Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

Szerda, 1984. március 21: Plenáris Ülés Lausanne-ban Hadgyakorlat I Willi Stopli életrajza Meggyengült az ellenzék a libanoni megbékélési konferencián • Lausanne. Bejrút (MTI) nereivel, mert nem értett képpen az ülésen részt vett A libanoni ellenzék egy- egyet a saját elképzeléseit Valid Dzsumblatt, a libano­Béget súlyos csapás érte az- meghaladó, „szélsőséges" kö- ni haladó szocialista párt eal, hogy a maranita ke- veteléseikkel. Hevesen el- vezetője is, aki korábban resztény Szolimán Franzsijé lenzi a hagyományos feleke- még úgy nyilatkozott, hogy volt koztánsasági elnök, a zeti struktúra felszámolását, nem hajlandó tovább a vá­haromlagu vezetőség egyik mindenekelőtt a maronitaál- rosban maradni. Ennek oka tagja szakított a múlt ev lamíő hatalmának korláto- főleg az. hogy a maroniu juliusában alakult nemzeti zását, a szunnita mohame- Szolimán Franzsijé, az el­megmentésl fronttal, nemié- dán miniszterelnök hatáskő- lenzéki nemzeti megmentesi tezőnek nyilvánította a haza- rének bővítését. front egyik tagja szakított a fia« erők széles alapokon Kedden délután plenáris csoporttal. mondván, hogy nyugvó szövetsegét. Valid ülést tartottak a Lausanne- koalíciós partnereinek al­Dzsumblatt, a haladó szo- ban tartózkodó delegáció- kotmánymodosítási követe­caalisia párt elnöke, a front vezető részvételével. A hí- lései „szélsőségesek". A kon­másik vezetője elismerte, vatalos találkozón rajtuk ki- ferenciához közel álló kö­hogy Franzsijé távozásával vül csak a szíriai megfi- rök 6zerint lehetséges, hogy meggyengültek az ellenzéki gyelő, Abdel Halim Had- újabb találkozót tartanak pozíciók, „felrobbant" n dam alelnök es a szaúdi lausanne-ban. nemzeti megmentes front- diplomata volt jelen. A nap A lausanné-i konferencia Ja. folyamán Haddam szíriai al- eddigi egyetlen — kétes ér­Franzsijé valójában azért elnök a részvevőkkel tanács- tékű — eredményére. a került szembe koalíciós part- koaott. Ennek eredménye- szemben álló felek közötti törékeny tűzszünetre fel­ügyelő katonai vegyes bizott­ság hétfőn sem ült össze. A vita a bizottsági üles hely­színe körül folyt. Rövid fegyvernyugvás után kedden délelőtt kiújultak a harcok a drúz és a síita mi­licisták. illetve a kormány­erők között a libanoni fő­város két szektorát elvá­lasztó „zöld vonal" mentén. A TASZSZ bejrúti jelen­tése szerint kedden a New Jersey amerikai hadihajó kö­zelebb vonult a libanoni partokhoz. Lengyel pártértekezlet Miért harcolunk merre tartunk ír rí Március 16—18. között ta- pártok együttműködésével, rrácskozott a Lengyel Egye- A Szovjetunióval, Csehszlo­sült Munkáspárt országos #r- vákiával, Bulgáriával. Ma­tekezlete. A küldöttek egy- gyarorszúggal, az NDK-val öntetűen állást foglaltak és a többi szocialista or­amellett, hogy továbbra is szággal kialakított együtt­erőteljesen kell munkáikod- működés tette lehetővé, Len­ni a politikai és gazdasági gyelországnak, hogy legyőz­válság felszámolásáért. Az ze az imperialista államok értekezlet egyik legfonto- gazdasági szankcióinak kö­sabb eredménye ugyanakkor vetkezmenyeit. Ennek az így összegezhető: a kommu- együttműködésnek a megerő­nisták tevékenységének kö- sitése az ország további íej­zéppontjában ma már nem lődésének feltetele. Ezeket a válság folyamatának elem- az eszméket kifejezte az ér­zése, hanem Lengyelország tekezleten elfogadott másik további