Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
Kedd, 1984. március 13. 94 II háború folytatódik... Az utóbbi 1300 évben — mióta a próféta arab katonai kirajzottak az Arabíélszigetröl és elterjesztették az iszlámot a KözépKeleten is — kevés olyan időszak volt, amelyet a „nyugodt határ éveként" tarthatna számon a történelem a mai Irak é$ Irán határvidékén. Ebben az évszázadban sem sikerült megnyugtatóan rendezni a két ország közötti 1500 kilométeres határ kérdését — különösen a Tigris és az Eufrátesz összefolyásából keletkező, és a Perzsa (Arab)-öbölbe örru zási díjak Irakot illették, Irán csak a szabad hajózás jogát kapta meg. A viszony lOöó-lól rohamosan romlott, miután abban az évben Irakban megdöntötték a Nyugat-barát királyságot. Mindkét ország támogatta a másik területén harcoló kurd nacionalistákat. Irak pedig követelte, hogy Irán mondjon le Khuzisztánról. 1959-től Irak követelte az 1937-es szerződés felülvizsgálatát, meg akarta szerezni a Shatt-al-Arab felső részét is. A fegyveres elket sikerüli a frontra mozgósítania, ezzel ellensúlyozta a forradalomban megtépázott hadsereg kezdeti gyengeségét. 1981 végén az iráni erők megtörik Abadan iraki blokádját 1982. márciusban indult az újabb iráni offenzíva: 50 kilométerre nyomultak előre a határ felé és 2000 négyzetkilométer területet foglaltak vissza, az iszlám önkéntesek óriási emberáldozata árán. Májusban visszafoglalták Khorramshart. Június 20-án az iraki elnök bejelentette, hogy az ló Shatt-al-Arab (perzsául viszont hivatalosan felmondlenségeskedés 1969. ápril's- iraki csapatokat visszavonban robbant ki, amikor Irán ják a határ mögé. Az iraki Arvandnak hívják) 200 kilométeres nagy folyó, fontos közös vízi út vidékén. A két ország viszonyát nemzetiségi ellentétek is mérgezik. A 40 milliós Iránban a perzsák leszármazottai élnek, de közvetlenül a Shatt-al-Arab keleti partján levő tartományban, Khuzisztánban (arabul Arabisztánhan) az arab származású lakosság van túlnyomó többsegben. A 14 milliós Irak lakói arabok, de mindkét országban, a határ északi részének két oldalán jelentő« kui-d kisebbség él. A kurdok függetlensegi törekvéseit nemcsak a nyugati titkosszolgálatok használták ki az elmúlt évtizedekben íelíorgatásra mind Irak, mind Irán ellen, hanem a két ország kormányai is: egymás belső helyzetének bonyolítására. Irán mohamedán lakosságának 90 százaléka a síita szektához tartozik. Irak 90 . százalékban mohamedán lakosságának valamivel több mint a fele ugyancsak a siila irányzat híve, ám az ország irányításában hagyományosán nagy többségben vannak a szunnita mohamedán származású politikusok, katonák. ta az 1937-es megállapodást. A határvillongús, nemzetközi közvetítési kísérletek ellenére, éveken at folytatódott Irán. a CIA közreműködésével, hathatósan támogatta a kurd nacionalistákat, akik erősen szorongatták az iraki kormányt Ennek 'S szerepe feltételéül volt abban, hogy Irak — el- resszorrá" vezetés ily módon értésre adta, hogy szeretné ..méltósággal" befejezni a háborút. Az iráni vezetés nyilvánvalóvá tette, hogy saját feltételei alapján akarja befejezni a háborút: iraki területeket akar elfoglalni, meg akarja dönteni az iraki repdszert A háború befejezése szabta Irak „agminősítését és 150 fogadva Algéria közvetítését milliárd dollárnyi, vagyis — 197."). márciusban új ha- megfizethetetlenül nagv ószfetrmegallapodast kotott Iran- sZeget követeit jóvátételként. A fronthelyzet alakulásaLibanoni megbékélési konferencia A Lausanne (AFP) Amin Dzsemajel libanoni