Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

Szerda, 1984. február í. 5 Munkaerőmérleg Á Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint az 1976. évi 59-ről napjainkig 57 százalékra esett vissza a munkavállalási korúak — a 15—55 éves nők, illetve a 15—60 éves férfiak — részaránya. Számuk mintegy 6,1 millió, s közülük 4 millió 970 ezer az aktív kereső, 123 ezerrel kevesebb, núnt 8 évvel ezelőtt. A változások következtében 100 dolgozóra 115 eltartott jut, nyolccal több, mint az elmúlt évtized közepén. A KSH felméréséből az is kitűnik, hogy az aktív kere-sók nemenkénti összetétele fokozatosan a nők javára tolódik el, arányuk 45,1 százalék, szemben a 8 évvel korábbi 43,7 százalékkal. Magyarországon évtizedeken keresztül tartott a dolgozóknak a mezőgazdaságból a népgazdaság más területeire való átáramlása. Ez a folyamat az V. ötéves terv idején lelassult, az utóbbi három évben pedig már ellenkező irányú változás tapasztalható. A hatvanas évek végéig döntően az iparban és az építőiparban dolgozók aránya növekedett, az életszínvonal és az életmód változásával párhuzamosan azonban mindinkább előtérbe kerültek a gazdasági, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb szolgáltatások, valamint a bővülő idegenforgalom létszámigényei. A hetvenes évek közepén a nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozók egyötödét foglalkoztattak, ma bedig már csaknem egynegyedét alkalmazzák a szolgáltatási jellegű munkahelyeken. Az iparban, építőiparban, valamint a közlekedés és hírközlés területén csökkent a dolgozók létszáma, az adatok szerint azonban növekvő mértékben végeznek ipari tevékenységet más, főként a mezőgazdasági ágazatba sorolt üzemekben is. A kereskedelemben — igaz, mérsékelten — gyarapodott a foglalkoztatottak száma. A szellemi dolgozók létszámgyarapodása az utóbbi években elsősorban az egészségügyben, a szociális és kulturális munkaterületeken volt jelentős, 16,8 százalék. A műszaki foglalkozásúak körében nem történt lényeges változás, a számviteliügyviteli munkaköröket ellátók létszáma pedig csaknem egytizedével csökkent. A szellemi foglalkozásúak alkotják ma az aktív keresők több mint egynegyedét, 26,1 százalékát. Felajánlás Átlagosan egynapi keresetüket ajánlották fel a múlt évben létrehozott bányászati alapítvány javára az alföldi olajbányászok. Ez azt jelenti, hogy a Kőolajkutató Vállalat. illetve Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat dolgozói együttesen egymillió forintot meghaladó összeaael gyarapítják az alapítványt. amely munka közben életüket vesztett, vagy sűlvosan sérült bányászok és családtagjaik megsegítésére, a gyógyító és rehabilitációs intézmények fejlesztésére, továbbá azoknak a jutalmazására szolgál, akik kimagaslóan járulnak hozzá a bányászat biztonságának növeléséhez. (MTI) Javult a sérült bányászok állapota B jubileumi verseny sikeréért Beszélgetés Kovács Sándorral, az SZMT titkárával Javult a komlói bányaszerencsétlenség Pécsett ápolt három sérültjének állapota. A Honvéd Kórház égési osztályának főorvosa az MTI munkatársának elmondta, hogy Hiz József, Kása Emil és Radványi Sándor komlói bányászok sérülései megnyugtatóan gyógyulnak, s kedden megszüntethették öt napig tartó intenzív kezelésüket. Kitti György 32 éves villanyszerelő állapota sajnos változatlanul súlyos. A kettős lábtöréssel Komlón gondozott Bodor Mihály még ezen a héten felkelhet betegágyából és