Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

Szerda, 1984. február í. 5 Munkaerőmérleg Á Központi Statisztikai Hi­vatal legújabb adatai sze­rint az 1976. évi 59-ről nap­jainkig 57 százalékra esett vissza a munkavállalási ko­rúak — a 15—55 éves nők, illetve a 15—60 éves férfiak — részaránya. Számuk mint­egy 6,1 millió, s közülük 4 millió 970 ezer az aktív ke­reső, 123 ezerrel kevesebb, núnt 8 évvel ezelőtt. A vál­tozások következtében 100 dolgozóra 115 eltartott jut, nyolccal több, mint az el­múlt évtized közepén. A KSH felméréséből az is kitűnik, hogy az aktív kere-­sók nemenkénti összetétele fokozatosan a nők javára to­lódik el, arányuk 45,1 szá­zalék, szemben a 8 évvel ko­rábbi 43,7 százalékkal. Magyarországon évtizede­ken keresztül tartott a dol­gozóknak a mezőgazdaságból a népgazdaság más területei­re való átáramlása. Ez a fo­lyamat az V. ötéves terv ide­jén lelassult, az utóbbi há­rom évben pedig már el­lenkező irányú változás ta­pasztalható. A hatvanas évek végéig döntően az iparban és az építőiparban dolgozók aránya növekedett, az élet­színvonal és az életmód vál­tozásával párhuzamosan azonban mindinkább előtér­be kerültek a gazdasági, egészségügyi, szociális, kul­turális és egyéb szolgáltatá­sok, valamint a bővülő ide­genforgalom létszámigényei. A hetvenes évek közepén a nem mezőgazdasági ágaza­tokban dolgozók egyötödét foglalkoztattak, ma bedig már csaknem egynegyedét alkalmazzák a szolgáltatási jellegű munkahelyeken. Az iparban, építőiparban, va­lamint a közlekedés és hír­közlés területén csökkent a dolgozók létszáma, az ada­tok szerint azonban növek­vő mértékben végeznek ipa­ri tevékenységet más, főként a mezőgazdasági ágazatba sorolt üzemekben is. A kereskedelemben — igaz, mérsékelten — gyara­podott a foglalkoztatottak száma. A szellemi dolgozók lét­számgyarapodása az utóbbi években elsősorban az egész­ségügyben, a szociális és kulturális munkaterületeken volt jelentős, 16,8 százalék. A műszaki foglalkozásúak körében nem történt lénye­ges változás, a számviteli­ügyviteli munkaköröket el­látók létszáma pedig csak­nem egytizedével csökkent. A szellemi foglalkozásúak al­kotják ma az aktív keresők több mint egynegyedét, 26,1 százalékát. Felajánlás Átlagosan egynapi kerese­tüket ajánlották fel a múlt évben létrehozott bányásza­ti alapítvány javára az al­földi olajbányászok. Ez azt jelenti, hogy a Kő­olajkutató Vállalat. illetve Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő Vállalat dolgozói együttesen egymillió forin­tot meghaladó összeaael gyarapítják az alapítványt. amely munka közben életü­ket vesztett, vagy sűlvosan sérült bányászok és csa­ládtagjaik megsegítésére, a gyógyító és rehabilitációs intézmények fejlesztésére, továbbá azoknak a jutal­mazására szolgál, akik ki­magaslóan járulnak hozzá a bányászat biztonságának nö­veléséhez. (MTI) Javult a sérült bányászok állapota B jubileumi verseny sikeréért Beszélgetés Kovács Sándorral, az SZMT titkárával Javult a komlói bányasze­rencsétlenség Pécsett ápolt három sérültjének állapota. A Honvéd Kórház égési osz­tályának főorvosa az MTI munkatársának elmondta, hogy Hiz József, Kása Emil és Radványi Sándor komlói bányászok sérülései meg­nyugtatóan gyógyulnak, s kedden megszüntethették öt napig tartó intenzív kezelé­süket. Kitti György 32 éves villanyszerelő állapota saj­nos változatlanul súlyos. A kettős lábtöréssel Komlón gondozott Bodor Mihály még ezen a héten felkelhet be­tegágyából és elhagyhatja a kórházat. Kedden, lakóhelyén