Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

3 Kedd, 1984. február 7. Á tudomány, oktatás és közélet szolgálatában Dr. Petri Gábor akadémikus köszöntése Dr. Petri Gábor az egyetemi tanács nyilvános ülésén át­veszi a Pro Universitate-emlékcrmct Dr. Komócstn MTWTy, tf MS/MP RH tagi a. a Csongrád megyei pártbizottság első titká­ra tegnap, hétfőn délelőtt fogadta és köszöntötte a 70. születésnapját ünneplő dr. Petri Gábor akadémikust. A találkozón részt vett Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Ott volt dr. László Ferenc egyetemi ta­nár, az orvosegyetemi pártbizottság titkára Dr. Petri Gábor állami díjas akadémikus, az Elnöki Tanács tajjja. a Szegedi Or­vostudományi Egyetem rek­tora és tanszékvezető egye­temi tanára tegnap, hétfőn ünnepelte 70. születésnapját. Ebből az alkalomból a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem nyilvános tanácsülést és ünnepi tudományos kon­ferenciát rendezett. Az . egyetemek központi épületének aulájában dél­előtt került sor az egyetemi tanács nyilvános ülésére. Dr. Cserháti István egyetemi ta­nár. a SZOTE rek torhelyet­tese köszöntötte az ünnepel­tet. gratulált a születésnap alkalmából elnyert magas kitüntetéshez. a Magyar Népköztársaság Babérko­szorúkkal ékesített Zászló­randiéhez és üdvözölte a résztvevők népes táborát, közöttük Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, az Országos Közművelődési Tanács el­nökét. dr. Juszt Lajos egész­ségügyi miniszterhelyettest, dr. Koncz Jaiwst. a megyei pávó Imre. a SZOTE KISZ- zott el. Ma. kedden délelőtt és dr. Székely Sándort, a bizottságának titkára, a társ- folytatódik a konferencia városi pártbizottság titkárát, egyetemek nevében dr- dr. Guba Ferenc eFyetemi Szabó G. Lászlót, a megyei Szécsény Andor egvetemi tanár, tudományos rektor­tanács elnökhelyettesét, Papp tanár, a Semmelweis Orvos- helyettes elnökletével — a Gyulát. a városi tanács el- tudományi Egyetem rektora, résztvevők öt előadást hall­nökét. dr. Szőkefalvi-Nagy dr. Marton Tibor egvetemi gathatnak meg. (Dr. Petri Bela akadémikust, a Szegedi tanár, a Magyar Sebész Gábor interjút adott la­Akadémiai Bizottság elnö- Társaság elnöke. M. Merca- punknak, amelyet Egy élet két. a hazai és külföldi dier professzor, a Nemzet- táguló körei címmel feb­testvérintézmények képvi- közi Sebész Társaság elnö- ruar 11-i. szombati magazi­selőit. a sebésztársaságok ke. Kifejezte jókívánságait a nunkban közlünk.) vezetőit, a pályatársakat és Csehszlovák Sebész Társa- ^mamm^^mmm^m^^mmmmM tanítványokat. ság képviseletében K. Siska Dr. Földes Vilmos egye- professzor, az NDK Sebész temi tanár, az általános or- Társasága nevében Wolf vosi kar dékánja ismertette professzor, a Német Sebész dr. Petri Gábor gyógyító, Társaság elnöke. L. Kosz­tudományos kutató. oktató lowski professzor. A hallei és közéleti tevékenységének egyetemről Zett professzor, állomásait. e gazdag és te- a greifswaldi egyetem nevé­vékeny élet legjellemzőbb ben Jahring professzor, a összetevőit. A Szegedi Or- turkui egyetem képviseleté­vostudományi Egyetem tu- ben Klammi professzor, a dományos bizottsága Pro várnai egyetem nevében Universitate-emlékérmet lé- Vaakov professzor gratulált. tesített. melynek célja a A Nemzetközi Kronobioló­több- évtizedes eredményes giai Társaság jókívánságait munka elismerése, az egye- iíaUbert profes :zor toimá­tem javára kifejtett ki- csolta. a tanítványok nevé­emelkedö tevékenység meg- ben pedig dr. Kovács Gábor becsülése. A SZOTE új ki- egyetemi tanár, az l-es szá­tüntetését elsőként dr. Petri mú sebészeti klinika szív­Gábor vehette át dr. Cser- sebészeti osztályának • veze­háti Istvántól, aki az egy- tője szólt. A jókívánságokat kori tanítvány, a mostani dr. Petri Gábor meghatott munkatárs és az