Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

Szombat, 1984. február 4 Egy portré a sok közül Móra Ferencről kortársainál lényegesen több fénykép és képzőművészeti ábrázolás maradt fönn. A fotográfiák megörökítették dolgozószobájában, családja körében, ásatásai alkalmával, barátai, írótársai között. Szoborba is mintózták, kalapálták, gyúrták arcvonalait. Elsősorban Tápai Antal szegedi szobrászművész volt Móra portréjának megórökítője, az az egykori fiatal kazánkovács, akinek munkáiban épp Móra igazgató úr fedezte föl a tehetség cáfol ha tátlan jegyeit, egyengette útját a képzőművészeti főiskolára. De megmintázta Mórát több más szobrászművész is. Vagy tíz esztendeje a műbarátok és a műkereskedelem lapjában, a Műgyűjtőben érdekes írás jelent meg Bokros Birman Dezső ismeretlen portréja Móra Ferencről címmel. Dévényi Iván, a szerző, hiába kereste a kiváló szobrászról írott tanulmányokban, cikkekben, elmélyült elemzésekben a Móra-portrét, nem találta. A kis méretű terrakotta dombormüre Marisa Alajosnak, az esztergomi Babits Mihály városi könyvtár igazgatójának gyűjteményében lelt. A 24x17 centiméter nagyságú kiváló relief hátlapján két szignó — Bokros Birman és Gádor — olvasható, a második bizonyára arra utal. hogy a művet Gádpr István keramikus kemencéjebWn égették ki. Bokros Birman Móra-portréja nem kíván versenyre kelni „a fénykép pillanatnyi élethúségével", arcmása „sűrített jellemkép". A szerző e kis ismertetőben csak azt tudta megállapítani, hogy a munka a 30-as évek elején készülhetett. Lengyel Vilma, a Délmagyarország egykori kritikusa halála előtt Apró Ferencnek mesélte, hogy rövid időre vendégül látták szegedi otthonukban a Bécsből hazatérő Bokros Birman Dezsőt, aki nemcsak a család tagjairól készített szobrokat, hanem Móra Ferenc arcát is megörökítette. Tréfás levél Fischhof Ágotához A szegedi születésű Fischhof rragy szeretettel vették körül. E Ágota (1895—1976) volt városunk bensőséges viszonv volt a moelső könvvtárosnőie: kinevezésé- dellie a regénvbeli négv apa és nek híre a helyi Proletár 1919. az egv leánv közti kapcsolatnak április 3-i számában ielent meg. A hozzá frott Móra-levelek a Szépsége írókat és művészeket Magvar Tudományos Akadémia ihletett meg. Juhász verset írt könyvtárába* kerültek. E levélhez hozzá (Ex libris). Balázs Béla a nincs szükség sok magyarázatra. Kalandok és figurákban rajzol- Fischhof Ágota vállalta, hogv a ta meg alakiát. Megfestette — ..sokablakos ház" irodáiban natöbbek között — Moholy-Nagv ponta meglocsolia a virágokat. A László. Nvilasv Sándor és Heller szöveg eleién levő H. a határozar Ödön. Az aktivista Gergelv Sán- szó rövidítése. Végezetül az otdor ex librist készített neki. A vashatatlan aláírásról: Móra f Közművelődési Palota munkatár- neve helvett ezt írta a tréfás ii= sai (Móra. Cs. Sebestyén Károly, tározat végére. Lugosi Döme és Czógler Kálmán) A. F. \ 2/1919. Locsoló edény tárgyában. H. Fischhof Ágota hivatalszemélyzet azon kérelmének, hogy őt a jelen és jövő virágainak ápolására irányuló törekvésében támogassuk helyt adokf,] s e célra a •/• alatt idehajlékolt rézkori edényt számára kiutaljukf,] s különös kegyünk jeléül őt ennek akárhányszor való eltűrésére feljogosítjuk. Nevezettet egyúttal meleg elismeréssel tüntetjük ki feljebbvalója iránt ez alkalommal tanúsított hivatalos tiszteletéért, amit reméU hetőleg mindenkor tanúsítani fog. Szeged, 1319. febr. 15, (Qipashaiaüan aláírás) PAPP GYÖRGY METSZETEI Juhász Anna kenyérsütő aszszony fia a budapesti egyetemen szerzett földrajz—természettudomány szakos tanári diplomát. Városunkba kerülésekor a Szeaedi Napló munkatársa, majd később. 