lendületes szociális- két dokumentum. Az egyik ta fejlődésének elősegítése az összes kommunista és 611. munkáspárthoz intézett üze­i net, amely megállapítja, Az országos pártertekezle- h minden kommunista fe­len Miért harcolunk, merre ,eIÖS a béke ügyéért. a S20_ tartunk címmel nagv jelen- cialisla rend alapelveinek tőségű programnyilatkoza- megva:ósitásáért. A másik tot fogadtak el, amely esz- dokumentum békefelhívás, meüeg és politikailag egyer- amely kül(jnösen nagy súlyt telmuen meghatarozza a helyez az amerikai rakétate­párt tevékenységének céljait. lepítésekkei kialakult, s az Ez a dokumentum több mint eur6pai bekét fenyegető kétéves vita eredménye, helyzetre Visszanyúl a lengyel mun- A ^jjp küldöttértekezle­kásmozgalom legjobb hagyó- ten a plenúris üléseken es a manyaiho/ es ma. a szocia- munkacg0portokban több lizmus politikai ellenfeleivel mint hatszázan kertek szót. vívott kemenv harc idosza- valamennyien a szocialista kában a szocialista epito- Lengyelország fejlődése, a naunka legfontosabb felada- ^^ megörzese mellett száll­taira helyezi a hangsúlyt. ^ slkra_ R. Gruszeckl Mindemellett a küldöttek hosszabb távra is előretekin­tettek. Ezt a programjavas­latukat vitára bocsátják a párttagok körében, s majd a tizedik pártkongresszus elé kerül. Ami ugyancsak a legjobb hagyományokhoz tartozik: a küldöttek megalkuvás nélkül bírálták mindazt, ami nehe­zíti vagy fékezi a politikai, társadalmi, gazdasági élet konszolidálódását, az egész nép anyagi és szellemi jólé­tének javítását. A LEMP megerősítésétől függ Len­gyelország jövője — az ér­tekezleten sokszor emleget­ték ezt az alapigazságot. S mindjárt szóltak arról, hogy növekszik a párt eszmei és erkölcsi ereje. A párt az át­meneti meggyengülés és a heves konfliktusok időszaká­ból kijutva a gyakorlatban is tapasztalta a lenini elv igazságut: a szocializmus el­lenfeleivel vívott politikai harc szükségessé teszi a tö­megekkel való kapcsolat erő­sítését. A még fennálló po­litikai, társadalmi és gazda­sági nehézségekkel kapcso­latban a küldöttek hangsú­lyozták : következetesebben kell elhárítani a hibákat és elégtelenségeket, nem szabad elkövetni a korábbi tévedé­seket, reformálni kell mind­azt, ami elavult, és védeni azt. ami helyes, amit a gya­korlat igazolt. Az értekezlet teljes hatá­rozottsággal hangsúlyozta, hogv a szocialista fejlődes távlatai szorosan összefüg­genek a béke megőrzéséért vívott liarixcü us a Uistver­(INTERPRESS — KS) 1 Várkonyi Péter távirata # Budapest (MTI) A faji megkülönböztetés felszámolásának nemzetközi napja alkalmából dr. Vár­konyi Péter külügyminiszter táviratban köszöntötte az ENSZ apartheidellenes kü­lönleges bizottságának em­lékülését. A táviratban ki­fejezte a Magyar Népköztár­saság kormányának azt a meggyőződését. hogy az ENSZ és a világ haladó köz­véleménye további erőfeszí­téseket tesz a faji megkü­lönböztetés valamennyi for­mája es az apartheid mi­előbbi végleges felszámolása érdekeben. Biztosította a kü­lönleges bizottságot a Ma­gyar Népköztársaság támo­gatásáról a faji megkülön­böztetés és az apartheid­rendszer elleni tevékenységé­ben. # Budapest (MTI) Március 12—20. között a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztár­saság területén, a Szovjet­unió délnyugati körzeteiben és a Fekete-tengeren a szö­vetséges hadseregek és flot­ták „Szojuz—84" fedőnév alatt közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tar­tottak. A