanne-i Beau Rivage lu­xusszállodában . nal. Az OPEC algíri csúcs­értekezlete alkalmával Szad­dam Husszein iraki alelnök — 1979 óta elnök — és az iráni sah irta alá a megálla­podást. A „megbékélési szer­ződésnek" nevezeti okmány­ban Irán hajózási jogait ki­terjesztették. s a határvonal azontúl a Shatt-al-Arab kö­zepén húzódott a két ország között. Cseiébe a sah köte­lezettséget vállalt, hogy nem támogatja tovább az iraki kurd lázadókat. A viszony azonban nem­igen javult: Barzani kurd vezető az iraki lázadás le­verése után először Iránba menekült, s onnan távozott később az Egyesült Államok­ban nagy szerepe van az utánpótlásnak. Irak fegyver­utánpótlása nem szakadt meg, sót, az 198?. júniusi esapatvisszavonás után érez­hetően javult. A Szovjetunió — amely 1972-ben kölcsönös segély­nyújtási egyezményt kötött Irakkal — a háború kezde­tén semleges álláspontot fog­lalt el. A szovjet kommentá­rok rámutattak, hogy a harc kizárólag az imperialista erőknek ao' nem várt ürü­gyet a téiség ügyeibe való beavatkozásra. Az iráni hadsereg csak a szabadpiacon juthat fegyver ba. Irak viszont korlátozta utánpótláshoz. A sahtól örö­az iraki síita szent helyekre látogató irániak számát 1978-ra a feszültség valame­A leginkább problemati- . ívest oldódott 1978. október­ku« déli határrész, a Shatt­al-Aráb környéke mindkét országban a gazdaság egyik fontos súlypontja. Iraknak egyetlen, keskeny tengeri kijárata a Shatt-al-Arab ré­vén és amellett nyílik az öbölre. Ott van — a folyó partján — Baszra, Irak egyetlen tengeri kereske­delmi kikötője es nyuga­tabbra FAO olajkikötoje, amelyen át a háború előtt a napi 3,5 'millió hordós iraki olajexport háromne­gyede hagyta el az országot. Ezt a kikötőt az iráni bom­bázások mar hasznaihatat­lanná tették. Ebben a kör­zetben egyébként nagy olaj­lelőhelyek is vannak, es oda összpontosították az iraki olajipar zömét is. Irán tengerpartja ugyan a tor­kolattól egészen a Ománi­lújolig tart a Perzsa (Arab)­öböl keleti oldalán, a íon­tosabb kikötők — Khorrams­har, Bandar Khomeini — és az abadani olajipari köz­pont létesítményei a Shatt­al-Arab közelében helyez­kednek el. Abadan terme­lése a háború miatt megbé­nult. a további fejlesztés megállt, japán beruházók például egy 3.5 milliárd dolláros, háromnegyedrészt már elkészült finomító épí­tését hagyták abba 1980­ban. Az öböl északi részén, az iráni partoktól 35 kilo­méterre van Hárg-sziget, Irán fő olajátrakó-közponl­ja. Khuzisztán tartomány­ban van a több mint 60 mil­liárd hordósra becsült iráni olajvagyon 90 százaléka. A független iráni császár­ság és a brit gyámkodás mellett 1921-ben ugyancsak lüggetlenné vált Iraki Ki­rályság — az első világ­háború végéig a török biro­dalom része volt — 1937 júliusában kötötte meg az első önálló hatarmegálla­podáv. Három kisebb, vi­tatott területreszt Iránhoz csatoltak, cserében a Shatt­al-Arab öbölre nyíló alsó folyás« a brit „közbenjárás" eredményéképp Irak szuve­renitása alá kerül' : a ha­tárvonal az iráni oldalon az aram part lett. A hayo­ben kiutasítottak Irakból Khomeini ajatollahoti aki 1964 óla száműzetésben élt az iraki Nadzsaf városban. 