Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

Szerda, 1984. február í. 5 Kiállítási napló CJbü király birodalma Kovéts Albert elegáns kollázsai a Bartók Béla Műra kopírozásával, .hol az épített környezet és a természeti világ egymás mellé állításával. A Hagyományos képkivá. gás című festményével ironikusan és finom tónusokkal velódési Központ B Galé- érzékelteti, hogy Alföld-fes. riájáiban egy érdekes alkotói világba vezetik az érdeklődőket. Mintha a jelen, a XX. század restaurátora lenne a művész; piciny papírdarabokból. kivágásokból, fecnikből és lépésekből úgy rakj® össze, épiti föl különös világát. Számára ezek a papírdarabok csak eszközök a felületkialakításban. Lélektani szürrealizmusnak nevezik ezt a szellemi és ormai „fecnikből" épített kepbirodalmat, melynek főszereplője Jarry: Übü királya, udvartartása. vára, kincsestára, sziklakertje. Ezek a kollázsok rendkívül finom faktúrakialakításokat eredményeznek. Jórészt monokrom színvilág jellemzi lapjait, a fekete és a fehér közé csak néha csempész be nagyon pontosan kiszámított helyre és célzattal színes papírdarabkákat. A lapok különböző minősége, a reá nyomtatott ábrák, betűk, raszterpontok egymáshoz való viszonya, az alaptónusok visszafogott egysége rendkívül érzékeny felülethatásokat tesz lehetővé. Elsősorban építő, konstruáló alkat, csak néhányszor rajzol bele a ragasztott felületekbe. Hogy precíz művész, azt nemcsak maguk a művek jelzik, de a következetesen kibontott Übü-tematika és az a ténv. hogy elegánsan keretezett munkáin ott a készítés pontos dátuma is. Jele. AlbArt valóban egyedi törekvés képzőművészetünkben. A rejtőzködő festő Lázár Pálnak van egy önportréja az Ifjúsági Ház mlnigalériájában rendezett kiállításán. Bár önarckép a festmény címe. vonásaiból alig látszik valami, csupán a homloka és a szemei. Eltakarja, egy izzó vörösökben játszó festmény. Mintha azt sugallná: Én a képem vagyok. azaz a festmény én vagyok. De vajon igaz-e a rejtőzködő festő ilyen önvallomása? Lírai kontrasztok jellemzik Lázár Pál igényes, tartalmas és míves festőiségét. Ezek az ellentétek egy-egykép témáján belül éppúgy jelen vannak, mint ahogy a felületek és a színek kapcsolataiban. Ugyanakkor ezek a kontrasztok nem drámaian egymásnak feszülő pólusok, hanem visszafogott, férfias lírával átitatolt ellenpontok. Hol némi szatirikus éllel, hol dekoratív Rzínhatásokkal. hol a történelem metszeteinek egymástő kortársai mi módon kerülik ki a változó táj motívumai közül az új elemeket, a lakótelep kontúrjait vagy az olajmező sajátos formáit. s miként marad pusztán a nosztalgikus felhangokkal megfestett tanya. Pedig — mint ahogy Ablak című képe jelzi — e tanyából is új arcát mutatja a táj. Érdekes kísérletet tesz arra. hogy az új építészeti környezet sivárságát, síkokból épülő geometrikus világát oldja a felhők játékával, az emberek formáival, a virágzó muskátlikkal (Lépcsők. Tarjám ablak. Lakótelep, Távoli emlék. Piros négyzet). A dekoratív hatások mindenekelőtt a Vitorlások és a Széllovasok színes foltjain jelennek meg nagyon precízen, disztingváltam ízlésesen. Nagyobb fába vágta a fejszét, amikor megfestette az öreg tükör című képét. A sárgult katonafotó. az elmosodó öregasszonyarc és a tükörben játszadozó néhány színfolt evy nehéz sorsú élet emlékműve igyekszik lenni — még nem teljesen kimunkáltam Lázár Pál önálló kiállításának igencsak örülhetünk. új színnel gazdagodik a szegedi paletta. Várjuk, hogy a rejtőzködő festő minél karakteresebben rajzolja meg képekben elénk tárt arcvonásait. Tandi Lajos Nemzetiségi tanácskozás Az elkövetkező évek legfontosabb feladata az elért eredmények