elnök megnyitó beszédében felszólította a lausanne-i megbékélési értekezlet valamennyi résztvevőjét: csatlakozzanak az ellenségeskedések beszüntetését, az ország felszabadítását és egységének helyreállítását szolgáló erőfeszítésekhez. A tavaly novemberben elnapolt tanácskozás második fordulója hétfőn délután, helyi idő szerint fél hatkor kezdődött Svájcban, a lausanne-i Beau Rivage luxusszállodában . nal. Az OPEC algíri csúcsértekezlete alkalmával Szaddam Husszein iraki alelnök — 1979 óta elnök — és az iráni sah irta alá a megállapodást. A „megbékélési szerződésnek" nevezeti okmányban Irán hajózási jogait kiterjesztették. s a határvonal azontúl a Shatt-al-Arab közepén húzódott a két ország között. Cseiébe a sah kötelezettséget vállalt, hogy nem támogatja tovább az iraki kurd lázadókat. A viszony azonban nemigen javult: Barzani kurd vezető az iraki lázadás leverése után először Iránba menekült, s onnan távozott később az Egyesült Államokban nagy szerepe van az utánpótlásnak. Irak fegyverutánpótlása nem szakadt meg, sót, az 198?. júniusi esapatvisszavonás után érezhetően javult. A Szovjetunió — amely 1972-ben kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött Irakkal — a háború kezdetén semleges álláspontot foglalt el. A szovjet kommentárok rámutattak, hogy a harc kizárólag az imperialista erőknek ao' nem várt ürügyet a téiség ügyeibe való beavatkozásra. Az iráni hadsereg csak a szabadpiacon juthat fegyver ba. Irak viszont korlátozta utánpótláshoz. A sahtól öröaz iraki síita szent helyekre látogató irániak számát 1978-ra a feszültség valameA leginkább problemati- . ívest oldódott 1978. októberku« déli határrész, a Shattal-Aráb környéke mindkét országban a gazdaság egyik fontos súlypontja. Iraknak egyetlen, keskeny tengeri kijárata a Shatt-al-Arab révén és amellett nyílik az öbölre. Ott van — a folyó partján — Baszra, Irak egyetlen tengeri kereskedelmi kikötője es nyugatabbra FAO olajkikötoje, amelyen át a háború előtt a napi 3,5 'millió hordós iraki olajexport háromnegyede hagyta el az országot. Ezt a kikötőt az iráni bombázások mar hasznaihatatlanná tették. Ebben a körzetben egyébként nagy olajlelőhelyek is vannak, es oda összpontosították az iraki olajipar zömét is. Irán tengerpartja ugyan a torkolattól egészen a Ománilújolig tart a Perzsa (Arab)öböl keleti oldalán, a íontosabb kikötők — Khorramshar, Bandar Khomeini — és az abadani olajipari központ létesítményei a Shattal-Arab közelében helyezkednek el. Abadan termelése a háború miatt megbénult. a további fejlesztés megállt, japán beruházók például egy 3.5 milliárd dolláros, háromnegyedrészt már elkészült finomító építését hagyták abba 1980ban. Az öböl északi részén, az iráni partoktól 35 kilométerre van Hárg-sziget, Irán fő olajátrakó-közponlja. Khuzisztán tartományban van a több mint 60 milliárd hordósra becsült iráni olajvagyon 90 százaléka. A független iráni császárság és a brit gyámkodás mellett 1921-ben ugyancsak lüggetlenné vált Iraki Királyság — az első világháború végéig a török birodalom része volt — 1937 júliusában kötötte meg az első önálló hatarmegállapodáv. Három kisebb, vitatott területreszt Iránhoz csatoltak, cserében a Shattal-Arab öbölre nyíló alsó folyás« a brit „közbenjárás" eredményéképp Irak szuverenitása alá kerül' : a határvonal az iráni oldalon az aram part lett. A hayoben kiutasítottak Irakból Khomeini ajatollahoti aki 1964 óla száműzetésben élt az iraki Nadzsaf városban. 