1980 szeptemberében Irak háborút indított Irán ellen. Novembertől kialakult az állóháború, a deli frontsza­kaszon. egyelőre iráni terü­kéit hadseregnek továbbra is túlnyomórészt amerikai esz­közökre van szüksége. Eze­ket főként Nagy-Britannia, Izrael, Dél-Korea szállította az elmúlt években. » Ezért az iráni taktika előnyben részesíti a nagy lö­megtámadásokat, míg az ira­ki védelem elsősorban a lé­gierőre — főként a helikop­terek tömeges bevetesére —. a harckocsikra es a tüzér­Budapesten # Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására hét­főn Budapestre érkezett a Görög Kommunista Part küldöttsége. Harilaosz Flo­rakisz főtitkár vezetésével. A delegáció tagjai Oresztisz Kolozof. a GKP Politikai Bizottságának póttaaia. a külügvi osztálv vezetőie. Y annisz Marromatisz. a Központi Bizottság póttagra es VasziHosz Georaiu-Szofi­asz. a KB munkatársa. Lipcse üzenete A nemzetközi gazdasági két reprezentáns szernélvi­** élet eseményei általa- ségének lipcsei jelenléte ban elválaszthatatlanok akarva-akaratlan felidézi mögöttes politikai össze- azt a tényt, hogy az elmúlt függésektől. Mégis ritka az időszakban szinte esvmás­olván eredendően gazdasá- nak adták a kilincset az gi esemény. mint jelen NDK-ban a bonni kor­esetben a lipcsei vásár, mánvkoalíció és az ellen­amelvnek politikai töltete zék vezető politikusai. S ennyire erős és nvilvánva- ha árnyaltabban nézzük a ló lenne. Az ősi iparváros évről évre módot ad a két német állam kapcsolatai­nak áttekintésére s az it­teni vásár általában is a keleti—nyugati kapcsolatok állásának fokmérőié. Abban nincs semmi kü­lönös, hogv Erich Ho­dölgokat. akkor a szociál­demokrata Vogel és Schmidt út.iánál is figve­lemíelikeltőbb a CDU-ooli­tikusok manapság megfi­gyelhető utazási kedve. Mi­ként az ismert napilap, a müncheni Süddeutsche Zei­tung némi iróniával meg­necker az NSZEP főtitká- iegvezte: a szóban forgó po­ra. az NDK államelnöke ezúttal is megragadta az alkalmat, hogy kifejtse: az NDK kész a másik német állammal való dialógusra olyannyira, hogy eleget tesz a bonni meghívásnak, és tárgyal maid Kohl. nyu­gatnémet kancellárral. Az NDK vezető politikusai és testületei mindig abból in­dultak ki. hogy a két né­met állam viszonya túlmu­tat határainkon. európai jelentőségű kérdés. Ami az idei lipcsei vásár politikai mozzanataiban leginkább szembetűnő, hogy Lambsdorff nyugat­német gazdasági miniszter melletti rövid időn belül másodszor felbukkant az NDK-ban Franz Josef Strauss b*>ior miniszterel­nök. a CSU elnöke is. A hivatalos bonni politika litikusok számukra megle­pő dolgokat vettek észre Berlinben, NDK-beli talál­kozásaik során azt tapasz­talták. hogy ..az oldott be­szélgetés. az őszinte szó ee a kölcsönös odafigyelés le­hetéges volt". Az igazság az. mióta Bonnban kormányoz­nak. mind a CDU-nak. mind a CSU-nak fel kellett ismernie azokat a realitá­sokat, amelyekkel koráb­ban az ellenzéki padsorok­ból nem voltak hailandók számolni. S a vaskos rea­litások közé sorolható akár a két német állam gazda­sági kapcsolatainak fontos­sága. akár politikai egvíltt­mn.ködésük hatása a Nl­TO és a Varsói Szerződés, a kőt szembenálló világ­rendszer- V'rzorvőra Győri Sándor Konzultációk a szovjet fővárosban ieten. Az iraki elképzelessel ségre alapoz. Ez rnagyaráz­ellentetben az iráni iszlám rendszer megerősödött a csa­pások alatt: nagy népi erö­za az állóháború kialakulá­sát es az iráni erőfeszítesek eddigi eredménytelensegét. m Moszkva (MTI) Hétfőn Moszkvában foly­tatódtak a hosszabb szünet után 1982 őszén felújított, az államközi kapcsolatok nor­malizálását szolgáló szovjet —kínai politikai megbeszé­léseik. Ezeket felváltva Pe­kingben és Moszkvában zett Nakadzima Toszidziro tartják, s Leonvid Iliicsov a japán külügvminiszter-he­szoviet. valamint Csien Csi- lvetites. A politikus a szov­csen. a kínai