Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

Vasárnap, 1984. március 4. 5 Tizenhárom éve írták alá a testvérvárosi szerződést Sze­tted és a finnországi Turku vezetői. Azóta a barátság erősödött, a két város lakói a kiállítások, látogatások, kölcsönös kulturális, művé­szeti. tudományos és felső­oktatási kapcsolatok révén mind iobban megismerték egymás életét. munkáját, történelmét. hagyományait és mai feilődését. Most e gyümölcsöző együttműködés újabb állomásához érkezett, hiszen a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utca? Képtárában ma. vasárnap 1.1 órakor nyílik 18 turkui kép­zőművész 56 alkotását be­mutató grafikai tárlat. Az eseményre a finnorszá­gi testvérvárosból küldött­ség érkezett. A delegáció _ ___ vezetője Pekka Ström, a í"ku! ké°pTőmüvéSÓÍabi- Turkui vendégck a városi tanács épülővel ismerkednek zottság vezetőie. Tagjai: Birgitta Hasselblatt. a kép- A turkui vendégeket teg- tőén a finn vendégek Sze­zőművészeti bizottság tagia. nap. szombaton délelőtt fo- geddei ismerkedtek. Ma részt Kirsti Leivo. a városi tanács gadta dr. Müller Józsefné. a vesznek a kiállítás megnyi­városi tanács elnökhelvette- tóián. maid találkoznak se. A baráti beszélgetésen tagia. Veikko Lehtovaara grafikusművész és Pekka Paasio belsőépítész és fotó- részt vett dr. Székely Sán­művész. a kiállítás rendező­je. szegedi képzőművészekkel. dor. a városi pártbizottság és ÓDusztaszerre is titkára. A találkozót köve- gatnak. ellátó­Téglagyárak korszerűsítése A tégla- és cserépipar ha- melést újabb évi 22 millió ja meg emberi kéz érintése gyományos gyárai most kii- kis méretű téglával. nélkül. Ilyen korszerű rako­lönösen nagy figyelemmel kö- Az eddig befejeződött kor- dó berendezést szállítottak vetik a meteorológiai előre- szerűsítések közül a legje- az abonyi, a hajdúszoboszlói jelzéseket, hogy minél ko- lentősebb a Baranya—Tolna és a mátraderecskei üzem­rábban, a tartósnak ígérkező megyei Tégla- és Cserépipari nek, s gondoskodnak a többi fagymentes időszakkal egy Vállalat mohácsi gyárának gyár ellátásáról is. időben, megkezdhessék a fejlesztése, amelyhez jelen- A fejlesztésekben tehát fo­termelést. Az iparág gyártó- tős segítséget nyújtott azal- kozottabban támaszkodik a sorai a korábbinál felkészül- földi testvérvállalat. Autó- saját erejére az iparág, így tebben várják az indulást, matikus gépekkel, téglaátra- az Alföldi Téglaipari Válla­mert nemcsak a szokásos kő berendezésekkel szerelték lat maga épít korszerű alag­téli nagyjavításokat fejezték fel a gyárat, amely az idén útkemencét a debreceni és a be, hanem 16 hagyományos már mintegy négymillió tég- kunszentmártoni gyárában is. gyár legnehezebb fizikai iával többet szállít a. lakás- Az idén 16 üzemben befe­munkáinak gépesítését, a építőknek, mint a múlt év- jeződő fejlesztéssel együtt to­szállítás nagy részének kor- ben. A mohácsiak kapták vábbi nyolc gyárban vége.z­szerüsítéSét is. Ez a fejtesz- meg az első hazai aufoma- nek jelentős rekonstrukciót. téS lehetővé tette, hogy az tikus rakodógépet, amelynek E beruházások nemcsak gép­idén 19 millióval több téglát gyártására, csehszlovák li- sorok és a szállítás korsze­szállítsanak a magánlakás- cenc alapján az alföldi test- rűsítésére terjednek ki, ha­épíiöknek, mint tavaly. Eb- vérvállalat rendezkedett be. nem új égetőkemencék épí­ben az évben a rekonstruk- Kis számítógép vezérli ezt a tésére, sőt műszárító létesí­ciós prográm szerint további berendezést, amely az egyik tésére is. Utóbbi függetle­16 hagyományos gyárban fe- legnehezebb fizikai munkát níti a gyárat az időjárástól, jezik be a korszerűsítést: ez végzi el, a téglaégetésre elő- mert megszűnik a nyers tég­főként 1985-től növeli a ter- készített kemencekocsit rak- la szabadtéri szárítása. ELMENTÜNK liftet javíttatni gyermekei liftversenyt ren­deznek, vagy meggymagot pöknek a mozgópadló alá, a kapcsolók