temet­ték el a múlt csütörtöki súj­tólégrobhanás két halottját. Mózes István 50 éves vá­járt Aparhanton, Szikra Im­re 44 éves segédvájárt Mucs­fán kísérték utolsó útjára gyászoló családtagjaik és bá­nyásztársaik. A robbanás ál­dozatául esett Cseri Lajos 48 éves vájárt és Jurinics Já­nos 52 éves aknászt ma, a komlói temetőben helyezik örök nyugalomra. Több fajtát kínálnak Tavaszi vetőmagellátás A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat raktárai­ból már szállítják a keres­kedelmi hálózatba a tavasz­szal felhasználásra kerülő növényi szaporítóanyagot. A kistermelők érdeklődése nagy; a piackutatás szerint minden eddiginél gazdagabb készletekre lesz szükség ah­hoz, hogy a vetőmag kiren­deltségek megfelelhessenek a várakozásnak. Mindent egybevetve az idén 45,5 mil­lió tasak vetőmagot kínál­nak majd a kistermelőknek, a kertészkedőknek, a ház körül virágot, zöldséget ter­mesztőknek. Tavalv az aszály termés­kiesést okozott a vetőmag­termelőknek is. a hiányt azonban a vállalat a tarta­lékokból nótolta. Külföldről is nagyobb tételeket vásá­roltak. A lakossági forga­lomba csak zöldség vető­magból 241 fajta kerül, te­hát olyan választék, amely valóban párját ritkítja. Akik virágot termesztenek. 61 fajból válogathatnak, éspe­dig 328 fajtát, csaknem öt­vennel többet, mint egy év­vel korábban. Gondoltak azokra is. akik gazdasági vetőmagvakkal akarnak fog­lalkozni. számukra nagyobb súlyegységben hoznak for­galomba 31 növényfajt, kö­zöttük nanraforgót. hibrid kukoricát, szóját, a legkü­lönfélébb takarmánynövé­nyeket. stb. Nem kevesebb mint 56 fajta segíti a kistermelőket abban, hogy a helyi igényekhez is alkal­mazkodhassanak. Akár kü­lönlegességeket is termeszt­hetnek. A szaporítóanyag egy részét külföldről szer­zik be. a« zöldségfélék közül mindenekelőtt a káposzta­fajtákat. Az importszállít­mányok folyamatosan ér­keznek. és valamivel később kerülnek majd az üzletek­be. ám — amint a vállalat ígéri — a vetés idejére a külföldi magvak is ott lesz­nek a bolti polcokon. A ha­zai vetömagszaporitó válla­latok kínálatában külőmie- . gességek is lesznek. Egyebek között hétféle szentesi ter­mesztésű zöldségkülönleges­séget hoznak forgalomba. A teljes választékot ter­mészetesen nem mindenütt kínálják majd. A vállalat tíz mintaboltja készült fel a teljes kínálat árusítására, ám az ország területén mű­ködő 260 mezőgazdasági szakbolt is színvonalas el­látást ígér. A vállalat a pót­megrendelések kielégítésére is vállalkozik, ehhez azon­ban arra van szükség, hogy a boltok üzletvezetői — fi­gyelemmel kísérve a későb­bi forgalmat — időben je­lezzék a kívánságokat. Az idei tavaszon drazsé formában árusítanak majd sárgarépa, petrezselyem, fe­jessaláta, hónaposretek és hagyma vetőmagot; ezzel a „formázott maggal" az egyenletes kelést biztosítják és azt. hogy a kiskertekben is elhagyhassák a munka­igényes folyamatot, az egye­lést. A korábbinál nagyobb tételekben árusítanak kor­szerű csomagolásban virág­magvakat. az így védett ve­tőmag eredésére nagyobb az esély. Hallottam .. • ... hogy Pitvaroson ifjú­sági ház épül. Honnan te­remtettek rá pénzt? S mi­lyen lesz? A kérdésekre Raffai István tanácselnök a következőket válaszolta. Re­gi-régi vágya teljesül nem­csak a pitvarosiaknak, ha­nem a társközségekben, Nagyéren, Ambrózfaiván, Csanádalbertin élőknek. A négy községben 3800­an laknak, sokan szlovák nemzetiségiek. Fölnőtteknek és a mintegy 1200 fiatalnak egyaránt hiányzik a közös művelődésre, szórakozásra, a