Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 74. évfolyam 60. szám 1984. március 11.; vasárnap Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Humanizált ! Kommunista műszakot környezet A r Italában nem sorolom kedvenc és szórakoztató olvas­mányaim közé a minisztériumi ügyrendeket, nyom­tatványokat, irányelveket, ám ezúttal igen nagy kedvvel, mondhatnám élvezettel faltam a betűket. Ugyanis, az oly sokszor hallott és sokak által megfogalmazott hu­manizált környezet igényét az Építési és Városfejlesztési Minisztérium állásfoglalásában látom visszaköszönni. Visszaemlékezve, nem tudom összeszámolni hány tár­sadalmi. építészeti vitán vettem részt, ahol az előadók, a résztvevők a tanácskozás- végén keserű szájízzel álltak föl. A legtöbben, ha nem is mondták, de gondolták: fújhatjuk a magunkét, úgy sem történik semmi, pörölhetünk az épí­tészeti egyhangúság, a lakótelepek szürkesége, sivársága ellen, mert ki figyel oda Az idősebb emberek mindig nagy bölcsességgel óva intettek, amikor ifjúi hévvel lázadtam valamilyen általam hibásnak tartott jelenség ellen — úgymond, az idő egyszer mindent megold. S lám, a bölcseknek igazuk van, mert az Építési és Városfejlesztési Minisztérium új irányelvei egy közel kétévtizedes vita végére pontot tesznek és fel­sejlik egy olyan építészeti megoldás lehetősége, ami száz­ezrek óhaja. A hivatalos állásfoglalás soraiból kiderül, nekünk la­kóknak volt igazunk, amikor tiltakoztok az új városrészek sűrű beépítettsége, a kellemetlen közérzetet előidéző épí­tészeti unalom ellen. A mostani minisztériumi előírások már így fogalmaznak: „nagyobb településeken, ahol a kon­centráltan telepített épületfajták jelentették az uralkodó formát, olyan épülettípusok szükségesek, amelyek az ala­csonyabb, emberibb léptékű beépítési módok létrehozására alkalmasak". Vagy: ..az elmúlt évtizedekben uralkodóvá Vált középmagas épületek tömeges alkalmazása a jövőben nem kívánatos... előtérbe kerülnek az intenzív beépítésre alkalmas 2—4 szintes lakóépületek". Vagy: „az egy ütem­ben épülő, egy technológiára és beruházási formára orien­tált építési területek várhatóan kisebbek lesznek, többnyire csupán néhány száz lakást tartalmaznak.". Az irányelvek készítői gondolnak arra is, hogy a kel­lemes, otthonos közérzetet úgy lehet biztosítani, ha a ház mellett udvar is van. ahol felügyelet nclkül játszhatnak a gyerekek, ahová kiülhetnek a szülők olvasni; horgolni, nézelődni. Ha vettem vólna annyi fáradságot, hogy súlyra Ss lemérjem a zajártalommal foglalkozó leveleket, akkor biztosan meglepődnék, milyen sokat nyom a kellemetlen hangokkal foglalkozó írások száma. Nemcsak X, Y kedves levélírónk bombázza a Postaládát sérelmeivel, a szomszéd tapintatlansága miatt,, és nemcsak Tarjánban, Rókuson, hanem sokkal több helyen akad olyan ember, aki kedvét íeli abban, hogy hajnali ötkor autóját túráztatja. É6 ha szólunk neki? A legtöbbször egy életre maradó harag az eredmény. Az idegességre okot adó helyzetet az ÉVM irányelve úgy próbálja a jövőben feloldani, megszüntetni, hogy előírja: „a 30—50 lakásos egységek belső udvara gépjárműmentes legyen". Előttem talány, hogy miért, csak most, a nyolcvanas években jujtott eszünkbe: „a beépítési terv készítése során biztosítani lehet, hogy a személygép­kocsik és szemétszállító járművek ne zavarják a lakók nyugalmát". Ismerőseim, barátaim és rokonaim egy része évek óta izgatottan hallgatja a meteorológiai jelentést Tavasztól kezdve, a mezőgazdászokkal ellentétben, nekik ráncos lesz a homlokuk, ha beköszönt az aranyat érő eső. Soha annyi boldog tizedik emeleti lakóval nem találkoztam, mint ta­valy nyáron, az aszályos hónapokban. Az egész országban csak ők örültek, mert nem ázott be a mennyezetük. Kötet­nyi irodalma van már a tetőbeázásnak, a lakók az építő­keta kivitelezők