közé, s akkor is néma, ha leszerelik az egész indítótáblát. így sikerült liftet javíttat­ni. s hogy mindez zömében Ha valaki senkihez sem már valamennyi elavult, el- tény közlés mit tegyünk? tartozik, az árva. A sántító fáradt, rossz! Fura módon Ez varlj <je njncs jói; példabeszéd ezúttal a liftek ezek gyártását nyolc éve be­hovatartozására vonatkozik fejezték, s a „jó" magyar — miként a hasonlatokkal szokás szerint alkatrészeket általában lenni szokott — sem készítenek hozzájuk. Ez pontatlanul. A város felvo- a tény magyarázza, hogy az nói árvácskák vagy veszen- aggastyán gépek zöme csak dók, ahogy az egyszeri gye- emberbosszantó. Persze ez rek a sok bába között? Hogy nem elegendő a lakóknak, ők el kellett menni liftet javít- nem az okot keresik, inkább tatni, sajnos alapos okunk a jó felvonót. Természetesen volt. Jó néhány, már legen- mindez pénzigényes, s való­dássá vált, némely a külön- ban csak az anyagiak. hiá­leges rekordok könyvébe is nya miatt rosszak, ugyanis bekerülhet. Akad több is, az említett karbanlartó-javí­ami sok éve rossz, s ez a tó-felújító részlegnél minden tény nem csupán kellemet- adott a korszerűsítéshez. Van len, vagy bosszantóan fárasz- alkatrész, megfelelő szakem­tó, egyszerűen szégyen! bergárda, mi több, idő is, A Pentelei sor egyik lakót csakhogy a régi kabinokba szállító alkalmatossága em- az osztrák Schindler „agy­bert gyötrő: asztmás kisfiút, trösztöt" kellene beszerezni lábát vesztett felnőtteket (ez is van!), ami közel 400 kárhoztat falak közé. ezer forint. Hiszem, ezen A Szegedi Magas- és Mély- újabb információ sem csi­építő Vállalat felvonószerelő títja a kedélyeket, részlegében — a Csongrádi Tájékoztattak arról is: sugárúton egy faházban — amennyiben akadna fedezet, vaskos füzetet tettek elém. akkor is legalább fél év kel­Ahogy van, egy kisebb vá- lene, hogy használhatóvá va­ros névjegyzéke lehetne. Eb- rázsolják a lifteket. Említet­t rn rögzítették a javításra tük a példálózásban a bábák szoruló lifteket. Az ingatlan- és a gyerek esetét. Értendő kezelő vállalattal közösen ez úgy, hogy a Csongrádi su­r érték fel a gyógyírra váró gárúti szerviz mellett a gép­g peket. Az idén január el- és felvonószerelő vállalat, la­s jétől egy budapesti illeté- kásszövetkezetek és különbö­1 -sségű cég örökét vették ző gmk-csoportok is javíta­vállukra. Az ideig a Schind- nak (javítgatnak?). Ne ve­lereket tartották karban, s gyék okvetetlenkedésnek, de ma 59-cel többet kell javí- úgy tűnik, egy gazda, ter­taniuk, felújítaniuk. A jöve- mészetesen megfelelő lét­vények a tömeges lakásépí- számmal, praktikusabb vol­tés kezdete óta „szolgálják" na! a lakókat. Ezek az úgyneve­Ács. S. Sándor Dr. Huszka Tibor a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola kutatási főigazgató-helyettese. Életkora: 51 év. Iskolai végzettsége: kémia—fizika szakos középiskolai tanár, okleveles vegyész. Hétévi élelmiszeripari üzemi tevékenység után került az élelmiszeripari oktatásba. Jelenlegi beosztását 1979 óta tölti be. mánk a Szegedi gyár és Húskombinát vágó­Február több mint forint gyűlt össze a. befizetést könyveltek el, 2797 a fővárosból, 4601 vi­szerepeljen a nyilvánosság előtt, a második pedig a Ka­liforniában élő, magyar szár­mazású egykori színésznő, Lucy Moori Broocks 25 ezer dolláros (1 millió 118 ezer 440 forint) adománya. Mint az új Nemzeti Szín­ház védnökségének operatív bizottságánál az MTI mun­katársának elmondták: fo­l' jellemző ez a társadalmi- ezek értékéből kisebb téte­Szót kér a lakó — zömé- 1 munka-ajánlatokra, amelyek leket már elkönyveltek az HAFE-felvonók. Sajnos, ben jogosan, de hallgat, ha I között, sajnos sok olyan is OTP-nél, Az egyetemeken, főis­kolákon végzett kutatómun­ka általában az alapkutatások kategóriájába tartozik. Mos­tanában egyre gyakrabban olvashatunk arról. hogy a felsőfokú oktatási intézmé­nyek tanárai bekapcsolód­nak