gyakorlaton a szö­vetséges hadseregek és flot­ták csapatainak vezetésével es törzseik együttműködésé­vel összefüggő kérdéseket dolgoztak fel. A gyakorlat bebizonyítot­ta hogy a tábornokok, . ten­gernagyok és tisztek hadmü­veleti-harcászati felkészült­ségének színvonala emelke­dett. A gyakorlat elősegítet­te a magasabb szintű tör­zsek munkájának fokozot­tabb összekovácsolódását, a csapatok és flottaerők veze­tési formáinak tökéletesíté­sét, a testvéri hadseregek személyi állománya közötti fegyverharát.ság erősítését. A gyakorlaton — amelyet Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek fő­parancsnoka vezetett — kitűzött célokat elérték. Willi Stoph. az NDK Mi- A miniszterelnök 1950-től nisztertanácsának elnöke tagja az NSZEP KB-nak; 1914. július 9-én született 1950-től 1953-ig a KB tit­Beriinben, munkáscsaládban, kára volt, majd 1953-tól az Az általános iskola befeje- NSZEP KB Politikai Bizott­zése után kőművestanuló ságának tagja lett. 1952-ben volt," később építőipari tech- választották a Miniszterta­nikumot végzett, majd tech- nács tagjává; 1955-ig bel­nikusként do'gozott. Fiatalon ügyminiszter, a következő öt bekapcsolódott a munkás- esztendőben nemzetvédelmi mozgalomba: 1928-tól szá- miniszter, és egyúttal a Var­mos tisz'séget töltött be a só' Szerződés egyesített fegy­Német Kommunista Ifjúsá- veres erői főparancsnokának gi Szövetsegben ós a szak- helyettese volt — vezérezre­szervezetben. A Német Kom- desi. illetve hadseregtáborno­munista Párt 1931-ben vet- ki rangban. 1954—62 között a Minisztertanács elnökhe­lyettese, majd két évig első elnökhelyettese. 1964-től 1973-ig pedig elnöke volt. A miniszterelnök 1950 óta a néni kamara képviselője 1963—64-ben az államtanács tagja, majd kilenc esztende­ig az allamtanács elnökének te fel tagjai sorába. A kö­vetkező esztendőkben aktí­van tevékenykedett az ille­gális antifasiszta ellenállási mozgalomban. Willi Stoph a fasizmus le­veréset követően különböző funkciókban dolgozott a párt- és államapparátusban, helyettese, 1973. október 3­mindenekelőtt az ipar és tői pedig elnöke lett. Willi az építésügy területén, va- Stophot 1976. október 29-én lamint a nemzeti néphadse- az újjáválasztott népi ka­reg megszervezésében. 1945- mara felmentette az állam­ben a Szabad Német Szaik- tanács elnökének tisztsége szervezeti Szövetség tart a alól, -és megválasztotta az lett. A következő két évben NDK Minisztertanácsának el­a német központi iparigaz- nőkévé. gaiás építőanyag-ipari és Willj Stoph legutóbb 1982 építőgazdasági osztályának júniusában, az Erich Hő­vezetője. majd — 1947—18- necker vezette párt- és kor­a | ban — az alapanyag-ipari mányküldöttség tagjaként I főosztály vezetője volt. járt Magvarországon. (MTI) SPANYOL PARTKÜLDOTTSÉG LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására március 13—20. között láto­gatást tett hazánkban a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége, Santiago Al­vareznek, a Központi Bi­FOGADÁS Rájnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete ked­den Moszkvában fogadást adott a Tanácsköztársaság EGYIPTOM FENYEGETÉSE Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök kedden Kairóban, újságírók előtt nyilatkozva azzal fenyegette meg Líbiát, hogy országa nem fogja öl­be tett kézzel nézni, ha ..megsértik az egyiptomi vagy a szudáni határokat". Az egyiptomi hadügyminisztéri­um illetékesei