továbbfejlesztése, a nemzetiségi tudat erősítése, az anyanyelv szélesebb körű használatának előmozdítása, a román nyelver való művelődés Igényének felkeltése — állapították meg a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének országos választmányának kedden Gyulán megtartott ülésén. A tavaly novemberben megtartott 6. kongreszszus határozatai szellemében a választmány meghatározta a következő öt év általános társadalmi-politikai feladatait. A román szövetség új, középtávú programját Márk György főtitkár terjesztette elő, s az országos választmány tagjai, elfogadva a tervezetet, hozzászólásaikkal egészítették ki az elnökség állásfoglalását. A nemzetiségi szövetségnek, a hazai románság társadalmi szervezetének a szocialista demokrácia szellemében tovább kell erősítenie tömegbázisát. El kell érnie, hogy a román nemzetiségűek az eddigieknél nagyobb számban és mértékben vegyenek részt a közéletben. Az oktató-nevelő munka legfontosabb feladata az anyanyelv és az anyanyelvi műveltség ápolása, fejlesztése lesz. Az anyanyelvápolást szolgálja a román szövetség közművelődési programja is. (MTI) Kifejezni bonyolult világunkat Ematorfiim-szeiiile Szegeden Ezer hátránya van az amatőrfilmesnek a hivatásossal szemben, és ezt szívesen hangoztatja is. Mentséget keres, azért hasonlítgatja magát hozzá. Van azonban egy óriási előnye: szinte benne él témájában. Minden év filmesbemutatója szolgáltat példát arra, hogy néhány amatőr igen szűkös lehetősége ellenére nagy mozit akar csinálni, és belebukik, de arra is. hogy mások természetadta előnyükbe kapaszkodva nagyszerűt alkotnak. Ha ezt a gondolatot osztályozó elvnek fogjuk föl. kétfelé lehet osztani az amatőr filmek Szegeden rendezett tizennegyedik dél-alföldi szemléjének termését is. azzal a kiegészítéssel, hogy rokonszenvesen kevesebben vannak az illúziók kergetői, és sokasodnak a józarv belátással dolgozók. Az okos fölismeréshez az is hozzá tartozik, hogy a mérce igen magas. Régi, nagy dilemmája a művészetnek, hogy mit kezdjen bonyolult korunkkal. Vannak, akik azt mondják, az alkotásnak is bonyolultnak kell lennie. A vitát eldönteni nem a mi föladatunk, csupán utalni szeretnénk egy nagy csapdára. Láthattunk olyan filmeket, amelyek leginkább azt mondják, hogy figyeljetek, emberek. milyen bonyolult lélek vagyon én. Ha tízen próbáljátok értelmezni a nagy művet, tízféle eredményre juthattok. Szerencsére önti a példákat minden művészetek története, hogy az érett kai készült Berényi József alkotás jobban ki tudja fe- (Szentes T—IX.), Kelsch Jájezni bonyolult világunkat, nos (Minden cseppje kincs), fölhasználva természetesen a a békéscsabai Soláris-klub jelképet is, mint a sokat (A mágori domb története) akaró, eszközökben tobzódó, és Szabó Gerzson (Játsszunk gondolatot tupírozó. akvarellt) filmje. SzándéKorunk égető gondjai kö- kukkal együtt a buktatójuk Romantikus muzsika nei naptár A főiskolai-egyetemi bérlet legutóbbi koncertjén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a romantikus zene nagyjainak műremekeiből hallhattunk. Brahms, Schubert. Schumann, Liszt, ill. Wagner szín- és érzelemgazdag világával, a főiskola jól ismert és kedvelt művésztanárainak produkcióin keresztül azonosulhattunk. Kerek Ferenc Brahms Esz-dúr rapszódiáját, majd Schumann Kinderszenen című zongoraciklusából az Álmodozást, végül a Wagner Trisztán és Izoldájából készült Liszt-féle zongoraátiratot szólaltatta meg. Sajnos ezúttal indiszpozicióval küzdött, s ezért játékával nem tudott őszintén megragadni. A rapszódiában túl obiektív és hűvös maradt, s nem lelhettük gyönyörűségünket a plasztikus szólammintázásban