egy-egy vállalat gya­korlati problémáinak meg­oldásába. De olyan kiter­jedt. közvetlenül a termelés­hez kapcsolódó • kutatási programsorozattal, mint a Szegedi Élelmiszeripari Fő­iskola. kevés oktatóhely di­csekedhet. Honnan a válla­lati gondok iránti különös érdeklődés? — kérdeztem dr. Huszka Tibortól, a SZÉF főigazgató-helyettesétől. — Nálunk 1962-ben indult meg az oktatás. Akkor na­gyon sok, ipari tapasztala­tokkal rendelkező szakem­ber gyűlt össze az oktatói karban. Ök a gyakorlati problémák iránti érzékeny­ségüket továbbra is meg­őrizték. Szegeden és a kör­nyező városokban dolgozó műszakiak könnyen megta­lálták gondjaikkal a főisko­lát. A vállalatok nyári ter­melési gyakorlatokra fogad­ták hallgatóinkat. Ez lazí­totta a kötöttségeket. A köz­ben eltelt évek alatt nőtt az oktatói létszám, többen magasabb képzettséget és tudományos minősítést sze­reztek. Ma már minden részterületnek van specialis­tája, • így össze tud állni olyan team. amely biztosí­ték az adott probléma ní­vós megközelítésére. — Milyen kutatási felada­tokon dolgoznak jelenleg? Pácolt.füstölt — A legjelentősebb té- pulyka- és libakészítménye­Szalámi- ket állítottunk elő. A Tö­rökszentmiklósi Baromfifel­, dolgozó Vállalat BNV-díjas csarnoka fejlesztesehez kap- panírozott csirkéjének a csolódik. A főiskola o-kta- receptjét is a főiskola ok­tóinak találmánya az az el- tatói dolgozták ki. járás, amellyel ultraszűréses Gépészeti és Automatizá­besűrítéssel, illetve mikro- lási Intézetünkben kifejlesz­hullámú sterilezéssel emberi tettünk egy modern, pilla­táplálkozásra alkalmas vért natoldódó (Instant) élelmi­nyernek. Az új módszerrel szereket előállító berende­a húsipartól látszólag távol zést. Ezt rövidesen Répcela­álló iparágak részére is im- kon állítják üzembe, port anyagokat kiváltó ter- — Mi a legújabb felada. mékeket lehet előállítani. A tuk? vér értékes fehérjéit olyan _ A Fűszerpaprika Kuta­állapotba hozzák, hogy azok tási Társaság január else­a sütőiparban, az édesipar- jén kezcjte meg működését, ban és ételízesítők gyártásá- Ennek az egyesületnek tó­nál felhasználhatók. iskolánk a gesztora. Hét A Kaposvári Állattenyész- másik taggal közösen a kör­tési Kutatási Termelési zet jelentős fűszernövényé­Egyesülés megbízásából már nek termelési, feldolgozási, két éve kísérletezünk vá- minősítési és értékesítési gott baromfi továbbfeldol- vertikumába igyekszünk be­építeni a tudomány eredmé­nyeit. Az egyes résztémák ' kidolgozása már megkezdő­dött. — Mekkora kockázatot vállalnak, amikor egy ku­tatásra megbízást fogadnak el? — Minden kísérleti mun­kának van kockázata. Azon­ban egy költségvetési intéz­mény túl nagy anyagi koc­kázatot nem vállalhat. Né­ha. amikor megbízóink el­mondják problémájukat, a megoldás egyszerűbbnek tű­nik. mint valójában. Ilyen­kor a sikerért sokkal töb­bet dolgozunk, mint előző­leg számítottuk. Ha a vevő nem fogadja el a kutatási jelentést, nem is fizet érte. A fizetés kö­rül lehet más gond is. Kol­légáim kidolgozták a tejes­rekeszek maradék nélküli kimosásának módszerét. Az új technológia alkalmazása­kor a legkisebb zugban sem marad szennyeződés. Az új­donság alapja az ultrahang. Ennek gerjesztéséhez szük­séges generátor körülbelül egy évig nem érkezett meg külföldről. Amíg az új meg. oldást a gyakorlatban nem A Nemzeti Színház építésére itéoBiányek, felajánlásuk utolsó napjáig található, amelyet valószínű­ül és fél millió leg nem tudnak majd hasz­OTP nosítani. A Nemzeti Színház XXII. kerületi fiókjánál, ahol építésében eleve számos al­ti Nemzeti Színház építésére vállalkozó vesz maid részt, szánt adományokat, azok így meglehetősen nehéz len­adatait gyűjtik. Eddig 7805 ne összehangolni az ország különböző tájairól érkező valamennyi felajánlást. Ez dékről, 55 pedig külföldről annál is inkább bonyolult érkezett; közülük 3445 egyé- feladat, rnert a kisebb köl­ni, 4360 