Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a t.:. 74. évfolyam 51. szám 1984. március csütörtök Ara: 1,40 forint Mezőgazdasági körkép A mBgBttünk hagyott esz­tendő igazán megmutatta, „hány sarka is van a fillér­nek". Merthogy azok a gaz­daságok tudtak úrrá lenni a nehézségeken, ahol beosztás­sal éltek, okosan használták a meglevő forintokat. Szok­ták mondani azt is, hogy a pazarlókat, a lelemény nél­külieket nem fogadta ke­gyeibe a természet még ak­kor sem, ha most mindent rá lehet fogni az átlagosnál jóval nagyobb nyolcvanhár­mas esztendei aszályra. A hatalmas homokháton, ahogy a forráskúti, rúzsai, öttömö­si, ásotthalmi, pusztamérge­si tájat nevezik, sajnos, in­kább az aszályos esztendők a gyakoriak. Akik ide szület­tek. korán megtanulták az időjárással való tusakodást. Természetesen e szomorú tény a mostani szűkös esz­tendőkben nem érdem, ha­nem e tájon megizmosodott erény. Ugyanis, akik a mos­toha viszonyok — értjük alatta a szabályozók válto­zását is — között talpon tudtak maradni, nem cse­kély erőt fitogtathatnak. Akik állták a kihívást, nem kell szégyenkezniük a ver­sengésben. Mert bármeny­nyire is a maga dolga az el­ső bármelyik szövetkezetnek, a jó futó módjára fél szem­mel a mellettük, vagy a kö­zelükben haladó társukat il­lik figyelni. Nem árulunk el titkot, ha az elmúlt eszten­dők képzeletbeli kocogásait, vágtáit pörgetjük vissza, hogy a homoki gazdaságok az ül­lési—forráskúti és a rúzsai csapat „stílusára" figyeltek. Az egyikre, mint évek óta a legjobban „futóra", a másik­ra, mint a jövő nagy „esé­lyesére", amelyik szinte hét­ről hétre jobb formát árul el magáról. Nyomban hozzá kell tennünk, hogy a két nagy közösség adottságainál, erejénél fogva még nem „el­lenfele" egymásnak, és hogy a kisebbek csak szemlélői e küzdelemnek. Közelebb hoz­va a gazdálkodás eredmé­nyeit, Forráskúton és Rú­zsán inkább a találékonyság­nak nevezett kereskedői munka, a nagy, de megfon­tolt kockázatok vállalása, míg a többieknél az egyen­súlyra törekvés a jellemző. A számok sorrendbe állí­tásánál azonnal szembeötlő, hogy a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet maga­san megelőzi a környező gazdaságokat. Nemcsak a summás nyereségével, ha­nem a legjobb megmérető­nek vélt költségarányos nye­reség mutatószámaival is. A befektetett 100 forintnak 26 forint 72 fillér haszna mu­tatkozott. Ugyanez a mérő Rúzsán 12,38, Ásotthalmon 2,77, öttömösön 1,45, míg Pusztamérgesen 54 fillér. Kérdezhetnénk: mi okozza ezt a kiugróan jó teljesít­ményt. Hiszen köztudott, Molnár József felveteie Pusztamérgesen bíznak az idei szőlőtermésben, ezért is szórták szét a trágyát még idejében a Rizling Tsz-ben. Képünk a rakodáskor készült Felszabadulás és az öttömö­si Magyar László Termelő­szövetkezet. Ha valahol küz­deni kellett, az eredménye­kért — leginkább is azért, hogy ne nagyon szakadjanak le a többitől — a legsivá­rabb homokokon kellett. Eleve mindkettő „ülőhely­zetből" indult, milliós adós­sággal. Amint a táblázatból is kiderül, mostanra utol­érték magukat. Az ásotthal­miak az országos listán jócskán előre rukkoltak az utolsó helyek valamelyiké­ről. Apró változásokkal több éves kitartó munkával sike­rült fölzárkózniuk a többi­hez. Az áremelkedések fog­ták ugyan a lendületet, de a talajhoz választották a nö­vényeket, szőlővesszőt dug­gattak, burgonyát ültettek és figyeltek a háztáji gazdák óhajára. Így sikerült átvé­szelniük az évet. A növény­termesztés 296 ezer, az állat­tenyésztés 424 ezer forint nyereséget hozott. Ezekkel Termelőszövetkezet Termőterület (hektár) Termelési érték (millió Ft) Forráskút, Haladás 6419 301,011 Rúzsa, Népszabadság 4551 106.162 Ásollhalcm. Felszabadulás 4248 56,000 Pusztamérges. Rizling 1925 51,364 öttömös, Magyar