Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

fCeíTd, 1984. március 6. 5 Mozi —vita — kultúra váAMghanem viharfelhők könnyen nevetségessé gyülekeznek a Stúdió '84 lik... ege fölött. Legalábbis eddig Az emlegetett beszélgetés még mindig, megjöttek, azon fölidézése másrészt azért (ritka) esetek után, amikor nehéz, mert bór magyarul, az ügyeletes műsorvezető de nem magyarán mondták értésre adta, vagy egyene- a résztvevők a mondókájusen, kerek-perec kimondta: kat. A mellébeszélés, a könnem értünk egyet (így, té- törfalazás, a lényegkerülgevés többesben!). Ritkán, tés oly tömegesen zúdul mondom, mert a kulturális ránk persze, általában, hogy magazin épphogy arról hí- már-már csak akkor figyeres kies országunkban, lünk föl, ha ily megkapóan hogy, ha csak nem elkerül- különös tehetséggel űzilc. hetetlen, nem mond köz- Száz szónak is egy a véve tlen ül véleményt dolgok- ge, (talán) azzal nem értett rói. jelenségekről, művekről, egyet a műsorvezető, hogy: alkotókról. Persze nem hi- 1. a film-főigazgatóság és a szem. hogy ezert népszerű, forgalmazás képviselőinek (Hogyne lenne nészerű. ami- nemigen akaródzott elíogadkor széles e képernyőn íj az ó számokkal is aláegyetlen vetélytársa sincs, dúcolt véleményét. miszemonopolhelyzetében azt rimt egyre kevesebben nézcsinál, amit éppen akar, s zük a magyar filmeket; 2. md nézzük és elnézzük, mert hasonlóképpen vonakodtak nincs más választásunk.) azonosulni azzal az állásSaóval mindazon kivételes ponttal, miszerint a filmalkalmakkor, amikor hatá- forgalmazás aránytalanul rozott véleménymondásra nagy pénzeket emészt és vetemedett egyik-másik mű- köt le; 3. mintha nem aksorvezető. jöttek a viharfel- ceptáltáik volna azt a javashők, akarom mondani a latát. hogy föl kell számolmás véleményen levő iűeté- ni a kistelepülések lepuszkesek. Védeni magukat, jobb tult és költséggel üzemeltetesetben: a másféle nézetű- hető mozijait és kellemesen ket. Így volt ez ama em- korszerű „filmközpontokat", lékezetes könyvzúzásügyben kulturált vetítőhelveket kell (mellesleg: ha a szemünk létrehozni. Mindezekért (taláttára préselnek péppé egy Ián mérgében?) volt a bevadonatújnak látszó kötetet, szélgetés bejátszása után a nem annyira nehéz eldönte- sommás „nem értünk egyet", ni. mit gondoljunk a dolog- Mint mozilátogató tévéinérói); a neveletlen ifjúság ző szívesen veszem, ha a színházi magatartása ügyé- magyar film és a forgalmaben; a kritikáról való stú- zás ügyeiről hallok, minddióbeli ítélkezés kapcsán, azonáltal mo6t sem látok (E két utóbbi esetben volt tisztábban egynémely fiialkalmunk megtapasztalni, mes rejtelmekben, mint enmilyen is a tévé. amikor mindenhatónak tudja magát, hatalomnak, melynek nem ajánlatos visszabeszélni.) VoJt aztán a férfiaknak a nők általi elnyomatottságáról szóló nézetét megpedző férfiú esete a rámenős szerkesztőnővel ... Talán lelnék még egy-két hasonló alkalomra, ha átkutatnám emlékezetem zugait, de elég is ennyi, hogy a keddi, filmesekkel megejtett beszélgetés, és az utána következő Érdi Sándor-féle „nemi értünk egyet" nvomám várjuk a szokásos folytatást. Vagy mégse lesz? Gondolkozom, ml is az. amivel Érdi nem értett egyet? Nehéz fölidézni a kérdéseket — válaszokat, több okból. Már régóta bosszúsan konstatálom, hogy nevezett műsorvezető (É. S.), egyébként érthető beszéde miként válik artikulátlan mormogássá. valahányszor riporterként szerepel. Különösen. ha amolyan .mélyinterjút" készít, személyes dolgairól, érzéseiről faggatja partnerét. Talán így kívánja átcsempészni a képernyőre kettejük együttesének intim hangulatát (no és a pertu, természetesen) ? Vagy ekkora praxis után ne tudná, hogy a képernyőn egyáltalán nem az a fontos, amit ő érez és kimutatni szándékozik, hanem az. amit a néző ebből valójában meglát és meghall? Hiába, ilyen e szakma természete: színész (is) legyen a javából, aki odamerészkedik a kamerák