elhagyhatja a kórházat. Kedden, lakóhelyén temették el a múlt csütörtöki sújtólégrobhanás két halottját. Mózes István 50 éves vájárt Aparhanton, Szikra Imre 44 éves segédvájárt Mucsfán kísérték utolsó útjára gyászoló családtagjaik és bányásztársaik. A robbanás áldozatául esett Cseri Lajos 48 éves vájárt és Jurinics János 52 éves aknászt ma, a komlói temetőben helyezik örök nyugalomra. Több fajtát kínálnak Tavaszi vetőmagellátás A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat raktáraiból már szállítják a kereskedelmi hálózatba a tavaszszal felhasználásra kerülő növényi szaporítóanyagot. A kistermelők érdeklődése nagy; a piackutatás szerint minden eddiginél gazdagabb készletekre lesz szükség ahhoz, hogy a vetőmag kirendeltségek megfelelhessenek a várakozásnak. Mindent egybevetve az idén 45,5 millió tasak vetőmagot kínálnak majd a kistermelőknek, a kertészkedőknek, a ház körül virágot, zöldséget termesztőknek. Tavalv az aszály terméskiesést okozott a vetőmagtermelőknek is. a hiányt azonban a vállalat a tartalékokból nótolta. Külföldről is nagyobb tételeket vásároltak. A lakossági forgalomba csak zöldség vetőmagból 241 fajta kerül, tehát olyan választék, amely valóban párját ritkítja. Akik virágot termesztenek. 61 fajból válogathatnak, éspedig 328 fajtát, csaknem ötvennel többet, mint egy évvel korábban. Gondoltak azokra is. akik gazdasági vetőmagvakkal akarnak foglalkozni. számukra nagyobb súlyegységben hoznak forgalomba 31 növényfajt, közöttük nanraforgót. hibrid kukoricát, szóját, a legkülönfélébb takarmánynövényeket. stb. Nem kevesebb mint 56 fajta segíti a kistermelőket abban, hogy a helyi igényekhez is alkalmazkodhassanak. Akár különlegességeket is termeszthetnek. A szaporítóanyag egy részét külföldről szerzik be. a« zöldségfélék közül mindenekelőtt a káposztafajtákat. Az importszállítmányok folyamatosan érkeznek. és valamivel később kerülnek majd az üzletekbe. ám — amint a vállalat ígéri — a vetés idejére a külföldi magvak is ott lesznek a bolti polcokon. A hazai vetömagszaporitó vállalatok kínálatában külőmie- . gességek is lesznek. Egyebek között hétféle szentesi termesztésű zöldségkülönlegességet hoznak forgalomba. A teljes választékot természetesen nem mindenütt kínálják majd. A vállalat tíz mintaboltja készült fel a teljes kínálat árusítására, ám az ország területén működő 260 mezőgazdasági szakbolt is színvonalas ellátást ígér. A vállalat a pótmegrendelések kielégítésére is vállalkozik, ehhez azonban arra van szükség, hogy a boltok üzletvezetői — figyelemmel kísérve a későbbi forgalmat — időben jelezzék a kívánságokat. Az idei tavaszon drazsé formában árusítanak majd sárgarépa, petrezselyem, fejessaláta, hónaposretek és hagyma vetőmagot; ezzel a „formázott maggal" az egyenletes kelést biztosítják és azt. hogy a kiskertekben is elhagyhassák a munkaigényes folyamatot, az egyelést. A korábbinál nagyobb tételekben árusítanak korszerű csomagolásban virágmagvakat. az így védett vetőmag eredésére nagyobb az esély. Hallottam .. • ... hogy Pitvaroson ifjúsági ház épül. Honnan teremtettek rá pénzt? S milyen lesz? A kérdésekre Raffai István tanácselnök a következőket válaszolta. Regi-régi vágya teljesül nemcsak a pitvarosiaknak, hanem a társközségekben, Nagyéren, Ambrózfaiván, Csanádalbertin élőknek. A négy községben 3800an laknak, sokan szlovák nemzetiségiek. Fölnőtteknek és a mintegy 1200 fiatalnak egyaránt hiányzik a közös