Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

12 Szombat, 1984. március 17.' Biszfeu Béla köszöntéselz 1980-as évek tUÉsnpiitikája Z34«~T">T •D&1S* N,TC7MN - ,.C71L,N IS-TJILLR.L T",: Biszku Bélát. az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a KB nyugalmazott titkárát, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 40. évfordulója alkalmából pénteken Németh Károly, az MSZMP Politikai Bízott, ságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Bndré Kertész kitüntetése A Magyari Népköztársaság Elnöki Tanácsa Anáré Kertész fotóművésznek a magyar kultúra nemzetközi hírnevét erősítő művészi munkássága elismeréseként, közelgő 90. születésnapja alkalmából a Magyar Nép. köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Hullámhajtómű Megkezdték a hullámhajtómű gyártását a Rekard győri Mezőgép Vállalatánál. Az új termék onnan kapta a nevét, hogy egyik eleme — szemben a hagyományos hajtóművek merev alkatrészeivel — rugalmas, s ez az úgynevezett hajlékony fogaskerék hullámzó alakváltozást szenved működés közben. Az új típusú hajtómű szinte az ipar valamennyi területén alkalmazható: beépíthető szerszámgépekbe csakúgy, mint építőipari, anyagmozgató, vegyipari és híradástechnikai berendezésekbe, nyomdaipari kisgépekbe, orvosi műszerekbe. Gyakorlat Eífújt lángok Ha valami 220 bar nyomással tör felszínre, begyullad, és az gáz, akkor percenként 11 ezer fordulatra kell „biztatni-" a repülőgépmotort- amely gyufalángként fújja el a tüzet Egyszerű ez így, de mása gyakorlat. Tudjuk már sajno6, hogy miiyen embert gyötrő munka a fékevesztett gázyagy olaj ki törés elfojtása. Az algyői olajmező tűzoltói másodpercre készek eredményesen szembeszállni az elemi erőkkel. Megtervezik a védelmi, illetve oltási munkájukat karbantartják önmagukat és segítő gépeiket. Hogy ez így legyen edzeni kell! Évente háromszor gyújtanak olajkutat vagy gázfáklyát — pontosan úgy, miként azok tehetik önmaguktól — s ekkor próbálják saját és műszaki berendezéseik képességét így volt ez a hét végén Ullés térségében is: gázkitörést lokalizáltak előbb a vízágyúkkal segített turbómotorral, majd az úgynevezett norpisztolyokkaL Riporterünk optikája két mozzanatot örökített meg, „tűzfújó" turbót, és a porral oltó embereket, a rutingyakorlatot szemlélő, az idén nyáron végző tűzoltók pedig az elméletben vázoltakat tapasztalhatták gyakorlatban. Az elmúlt években született számos kormányzati döntés tükrözi a sürgető igényt: növekediék a hasznosítható tudományos eredmények kínálata, s e kutatások alkalmazásának készsége. Ezek az intézkedések — a tudományos munka más-más vonatkozásait. területeit érintve — egyaránt azt szolgáliák. hog" társadalmunk á gazdasági nehézségek közepette - is képes legyen lépést tartani a műszaki haladással, s a jövő megalapozását is segítő válaszokat tudjon adni a jelen kérdéseire. E kormányzati törekvésekről. a nyolcvanas évek tudománvDolitikáiáról szólt Sarlós István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese az MTI munkatársának adott interiúiában. (7) A Tudománypolitilcai Bizottság értékelése alavián a kormány nemréoiben áttekintette az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv — az első ilyen ötéves munkaprogram — végrehajtásának ..félidős" eredményeit. Milyen tapasztalatokra kívánja felhívni a bizottság elnökeként is a fiaveimet? — Ez a terv a kormány középtávú tudomány- és műszaki fejlesztéspolitikai céljait, az ezek megvalósítását szolgáló legfontosabb tennivalókat, a közvetlen gvakorlati hasznot és gyors alkalmazhatóságot ígérő kutatási-fejlesztési programokat tartalmazza. A terv kidolgozása óta a végrehajtás körülményei megváltoztak: szigorúbb gazdasági feltételek mellett lényegesen magasabb követelményeknek kell megfelelni. — Ennek érdekében új irányítási, szervezési, finanszírozási és ellenőrzési módszereket v .