László ^ 1782 38,961 hogy a téeszt jó pár éve ki­vették az állami pénzeknek még a visszafogottabb ára­datából is. (Pontosabban: el­estek az alapár-kiegészítés­től. Azért a csillag a nevük mellett a táblázaton.) Talán azzal summázhatnánk a zár­számadó küldöttgyűlésen hallottakat, hogy nem estek kétségbe a váratlan akadály­nál, hanem cselekedtek a legjobbnak vélt szándék sze­rint. Mert például a barom­fitelepen — a piacon mutat­kozó pangás és kereskedői ellenvetés ellenére sem — hagytak föl a csibehizlalás­sal. Régóta elv már Forrás­kúton, hogy csak abból lehet hasznot csinálni, ami meg­van, a semmivel csak ideig­óráig lehet „trükközni". Ezért az értékteremtésre he­lyezték a gazdálkodás súly­pontját. Elhangzott, hogy a nyereséget valósággal ki kel­lett csikarni a gazdálkodás­ból. Nem kétszer, sokszor muszáj volt megnézni, kinek mit adnak és mennyiért. Hi­szen a számításukat meg­találó üllési—forráskúti em­berek dolgoznak, hajtják a vizet a közös malmára már évek hosszú sora óta. Bár az elmúlt esztendőben „csak" 65 millió forint értékű árut vettek át a kistermelőktől, tavalyelőtt megközelítően 80-at. A téesz kereskedői 168 millió forint értékű árut for­galmaztak, valamivel keve­sebbet, mint 1982-ben. Az úgynevezett alaptevékeny­ségben — a növénytermesz­tésben, állattenyésztésben — romlott az eredmény a 82-es esztendőhöz képest —, de még így is 48 millió 946 ezer forint lett a nyereségük év­záráskor. Ahogy mondani szokták, az egyik kárát a másik haszna ellensúlyozta. A szőlőtermesztésben, a csirketartáson nem sikerült befogniuk a kívánt nyeresé­get, és ezen keveset, de se­gített, hogy a kertészeti te­lep munkája viszont ered­ményes volt. A szabályok engedte pénzügyi lehetősé­gekkel is igyekeztek enyhí­teni az aszály kárán. Pénz­zel segítették az egyik ke­reskedő partnerüket, ós ezért biztos bevételhez ju­tottak, 45 millió forintot en­gedtek át a TÉESZKER-nek. Maradt még forint a házi kasszában is, mert a külön­böző alapok föltöltése után 40 millió a tartalék. Maradva a futóversenyek­től kölcsönzött hasonlatnál, figyelemmel a téesz jó erő­állapotára — 473 millió 605 ezer forint a jelenlegi va­gyona — az évkezdet rajtjá­nál kapott orkánellenszél el­lenére is még sikerrel vág­hat a távnak. Mindén adott­sága megvan, hogy a kör­nyékbeli területi versengé­sen első, a megyei szövet­kezetek „csatározásán" pe­dig a szentesiek után a má­sodik helyen végezzen az idén is. Az említett, ismert téeszek mellett csendes, szép ered­ményt ért el az ásotthalmi Termelőszövetkezet 100 Ft költségre jutó Nyereség. 111. veszteség nyereség, ill. veszteség (millió Ft) Forráskút, Haladás (*) Rúzsa, Népszabadság (I.) Ásotthalom, Felszabadulás öttömös, Magyar László (I. Pusztamérges, Rizling a.) 26.72 12,38 2,77 1,45 0,61 59,857 14,571 1.5 0.644 0,340 együtt 10 tételből tevődött össze a másfél millió forin­tos nyereség. Öttömösön az örömök kö­zé sorolják,, hogy a 4,5 mil­liós alaphiányból nyereség­re tornázták a gazdálkodást. Emellett a 20—22 százalékos állatelhullást sikerült 9-re visszaszorítaniuk. Viszont a legeltetésre alapozott állat­tartásuk, az aszály miatt, nem hozott nyereséget. Föl­sültek, kiszáradtak a jó fü­vet termő semlyékek. Ha a téesz nem kapott volna ki­emelt támogatást — ezt I­essel jelöltük —, mostanra hétmillió forint hiánya len­ne. Az aszály kárát is 7—8 millió forintra becsülik, úgy­hogy most elmondhatják, amit elvitt a természet, pó­tolni tudta az állam. -Emel­lett maguk is próbálkoznak. Lucernát ültettek a drágán vásárolt takarmány helyet­tesítésére, és értékes almuk miatt meghagyják a 450 szarvasmarhát és birkákat. A kertészet és a spárgater­mesztés nyereséget hozott, így elviselték, hogy az 50 mázsás átlagtermésű szőlő­termesztésre