művelődésre, szórakozásra, a nemzetiségi hagyományok ápolására alkalmas létesítmény. A községi tanács már 8 éve próbálja kielégíteni a lakosságnak e jogos igényét. Egy alkalommal az épület megterveztetéséig is eljutottak, csakhogy a magas, 25 milliós költséggel „nem bírtak". El kellett halasztaniuk a kivitelezést. A terv csupán elképzelés maradt. Közben gyűjtögették a pénzt, s tavaly ősszel úgy látszott, ismét foglalkozhatnak az üggyel. Üj pályázatot hirdettek. Jelenleg a nyertes munkán dolgozik Kónya Imre, a CSOMITERV tervezője, aki második helyezett volt a pályázaton. A községi tanács kérésére olyan új szetkezeti megoldásokat dolgoz ki, hogy esetleg a községek lakói is be tudjanak segíteni az építkezésbe. A tervek szerint az ifjúsági házba t lesz egy 200 fős nagyterem, a kisebb közösségeknek klubok, szakkörhelyiségek, s a 900—1000 négyzetméterre befér még tornaterem is. A kiszolgáló helyiségeken kívül természetesen működik majd büfé is a házban. A tanács és a tervezők 8—10 millióra becsülik a pitvarosi beruházást, amelynek igazi értékét pénzben aligha lehet mérni. A tanácselnök azt is elmondta, kérték a KISZ Központi Bizottságának, valamint a községben élő dolgozók munkahelyeinek segítségét. A társadalmi és tömegszervezetekkel együtt remélik, ezúttal a terv megvalósul, ősszel a CSOMIÉP — amellyel már tárgyaltak — kezdheti az építkezést. Jövőre talán biztosítani tudják állandó helyét a nemzetiségi kultúra ápolásának, az értékek megőrzéséinek. — mag — Nem vezetnek kikövezett utak az idén sem gazdaságpolitikai céljainkhoz. Ez a felismerés jellemzi a vállalatok, szövetkezetek év eleji tanácskozásán, a bizalmi testületek ülésein, a vezetők által kidolgozott tervvázlatok vitáin elhangzottakat. Jó dolog az, hogy a vezetők legtöbb Csongrád megyei munkahelyen az egész kollektívára támaszkodva igyekeznek kimunkálni a vállalat, s a dolgozók érdekeit összeegyeztető terveket, megteremteni a feladatok megvalósításának feltételeit. A kisebb-nagyobb közösségek a tegnap eredményeiből, tapasztalataiból kiindulva a holnap lehetőségeit vizsgálva keresik — hazánk felszabadulása 40. évfordulójának méltó megünneplésére készülve —, hogyan kapcsolódhatnak szervesen a jubileumi verseny vállalásai a vállalatok időszerű műszaki-gazdasági feladataihoz. Erről beszélgetett munkatársunk Kovács Sándorral, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának titkárával. — Sokszor mondtuk, írtuk az elmúlt évek során, hogy a munkaversenyben is új vonások, változások jelei tapasztalhatók. A jubileumi munkaverseny kezdeményezése előtt központi határozattal módosították a verseny szabályozását. Miért vált szükségessé a módosítás? — A munkaverseny eredményei, tapasztalatai és problémái is rendkívül sokrétűek. Csongrád megyében is nagy munkasikerek, emlékezetes dátumok, sok-sok elismerés, kitüntetés, jutal-. mazás jelzi aatr- az utat, amelyen a mozgalom végighaladt. miközben maga is állandóan változott. A versenyben résztvevők ma is őrzik a szép munkáshagyományokat. a tisztességes munka becsületét. Ez a mozgalom sem szűnt meg keresni a megújulás lehetőségeit. A múlt év derekán, a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásán, mint a korábbi hasonló fórumokon, a résztvevők kifejezésre juttatták társaik, a versenyben vetélkedők véleményét, igényét: igazítsuk jobban a verseny gyakorlatit azokhoz a változásokhoz, amelyek az utóbbi években a gazdálkodás, a