elé, mert ha „csak" őszinte ember, egynek előtte. Tehát szívesebben venném, ha nyíltabban és egyszerűbben beszélné, nek, mint az kedden történt volt. A szerencsétlenül összegabalyított témákról csak egyetlenegyben merészelek határozott véleményt nyilvánítani: nem értek egyet azzal, hogy az aprófalvakban (ahol még megvan) bezárják a mozit. „Ott a tévé!" felkiáltással, meg a biztatással, hogy a közeli (vagy távolabbi) városban úgyis ott lesz a kulturált filmcentrum. Nem gondolom, hogy a településpolitikai és miegyéb hibákból másodrendű állampolgárrá lefokozott falusi embert a 16 milliméteres film meg a vetítőhelyiség nyikorgó székei kárpótolják már elvett szolgáltatásokért, iskolákért, kultúrházakért, körzetesítésekért. De amíg nem fut a lakásába üvegszálon az információrengeteg, s nem nyomogathatja személyi számítógépén a billentyűket. amíg nem nézheti a saját képmagnóján az új magyar filmet, sőt. amig nincs autója, elég benzinje, vagy amíg nincs a közeli, korszerű filmcentrum, sőt. a tévéjében sincs semmi nézni érdemes — addig ne zárjuk be a moziját, ha egy mód van rá. Mert ha igen. megfogyatkozik a magyar játékfilmek nézőinek száma. Bizonyíthatóan. És akkor miről fogunk (ál)vitatkozni a tévében? Sulyok Erzsébet Turkui grafikusok tárlata Vasárnap délelőtt a szegedi Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában népes közönség ielenlétében ünnepélyes keretek között megnyitották a turkui grafikusok kollektív kiállítását. Szeged finn testvérvárosának küldöttsége is részt vett az eseményen. Megnyitót Pekka Ström. a turkui nyomda igazgatója, a turkui képzőművészeti bizottság vezetője mondott. Szeged finn testvérvárosának grafikusait tömörítő szervezete tavaly ünnepelte alapításának fél évszázados jubileumát. Erre az alkalomra ünnepi kiállitást rendeztek, melynek anyagát most elhozták városunkba. A 18 grafikus 54 lapja kapcsolódik a hagv^mánvokhoz és képviseli a legfrissebb törekvéseket és kísérleteket is. A bemutató egy hónapig tekinthető meg. Kénünkön: a finn küldöttség tagjai, a szegedi vendéglátók társaságában. a megnyitót hallgatják. értelmiség kialakulása Bél Mátyás emlékezete — Tudományos konferencia Szegeden Hamarosan, március 24-én szintű és műveltségű egyélesz háromszáz esztendeje, nisége. Szerteágazó érdekhcgy megszületett Bél Mátyás, lődése egyaránt pásztázta a a 17—18. századi tudományos élet magyar európai A mati Felhívás diákotthoni jelentkezésre A Magyar Értelmező Kézi- cióim szerint semmiféle „sus- Kossuth Szegedet dicsőítő szótár (Akadémiai Kiadó, kus" nem késztette arra, híres mondatain át a szeBudapest, 1975) szerint je- hogy „ügyes" nebulókat de- gedj boszorkányokig meg, az lentése: „délelőtti műsoros legáljanak a rádiófelvételre.) özésig (vagyis a leggarázelőadás"."(894. old.). Az Ide- Egy álló órán át hallgat- dább. s feltehetően már a gen Szavak és Kifejezések tam a szerkesztő-műsorveze- fel6Ő tagozatosok által is unt Szótára (Akadémiai, Bp„ tő, Szabó Évát, azután a közhelyekig) —'abban igen 1974) pedig azt írja: „. ,.(fr): gyerekeket, s időközönként a kevés volt a szín, és igen délelőtti előadás, hangver- Liszt Ferenc Zeneiskola igen sok az „illedelmeskedő" iroseny, filmvetítés.'' (526. old.), jól muzsikáló, a műsorban dalomóra-imitáció. Ennyit Bárki hihetné, hogy ezek is többször megdicsért ven- érne Szeged szegedi gyereután már igazán tudnom dégnövendékeit Tulajdon- keknek, témaként egy óran kell, mit is jelent ez a szó. képpen sok mindenről volt át a rádióban? S egészen vasárnap reggel 9 szó. Irodalmi célzatú lévén Hogy már nem tudom, mi óráig abban a hitben is él- a dolog, elsősorban persze a matiné, úgy fél 9 tájban tem, hogy tudom, mi a ma- literatúráról. De hogyan...? kezdett felsejlení berniem. A tiné, végtére is többször ta- Végső soron mindnyájan tud- definíciók szerinti előadást a lálkoztam vele, elég, ha a juk, hogy nincs