sem. A Brahms muzsikájára olv jellegzetes, szenvedélyesen csapongó érzelmi hullámzás nem tudott e tolmácsolásban meggyőző erővel fellángolni. Leginkább a Liszt—Wagner zenéiében talált magára, de az érzelmi intenzitás feszültsége itt sem izzott megfelelő hőfokra. Sinkó György Schubert szépséges dalaiból a borongósabb. dramai hangvételűek közül választott. A halál és a lányka, a Képmás, s az Erikónig című műremekeket. A Schumann-dalcsokorral. az Ajánlással. a Vándordallal s a Két gránátossal pedig kellemesen oldotta a lélegzetfojtó feszültséget. Köztudott, hogy a daléneklés az egyik legnehezebb műfaj. Röviden, tömören. sokat vagy még inkább mindent elmondani. Sinkó György előadóművészetének domináns jellemzője az őszinte, mélvről feltörő kifejezőerő. a megjelenítő képesség, a drámai feszültség hiteles, átütő erejű sugárzása. Mindez s személyes mondanivalójának gazdagsága a dalok Inter-i pretálásában megrendítően a felszínre tört. élményteli perceket ajándékozva ezzel hallgatóságának. Bódás Péter a daléneklés melletti közreműködésével ée Sín Katalin partnereként is ismételten meggyőzött megbízható muzsikus voltáról, kivételes alkalmazkodni tudásáról, egyszóval elsőrangú kamaramuzsikusi kvalitásairól. Sín Katalin vele együtt, az est zárószámaként. Brahms e-moll gor. donkaszonátáját szólaltatta meg. igen ihletetten. Lendületes szárnyalása, bensőséges lírája, viharzó szenvedélye adekvát brahmsi tolmácsolást eredményezett. Berényi Bogáta zül igen sok bejött a vetítő terembe. Több változatban az is, hogy mi lesz az emberiséggel, ha beleszalad saját pusztulásába. A szándék tisztelni való, kár. hogy ezek a filmek nem vezettek bennünket új fölismerésekhez. Nagy idők tanúi is elő-előjönnek a fesztiválokon, elismeréssel kell szólnunk Szabó Gábor A vízimolnár, és Szabó Gerzson Az életet már megjártam című munkájáról. Rokonítani lehet velük Dragon Károly és alkotócsoportja Csongrád belvárosa című alkotását, mert ebben is idős emberek mondják el életüket és munkájukat, de közben bemutatják erős kötődésüket is óvárosukhoz. Nyereményszámba megy Molnár József tisztes borbélymester fölfedezése, aki miközben két embert megnyír és egyet megborotvál, sziporkázó fürgeséggel önti elénk a tudnivalókat. Ugyanők találtak rá másik filmjükben — Azt nem értem meg a címe — Szilágyi Lászlóra. Ahogy Móriczhoz bement annak idején Joó György, hogy el akarja mondani az életét, úgy ment be a film rendezőjéhez is az egyetlen szereplő és több szakaszban elmondja, mj a véleménye a világról. Csongrád alulnézetben, ez lehetne a summázat. Ha az előbb említettük némelyek túlbonyolító szándékát, itt ki kell emelnünk a tudatos eszköz-rtelenséget, mint alkotó módszert. Ezt a szálat követve kell megállnunk Hencz Alajos Törvény című munkájánál is. A természet törvénye, a béka tragédiája, hogy a sikló megeszi a békát. Egy gépállással veszi föl Hencz az egészet, onnan kezdve, hogy a béka hátsó lábának combjába belekapaszkodik a sikló, és szinte rehúzza magát a teljes elnyelésig pislogó szerencsétlen állatra. Ismeretterjesztő szándékis közös: lemondanak saját lehetőségeikről, távol tartják egy kicsit maguktól a témát, hogy tudományosan hitelesebbnek tűnjenek. Igriczi Zsigmond Hencz Alajossal készítette él a Madarász-tó halastóvá alakulásának második fölvonását, a Halasgazdákat. Égetően mai a téma, egy kisvállalkozás első esztendejeről van szó. Jó riporteri frisseséggel bogozza a szálakat a film, és jó ösztönnel őrizkedik a jóslásoktól. Lehet, hogy jövőre rendbejön minden, de az első év súlyos ráfizetés. Kutas Ferenc is meleg-friss témához nyúl ETON című filmjével. Egy