termelőmunka terén végbe-rrientek. Mivel alábbhagyott a verseny lendülete Csongrád megyében is, számunkra világos, egyértelmű az igény, mondhatnám jelzés: a verseny nem igazodik úgy a gazdasághoz, ahogy kellene. Nos, a gazdasági fejlődést követnie kell a szabályoknak. — Az említett országos tanácskozás előtt, de még utána is akadtak, akik azt kérdezték: szükséges-e, lehet-e fellendíteni a munkaversenyt, mozgósítani a kisebb-nagyobb kollektívákat gondjaink enyhítésére, feladataink megvalósítására, a vállalások teljesítésérc? — Ma, amikor az eddiginél gyorsabban és rugalmasabban kell alkalmazkodni a gazdasági életben a változó körülményekhez, s gondjaink, problémáink is vannak, nem mondhatunk le a munkaversenyről, amely az elmúlt években, s hisszük, hogy a jövőben is olyan emelője lehet a gazdálkodás fejlődésének, amely megsokszorozza erőinket és lehetőségeinket. Feladataink változtak és bonyolultabbá váltak. Nemcsak á technikát, a technológiát kell szüntelenül korszerűsíteni, hanem a vezetési módszereket is. A cél, a tartalom, a forma, s a feltételek megújításával eredményesebbé tehetjük az irányítást, megszabadíthatjuk a munkaversenyt a' formális vonásoktól. A verseny tegnap sem volt, s holnap sem lesz külső kényszer, vagy valami szocialista kitaláció, hanem társadalmi viszony. Ebből az alapból kiindulva a vállalaton belüli mozgalomként eredményes szerepet tölthet be. — Az új szabályozás azt az elvet érvényesíti, hogy a munkaverseny elsősorban vállalati kategória, és feladata a vállalati kollektíva céljai valóra váltásának. Milyen változásokat eredményez ez az elv? — Sokat változott, gazdagodott már az elmúlt években is a munkaverseny tartalma. Emlékezünk még arra az időre, amikor a menynyiségi terv teljesítése, illetve túlteljesítése volt az egyetlen cél. Nem kis erőfeszítésbe került, hogy a mennyiségi követelmények mellé a versenyben odakerüljenek a minőségi mutatók, s a vállalások a termelékenység, hatékonyság növelését. az önköltség csökkentését, a minőség javítását, az anyag- és energiatakarékosságot szolgálják. Hisszük, hogy a jubileumi versenyben — az új szabályozás hatására is — a fejlődés újabb, előrevivő elemei jönnek létre. Nem változnak azonban a verseny állandó elemei: az öntevékenység, a többletteljesítményre való törekvés, az alkotóképességek kibontakoztatásának segítése, a kulturális célok elérése, s 'ezzel együtt a közösségi magatartás erősítése. De hisszük, hogy változhat az alkalmazkodó képesség. Ez a folyamat már elkezdődött, s ezt hivatott gyorsítani az új szabályozás. S mivel a jövőben még nagyobb önállóságot kapnak a vállalati kollektívák, ez kihatással lesz a szocialista munkaverseny szervezeti feltételeinek és értékelési rendjének kialakítására. Bízunk abban, hogy a munkaverseny a jövőben jobban kapcsolódik majd a vállalatok mindennapi feladataihoz. Vagyis a versenyben változó elemnek kell tekinteni a formákat, a szervezeti kereteket, az irányítási, szervezési, értékelési és elismerési szabályokat. — Tehát most, a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó nemes vetélkedésben arra van szükség, hogy a verseny célja irányításának és szervezésének rendszere minél inkább megfeleljen az aktuális gazdasági céljainknak? — A munkaverseny-mozgalom története során többször is megújult már. Változásai kicsinyben és nagyben mindig azt a célt szolgálták, hogy tartalmában, módszereiben jobban igazodjon korunk