egyidejűleg zottság tagjanak vezetésével. kikiaitásának 65. évfordulója Havasi Ferenc, a Politikai aika]mábói. Az eseményen UJ11 CK¥1UCJU1„ Bizottság tagja, a Kozponti megjelent a Szovjetunió több ^ elentetíéT ho^ ^ ör Rizottsáa titkára fosadta a : .. „ Bejelentettek, nogy az or­szág légtéré ben megkezdte felderítő tevékenységét az a két Awaos-rendszerrel el­látott amerikai repülőgép, amely hétfőn érkezeit rheg Kairóba. a.sas bitm nottiöKz; Bizottság titkára fogadta a párt_ ^ ¿lJami vezetője, a delegációt, amely a magyar Szovjet—Magyar Baráti Tár­gazdaságpolitika tapasztala- iSaság vezetői, valamint a tait tanulmányozta. szovjet, és a maevar mun­vete­Ba­SZOVJET DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN A Magyar—Szovjet ráti Társaság meghívására kedden szovjet delegáció ér­kezett Budapestre, a Ma­gyar Tanácsköztársasag ki­szovjet és a magyar kásmózgalom számos ránja. CSERNYENKO FOGADTA HOFFMANNT Konsz.tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára ked­den, Moszkvában fogadta kiáltásának 65. évfordulója- Heinz Hoffmann hadseregtá­val kapcsolatos ünnepségek- bornokot, az NSZEP KB PB Liber Seregni 65 éves re A küldöttséget — ame­LIBER SEREGNI SZABAD Csaknem tízévi fogva tar­tás után hétfőn Monlevideó­ban szabadon bocsátották lyet Yaszilij Szkrjabin, a Szovjetunió szerszámgép­gyártási es szerszámipar: mi­niszterhelyettese. a Szovjet— Magyar Baráti Társaság el­uru­tagját, az NDK nemzetvé- guay-i politikust^ volt tá­delmi miniszterét, aki hiva- bornokot, az 197l-es elnök ­talos. baráti látogatason. tar­tózkodik a Szovjetunióban. A felek áttekintették az Euró­pában kialakult katonai és nökhelyettese vezet — az politikai helyzetet, valamint MSZBT székházában fogad- a kétoldalú együttműködés kai jogok gyakorlásától, hogy ta Bíró Gyula, a társaság fő- további fejle&ztésenek kér- kikapcsolják az őszre ter­titkára. déseit. vezett választósokból. választás baloldali jelöltjét, akit a katonai rendszerrel való szembenállás jelképének tekintenek. Két esztendőre azonban eltiltották a polití­Siklós János Zilahy Lajos evei 34. A vízumot beütötték — Zilghv Lajosra te­kintettel — díjmentesen. Űtlevelét eltette, és el­ment. A vonat indulása előtt úira telefonált: ..ÜRV lászik. megállapodunk a filmgyárral, át­hozom a filmet." , — Legalább lesz időnk beszélgetni. Gvors ielentkezésere számítottam, de ismét hallgatásba burkolózott. A-hazatelepülés ügye Zilahv szeptemberben Újvidékről megkért, hogv keressek egv elfogadható lakást a filmgyár kői n vekén. áthozza a filmet, és megpróbál ja rendbe tenni. A Gyarmat utcába költözött, és esténként be­jött a szerkesztőségbe. Meglepően csöndesen vi­selkedett. anekdotázó. mesélő kedve mintha megfakult volna. Először arra gondoltam, hogy kifaggatom, miért ment el itthonról 1947-ben? Ezeket az esti találkozásokat azonban egvre ke­vésbé találtam alkalmasnak arra. hogv előhoz­zam ezt az ügvet. mert szomorúságot, komor­ságot árasztott maga körül, és ezt a hangulatot igazán nem sikerült föloldanom. Negvedszázad utan már nincs is jelentősége a kérdesnek. legfeljebb a törteneti hitelesseg szempontjából, de ez mee nem ei annvit. hngv a gondterhelt, hallgatag Zilahyt ilyesmivel kí­nozzam. Elment, amiért a Horthy-korszak értelmiségi rétegének egy jelentős része. A nagyarányú po­litikai. szociális átalakulás láttán elbizonytala­nodtak. még a polgári radikális Zilahv is. aki a