-zettünk be. A cél az volt. hogv a kutató- és fejlesztőmunka megfelelő támogatást kapjon, a programok rug-'masabbak, a munka összehangoltabb legyen, s az eddigieknél jobban kiaknázhassuk a szellemi és anyagi erőket. E módszerek helyességéről a jövőbeni eredmények mondanak maid ítéletet. Az bizonyos: tovább kell dolgoznunk tökéletesítésükön. hogv hatásuk tartós legyen. Mindez azonban a középtávú program eredményességének csak az ereik feltétele, ugyanilyen fontos a gazdálkodó szervezetek innovációs készségének növekedése, ez viszont függ a változó gazdasági körülményektől. S tény. hogv ez a készség a feltételezettnél lassabban erősödik, a gazdálkodó szervezetek elsősorban termékeik piaci elhelyezésében lettek mozgékonyabbak. maguk a termékek kevésbé változtak. . — A kutatás, és különösen a technológiai. műszaki fejlesztés szerepe a gazdasági fejlődés mef'vorsításában kulcskérdéssé vált. Ezért — a kutatóintézetek és az egyetemek termékeny közreműködésével — nagvobb figyelmet fordítunk a vállalatok kutatásiműszaki fejlesztési tevékenységére, a gazdálkodó szervezetek most kibontakozó innovációs "'észségének és kapacitásának erősítésére. — A kormányzati kutatási-fejlesztési programok végrehajtásának tapasztalatait elemezve, kiraizolódtak azok a kérdések is. amelyekben további intézkedések szükségesek. Nem sikerült még mindenütt iól kialakítani a vállalatok önálló innovációs tevékenységének kereteit: néhol ugyanis az igazgatás túlságosan beleavatkozik a kutató-feilesztő munka szervezésébe és irányításába. Az is fontos taoasztalat. hogv kormányzati eszközökkel az innováció elsősorban átfogóbb úi technológiai, műszaki-fejlesztési kultúrák kifeilesztése. elterjesztése és az érdekeltség erősítése révén gyorsítható... Lényeges: a gazdaságban a napi. a rövid távú műszaki-fejlesztési feladatokat a vállalatoknak kell megoldaniuk, az állam pedig egvre inkább az átfogó, a fejlesztést megalaoozó kutatások támogatására koncentrál. (7) Hogyan váltak be a tudományos munka követelménveinek emelésére az elmúlt években hozott intézkedések: milyennek bizonyult az új. egységes kutatóképzési rendszer, a három fokozatú tudományos minősítés? — Az egvséges kutatóképzésről a kormány 1982 decemberében hozott határozatot, amelvnek az a cé'ia. hogy a tudományos pálvára készülő diplomás szakembereket fiatalabb korban, nagvobb létszámban intenzívebb kéozés keretében és magas színvonalú kutatóhelyeken készítsék fel fáradságot. türelemet és igen elmélyült ismereteket igénvlő hivatásukra. Az úi kutatóképzés első évfolvamára jelentkezett mintegv 700 fiatal közül 400 szakembert választottak ki. akiknek képzése az úi rendszer szerint 1983 szeptemberében megkezdődött. Mintegy 250-en részesülnek állami ösztöndíiban. lényegesen többen a korábbi évek aspiráns és tudományos gyakornoki létszámánál. Figyelemre méltó, hogy közöttük százötven a 25 éven aluli pályakezdő fiatal. Az új rendszer átfogóbb értékelésére az elInterjú Sarlós Istvánnal ső évfolyam hároméves tanulmányainak végeztével vállalkozhatunk maid. — A három fokozatú tudományos minősítés bevezetéséről tavaly novemberben hozott kormányhatározat szerint az úi rendszerű egyetemi doktorátus tényleges bevezetésének határideje 1984. szeptember elseje. Jelenleg az egyetemeken felülvizsgálják a doktori szabálvzatokat. a doktori vizsgakövetelményeket, és szervezetileg is megalapozzák az emelt szintű egyetemi tudományos fokozat bevezetését — A ..tudományos kandidátusi" és a ..tudomány doktora" fokozatokkal kapcsolatos rendelkezések már életbe léptek: s a pálvázókkal szemben támasztott követelménvek szintiének emelése a kutatók, a tudósok egyetértésével találkozott. A Tudományos Minősítő Bizottság szerint alábbhagyott a korábban tapasztalt ..nagv tolongás" a tudományos fokozatokért. A pályázók tudományos témáiban is megindult