csoportos Oefizetés lektívák, szocialista brigá­dok elsősorban részmunkák csak rövid vállalkozni. Ezek a kis közösségek akkor könnyítenák meg az új Nem­volt. Az egyéni befizetések közül két tételt lehet ki- elvégzésére és emelni: az egyiket — 467 időre tudnának ezer forintot — egy Buda pesten élő idős néni fizetf be, aki kérte, hogy neve ne zeti Színház építését, akkor járulnának igazán hozza a megvalósításhoz, ha saját környezetükben, munkahe­lyükön végeznének társadal­mi munkát, és annak értekét fizetnék be a számlára — mutattak rá a védnökség il­letékesei. Megnyílt egyébként a Bi­zományi Áruház üzlete, amelyben a Nemzeti Színház lyamatosan érkeznek címük- javára felajánlott tárgyakat re a különböző felajánlások, árusítják. Megkezdődött a bár a kezdeti lendület érez- színház támogatására kibo­hetően csökkent. Különösen csátott bélyegek árusítása, használhatják, a kutatásért járó összeget sem fizetik ki — Az oktatómunkában ér­vényesül-e a tanárok kap­csolata a ayakorlattal? — Amúgy sem akarnánK elefántcsonttoronyban élni. de így magunkon érezzük a gondok feszítő erejét. A pillanatnyilag aktuális kér­désekről tudunk szólni hallgatóinknak. Az élelmi­szeriparnak 6em mindegy, hogy a húsz évvel ezelőtti vagy a mai technikát mu­tatjuk be. A korszerűt kell oktatni, hogy diákjainknak a termelésbe való bekapcso­lódás ne okozzon gondot. Én a tanári tevékenységet is termelésnek tekintem. A szürke állományt teremtjük újjá: mi a termelés egy láncszemét képezzük, a köz­vetlen termelésirányítókat. — Az oktatás technikai feltételei fejleszthetők-e a kutatások árbevételével? — Igen. Minél nagyobb ez a bevétel, annál kisebb összeget veszünk Igénybe a fejlesztésekhez a költségve­tési forrásból. így gyorsab­ban tudunk hozzájutni szá­munkra rendkívül fontos dolgokhoz. Gépeket, műsze­reket vásárolunk, épületeket újíttatunk fel, a diákott­hont fejlesztjük. — A Marx tér 20. szám alatt levő intézetük műsze­rezettsége irigylésre méltó Mi a legújabb beruházás tervük? — Van egy régi elképze­lésünk, ami talán most éri közel a megvalósuláshoz Szeretnénk egy 2000 négy­zetméteres gyakorlócsarno­kot felépíteni. Oda félüze mi berendezéseket akarunk telepíteni. Most nincs olyar helyünk, ahol ki lehetne próbálni az új termékeket Ha a 3000 literes sajtkádba 200 liter tejet töltünk. az felkenődik a falára, és sem­mi sem lesz belőle. Az' új cikkek érzékszervi elbírálá­sához 10—50 kilós tétel is elegendő, nincs szükség 5 mázsára. Kis tételeknél az esetleges sikertelen kísérlet kevesebbe kerül. — Mekkora részt kapnak az oktatók az általuk vég. zett kutatásokért járó ár. bevételekből. — A főiskola költségveté­sen kívüli bevétele évente 2,5—3 millió forint. Ennek elosztását rendelet szabá­lyozza. Az árbevételnek mintegy 20 százalékát kü­lönböző okból levonják. „A" kategóriás munkáért a fennmaradó összeg 45 szá­zaléka. magasabb szellem: tevékenységet igénylő mun­káért 35 százalék, rutinmé rések elvégzéséért 25 szá­zaléka osztható fel. — Segit-e az alapfizeté­sen kívüli jövedelem a jó oktatók megtartásában? — Más főiskolákkal ös­szehasonlítva. nálunk a fi­zetések színvonala közepes­nek mondható. Megtartó ha­tása van a kutatómunkának és az általa elérhető több­letjövedelemnek. Vannak géDészmérnökeink. akik tag­jai gmk-nak vagy pjt-nek is. Ha még van energiájuk, ilyen módon is dolgozhat­nak. A beiskolázási létszám szabia meg az oktatói lét­számot. Ezért nagyobb lét­számnövekedés az utóbbi időben nem volt. Kilépésr a közelmúltból nem is em lékszem. — Mennyi a diákok kere­sete a kutatómunkából? — A másod- és harmaő éves hallgatók mérési ru tinmunkákat ragyogóan me tudnak csinálni. Bevonju és be akarjuk vonni őket kutatásokba. A tanári ka­né"" győz mindent. A munkahelyükön is nagyrész hasonló lesz majd a fel­adatuk. Természetesen meg­kapják munkájuk pénzbeni ellenértékét. Pőle István

Next

/
Thumbnails
Contents