1980 szeptemberében Irak háborút indított Irán ellen. Novembertől kialakult az állóháború, a deli frontszakaszon. egyelőre iráni terükéit hadseregnek továbbra is túlnyomórészt amerikai eszközökre van szüksége. Ezeket főként Nagy-Britannia, Izrael, Dél-Korea szállította az elmúlt években. » Ezért az iráni taktika előnyben részesíti a nagy lömegtámadásokat, míg az iraki védelem elsősorban a légierőre — főként a helikopterek tömeges bevetesére —. a harckocsikra es a tüzérBudapesten # Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Görög Kommunista Part küldöttsége. Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével. A delegáció tagjai Oresztisz Kolozof. a GKP Politikai Bizottságának póttaaia. a külügvi osztálv vezetőie. Y annisz Marromatisz. a Központi Bizottság póttagra es VasziHosz Georaiu-Szofiasz. a KB munkatársa. Lipcse üzenete A nemzetközi gazdasági két reprezentáns szernélvi** élet eseményei általa- ségének lipcsei jelenléte ban elválaszthatatlanok akarva-akaratlan felidézi mögöttes politikai össze- azt a tényt, hogy az elmúlt függésektől. Mégis ritka az időszakban szinte esvmásolván eredendően gazdasá- nak adták a kilincset az gi esemény. mint jelen NDK-ban a bonni koresetben a lipcsei vásár, mánvkoalíció és az ellenamelvnek politikai töltete zék vezető politikusai. S ennyire erős és nvilvánva- ha árnyaltabban nézzük a ló lenne. Az ősi iparváros évről évre módot ad a két német állam kapcsolatainak áttekintésére s az itteni vásár általában is a keleti—nyugati kapcsolatok állásának fokmérőié. Abban nincs semmi különös, hogv Erich Hodölgokat. akkor a szociáldemokrata Vogel és Schmidt út.iánál is figvelemíelikeltőbb a CDU-oolitikusok manapság megfigyelhető utazási kedve. Miként az ismert napilap, a müncheni Süddeutsche Zeitung némi iróniával megnecker az NSZEP főtitká- iegvezte: a szóban forgó pora. az NDK államelnöke ezúttal is megragadta az alkalmat, hogy kifejtse: az NDK kész a másik német állammal való dialógusra olyannyira, hogy eleget tesz a bonni meghívásnak, és tárgyal maid Kohl. nyugatnémet kancellárral. Az NDK vezető politikusai és testületei mindig abból indultak ki. hogy a két német állam viszonya túlmutat határainkon. európai jelentőségű kérdés. Ami az idei lipcsei vásár politikai mozzanataiban leginkább szembetűnő, hogy Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter melletti rövid időn belül másodszor felbukkant az NDK-ban Franz Josef Strauss b*>ior miniszterelnök. a CSU elnöke is. A hivatalos bonni politika litikusok számukra meglepő dolgokat vettek észre Berlinben, NDK-beli találkozásaik során azt tapasztalták. hogy ..az oldott beszélgetés. az őszinte szó ee a kölcsönös odafigyelés lehetéges volt". Az igazság az. mióta Bonnban kormányoznak. mind a CDU-nak. mind a CSU-nak fel kellett ismernie azokat a realitásokat, amelyekkel korábban az ellenzéki padsorokból nem voltak hailandók számolni. S a vaskos realitások közé sorolható akár a két német állam gazdasági kapcsolatainak fontossága. akár politikai egvílttmn.ködésük hatása a NlTO és a Varsói Szerződés, a kőt szembenálló világrendszer- V'rzorvőra Győri Sándor Konzultációk a szovjet fővárosban ieten. Az iraki elképzelessel ségre alapoz. Ez rnagyarázellentetben az iráni iszlám rendszer megerősödött a csapások alatt: nagy népi eröza az állóháború kialakulását es az iráni erőfeszítesek eddigi eredménytelensegét. m Moszkva (MTI) Hétfőn Moszkvában folytatódtak a hosszabb szünet után 1982 őszén felújított, az államközi kapcsolatok normalizálását szolgáló szovjet —kínai politikai megbeszéléseik. Ezeket felváltva