az építőanyag-ipart hibáztatják a szőnyeg­re hulló esőcseppekért. Jó évtizede, hogy megkezdődött ez az egymásra mutogatás. Az indulatokat egyre nehezebb megfékezni, hiszen jogosan követeli a tisztelt állampolgár, hogy pénzéért száraz lakást kapjon. Az irányelvekből ki­derül, hogy az ÉVM huszáros megoldással akarja a kö­vetkező évtized vitáinak elejét venni, mert „törekedni kell arra, hogy az épületek különböző tetőkialakítási lehe­tőséggel rendelkezzenek, például alacsony hajlású magas­tető, távlati lehetőségeit túztosító meredek hajlású magas­tető", vagy „a két-négy szintes épületekből álló. együtte­seknek magastetős alternatívát is biztosítsanak". tarlet Február elején a szegedi üzemek, szövetkezetek, vál­lalatok, intézmények dolgo­zói, valamint a város tár­sadalmi, politikai, állami életének vezető képviselői felhívással fordultak S.»J­ged lakosságához, hogy tár­sadalmi munkájukkal támo­gassák a miijégpálya-épí­tést. Ahhoz, hogy az év vé­gén a műjégpályán korcso­lyázni lehessen, az építéshez még 17 millió forint szük­séges. Ekkor határozták cl, hogy március 10-én kommu­nista műszakot tartanak. Tegnap, szombaton több mint 30 üzemben, vállalatnál és ipari szövetkezetnél mint­egy 13 ezren dolgoztak, vé­geztek társadalmi munkát. A műjégpályára a következő számlára lehet befizetni: Ki­nizsi Húsos SK, OTP, Csong­rád megyei Igazgatóság Sze­ged, 280-08-005 665-1035. Munkatársainktól összeállí­tást közlünk a kommunista műszakról, az 1—3. Ion. Szeneden DÉLÉP: több mint 3 ezer olda­A mindennapok vasdarabjai SZEVAFÉM: helyszínrajz betűkkel — írtam noteszom­ba szombati kötelességemet. Vasasokról kell írnom a kommunista műszak apropó­ján. Teszem, őszinte öröm­mel, mert örömmel dolgozó­kat láttam, olyanokat, kiket belső kényszer vitt a mun­kapadokhoz, a hétközben megszokott gépeikhez, mű­szerekhez, a mindennapok „vasdarabjaihoz". Kell az idézőjel, hiszen a külső szemlélőnek csupán csöhal­maz és vashalom, mit lát udvaron és kocsikon, az értő embernek viszont mindez gépalkatrész, mert a sima lemezekben ő a lengőkaro­kat látja, a köracél neki ten­gely vagy csapágyház. Jó volt közöttük. Elnöki iroda előszobája. Mondom jöttöm okát. Tit­kárnő, bejelent és tárgyalás közepébe invitálnak. Tartsak velük. Képtelen vagyok, lé­vén, hogy belső ügyekről beszélnek, s mi közöm hoz­zá. Tájékoztatnak, hogy a jégpályáért már a második szombatot tartják. Tavaly 42 ezer forint jött össze, most is ennyire számítanak. Mindenki dolgozik, csakúgy, mint máskor, tehát most is ennyit tudnak nyújtani. Ez­után javasolva kérik: men­jek a csarnokokba, beszéljek dolgozóikkal. Bárkivel? Per­sze! Legközelebb a műszaki ve­zető volt, ott az elnök szo­bájában, s így szólt Tárkony Imre: — Én is akarok korcso­lyázni. Teljes létszám résztvevő Munkatársai kuncognak. — Inkább tartsatok velem, nektek sem ártana egy kis mozgás. Munkatársai nem kuncog­nak. Molnár Andrea édesapja géplakatos: — Annyian kérdezték már, hogy miért csinálom? Bosz­szant az ilyen kíváncsisko­dás. Meggyőződésem, kell a jégpálya! Hogy hatéves kis­lányom nem tud korizni? Megtanul. Papp Géza ugyancsak gép­lakatos : — Már tíz évvel ezelőtt kellett volna a jég. Pár éve múltam harminc, s a sta­tisztika szerint ezt a korosz­tályt tizedeli leginkább az infarktus. Mondják, hogy kérdezzem az öreget is. Most kapott el­ismerést negyvenéves mun­kaviszonyáért- Kérdeztem: — Ebben a szövetkezetben töltöttem 25 évet. Gondolom, elhiszi, nem jöttem volna dolgozni szabad napomon, ha nem érezném kötelességnek a - köz segítését — így véle­kedett Skultéti András. Lemezollót állít Madarász Boldizsár. A gép mögül csak ennyit szól: — Ameddig erővel bírom, itt leszek, minden kommu­nista műszakon. A Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben Ko­thencz János vezetett az üzemben. A kapunál