változások meggvőződlses híve volt. Megkérdez­tem később Barulint. Szerinte Zilahy is tanács­talanná vált. valószínű, lelkileg nem készült föl oivan hatalmas méretű társadalmi átrendező­désre. amely már akkor jelezte: Magyarország belső viszonyai nem a liberális, polgári demok­rácia mértékéig változnak. Nem tartozott reak­ciós politikai körökhöz, az amerikai emigráció­hoz sem. de válaszút elé került, és sajnálatos módon ezt a megoldást választotta. Barulin véleménye helytálló lehet. Fölösleges is azt méricskélni egy öreg magyar író sorsá­nak ürügvén. hogy egv iobb. ésszerűbb értelmi­ségi politikával mennvi intellektuális értéket le­hetett volna megőrizni az úi Magyarország szá­mára. A óceánon túli élete eddig jóformán nem is került szóba, hogvan vert gyökeret és mit csi­nált Amerikában. Kérdéseimre adott " válaszai szellemi szétszórtságot tükröztek. előfordult, hoav az összefüggéstelenséaig csapongott, s az­után. minden átmenet nélkül, fél órát. egy szűk órát érvelt egyfolytában, tiszta logikával. —• HoRvan kezdted? — kérdeztem tőle. — Nagyon nehezen indult az életem. — Nem voltál ismeretlen, es mégis? — Igaz. nem voltam ismeretlen, de két dol­lárért eladtam volna összes munkám kiadási jo­gát. sajnos, még annyit sem ígértek érte. Fog­lalkoztam mindennel, még kutvaidomítóssal is. A feleségemet. Piroskát a kint élő magyarok álláshoz juttatták az öregek otthonában, amit ők építettek. Később' aztán Piroska ennek az otthonnak a vezetője lett. ma is ott dolgozik. Szilárd Leó apja is ott halt meg. — És te? — Én is ott tettem-vettem a kosztomért, s néhány dollár zsebpenzert. Vártam a szerencsé­re. — És rád talált? — Nem. Egyszer néhánv pénzes zsidó megke­resett. es azt kerdeztek tőlem, mondjam meg nekik, hogv összes eddigi munkám mennyit ér? Szabadulni akartak a pénzüktől. Azt feleltem neki. hogv így. hagvoan most van. egv krai-' cárt sem ér. annak csak akkor van értéke, ha akad vállalkozó, aki szervezi, megjelenteti és elhelyezi őket. Ujakat már nem írok. van még két-három jelentősebb érték a fiókomban, de azokat is igen nehéz lesz befejeznem. — A Dukayakra gondoltál? — Arra is. — Azt befejezted. — Akkor nem erről volt szó. Nem akadt vál­lalkozó. aki hozzányúlt volna a dolgaimhoz. Mit gondolsz, a végén ki kezdte el ezt a szörnyű munkát? Én magam, vén bolond létemre. — Hogyan? — Kapcsolatba kerültem egv hires amerikai kiadónál dolgozó magyarral (a kiadó nevét nem emiitette, én nem. kérdeztem), akinek elmond­tam. hogy mi van az én szellemi poggyászom­ban. Ez az ember azután vtánanézett. melyik művem lenne a legsikeresebb az amerikai könyvpiacon. A Dukayaknál kötött ki. Üzentek értem, hogv ebben az ügyben sürgős tárgyalásra lenne szükség. Egv étteremben azután a kiadó költségére nagv traktával egybekötött megbeszé­lésre került.sor. ahová magammal vittem a fe­leségemet is. Azt mondták, kiadigk ezt a re­génvemet. de nem tudnak többet adni nyolc­vanezer dollár honoráriumnál, ha ez számom­ra elfogadható. — Jó pénzt ígértek. — Azt hittem, nem lói hallok, vagy meghá­borodtam. Másfél dollárért is eladtam volna — csattant föl a hangja. — Hemingway az öreg halász és a tenger-t kilencven flekken megírta a Life-nak. és hat­vanezer dollárt kapott érte. — Hemingway? — Érdekes, jó kisregény. Mire az öreg halász partra ért a nagv hadai, csak a csontváza ma­radt. megették a .cápák. < (Folytatjuk.) ' \ \

Next

/
Thumbnails
Contents