nemzetiségi hagyományok ápolására alkalmas létesít­mény. A községi tanács már 8 éve próbálja kielégíteni a lakosságnak e jogos igé­nyét. Egy alkalommal az épület megterveztetéséig is eljutottak, csakhogy a ma­gas, 25 milliós költséggel „nem bírtak". El kellett ha­lasztaniuk a kivitelezést. A terv csupán elképzelés ma­radt. Közben gyűjtögették a pénzt, s tavaly ősszel úgy látszott, ismét foglalkozhat­nak az üggyel. Üj pályáza­tot hirdettek. Jelenleg a nyertes mun­kán dolgozik Kónya Imre, a CSOMITERV tervezője, aki második helyezett volt a pályázaton. A községi ta­nács kérésére olyan új szet­kezeti megoldásokat dolgoz ki, hogy esetleg a községek lakói is be tudjanak segíte­ni az építkezésbe. A tervek szerint az ifjúsági házba t lesz egy 200 fős nagyterem, a kisebb közösségeknek klu­bok, szakkörhelyiségek, s a 900—1000 négyzetméterre befér még tornaterem is. A kiszolgáló helyiségeken kí­vül természetesen működik majd büfé is a házban. A tanács és a tervezők 8—10 millióra becsülik a pitvaro­si beruházást, amelynek igazi értékét pénzben alig­ha lehet mérni. A tanács­elnök azt is elmondta, kér­ték a KISZ Központi Bizott­ságának, valamint a köz­ségben élő dolgozók mun­kahelyeinek segítségét. A társadalmi és tömegszerve­zetekkel együtt remélik, ez­úttal a terv megvalósul, ősszel a CSOMIÉP — amellyel már tárgyaltak — kezdheti az építkezést. Jövőre talán biztosítani tudják állandó helyét a nemzetiségi kultúra ápolá­sának, az értékek megőrzé­séinek. — mag — Nem vezetnek kikövezett utak az idén sem gazdaság­politikai céljainkhoz. Ez a felismerés jellemzi a válla­latok, szövetkezetek év eleji tanácskozásán, a bizalmi testületek ülésein, a vezetők által kidolgozott tervvázla­tok vitáin elhangzottakat. Jó dolog az, hogy a vezetők legtöbb Csongrád megyei munkahelyen az egész kol­lektívára támaszkodva igye­keznek kimunkálni a válla­lat, s a dolgozók érdekeit összeegyeztető terveket, megteremteni a feladatok megvalósításának feltételeit. A kisebb-nagyobb közössé­gek a tegnap eredményei­ből, tapasztalataiból kiindul­va a holnap lehetőségeit vizsgálva keresik — hazánk felszabadulása 40. évforduló­jának méltó megünneplésé­re készülve —, hogyan kap­csolódhatnak szervesen a ju­bileumi verseny vállalásai a vállalatok időszerű műsza­ki-gazdasági feladataihoz. Erről beszélgetett munka­társunk Kovács Sándorral, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának titkárá­val. — Sokszor mondtuk, ír­tuk az elmúlt évek során, hogy a munkaverseny­ben is új vonások, válto­zások jelei tapasztalhatók. A jubileumi munkaver­seny kezdeményezése előtt központi határozattal mó­dosították a verseny sza­bályozását. Miért vált szükségessé a módosítás? — A munkaverseny ered­ményei, tapasztalatai és problémái is rendkívül sok­rétűek. Csongrád megyében is nagy munkasikerek, em­lékezetes dátumok, sok-sok elismerés, kitüntetés, jutal-. mazás jelzi aatr- az utat, amelyen a mozgalom végig­haladt. miközben maga is állandóan változott. A versenyben résztvevők ma is őrzik a szép munkás­hagyományokat. a tisztessé­ges munka becsületét. Ez a mozgalom sem szűnt meg keresni a megújulás lehető­ségeit. A múlt év derekán, a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásán, mint a korábbi hasonló fó­rumokon, a résztvevők kife­jezésre juttatták társaik, a versenyben vetélkedők véle­ményét, igényét: igazítsuk jobban a verseny gyakorla­tit azokhoz a változások­hoz, amelyek az utóbbi években a gazdálkodás, a termelőmunka terén végbe­-rrientek. Mivel