1913 és 19 között főszerkesztője, azt követően haláláig állandó szerzője. 1904-től a Somogyi-könyvtár és városi múzeum őre. majd Tömörkény halálát követően igazgatója. Gyakran jelentek meg cikkei, tárcái a Délmagyarországban, a Világ című lapban, majd a Magyar Hírlapban. Szeqed környékén és az Alföld távolabbi vidékein is őskori településeket kutat, aazdaq leletanyaggal gyarapítja a szeaedi múzeum régészeti avűjtemenyét. Mindezek ellenére mégis XX. századi prózairodalmunk kiemelkedő alakjaként tartjuk számon elsősorban. Bé* versekkel kezdte pályáját, regényeivel és elbeszéléseivel írta be nevét a maavar irodalomtörténetbe. Mindenekelőtt a parasztsáa kiszolgáltatottságának páratlan és j érzékeny ábrázolója. Soha sem 1 lett hűtlen az egyik mostoha műfajhoz, a gyermekirodalomhoz. Büszkén vallotta önmagáról: ..Szívemben csak gyerekíró maradok én mindig még mikor vezércikket írok is." Neve két ifiúsáai irodalmi folyóiratunkhoz is kapcsolódik. Az én Újságom írója, a Gyermekek Világának szerkesztője volt. Nem véletlen, hogy a Szegeden szerkesztett népszerű gyermekirodalmi folyóirat, a Kincskereső nemcsak az egykori gyermekírót. de a ..keresztapát" is tiszteli benne. föl. Am a félegyházi Csonkamagyarország című hetilap április 29-i számának híradása meglepetéssel szolgált. Kiderült, hogy az előadó maga Móra volt. és nem Dugonicsról beszélt, hanem Az Asszonyok tüköré-bői című karcolatát olvasta föl: Húsvét vasárnapján estefelé nekünk ismerős és kedves hang. Móra Ferenc hangja szólalt meg a rádióban, és mindvéaia derűs szellemességgel mesélt a régi világban élt két szeaedi papuesosról. akinek egyike török, másika pedig magyar vala. azonban mégis felette jó barátságban éltek» egymással. Nem szerette azonban ezt a természet ellen való nagy barátkozást Pali Pál uramnak, a magyar papucsosnak derék oldalbordája, és ravasz asszonyi haraggal a török mestert csúffá téve. véget is vetett a török és magyar cimbora-tágnak. (Móra pompás írása a Véreim című kötetben olvasható.) Az első Móra-darabot. Az aranyszőrű bárány című daljátékot 1933, július 21-én. pénteken. mutatta be a rádió. (Az ősbemutató a szegedi színházban volt. 1929. november 15-én. Tarnav Ernő igazgatása ideién.) A verses mesét Kiss Ferenc dolgozta át rádióra, ő volt a rendező és a főszereplő is. A további szerepeket Qrosz Júlia (burkus királylány). Tarnay Ernő (Mátyás király). T. Oláh Böske. Cselénvi József és Kürti György játszotta. A művészekkel az első fölvonás utáni szünetben készített interjút a Magyar Hírlap másnapi száma közölte. Ugyancsak Kiss Ferenc volt az. aki hangjátékot írt az Ének a búzamezőkről című Móra-regényből. A darabot az író halála után. 1935. március 12-én sugározta a rádió. A főbb szerepeket Tasnádv Ibolva. Vaszary Piroska. Rózsahegyi Kálmán. Kiss Ferenc és Tímár József játszotta. (Érdekesség. hogv a darab ekkor volt a pesti Nemzeti Színház műsorán is. Góth Sándor és Relle Pál átdolgozásában. , A rádió 1933 őszén kérte föl Mórát újabb fölolvasásra. Az iró november 5-én este tartott félórás előadást Gondok Möéyővel címmel. A Délmagyarország keddi beszámolója szerint Móra közismert, meleg, közvetlen hangját fogták fel az antennák, és a Mötyővel. a kisebb Móra-unokával való kedves nagyapai gondokat. Könnyes apróságok elevenedtek meg a rádiófelolvasásban a búzavirágszemű kis zsarnokról, aki születése után kilenc óra tíz perccel már átvette a családi impériumot. és azóta csorbítatlan hatalommal diktálja szeszélyes akaratát az egész családra. Valószínű. hogv ezen fölolvasás után készült az a Móra-interjú, . melyet Szilágyi Ödön csak másfél évvel később, a Rádióélet 1936. január 31-i számában — kgt teljes oldalon — adott közre. E