legfontosabb társadalmi és gazdasági tennivalóihoz. Az új szabályozás adta keretek között a vállalatokra van bízva például, hogy mi-lyen feltételeket, milyen elismerést adnak. Az is, hogy egy hónapra, negyedévre, vagy hosszabb távra kérnek-e vállalásokat. Én úgy vélem, hogy a munkahelyek nagy többségében le kell szokni az éves vállalásokról, s arról is, hogy például a brigádmozgalomban a korábban elért elismerési fokozatoktól tegyék függővé, milyen fokozatú elismerést adnak például a jubileumi versenyben elért eredményekért. Mindez nem jelenti azt, hogy a jubileumi verseny kezdeményezések egy. vagy két hónapra szólhatnak. Természetes dolog, hogy a verseny időszaka ennél hosszabb lesz, különösen Csongrád megyében, hiszen a felszabadulás ténye itt előbb következett be, mint országosan. Tehát hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára készülve a nemes vetélkedés lényegében kétesztendei munka időszakára terjed ki. Ezen belül azonban a helyi igényeknek, szükségleteknek megfelelően több szakasz is lehet. — A munkaverseny eddigi tapasztalatai arról is tanúskodnak, hogy a gazdasági vezetők nem mindenütt tartottak lépést a dolgozók versenyző készségével, nem biztosították a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket. Változik-e a verseny szervezésében, irányításában a gazdasági vezetők, a társadalmi szervek feladata, felelőssége? — A verseny konkrét irányítása vállalati feladat. Vagyis ott kell megteremteni az eredményes vetélkedés feltételeit szervezéssel, jó irányítással. Ez pedig kimondottan gazdaságvezetői feladat. Sajnos, Csongrád megyei tapasztalat is, {rogy az ilyen irányítás színvonala rendkívül hullámzó volt. Az üzemi tanácskozásoknak is visszatérő témája a szervezetlenség és az anyag hiánya, a vezetés gyengeségeiből fakadó ütemtelen munkavégzés. Ügy tűnik, még mindig sok vezető gondolatát az a nézet hatja át, miszerint a vállalaton belül sok a tennivaló, ezért nincs idő a versennyel foglalkozni. Pedig a munkaverseny-irányftás a gazdasági vezetés munkaköri kötelessége és felelőssége. — Nem zavarja a kötelesség és a felelősség ilyen értelmezését az, hogy a Minisztertanács a SZOT elnöksége és a KISZ Intéző Bizottsága együttes határozatban módosította a munkaverseny szabályozását? — Ismételten hangsúlyozom, hogy a gazdasági vezetők számára a munkaverseny szervezése munkaköri kötelesség, s hozzáteszem? egyben politikai feladat is. Természetesen amellett, hogy a vezetők a munkahelyi programok alapján megjelölik a lehetőségeket, minősítik a vállalásokat, gondoskodnak azok teljesítéséről, a teljesítmények értékeléséről és elismeréséről, érezniük kell, hogy mellettük' állnak a társadalmi szervek vezetői, aktivistái. Más szóval a, szakszervezetnek, a KISZ-nek sajátos politikai eszközökkel segíteniük kell a dolgozók kezdeményezéseit és erősíteni a munkaverseny mozgalmi jellegét. Csak egymást segítve érhetünk el újabb sikereket a munkaversenyben. Az új határozattól ugyanis nem lesz jobb, eredményesebb a verseny. Ez csak a keretet adja, ezzel a lehetőséggel lehet és kell élni. Természetesen jobban irányítani a versenyt és igazítani a változó gazdasági feladatok megvalósítása érdekében. Kedvezőbbé váltak a mozgásterek, mdst már rajtunk, a többre, jobbra törekvő dolgozókon, vezetőkön, pártás társadalmi szervezetek tisztségviselőin, aktivistáin múlik, hogy milyen sikereket érünk el a jubileumi munkaversenyben.' Nagy Pál /