alábbhagyott a verseny lendülete Csong­rád megyében is, számunkra világos, egyértelmű az igény, mondhatnám jelzés: a verseny nem igazodik úgy a gazdasághoz, ahogy kel­lene. Nos, a gazdasági fejlő­dést követnie kell a szabá­lyoknak. — Az említett országos tanácskozás előtt, de még utána is akadtak, akik azt kérdezték: szükséges-e, le­het-e fellendíteni a mun­kaversenyt, mozgósítani a kisebb-nagyobb kollektí­vákat gondjaink enyhíté­sére, feladataink megva­lósítására, a vállalások teljesítésérc? — Ma, amikor az eddigi­nél gyorsabban és rugalma­sabban kell alkalmazkodni a gazdasági életben a vál­tozó körülményekhez, s gondjaink, problémáink is vannak, nem mondhatunk le a munkaversenyről, amely az elmúlt években, s hisszük, hogy a jövőben is olyan emelője lehet a gaz­dálkodás fejlődésének, amely megsokszorozza erő­inket és lehetőségeinket. Feladataink változtak és bonyolultabbá váltak. Nem­csak á technikát, a techno­lógiát kell szüntelenül kor­szerűsíteni, hanem a veze­tési módszereket is. A cél, a tartalom, a forma, s a feltételek megújításával eredményesebbé tehetjük az irányítást, megszabadíthat­juk a munkaversenyt a' for­mális vonásoktól. A verseny tegnap sem volt, s holnap sem lesz külső kényszer, vagy valami szocialista ki­taláció, hanem társadalmi viszony. Ebből az alapból kiindulva a vállalaton belü­li mozgalomként eredmé­nyes szerepet tölthet be. — Az új szabályozás azt az elvet érvényesíti, hogy a munkaverseny elsősor­ban vállalati kategória, és feladata a vállalati kol­lektíva céljai valóra váltá­sának. Milyen változáso­kat eredményez ez az elv? — Sokat változott, gazda­godott már az elmúlt évek­ben is a munkaverseny tar­talma. Emlékezünk még ar­ra az időre, amikor a meny­nyiségi terv teljesítése, il­letve túlteljesítése volt az egyetlen cél. Nem kis erő­feszítésbe került, hogy a mennyiségi követelmények mellé a versenyben odake­rüljenek a minőségi muta­tók, s a vállalások a ter­melékenység, hatékonyság növelését. az önköltség csökkentését, a minőség ja­vítását, az anyag- és ener­giatakarékosságot szolgálják. Hisszük, hogy a jubileumi versenyben — az új szabá­lyozás hatására is — a fej­lődés újabb, előrevivő ele­mei jönnek létre. Nem változnak azonban a verseny állandó elemei: az öntevékenység, a többlettel­jesítményre való törekvés, az alkotóképességek kibon­takoztatásának segítése, a kulturális célok elérése, s 'ezzel együtt a közösségi magatartás erősítése. De hisszük, hogy változhat az alkalmazkodó képesség. Ez a folyamat már elkezdődött, s ezt hivatott gyorsítani az új szabályozás. S mivel a jövőben még nagyobb önál­lóságot kapnak a vállalati kollektívák, ez kihatással lesz a szocialista munkaver­seny szervezeti feltételeinek és értékelési rendjének ki­alakítására. Bízunk abban, hogy a munkaverseny a jövőben jobban kapcsolódik majd a vállalatok mindennapi fel­adataihoz. Vagyis a ver­senyben változó elemnek kell tekinteni a formákat, a szervezeti kereteket, az irá­nyítási, szervezési, értéke­lési és elismerési szabályo­kat. — Tehát most, a hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére ki­bontakozó nemes vetélke­désben arra van szükség, hogy a verseny célja irá­nyításának és szervezésé­nek rendszere minél in­kább megfeleljen az ak­tuális gazdasági céljaink­nak? — A munkaverseny-moz­galom története során több­ször is megújult már. Vál­tozásai kicsinyben és nagy­ben mindig azt a célt szol­gálták, hogy tartalmában, módszereiben jobban iga­zodjon korunk legfontosabb