város, amely- Szegedi Nemzeti Színház két szegedi Móra Ferenc Múze- ről a szabványközhelyek ne tagja, Dobos Kati és Bácsum igen színvonalas múzeu- alakítottak volna ki unásig kai János biztosította ugyan, mi matinéira gondolok. ismert jólnevelten semmit- olykor fölolvastak Mórát, Am vasárnap reggel ki- panelképet,_de. hyz Juhász Gyulát, ^ózsef^Attiba ^ttom3^^"^ uTan" kTpc^olafba^simSTly^- az 'irodalomórát ^tánző^ le^ is vé tt a PeUífi adón á mikkel- mégiscsak kissé ide- többször nem tűi szerencsés Játék a könySan című gesítö Ha úgy tetszik bosz- kérdezősködéssel történő egyórás program amelv al- szantóbb, mint ez a hatvan vizsgaztatast? Hogy ettől cfrizennf !,u-odaTmiy ma- Perc alapjában véve meg- lenne irodalmi a matiné? tiné" volt — s éppen Sze 'ehetősen unalmas, ielekte- Hogy azok is szerepeltek gedről a Somogvi-könvvtár len jellege, amelyről semmi benne, akiknek és akiért everrnekkönv^irából közve- sem árulhat el többet, mint- rendezték" Es hol volt az fStt (Aytóvéte kütor!: hogy a részt vevő, megszólaló alcímben ígért játék? Arról ben, ha jól tudom, február gyerekek időnként „fejhosz- nem is beszelve hogy talan 17-én Dénteken délután ké szal aranyosabbak, szelleme- illett volna legalabb megszült' s az iskolákat ahon" sebbek, élénkebbek, vagyis kérdezni a gyerekek nevét, nana Leroptofels^tago^ ió értelemben felnőttebbek "n^gyata everekek érkeztek informá voltak, mint... mint az, aki- rendkívül talpraesetten vágyerekek erkeztek, intormá- nek ^^ volna {og_ iaszoigató gyerkőcöket. (Csak nia az egészet, „fazont" kel- annyit tudtunk meg róluk, lett volna adnia, hangulatot amit a sok kedves megnyiillett volna biztosítania en- latkozas között talán a leg I nek a műsornak. Igen, a gyerekek /kimonI dottan aranyosak voltak, | ráadásul igen sokat, szinte A Csongrád megvei Diák- ban, hogv felzárkózzanak. . otthon az 1984 85-ös tanévre képességeik kibontakozhas- 1 mindent tudtak, s mondhatja varja az olyan általános sanak. A havi ellátásért a Inánk- a siker erdekeben ez. iskolás gyerekek jelentkezé- családi körülményektől és a sét. akiknek szülei elsősor- tanulmányi eredménytől fügban fizikai dolgozók, s akik gően 60 és 410 forint közötpéldás magatartással és szor- ti összeget kell fizetni, galommal eddig ió tanulmá- Az érdeklődő gyermekeket nyi eredményt értek el vasv szüleikkel együtt, előzetes valamilyen területen kiemel- táiékozódás céliából bárkedő tehetséggel rendelkez- melv naDOn (tehát szombanek. s jelenleg 2—3—4—0— ton ¿s vasárnap is) váriák ó. osztályba iárnák. A di- a diákotthonban. Jelentkezéákotthonba felvett tanulok si laDOt a jelenlegi iskola Szeged magas szintű nevelő- igazgatóiénál keli beszerezoktató munkát végző alsó- nii s kitöltve elküldeni az Í±Ú intézmény címére (Szeged, ben folytathatlak tanulnia- x , . „„ „„, nyaikat. s a diákotthon sza- Április 4. útra 26—28.). aD kos nevelői segítik őket ab- rüia 3ű*i& a fő, ám a műsorvezető, ki tudja miért, csak az utolsó bájosabb elárult: hogy az egyik srác Gregor József lányával jár egy osztályba, s a kérdésre, milyen a kislány, tündéri ártatlansággal jött a válasz -— „apukájára hasonlít".) A szegedi gyermekkönyvszellemi élet szinte minden területét a történettudománytól a teológián át a pedagógiáig. Kiemelkedő tudományos tette az a jórészt kéziratban maradt komplex vállalkozás, mely Magyarország történeti földtudományok doktora. az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője: A művelődés helyzete Magyarországon a török kiűzése előtt és után; Péter Katalin kandidátus, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa: Az értelmiség a 17. század közepének politikai mozgalmairajzi leírását tartalmazza, ban: Szakály Ferenc kandiföltárva földrajzi, történei- dátus, az MTA Történettumi. közigazgatási, néprajzi, dományi Intézetének főmungazdasági stb. vetületét. Tu- katársa: A mezővárosi érdatosan törekedett egy