egyetem szavakkal köszönte meg. vezetésében részt vevő kol- Tégnap délután a SZOTE léga személyes élményeit is Dóm téri oktatási éoületé­fölvázoló szavaival szólt a ben megkezdődött a tudo­születésranját ünneplő Petri mánycs előadássorozat dr. Professzorhoz. László Ferenc egyetemi ta­Kü6zöntötte az ünnepeltet nár elnökletével. Az ülés­az ifjúság képviseletében szakon na/olc előadás hang­Csengelei kistiatárlorgaiom Szomszédos országok határ menti kereskedelmére szü­letett a ki6határforgalom ki­fejezés. Csengele pedig mesz­sze van a határtól, rá te­hát igazság szerint nem ér­vényes. Vannak azonban bel­ső határaink is, néha évszá­zados koloncokkal. Egyik ta­nyai iskolánkat azért szün­tették meg pár évvel ezelőtt, mert a bele járó diákok na­gyobbik fele a szomszéd me­gyéből jött át. Gazdasági kényszer volt mögötte, bő­víteni akarta benti iskoláját a falu, kellett hozzá a kinti épület ára, mégis furcsa, hogy a két szomszédos köz­ség nem tudott megegyezni a tanyai tanterem közös fönntartásában. Talán azért, mert egyiknek sem volt nagykövete a másik megyé­ben? A télen hívta föl rá vala­ki a figyelmemet, hogy me­gyénk peremvidékének lakói többnyire befelé nősülnek. A csengeleiek gyakran válasz­tanak kistelekit, és az se ritkaság, hogy házasság után még közelebb költöznek Sze­gedhez. Urbanizációs folya­mat ez, szoktuk mondani, és gyakran elfelejtjük, hogy a folyamatoknak mindig van mögöttes tartományuk. Kicsi falvaink lakóit se csupán megfoghatatlan belső vá­gyak hajtják. Jó lenne egy­szer megnézni, hogy a ke­reskedelem mennyire segíti az elvándorlást. Felelős ember szájából hal­lottam, hogy a kereskedelem szálai Csengelét Majsához és Félegyházához kötik. Hazai gyártmányú brikettet akar valaki venni? Ja, az nin­csen. Fogja magát, utánfu­tót köt a kocsija után, át­megy Majsára és hoz bri­kettet. Majsa is Magyaror­szágon van. -Csengele is, a brikett is magyar földön ter­mett, mégse találja meg a legegyszerűbb utat Csengelé­re. Azt mondja' a felelős em­ber, amikor elvileg tilos volt zöldséget és gyümöl-' csöt másik megye nagykeres­kedelmi vállalatának átad­ni, akkor is átvitték, mert ott állítólag többet kaptak­érte. Fölnyíltak már a so­rompók, legálisan működik tehát szomszéd megyei föl­vásárlótelep a faluban. Neki miért éri meg jobban? Nagy rejtélye a kereskedelemnek. A felelős ember azt is mondja, Kistelekig ér a köz­ponti gondolat, Csengele pe­dig Kistelektől is messze esik. Nem kellene ezen fönn­akadnunk, hiszen se Majsán, se Jászszentlászlón nem kér­dezik meg, hová viszik a portékát, mégis bosszantja a helybelieket, hogy náluk miért nem lehet venni, ami máshol kapható. Azt az ap­ró körülményt se tévesszük szem elől, hogy azért biz­tatjuk az embereket hazai szén tüzelésére, mert olcsóbb, mint a külföldi olaj, de a csengelei ember külföldi benzin ráfejelésével juthat csak hozzá. Hajtja is a ko­csiját mindig, ha nem kap meg valamit. Kellene két méter cső a központi fű­téshez? Átugrik érte Maj­sára, viszi magával a vas­fűrészt, mert ott megenge­dik, hogy akkorát vágjon, amekkorát akar. Csavar kell az egyik házba? Elmegy ér­te a gazda Majsára. És ha már ott van, az ágnyeső fű­részt is megveszi, pedig azt itthon is kaphatna. Onnan hoz vegyes tüzelésű kály­hát is, pedig az is van Csen­gelén. Igaz, a másik jobb, három szobát is képes befű­teni annyi tüzelővel, ameny­nyivel emez csak egyet. Megkérdeztem a boltost, azt mondta, érzi a hátrányt, de nem tehet mást, bele kell nyugodnia. Földrajzi adott­ság ez, itt a megye széle. Fordítok a szón, mert Majsa is a megye széle. De az a másik megyéé! — hangzik a felelet, ö is tudna árulni csövet is. vasidomokat is, de ha nyolcszázezer forin­tot fektethet be, és abból há­romszázezret erre fordítana, tűre, cérnára, laposelemre nem