kormány kü- .iet—japán szakértői konzul­lönmegbízottia ezúttal már taciók újabb fordulóién negyedik alkalommal talál- vesz részt a szovjet kőzik egymással. %rostján. A megbeszélések minded­dig zárt ajtók mögött foly­tak. ígv a megbeszélések té­májára csak a tárgyalási fó­rumon kívül elhangzott nyi­latkozattokból. egvéb té­nyekből lehet következtetni. Vasárnap Moszkvába érke­Vogel Moszkvában m Moszkva (MTI) Konpztajityin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára hét­főn Moszkvában fogadta, Kans-Jochen Vogelti aj Né­met Szociáldemokrata Párt parlamenti frakcióiának el­nökét. aki SPD-Doiitikusok csoportja élén a Szovjet­unió parlamenti csoportjá­nak meghívására tartózko­dik a Szovjetunióban. A tárgyszerű, konstruktív légkörű találkozón szó voit fővá- [ a nemzetközi helyzet néhány 1 elvi jelentőségű kérdéséről. Siklós János Zilahy Lajos utolsó évei 27. A Kitűnőek iskolájának gondolata valóságos társadalmi, kulturális igények érzékeléséből ered. A népies írók szorgalmazták, haladó gondolkodású értelmiségiek támogatták, a kor levegőjében volt divatos társadalmi ügyként, Zi­lahy felkarolta. A parasztok tehetséges gyerme­keit tanítani, hatalmi posztok betöltésére alkal­massá tenni őket, minden szempontból prog­resszív föllépésnek tekinthető. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy az igazgatási, hatalmi funkciók gyorsuló mértékben nérpetesedtek el, és előreve­tette árnyékát egy német-fasiszta érzelmű ve­zetőréteg totális uralmának kialakulása, s vele párhuzamosan a magyarság teljes kirekesztése az államhatalomból. Ettől tartott a magyar uralkodó körök egy része is. őket természetesen nem a paraszti ös­tehetségek sorsa izgatta, hanem saját hatalmuk I megőrzése, a náciérzelmű és -szándékú vezető réteg erősödésében meglátták a jövő nag.v vé­széivel : uralmuk megtörésére spekuláló erők hilhóditását. Érthető, hogy Horthy Miklós kor­mányzó is melegen üdvözölte Zilahy kezdemé­nyezését. csak egészen más indítékokkal, mini Móricz Zsigmond, aki szintén azon a vélemé­nyen volt. „ha ez így megy tovább Magyaror­szágon, akkor ennek a népnek a nyakára német érzelmű vezetők ülnek, a hatalmi posztokba az őstehetségű parasztságból senki sem kerül. Ezek csak arra lesznek iók, hogy megtermeljék a ke­nveret es kiszolgálják ezt a vezető réteget" — emlékezett vissza az alapítvány megteremtésé­nek korára Zilahy felesegé a budapesti temetés alkalmával. Móricz Zsigmond más indítékok és távlatok alapján kívánta es sürgette a paraszti tehetsegek iskoláztatását, mint a kormányzó, akinél ebben az ügyben ketszer ts megfordult Zilahy. Horttúr­nak azt volt a kívánsága, hogy az iskola katonai fegyelem alatt álljon. Fegyelmezés nélkül nincs jellemfejlesztés , .. Ezért az „iskolateremtő moz­galom élére — mivel a feladat nem állami, ha­nem társadalmi — Horthy Istvánt állítják. Ne­velésénél. rangjánál, de főleg ifjúságánál fogva legven az ő kezében a nemzed ék nevel és meg­szervezése felülről" — írta Zilahy a Híd idézeti számában. Ehhez nincs mit hozzátenni. Szegénységi fogadalmát egész életében meg­tartotta. s vele együtt azt az emléket is. hogy őt szegénységében a „Száraz Zsigmond" ösztön­díj segítette. Ez az emlék olyan hatással volt rá. hogy haláláig nem mondott le egy saját ala­pítvány létesítéséről. Nyomon követhető azonban, hogy élete vé­géig* siratta a villát, igazi nagyúri életének, élet­vitelének megtestesítőiét. 