fehérneműgyárban bevezetik a gépi vezérlést, igyekeznek minden emberi mozdulatot kihasználni a termelés érdekében, de észrevéteti velünk azt is, hogy közben a gép rabszolgájává vélik az ember. Sziporkázó ötletek hemzsegnek a szegedi amatőrök közös alkotásában, az Egy kerékkel kevesebben. Burleszk a javából, üdítő a ritmusa, és ügyesen kerüli el a műpoénokat. Ezért a filmért érdemes volt alkotócsoporttá alakulniuk. A zsűri nekik adta az első díjat, második lett Igriczi Zsigmond—Hencz Alajos Halasgazdák és a zebegényi amatőrfilmes középiskolai tábor Cirkusz című filmje, harmadik díjat kapott Dragon Károly Csongrád belvárosa. Hencz Alajos Törvény és Vági László Az utolsó ítélet című alkotása. Különdíjjal jutalmazta Kelsch János Minden cseppje kincs. Dragon Károly Azt nem értem meg és a Solárisklub A mágori domb története című munkáját. A kétnapos tájegységi amatőrfilmes szemlének példás igyekezettel a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ adott otthont. Horváth Dezső Hangversenyciklus Hagyomány már, hogy *. Rádió minden év tavaszán megrendezi hangversenyciklusát századunk zenéjéből. A sorozatra idén április 12. és május 17. között kerül sor. A tizenegyedik alkalommal megrendezendő ciklusban dán és kubai zeneszerzők kompozícióit ismerhetik meg a hallgatók. A különleges hangszereken játszó Gert Mortensen és a gitárvirtuózként népszerű Jesus Ortega műsorán felcsendülő szerzemények magyarországi bemutatók lesznek. A „Századunk zenéje" további négy hangversenyének repertoárján is számos, hazánkban még el nem hangzott, illetve igen ritkán hallható zenemű szerepel. miatt, különösen Szegeden, az értelmiség egy kis részében élt bizonyos nosztalgia, nem a régi rendszerrel kapcsolatban, hanem az akkor megkülönböztetett támogatásukra emlckezve. 1fi£JQ=h<jn a Művelődéspolitikai Irány!«7t*y~»0(! elvek egvertelmű elvi alapállása világosan megszabta a kulturális irányítás tartalmi törekvéseit. Állást foglalt a maradandó értékek mellett, elutasította a hibás törekvéseket és torz következményeiket. hangsúlyt adott a vidék fejlesztésének. Segítette az eszmei tisztánlátás erősítését a párton belül és társadalmi méretekben egyaránt. Ez annál is fontosabb volt. mert az ellenforradalmat követő időszakban nehéz volt a harc a revizionista és a szektás, dogmatikus nézetek és magatartás ellen. A szellemi szférára pozitív hatást evakorolt annak bizonyossága. hogv a pártnak — egvéb. rendkívül fontos politikai és gazdasági konszolidációs szervező munkája mellett — volt ereje az ellenforradalom után viszonylag rövid idő elteltével a művelődéspolitika területén is alapos elemzést készítenie. Ha a korabeli párttestületi anyagokat és vitákat olvassuk, iól dokumentálható mindAz Irányelvek olyan időszakban született. amikor a mindennapokban igen éles viták, sőt konfrontációk bontakoztak ki a különböző kérdésekben a művelődés területén is. El kellett dönteni, hogy mit támogat az irányítás, mit tűr meg. es mit tilt. Tekintettel arra. hogy a Művelődéspolitikai Irányelvek szellemében az országos vezető szervek az önállóság és a felelősség együttes hangsúlyozásával a területi párt- és tanácsi szervek önállóságának növelését szem előtt tartva a döntési illetékességet folyamatosan decentralizálták, helyileg kellett számos konkrét gyakorlati kérdésben az álláspontokat kikovácsolni. Ebben a munkában rendkívül fontos szerepe volt a türelemnek. az eszmei meggyőzésnek és a mindennapi vitának. Kár. hogy az akkori viták tapasztalatait és tanulságait nem sikerült, teljesen megőrizni az évtizedek során. A körülmények későbbi pozitív változása ugvanis . nem kénvszerítette mindennapos vitára a párttagokat. a szocializmus híveit, és ma bizonyos területeken ..