futná a maradék. Az is gond, mondja, hogy öt­ven nap alatt a pénznek vissza kell térnie a boltba, és nem biztos, hogy ennyi idő alatt el tudná adni a csövet és a vasat. Egyik csengelei ember azt mondja, életében olyan jó boltban nem volt még, mint a majsai. Lószerszám, per­metező, hűtőgép. bojler, minden kapható. Bár venni egyiket se akartam, átug­rottam mégis csoda boltot lát­ni. Laczi Jánossal futok ösz­sze leghamarabb, ő Szőreg­ról jött munkagépes rendszá­mú traktorjával. A téesznek viszi a csöveket, és egyik­ből se akar levágni két métert Hol van innen Szö­reg? Első kérdésem tehát az a boltban, tudják-e, honnan járnak ide? Majdnem min­denhonnan. Egyáltalán nem zavarja őket, hogy a me­gyehatár szélén vannak, a vevő elmegy akár a világ vé­gére is, ha valamire szüksé­ge van. Amíg hiánykereske­delem van, addig a boltos a jég hátán is megél — ezt is az üzletben hallottam. A pénz forgási sebessége itt 34—35 nap. ez pedig azt je­lenti, könnyebben fordul ott a pénz, ahol kapni is lehet érte valamit. Az egyik vevő ötezres boj­ler két szabályozó csapját keresi, de nincsen. Lőszer­szám van, csap nincsen, na, csodabolt, lám, megfogtalak téged is. Azt mondja a boltos, délután megy Kecskemétre, megpróbál onnan hozni. Nem a vevőt küldi, inkább ő hozza. Már Csengelén figyelmez­tettek, ne legyek naiv, mert lényeges a különbség a falu boltja és a majsai között. Annak a gazdája a téesz, bizományosa pedig az AG­ROKER, mindent igyekszik tehát beszerezni, amire nagy­üzemnek és háztáji gazda­ságnak szüksége lehet. Er­re persze az a gondolat jön elő, miért nem tudunk mi is hasonlót nyitni a megyé­ben? Csak két évet kés­tünk, Majsán tudtam meg, hajszálra ugyanilyet akar a forráskúti szövetkezet is. Ha­zafelé jövet megálltunk ter­mészetesen, láttuk, az épü­let áll már, közel lehet a nyitás ideje. A műszaki bolt vezetőjét kérdeztem meg, mennyire tart a versenytóL Azt mondta, számítani le­het rá, hogy át kell rende­ződniük: majd olyasmit árul­nak, ajnit ott nem lehet kap­ni. Ha ez a szándék megma­rad, érdemes új boltot nyit­ni Forráskúton, ha viszont elalszik, a régi lehúzhatja a redőnyt. Horváth Dezső Tudom, hogy ... Gyermek- és ifjéságvéáelem Hétfőn a KISZ Központi alap kamataiból származó Bizottságának székházában — összesen több mint 260 ülést tartott az a társadalmi ezer forint értékű — ösz­bizottság, amely múlt év töndíjakat. Az ösztöndíjat őszén létesített gyermek- és elnyert valamennyi fiátalt á Zárszámadások Ezekben a hetekben rendezik zárszámadó küldöttgyűlé­seiket a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A szövetke­zeti mérlegeken látszódik a tavalyi súlyos aszály hatása. A vezetőségek beszámolóikban arról is tájékoztatják a tago­kat, hogyan sikerült a szárazság okozta veszteségeket csökkenteniük. A szegedi, a kisteleki és a mórahalmi von­Eáskörzet termelőszövetkezeti eredményeiről a közeljövő­ben Gazdasági körképben tájékoztatjuk olvasóinkat ifjúságvédelmi alap felhasz­nálásáról hivatott dönteni. A testület tagjait — neves KISZ KB levélben értesíti. A társadalmi bizottság megvitatta az alappal kap­írókat, művészeket és más rsolátos további elképzelése­közismert személyiségeket ket. teendőket. Felvetődött — Lehoczky László, a KISZ annak gondolata, hogv ne KB gazdaságpolitikai és ér- csak az állami gondozotta­dekkéoviseleti osztályának kat, hanem a felelőtlen szü­vezetője tájékoztatta azok- lök által fiatal korban ma­rói a tapasztalatokról, gukra hagyott gyerekek amelyeket az alap létesíté- örökbefogadóit is részesítsék se óta, mintegy fél év alatt ösztöndíjban, ha azok anya­szereztek. gi helyzete ezt szükségessé Mint elmondta, eddig 404 teszi. felajánlás érkezett, s az A bizottság tagjai elége­alap számláján több mint 3 detten nyugtázták, hogy a millió 