1942. szeptember 6-a után írásaiban, cikkeiben, előadásaiban a villa valamilyen módon és összefüggésben rendsze­rint előkerült. Nagyon szerette azt az életmódot, azt a társadalmi és közéleti sikert, amelyben ő az uralkodó körökben is „Zilahy" volt. Abban a korban és körben mozgott a legotthonosabban, életének értelme a 20-as. 30-as években teljese­dett ki a bizonyítás, a siker és a győzelem út­ján. Pályája 1942-ben — szó szerint — kettétört Jerikó falai leomlottak; Zilahy számára nem 1945-ben. három évvel korábban. S a falak alá temetődött addigi küzdelmes, de sikeres szép­írói korszaka, azután egészen; más ívű és irá­nyú pályára lökte a sors. * Ktirádu randevú ja Nubikov ezredessel „Budapesten — folytaoódik Zilahy levele — 1945. január 18-án, a kora reggeli órákban ér­tem jött a Tisza Kálmán téren (ma Köztársaság tér) működő kommunista főhadiszállásról két barát, és elvitlek oda. Itt az a megtisztelő fel­adat várt rám, hogy én írjam meg a felszaba­dult magyar saitó első vezércikkét. Szereplésemnek ezek a részletei ismeretesek — a felszabadulás 25. évfordulóján ezt a vezér­cikket mondta el Aitav Andor. A vezércikk megjelenése után. már január 23-an — bár ak­kor még csak önkéntes postások végezték a le­vélhordást —. sok levelet kaotam. amelyeknek a tartalma hasonló volt: Te rohadt kommunis­ta, ezen, meg fogsz lakolni, t ieueleket a Bo> dapesten életben maradt nyilasok írták — fő­ként a vezércikk egyik mondataéri: ,a gyertya­fényben az idősebb, szakállas katona, aki egy nagy katonakenyeret tett az asztalra. Krisztus arcára emlékeztetett'." * A vezércikk teljes szövegét beiktatom, amely bár többszőr és több helyen is megjelenti, de egy drámai pillanatot mutat föl, a túlélés pil­lanatát. * „Zilahv Lajos: Ami a romok alatt, s ami a romok fölött van Élek? Vakít a fénytelen téli reggel a pince sö­tétsége után. körmeim feketék, arcomon szakáll penésze, dúlt agyamban még ott vannak a nagy szúró fények dörrenései, meg sajognak bennem a halálfélelem fekete szívgörcsei. De élek. Te is élsz? Ez itt a Rákóczi út? Mint a düllöngő ré­szeg, botladozom a kövek és drótok között, lo­vak és emberek tetemein át. Ki ez a két em­ber. aki karomnál fogva vezet? Eljöttek értem, visznek a nyomdagépek felé. Mi szerepe van még itt az írói tollnak? Harmadéve nem így képzeltem. Akkor még azt hittem, hogy az a rózsadombi villa lesz az egyetlen áldozat, s a romok alatt csupán egv elpuhult, kevélykedő, ci­comás polgári élet. egv selyemcilinder foszlá­nyai hevernek. A romok zúgva megnőttek, el­borítottak egy országot, felfalták Budapestet. Nem a mi akaratunkból. Nem a magvarság aka­ratából. E/t a poklot el lehetett volna kerülni. Most már tudom, hogy mi feksz.ik az óriási ro­mok alatti Nézettek körül: itt fekszik az a ha­zugság amellyel ebbe a háborúba belehajszol­ták a magyarságot. Igen. ő az: .Európai új rend". Most végleg eldobta álarcát Most a halott igazi arcába nézhetsz. Micsoda kaján, ör­dögi arc! Fogainak vigyorán még leolvasható ez a szó: Kitartás! Ti magyarok, te Budapest, csak tartsatok ki. Aztán jövünk mi. De a Stefans­kirche falai között nem fognak Sztálin-orgonái zúgni. Bécs szép utcái nem fognak elpusztulni. A kitartás csak nektek szólt. Népet és nemzetet ígv még sohasem csapott be. így. ilyen lelketle­nül még nem dobott áldozatul semmiféle törté­nelmi erő. mini ez a német maszlag, amely .Európa új rendjének' nevezte magáti s amely elnémította es akasztófára vitte az eszmélő ma­gvarságot. Csak most érezzük igazán, hogy Kelet Nepe vagyunk. .ír-ŰMuMktt uU m

Next

/
Thumbnails
Contents