bizonyos átrendeződés: a korábbi, olykor csak öncélú témák helyett mind többen mélyebb elméleti igényű, illetve hasznosítható alkalmazott kutatásokat feldolgozó, továbbá időszerű társadalompolitikai kérdéseket tárgyaló témákat választanak. (7) Melyek a kutató-fejlesztő intézmények szervezeti továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések, hogyan érhető el. hogy a kutatóbázisok és a termelőüzemek együttműködését, a közös érdekeltséget a szervezeti keretek is ösztönözzék? — A kutató-feilesztő intézmények szervezeti továbbfejlesztése egyik eleme a tudományos munka eredményességét előmozdító erőfeszítéseinek. Az elmúlt három évben a kutatóintézeti hálózat szervezeti rendszerében jelentős — sok vonatkozásban újszerű — átalakulások kezdődtek el. Az intézkedések mindenekelőtt arra iránymjtak. hogy javuljon a tudomány és a gyakoriat kapcsolata.' a kutatás eredményessége, a kutatóbázis iobban tudion alkalmazkodni a változó és növekvő követelményekhez. — A legjelentősebb előrelépést minden bizonnyal a műszaki-fejlesztő vállalat — mint úi szervezeti forma — létrehozása és elterjedése eredményezi. A műszaki-feilesztő vállalatoknak a kutatóhelyek és a termelő szervezetek között ..átvivő" szerepük van: elsődleges feladatuk, hogy a kutatási eredményeket összegyűjtsék, a fejlesztés és a gyakorlat számára hasznosítható formába hozzák, s előmozdítsák minél gyorsabb és szélesebb körű alkalmazásukat. Az innovációt olyan szabályozási rendszer segíti, mely számol az esetleges kudarc kockázatával, megteremti a kutatók és az üzemi, vállalati szakemberek közös érdekeltségét az úi eredmények hasznosításában, a piaci siker elérésében. A műszaki-fejlesztési vállalatok száma már meghaladja az ötvenet, s van közöttük olyan is. amely az országhatáron kívül vállalja menedzselni az úi műszaki eredmények gyakorlati bevezetését. — A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítését számos más szervezeti forma és ezek kombinálása is lehetővé teszi: a leányvállalati szervezetekből több vállalat közös kutatóintézetéig. a szűk kapacitást bővíteni kénes néhány tagú gazdasági munkaközösségektől az országos kutatási programok végrehajtását elősegítő keretintézetek létrehozásáig. Sokszínű. változatos, a kutatási-fejlesztési tevékenység saiátosságaihoz iobban igazodó intézményhálózat kialakulása kezdődött tehát el. melynek úi vonása a nagyobb nyitottság, a rugalmas alkalmazkodóképesség. — Az eddigi tapasztalatok arra híviák fel a figv-'met. hogv a szervezeti átalakítások során mind iobban kell élnünk a kutatóhelyek és a kutatók érdekeltségének növelését szolgáló szabályozási, irányítási eszközökkel. A tudományos kutatóhálózat távlati fejlesztés' koncepcióját — a tudomány és a társadalmi gyakorlat igénveire egyaránt figyelve — 'még az idén kidolgozzuk és életbe léptetjük. (7) Hogyan járulnak, s járulhatnak hozzá a társadalomtudományi kutatások kiemelt társadalmi programjaink megvalósításához, a társadalom irányítási rendszerének tökéletesítéséhez? — A hazai társadalomtudományi kutatások átfogják a társadalom funkcióinak és működésének teljességét. Ez történeti értelemben is igaz: alaposan foglalkoznak mind a múlttal. mind pedig a jövő távlatainak elemzésével, és természetesen a ma kutatásaival. — De nemcsak a társadalmi-gazdasági viszonyokat, feltételeket, intézményrendszereket vizsgálják, hanem az ezeket hordozó emberek csoportok. rétegek sajátosságait is. A társadalomtudományok művelőinek alapvető feladatuk, hogv felismerjék korunk fő kérdéseit, s tanulmányozzák azokat. E munka azonban — eszközeinek, módszereinek szigorú, tudományos kötöttségei ellenére — nem lehet steril, nem lehet önmagáért való. A kértlésekre valódi megoldást kínáló marxista válaszra van szükségünk. Ezért nehezedik roppant felelősség társadalomtudósainkra: eredményeik szervesen beépülnek