200 ezer forint gyűlt budapesti KISZ-bizottság ta­össze. A tavaly ősszel köz- tai, a Békés megyei KISZ­zétett felhívás a társadalom bizottság békéscsabai isko­szinte minden rétegében Iájában és a Szolnok me­visszhangra talált, a pénz- gyei KISZ-iskolában is át­adományok mellett többen alakítási munkálatok kez­ingatlant ajánlottak fel, dődtek. amelyekkel átmene­ti otthonokat hoznak létre a voit állami gondozottak részére. A társadalmi bi­zottság Ranschbura Jenő mások társadalmi munkát vállaltak nevelőotthonokban. A segítő szándékot jelzi, hogy az ország sok helyén szerveztek jótékony célú pszichológus vezetésével koncertet és más rendez- munkacsoportot hozott lét­vényt. A bizottság döntött arról, re annak megvizsgálására, hogv miként lehet átmeneti hogy a továbbtanulási ősz- szállást adó további ottho­töndíjra pályázott 179 álla­mi gondozott fiatal közül nokat teremteni a nevelő­otthonokból kikerülő. volt kik kapják első ízben az állami gondozottak számára. ... népszerűtlen leszek. (Ha egyáltalában voltam. .. Óvatosságból vártam is egy ideig itt következő meditációm közreadásával.) Tapsorkánra nem számít­hat ugyanis, aki a szegedi utcák, terek téli hóeltaka­rításanak idei tapasztala­taiból az általános véle­ményektől eltérő, sőt azok­kal ellenkező következteté­seket von le. Népszerűtlenségem meg­alapozásául szeretném elő­adni. hogv nem értek egvet azokkal, akik felháborodot­tan adtak hangot elégedet­lenségüknek. mondván: a legutóbbi hóesés után a vá­rosgazdálkodási vállalat ie­ientős késéssel kezdett hozzá a város útiain a só­záshoz. A sózással van bajom. Egyetlen grammot sem engednék kiszórni ... A nátriumklorid, magvarul konyhasó nem csupán a növényzetet pusztítia a ta­laiba szívódva, hanem fel­mérhetetlen károkat okoz­va rongálja a fémfelülete­ket. elsősorban nvilván a sós latvakba fürdő jármű­veket. Jó-jó. akkor miért nem használják a kevésbé agresszív magnéziumklori­dot? Azért, mert nem csu­pán rongáló hatása kisebb, hanem oldóképessége is. Ráadásul más szórási tech­nológiát igénvei .— folya­dékként kell szétlocsolni — s körülbelül tízszer drá­gább. mint a konyhasós szórás. Akkor miért nem használunk Szegeden is mű­trágyát? — kérdezte egv ismerősöm, pesti tapaszta­latára hivatkozva. Szakem­berektől tudom, hogy a műtrágvákhan levő sók sem alkalmasak fenntartás nélkül a környezetvédő hő­olvasztásra. Mértékletesen kellene adagolni ahhoz, hogy a növényeket ne „perzselje föl", de akkor meg az útburkolaton ma­radna szinte észrevehetet­len a hatása. Elgondolkodom ezen. Igazán, s minden áron ar­ra kell nekünk töreked­nünk. hogv a havat a leg­rövidebb idő alatt eltün­tessük az utakról? Igazán olv fontos ez? Emlékszem néhány, nálunk tehetősebb ország téli útiaira: szépen ..letaposták" a járművek a fehér havat mely aztán sokkal kevésbé csúszott, mint a mi latvakunk... Arról nem is beszélve, mennyivel szebb látvány­nak. s veszélytelenebb a gyalogosok és tárműveze­tők számára is a fehéren préselt hótakaró! De ha­zai emlékeim is hasonlók: veszélyérzet nélkül autóz­hat az ember a hegyvidéki utakon. igaz. valamivel lassabban, de a hó na­gyobb tapadási képességé­ben bízva! Azt hiszem, eltúlozzuk mi ezt a hóeltakarítási hábor­gást. Belekénvszerítiük té­len az utak járhatóságáért felelős vállalatokat a só­zásba. (az olcsóbb vagv drágább megoldásokba), az­tán nváron a fasorok, út­széli zöldsávok pusztulása ellen emelünk szót. s szid­juk az autógyárakat, mert egyéves kocsink rozsdásod­ni kezd ... Talán ha a gé­pek és a munkáskezek ere­jét a hó egyszerű eltúrásá­ra. s az átjárókban feltor­lódott kupacok ellaoátolá­sára összpontosítanánk, messzebbre jutnánk. Nem csupán az utakon, hanem környezet- és korrózióvé­delmi törekvéseinkben is. (péfcá)

Next

/
Thumbnails
Contents