újra kell tanulni" a polemizálást, a meggyőzést. Az Irányelvek révén nz értelmiség mind világos bban láthatta bővülő lehetősé-:' l és felelősségét a szocialista építőmunkában. Korántsem véletlen, hogv 1959—62 között a művelődési terület dolgozói nagv intenzitással kapcsolódtak be a mezőgazdaság szocialista átszervezésének agitációs munkájába. Tapasztalták é^ érezték ugvanis az irántuk megnyilvánuló teljes társadalmi bizalmat a szocialista _ építés feladatainak megoldása terén. Sőt. éppen a fejlődés folyamatainak tudatos elemzése ébresztette rá az értelmiség jelentős részét arra. hogv a falu fejlődésének, illetőleg kulturálódásának egvik alapvető feltétele a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az értelmiség ezt a törekvést akkor is támogatta, ha felismerte, hogv az úi helyzetben feladatai jelentősen növekedni fognak. A növekvő feladatokat vállalta. és ennek eleget is tett. Gondoljunk arra. hogv a származási kategorizálás eltörlése mennyi többletmunkát jelentett a pedagógusoknak a köz- és felsőoktatásban egyaránt, hiszen az esélykülönbségek korábbi adminisztratív csökkentését az esélykülönbségek tartalmi mérséklésének követelménye váltotta fel. Azóta is tapasztaljuk. hogv a pedagógusok, az egyetemi oktatók és a hallgatók egyaránt nagv számban támogatják a fizikai dolgozók felsőfokú továbbtanulásra tehetséges gyermekeit képességeik kibontakoztatásában. De hasonló a helyzet az egészségügyi dolgozóknál is. A magyar társadalom nagv tömegei máról holnapra lettek részesei a társadalombiztosításnak, és a megnövekedett feladatok jelentós részét — különösen kezdetben — jókora többletenergiát kövelelő munkával az egészségügy dolgozóinak kellett megoldaniuk. Példák sora. napi tapasztalatok tanúsítják értelmiségünk cselekvő, felelős helytállását a szocialista építőmunka évtizedeiben. A területi párt- és tanácsi szervek körültekintően igvekeztek foglalkozni a különböző tartalmi és szervezeti kérdések- . kel Az odafigyelésre jellemző példa, hogy a Csonarád megyei párt-véprehaitóbizottsán 1960-ban elkészítette a megye közoktatásának húszéves tejlesztési tervét. Most — negyedszázad múltán — visszatekintve az akkori tervre, megállapítható. hogy reális volt. és jól mozgósított a legfontosabb feladatokra: az általános iskolák területén a falu és a város közötti különbségek csökkentésére, a középfokú képzésben pedig az általánossá fejlesztés iránvába teendő lépésekre. fi? líáílUPiVp!/ fogadtatását kedvezőML slu!!|G5?L'!V er befolyásolta, hogy konkrét elképzelések alakultak kí a vidéki városoknak, mint szellemi centrumoknak a fejlesztése érdekében. Szegsoeu 1959-ben újraindult a szabadtéri játékok rendezvénye. Hódmezővásárhelyen pedig az őszi tárlatok sora a realista képzőművészet fontos találkozási helyévé vált. Később jelentős rangot vívott ki magának a Szegedi Nvári Tárlat, a makói alkotótábor. A hatvanas évek elején született döntés a maevar biológiakutatás szeaedi központjának felépítésére — ami több mint egv évtizede befejeződött —. és az intézmény azóta jelentős eredménveket produkált. Mindez jól érzékeltette a politikai vezetés odafigyelését a vidék kulturális fejlesztésére. A Tiszatáj című folyóirat szerepet vállalt az 1950-es évek végének ideológiai vitáiban, és az elkötelezettség, a pártosság mellett tört lándzsát. Azóta is jelentős fóruma irodalmi, kulturális életünknek. Kár. hogv értékeit időnként viszszatérő. ideológiai-politikai bizonytalanságaiból eredő problémák gyengítették. Remélhetően csak múlt időben. Koncz János (Todvtctrttfeá ...»