ha- telmiség a hódoltság végén; zal tudós társaság létreho- R. Várkonyi Ágnes a törté, zására, újságot adott ki nettudományok doktora, az munkásságát népszerűsíten- ELTE tanszékvezető egyetemi dő. Alakja és pályája lezárja a középkori eredetű tanára: Államhatalom és értelmiség a 17—18, század hagyomanyos városi polgári fordulóján; Zombori István, nézeteket és megteremti a a szegedi Móra Ferenc Műmodern polgári tudományos- zeum történeti osztályának ságot. Összekötő láncszem múlt és jövő között, aki átvette ugyan elődeitől az advezetője: A felvidéki evangélikus értelmiseg; Nagy József Zsigmond, az MTA dig akkumulált ismereteket. Történettudományi Inteze. de abból mennyiségileg töb- lének munkatarsa: A nemebet, minőségileg pedig egé- si udvarház, mint a nemesi műveltségszerzés szintere címmel tartott előadást. A mai, kedd, délelőtti szen újat hozott létre. Így nem véletlen, hogy születésének 300. évfordulóján rendezi meg a Csongrád programban Kosáry Domo. megyei Múzeumok Igazgató- kos akadémikus, az MTA sága A magyarországi értei. Történettudományi Intéze. miség a 17—18. században tének osztályvezetője: Macímű országos tudományos konferenciát. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek, az egyetemek tanszékeinek és a múzeumok történész társainak országos gyarorszag es európai értelmiség a 18. század első felében; Petneki Áron, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa: A munka- kolostor mint műveltségtanács- szerző hely és Tonik Sánkozását. tegnap, hétfőn dél- dor, a marosvásárhelyi Törelőtt nyitotta meg a Móra téneti Kutatóintézet munka. Ferenc Múzeum dísztermé- társa : Az erdélyi értelmiben dr. Trogmayer Offókö- ség címmel számol be kutaszöntő szavai után dr. Ke- tási eredményeiről. A délezer Tamás, a megyei tanács utáni befejező ülésszak elővb művelődésügyi osztályé- adások: Tarnai Andor, a nak vezetője. A kétnapos tudományok doktora, az tanácskozásra az ország ELTE tanszékvezető egyete. minden részéből mintegy mi tanára: Tudós levelezések 200 szakember érkezett. Az a 17—18. században; WelL ülésszakok tematikája szo. mann István kandidátus, a rosan illeszkedik abba a hosszú távú tudományos Mezőgazdasági nyugalmazott Múzeum igazgatóhemunkaprogramba, amely, lyettese; A NÉO életének tűnek célja a magyarországi értelmiség kialakulásának, dományos kutatása a 18. század első felében; Szeles. negyedórában alkalmazta 1tál'nak 2?0f^ei\ k?"yve' 1337 mindazt, ami ilyen jellegű eme,2e' 01317 diaf'™Je va"tavaly 21 ezer 183 gyerek műsornál alapkövetelmény. Nevezetesen: a valóban oldott, bátran viccelődő, a korosztályhoz és annak stílusához igazán illő hangnemet. Hogy a nebulók mily hálásak voltak még ezért a kevésért is, hallhattuk. Más kérdés, hogy amit — nem vetélkedve, csak afféle fura, sete-suta mikrofonos vizsgázI tatással — kérdezgettek tőj-iuiía a fordult meg benne. Ezt már tudom. A műsorból, azt is, hogyan nem szabad befejezni egy gyerekekkel, gyei-ekeknek készült műsort Hogy mi a matiné (francia eredetű szó egyébként), azt nem. Azóta is töröm rajta a fejem. S aggasztó, de lehet, hogy már rájöttem. A mati felesége. Domonkos László helyének, szerepének, tevé- tei Nagy László kandidátus, kenységének föltárása. A tegnapi ülésszak során hat előadás hangzott el. 18. századi bécsi magyar Benda Kálmán, a történet- tudós kör (Kollár Ádám). az Országos Széchenyikönyvtár főmunkatársa: A Csatári József-szobor Csatári Józsefre, a magyar mellszobrát — IUés Antal és a nemzetközi munkás- szobrászművész alkotásat —, mozgalom kiemelkedő har. s emlékszoba nyílt szemé. cosára emlékeztek vasárnap, lyes tárgyaiból, életének do. születésének 75. évforduló- kumentumaibói. A szobor ján szülőfalujában, a Vas és az emlékszoba avatásán megyei Felsőcsatáron. A megjelentek Csatári József községi művelődési ház családtagjai, barátai, egyelőttj téren íelQvmák l^ggs tor; harcostárs ns, i