ráfizettek. A pusztamérgest Rizling Tsz alakulása óta a leggyen­gébb évet zárta. Mivel a ho­mokhát jellegének legjobban megfelelő növénynek a sző­lőt tartották, erre kaptak biztatást — hirtelen sarokba szorultak. Ahogy mondják, a pincegazdasággal való közös­ködéskor most a nullát osz­tották, s ez erősen rányomta a bélyegét a szőlőtermesz­tésre berendezkedett gazda­ságra. Majoros Tibor Ír. Köpeczi Béla megyénkben A művelődési miniszter látogatása és előadása a szegedi egyetemen Tegnap, szerdán megyénk, be látogatott dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter. Szegeden, a megyei pártbi­zottságon dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a me­gyei tanács elnöke és dr. Koncz János. a megyei párt­bizottság titkára fogadták, majd megbeszélést folytat­tak vele a megyét érintő időszerű tudomány-, okta­tás. és művelődéspolitikai kérdésekről. Ezután a művelődési mi­niszter dr. Koncz János kí­séretében a szegedi József Attila Tudományegyetemet kereste fel, ahol dr. Kristó Gyula rektor és dr. Csákány Béla, a pártbizottság titkára üdvözölte. Majd tanácsko­zásra került sor, amelyen részt vettek az egyetem rek­torhelyettese:, a karok dé­kánjai és a társadalmi szer­vek vezetői. A rektor tájé­koztatót tartott az egyetem működésének, fejlesztésének gazdasági vonatkozásairól, a tervbe vett diákszociális beruházásokról, az egyetemi oktatás távlati fejlesztési koncepciójának helyi vitá­járól. az elhangzott javasla­tokról, az oktató-nevelő munka időszerű feladatairól, az egyetem belföldi és kül­földi kapcsolatairól. A meg­beszélésen igen élénk esz­mecsere alakult ki, amely­nek során dr. Köpeczi Béla kifejtette saját és a minisz­térium álláspontját a vita­tott kérdésekben és szólt a felsőoktatás fejlesztésének legfőbb elgondolásairól. Délután az egyetem Du­gonics téri aulájában Ko­runk eszméi és a magyar szellemi élet címmel tartott előadást dr. Köpeczi Béla az egyetem oktatói és ku­tatói számára. A konzul­tációs előadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közmű­velődési Tanács elnöke és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Kristó Gyula rektor köszön­tötte a megye és a város párt- és állami vezető testü­leteinek képviselőit. Dr. Köpeczi Béla előadá­sában a II. világháború utáni helyzettől követte nyomon korunk eszméinek alakulását, fejlődését. Meg­állapította. hogy 1945 után a baloldaliság uralkodó ten­denciaként érvényesült vi­lágszerte az értelmiség kö­rében. Az új baloldal meg­jelenésével ideológiai téren az új konzervativizmus is erőre kapott. 1970-től mind­jobban érvényesült Nyuga­ton az a célkitűzés, hogy ideológiailag is kétségbe von­ják a szocializmus eredmé­nyeit és elidegenítsék az embereket a szocializmus gondolatától, a marxizmus­tól A történelmi kitekin­tést az összehasonlítás lehe­tőségéért hangsúlyozta az előadó, majd arról a folya­matról szólt, amelv a szo­cializmus megújításához. ve­zetett Magyarországon. Tár­sadalmunk kísérletező tár­sadalom, amely már eddig is számos eredményt ért el. Ideológiai életünk nyitott, nem mentes a negatív je­lenségektől se. A vitákból le kell vonni a megfelelő tanulságokat. Az előadást követően a művelődési miniszter vála­szolt az információs bizott­ság által előzőleg írásban megfogalmazott kérdésekre. A hallgatóság egy csoportja Több tarkánszőtt kelme Üjabb 32 automata szövő­gépet vásárol a Textilérté­kesítő Vállalattal közösen a Pápai Textilgyár, a tarkán­szőtt kelmék legnagyobb házi készítője. Valamennyit még az idén felszerelik, s ígv az elmúlt évihez képest, már ebben az évben mint­egy félmillió méterrel több tarkánszőtt szövetet, fla­nellt és puplint készítenek. A többlet teljes egészében a belföldi ellátást javítja. t

Next

/
Thumbnails
Contents