társadalmi és gazdasági tennivalóihoz. Az új szabá­lyozás adta keretek között a vállalatokra van bízva például, hogy mi-lyen felté­teleket, milyen elismerést adnak. Az is, hogy egy hó­napra, negyedévre, vagy hosszabb távra kérnek-e vállalásokat. Én úgy vélem, hogy a munkahelyek nagy többségében le kell szokni az éves vállalásokról, s ar­ról is, hogy például a bri­gádmozgalomban a koráb­ban elért elismerési foko­zatoktól tegyék függővé, milyen fokozatú elismerést adnak például a jubileumi versenyben elért eredmé­nyekért. Mindez nem jelenti azt, hogy a jubileumi verseny kezdeményezések egy. vagy két hónapra szólhatnak. Természetes dolog, hogy a verseny időszaka ennél hosszabb lesz, különösen Csongrád megyében, hiszen a felszabadulás ténye itt előbb következett be, mint országosan. Tehát hazánk felszabadulásának 40. év­fordulójára készülve a ne­mes vetélkedés lényegében kétesztendei munka idősza­kára terjed ki. Ezen belül azonban a helyi igények­nek, szükségleteknek meg­felelően több szakasz is le­het. — A munkaverseny ed­digi tapasztalatai arról is tanúskodnak, hogy a gaz­dasági vezetők nem min­denütt tartottak lépést a dolgozók versenyző kész­ségével, nem biztosították a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket. Változik-e a verseny szer­vezésében, irányításában a gazdasági vezetők, a tár­sadalmi szervek feladata, felelőssége? — A verseny konkrét irányítása vállalati feladat. Vagyis ott kell megterem­teni az eredményes vetél­kedés feltételeit szervezés­sel, jó irányítással. Ez pe­dig kimondottan gazdaság­vezetői feladat. Sajnos, Csongrád megyei tapaszta­lat is, {rogy az ilyen irányí­tás színvonala rendkívül hullámzó volt. Az üzemi tanácskozásoknak is vissza­térő témája a szervezetlen­ség és az anyag hiánya, a vezetés gyengeségeiből fa­kadó ütemtelen munkavég­zés. Ügy tűnik, még mindig sok vezető gondolatát az a nézet hatja át, miszerint a vállalaton belül sok a ten­nivaló, ezért nincs idő a versennyel foglalkozni. Pe­dig a munkaverseny-irányf­tás a gazdasági vezetés munkaköri kötelessége és felelőssége. — Nem zavarja a köte­lesség és a felelősség ilyen értelmezését az, hogy a Minisztertanács a SZOT elnöksége és a KISZ Intéző Bizottsága együttes határozatban mó­dosította a munkaverseny szabályozását? — Ismételten hangsúlyo­zom, hogy a gazdasági ve­zetők számára a munkaver­seny szervezése munkaköri kötelesség, s hozzáteszem? egyben politikai feladat is. Természetesen amellett, hogy a vezetők a munkahe­lyi programok alapján meg­jelölik a lehetőségeket, mi­nősítik a vállalásokat, gon­doskodnak azok teljesítésé­ről, a teljesítmények érté­keléséről és elismeréséről, érezniük kell, hogy mellet­tük' állnak a társadalmi szervek vezetői, aktivistái. Más szóval a, szakszervezet­nek, a KISZ-nek sajátos po­litikai eszközökkel segíteni­ük kell a dolgozók kezde­ményezéseit és erősíteni a munkaverseny mozgalmi jellegét. Csak egymást segítve ér­hetünk el újabb sikereket a munkaversenyben. Az új határozattól ugyanis nem lesz jobb, eredményesebb a verseny. Ez csak a keretet adja, ezzel a lehetőséggel lehet és kell élni. Természe­tesen jobban irányítani a versenyt és igazítani a vál­tozó gazdasági feladatok megvalósítása érdekében. Kedvezőbbé váltak a moz­gásterek, mdst már rajtunk, a többre, jobbra törekvő dolgozókon, vezetőkön, párt­ás társadalmi szervezetek tisztségviselőin, aktivistáin múlik, hogy milyen sikere­ket érünk el a jubileumi munkaversenyben.' Nagy Pál /

Next

/
Thumbnails
Contents