Pekingben és Moszkvában zett Nakadzima Toszidziro tartják, s Leonvid Iliicsov a japán külügvminiszter-heszoviet. valamint Csien Csi- lvetites. A politikus a szovcsen. a kínai kormány kü- .iet—japán szakértői konzullönmegbízottia ezúttal már taciók újabb fordulóién negyedik alkalommal talál- vesz részt a szovjet kőzik egymással. %rostján. A megbeszélések mindeddig zárt ajtók mögött folytak. ígv a megbeszélések témájára csak a tárgyalási fórumon kívül elhangzott nyilatkozattokból. egvéb tényekből lehet következtetni. Vasárnap Moszkvába érkeVogel Moszkvában m Moszkva (MTI) Konpztajityin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában fogadta, Kans-Jochen Vogelti aj Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakcióiának elnökét. aki SPD-Doiitikusok csoportja élén a Szovjetunió parlamenti csoportjának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. A tárgyszerű, konstruktív légkörű találkozón szó voit fővá- [ a nemzetközi helyzet néhány 1 elvi jelentőségű kérdéséről. Siklós János Zilahy Lajos utolsó évei 27. A Kitűnőek iskolájának gondolata valóságos társadalmi, kulturális igények érzékeléséből ered. A népies írók szorgalmazták, haladó gondolkodású értelmiségiek támogatták, a kor levegőjében volt divatos társadalmi ügyként, Zilahy felkarolta. A parasztok tehetséges gyermekeit tanítani, hatalmi posztok betöltésére alkalmassá tenni őket, minden szempontból progresszív föllépésnek tekinthető. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy az igazgatási, hatalmi funkciók gyorsuló mértékben nérpetesedtek el, és előrevetette árnyékát egy német-fasiszta érzelmű vezetőréteg totális uralmának kialakulása, s vele párhuzamosan a magyarság teljes kirekesztése az államhatalomból. Ettől tartott a magyar uralkodó körök egy része is. őket természetesen nem a paraszti östehetségek sorsa izgatta, hanem saját hatalmuk I megőrzése, a náciérzelmű és -szándékú vezető réteg erősödésében meglátták a jövő nag.v vészéivel : uralmuk megtörésére spekuláló erők hilhóditását. Érthető, hogy Horthy Miklós kormányzó is melegen üdvözölte Zilahy kezdeményezését. csak egészen más indítékokkal, mini Móricz Zsigmond, aki szintén azon a véleményen volt. „ha ez így megy tovább Magyarországon, akkor ennek a népnek a nyakára német érzelmű vezetők ülnek, a hatalmi posztokba az őstehetségű parasztságból senki sem kerül. Ezek csak arra lesznek iók, hogy megtermeljék a kenveret es kiszolgálják ezt a vezető réteget" — emlékezett vissza az alapítvány megteremtésének korára Zilahy felesegé a budapesti temetés alkalmával. Móricz Zsigmond más indítékok és távlatok alapján kívánta es sürgette a paraszti tehetsegek iskoláztatását, mint a kormányzó, akinél ebben az ügyben ketszer ts megfordult Zilahy. Horttúrnak azt volt a kívánsága, hogy az iskola katonai fegyelem alatt álljon. Fegyelmezés nélkül nincs jellemfejlesztés , .. Ezért az „iskolateremtő mozgalom élére — mivel a feladat nem állami, hanem társadalmi — Horthy Istvánt állítják. Nevelésénél. rangjánál, de főleg ifjúságánál fogva legven az ő kezében a nemzed ék nevel és megszervezése felülről" — írta Zilahy a Híd idézeti számában. Ehhez nincs mit hozzátenni. Szegénységi fogadalmát egész életében megtartotta. s vele együtt azt az emléket is. hogy őt szegénységében a „Száraz Zsigmond" ösztöndíj segítette. Ez az emlék olyan hatással volt rá. hogy haláláig nem mondott le egy saját alapítvány létesítéséről. Nyomon követhető azonban, hogy élete végéig* siratta a villát, igazi nagyúri életének, életvitelének megtestesítőiét. 