ideológiánkba, önmagunkat meghatározó és cselekvéseinket irányító tudatunkba. — A társadalomtudományok alapvető funkcióia a valóság feltárása. Lényeges, hogv ezt a valóságot a maga teliességében értelmezzük, valódi bonvolultáságában. közvetlenül nem észlelhető mély rétegeivel együtt. A feltárt valóságot azonban nem csupán leírni kell. hanem állandóan szembesíteni is a róla alkotott képünkkel. így a tudománynak közvetlenül tudatformáló szerepet is kell vállalnia. Ez a funkció ütközések sorozatával iár. hiszen szüntelenül úiiáraizolia a társadalomról alkotott képünket, úi ért 'keket épít be. és régieket bont le; egyéneket és kis csoportokat, rétegeket és osztályokat, nemzetiségieket és nemzeteket késztet önértékelésük megváltoztatására. — További szocialista feilődésünket. gazdaságunk teherbíró-képességének növelését több átfogó kutatás alapozza meg. — A társadalmi struktúra, az életmód. az értékek tartalma és szerkezete: a szocialista, a nemzeti és nemzetiségi tudat: a szociálpolitika gyakorlata és elmélete: a népesedéspolitika: a társadalmi beilleszkedés mechanizmusai és zavarai; az ifjúságpolitika témaköreit elemző kutatás és az ezekhez kapcsolódó javaslatok egv korszerűsödő társadalompolitikai eszrae- és intézményrendszer körvonalait vázolják fel. Társadalmunk alkalmazkodóképességének növelését alapozzák meg a köznevelésnek, az oktatási rendszernek, a közművelődésnek, a közigazgatás és a települések fejlesztési lehetőségeir-k kutatásai. (7) Népgazdaságunk jeleVlegi helyzetét tekintve, biztosítottnak látja-e az alapkutatások anyagi fedezetét? — Kétségtelen, hogy az alapkutatásokra fordított összegek aránya — a kutatásra és fejlesztésre felhasznált anyagi forrásokon belül — évek óta csökken; az 1980. ért 13,3 százalékkal szemben 1982-ben már csak 11,6 százalék volt.. Az alapkutatásokat szolgáló nagy értékű műtzerek pótlására, illetőleg úiak beszerzésére csak igen kis mértékben került sor; márpedig a korszerű berendezések nélkül a kutatás legtöbb területén szinte lehetetlen színvonalas eredményeket elérni. — Mégis úgv vélem, itt nemcsak — vagy nem elsősorban — anyagiakról én nem csupán a szűkebben vett alapkutatás gondjairól van szó. hanem arról is. hogv nem alakultak ki a helyes prioritási aránvok és értékelési módszerek azaz nem elég differenciáltan kezeljük a tudomány művelésének. a kutatási-feilesztési folyamatnak belsőleg is különböző szakaszait Az alapkutatások kétségtelen anyagi gondjait azt hiszem ebben az összefüggésben iobban fel lehet tárni. A tudományban és a műszaki fejlesztésben is csak a várható magas színvonalú eredmény lehet — a társadalmi gazdasági igénvek mellett — a támogatás a kiemelés, a preferálás alapia. Csakhogy az elméleti alapozó kutatásokban a magas színvonalú eredmények törvényszerűen lazább összefüggésben vannak a közvetlen gyakorlattal, mint a műszaki fejlesztés produktumai. Ha tehát nem eléggé árnyaltan fogalmazzuk meg a követelményeket és a gyakorlati, gazdasági alkalmazhatóságnak adunk egyoldalú előnyt a tudomány és a kutatásfejlesztés egész folyamatában, akkor előbb-utóbb érték-, illetve értékelési zavarok keletkeznek. — A iövőben ezért egyértelműbbé kell tennünk, hogv az alapkutatásban, a fejlesztésben az állam miiven mértékű és iellegú felelősséget és feladatokat vállal. Szükséges végiggondolni ezen beül azt is. hogy a differenciáltabb megítélés érdekében a támogatás. a szabályozás, az értékelés területén miiven további lépéseket kell tennünk. Egy bizonyos: arra kell törekednünk. hogy mindenütt kellő figyelmet fordítsanak az alankutatásokra. hiszen az e területen elérhető eredményeknek a iövő megalapozásában van nélkülözhetetlen szerepük. Márpedig a várt gazdasági fellendülésre ma kell felkészülnünk hogy mindig gyorsan, határozottan és kapkodás nélkül tudjunk cselekedni mondotta végezetül Sarlós István.