kérdez­te: — Mit gondol, szívesen dolgoznak az emberek? Igen. A. S. A házgyár X. hajójában öntik a betonlcpcsőket Az építkezéseken a daruk és a munkagépek az egész héten megszokott időben in­dultak el ezen a szombaton is. A személyszállító jármű­vek már hajnal óta vitték a munkahelyekre az építő­munkásokat. Az év első kommunista­műszakján a DÉLÉP min­den üzemigazgatóságának üzemében és építésvezetősé­gein dolgoztak. A nagy számban vidékről bejáró dolgozók jelentős része is bejött erre a napra, hogy a közös vállalati célkitűzések­hez — a szegedi műjégpálya építéséhez és a vállalati dol­gozók lakásépítéséhez a kommunista szombat mun­kabéréből hozzájáruljanak. A vállalatnál csaknem kizá­rólag termelő munkát vé­geztek. A Dorozsmai úti központi telepen a lakatosüzem teljes műszaki gárdája dolgozik és a termelő brigádok is kb. 70 %-os- létszámmal. Pataki István, a Május 1. szocialista brigád vezetője elmondja, hogy minden brigádtag itt van. Acélajtókat, „nyílászá­rókat" gyártanak a panelos házakhoz és a rókusi vízto­rony acéllépcsőjét készítik. A házgyár X. hajójában most a betonelőgyártók dolgoz-. nak. Az üzemvezető és a há­rom művezető a szintén 70 %-ban dolgozó termelőgárda munkafeltételeit biztosítja. A szentesi 16 tantermes is­kola falelemeit, az ópuszta­szeri múzeumépület pilléreit és betonlépcsőit gyártják, meg az újszegedi családi há­zak talpgerendáit­Kint az építési munkahe­lyeken 55—65 százalékban dolgoznak a munkanapi lét­számhoz viszonyítva. Az Etelka-soron útpályaszélesí­tést végez Buknicz István brigádja. Ök Kistelekről jár­nak be, de közülük csak a betegek hiányoznak. A Mélyépítő üzem célfeladat­ként határozta meg erre a napra az útszakasz elkészí­tését. Észak-Űjszegeden a lakó­telepi építésvezetőségnek 30 dolgozója, az Exportüzem 5 ácsa és a generál kivitelező 7738-as üzemnek is mintegy 23 dolgozója termel. A mély­építők itt 13-an vannak, föld­munkát végeznek az épülő utakon. A DÉLÉP szegedi és Csongrád megyei munkahe­lyein összesen 3165-en dol­gozták a kommunista szom­baton. Ebből mintegy 2400 fizikai dolgozó.. Marharolád külföldre H a tekintetével végigszalad a tisztelt olvasó soraimon, bizonyára hamar felfedezi a sok idézőjelet és talán erről az jut eszébe: a világ legkönnyebb mester­sége az újságírás. Egyszerűen meg lehet írni aj cikket, hiszen elég csak innen-onnan idézgetni. Megvallom, ilyen nagy kedvvel már rég citáltam egy hivatalos iromány passzusait. Sőt, ha a terjedelem engedné, a jó példákból tovább idéznék és elidőznék olyan gondolatnál, milyen lesz az energiatakarékos épület, hiszen erről sem feled­keztek el a felelősök. A minisztérium a gondos épület­tájolásra, a szélvédettség körülményeinek garantálására, a napos fekvésre hívja fel a tervezők figyelmét. És ki hinné, ma, hogy az építészek 30—50 lakáshoz egy olyan közös­ségi helyet is megálmodnak, ahol a lakók beszélgethetnek, szórakozhatnak. A gondolatsor végére úgy teszem az utolsó írásjelel: remélhető, hogy a minisztérium irányelvei épületek for­májában mielőbb megjelennek. Halasz Miklós A KSZV újszegedi szövőgyárában minden üzemrész vala­mennyi gépe dolgozott. A konfekcionáló üzemben (volt ju­tagyár) is teljes volt a létszám. A kommunista műszak 60 ezer forint bérét adják a jégpályára. Ebből 40 ezret Új­szegeden, 20 ezret pedig a konfekcionáló üzemben keres­tek. Képünk a szövöüzcmbcn készült A Raprikafeldolgozo Vállalat dolgozóinak mintegy három­negyede vett részt tegnap a kommunista műszakon. A vállalat minden egysege dolgozott, 7!)0-en jöttek be. Napi munkabérüket. 150 ezer forintot utalnak át majd a jég­pálya javára. És hogy mit csináltak? Tyúkpörköltet, leves­port, halászlékockát, gulyáslevest és — marharoládot, ex­portra. Amit éppen az Október 11. szocialista brigád tölt dobozokba i

Next

/
Thumbnails
Contents