1942. szeptember 6-a után írásaiban, cikkeiben, előadásaiban a villa valamilyen módon és összefüggésben rendszerint előkerült. Nagyon szerette azt az életmódot, azt a társadalmi és közéleti sikert, amelyben ő az uralkodó körökben is „Zilahy" volt. Abban a korban és körben mozgott a legotthonosabban, életének értelme a 20-as. 30-as években teljesedett ki a bizonyítás, a siker és a győzelem útján. Pályája 1942-ben — szó szerint — kettétört Jerikó falai leomlottak; Zilahy számára nem 1945-ben. három évvel korábban. S a falak alá temetődött addigi küzdelmes, de sikeres szépírói korszaka, azután egészen; más ívű és irányú pályára lökte a sors. * Ktirádu randevú ja Nubikov ezredessel „Budapesten — folytaoódik Zilahy levele — 1945. január 18-án, a kora reggeli órákban értem jött a Tisza Kálmán téren (ma Köztársaság tér) működő kommunista főhadiszállásról két barát, és elvitlek oda. Itt az a megtisztelő feladat várt rám, hogy én írjam meg a felszabadult magyar saitó első vezércikkét. Szereplésemnek ezek a részletei ismeretesek — a felszabadulás 25. évfordulóján ezt a vezércikket mondta el Aitav Andor. A vezércikk megjelenése után. már január 23-an — bár akkor még csak önkéntes postások végezték a levélhordást —. sok levelet kaotam. amelyeknek a tartalma hasonló volt: Te rohadt kommunista, ezen, meg fogsz lakolni, t ieueleket a Bo> dapesten életben maradt nyilasok írták — főként a vezércikk egyik mondataéri: ,a gyertyafényben az idősebb, szakállas katona, aki egy nagy katonakenyeret tett az asztalra. Krisztus arcára emlékeztetett'." * A vezércikk teljes szövegét beiktatom, amely bár többszőr és több helyen is megjelenti, de egy drámai pillanatot mutat föl, a túlélés pillanatát. * „Zilahv Lajos: Ami a romok alatt, s ami a romok fölött van Élek? Vakít a fénytelen téli reggel a pince sötétsége után. körmeim feketék, arcomon szakáll penésze, dúlt agyamban még ott vannak a nagy szúró fények dörrenései, meg sajognak bennem a halálfélelem fekete szívgörcsei. De élek. Te is élsz? Ez itt a Rákóczi út? Mint a düllöngő részeg, botladozom a kövek és drótok között, lovak és emberek tetemein át. Ki ez a két ember. aki karomnál fogva vezet? Eljöttek értem, visznek a nyomdagépek felé. Mi szerepe van még itt az írói tollnak? Harmadéve nem így képzeltem. Akkor még azt hittem, hogy az a rózsadombi villa lesz az egyetlen áldozat, s a romok alatt csupán egv elpuhult, kevélykedő, cicomás polgári élet. egv selyemcilinder foszlányai hevernek. A romok zúgva megnőttek, elborítottak egy országot, felfalták Budapestet. Nem a mi akaratunkból. Nem a magvarság akaratából. E/t a poklot el lehetett volna kerülni. Most már tudom, hogy mi feksz.ik az óriási romok alatti Nézettek körül: itt fekszik az a hazugság amellyel ebbe a háborúba belehajszolták a magyarságot. Igen. ő az: .Európai új rend". Most végleg eldobta álarcát Most a halott igazi arcába nézhetsz. Micsoda kaján, ördögi arc! Fogainak vigyorán még leolvasható ez a szó: Kitartás! Ti magyarok, te Budapest, csak tartsatok ki. Aztán jövünk mi. De a Stefanskirche falai között nem fognak Sztálin-orgonái zúgni. Bécs szép utcái nem fognak elpusztulni. A kitartás csak nektek szólt. Népet és nemzetet ígv még sohasem csapott be. így. ilyen lelketlenül még nem dobott áldozatul semmiféle történelmi erő. mini ez a német maszlag, amely .Európa új rendjének' nevezte magáti s amely elnémította es akasztófára vitte az eszmélő magvarságot. Csak most érezzük igazán, hogy Kelet Nepe vagyunk. .ír-ŰMuMktt uU m