z volt az utolsó rádiószereplés. Fél év sem telt el. és a magvar rádió az 1934. február 8-án elhunyt Móra Ferencre emlékezett* Az íróról szegedi barátja. Tonelli Sándor tartott előadást 1934. április 18-án este A virágzó forsythiától az utolsó aktáig címmel. APRO FERENC Ö

tven éve lesz február 8án. hogy Szeged nagy polihisztora, az iró, újsáoiró. régész. múzeum- és könyvtárigazgató. Móra Ferenc meghalt. A kiskunfélegyházi foltozószúcs. Móra Márton és A

magyar rádió — Rádió Budapest néven — a kísérleti adások után. 1925. december 1-én kezdte meg rendeá adásait. Móra szűk két évvel később. 1927 augusztus 27-én. szombaton, a Magvar Hírlap délutánján ült először a Rákóczi úti stúdió mikrofonja elé. A 17 órakor kezdődő adásban a lép két kitűnősége. Móra és Zsolt Béla olvasott föl munkáiból. A Magyar Hírlap másnapi rövid beszámolója szerint a szegedi iró „két kedves karcolatában". Zsolt Béla novellájában és versében gyönyörködhettek a 45 perces adás hallgatói. (Sajnos, a Rádióélet az egyik szegedi könyvtárban sincs meg, és az átnézett lapokiban sem bukkantam a Móra-tárcák címére.) A vidéki városok kulturális szövetsége 1930 februárjában Békéscsabán tartotta kétnapos kongresszusát. A rádió közvetítette a 23-i. vasárnap esti ünnepi záróhangversenyt. Az előadóművészek között szerepelt Höchtl Margit, a későbbi szegedi zongoraművés*. majd —' a Mam/ar Hírlap keddi beszámolója szerint — Móra aratott nagy sikert szellemes és vidám ötletekben gazdag előadásával. Címe Nem nagyon tudós dolgok volt. A lap szerint a közönség nagy szeretettel és melegséggel ünnepelte a szegedi irót. Móra 1930. március 22-én. szombaton este olvasott föl ismét a rádióban. Megint ásatunk címmel. A Magyar Hírlap ismeretlen munkatársa az adás előtt interjút készített vele: Az utolsó három évben több mint száz előadást tartottam: hozzá vagyok tehát szokva a nagyközönséghez és a szabad előadáshoz. Szinte elképzelhetetlen most előttem, hogy nem nézhetek majd az emberek szemébe, nem érezhetem szavaimnak közvetlen hatását, s nagy. vak ürességbe kell szólnom amely nem rezonál majd semmire, amit mondok... Legutóbb Békéscsabán. a város kongresszusán ... más volt a helyzet, s nemigen törődtem a mikrofonnal, amely mellettem állt. De itt: nincs tömeg, nincs lelkes hallgatóság, csak a néma és titokzatos kis apparátus, amely szótlan, és nem érez. nem mosoIvoa. hanem egykedvűen, szigorúan néz maid szembe. Mondom, bevallom őszintén, zavarban vagyok ... Fél hétkor kigyulladt a piros égő, a legendás hírű bemondó. Scherz Kde jelentette, hogy Móra Ferenc következik. Ismét a Magyar Hírlap másnapi számából idézek: ;.. belekezd Móra az előadásba, uéhánv perc alatt elmúlik a lámpaláza. Kedves közvetlenséggel beszél, a hangja lágy és meleg: mintha otthon vagy kedélyes baráti' társaságban anekdotázna. Ásatási történeteiből olvas fel a maavar paraszt és a magyar föld lelkének leanaavobb ismerője derűs. napsugaras történeteket. A szobában csönd van. a mikrofon, amelu mohón nueli a szavakat, néma marad, de szinte érezni lehet. hogy a sok tízezer hallgató hoavan derül fel. mosolyodik el a zamatos történeteken... A 10 eoee a magyar radto cimü album (1935) fényképet ' közölt a fölolvasóasztalnál ülő. az előadasa megkezdésére váró Móráról. Valószínű, hogy a képet a Rádióélet egyik márciusi számából vetták át. A Délmagyarország 1931. április 28-i száma arról tudósított, hogv Móra levelet kapott Stefan Kleintől. az ismert müncheni írótól és műfordítótól, aki akkoriban fordította németre a szegedi író Hol volt. hol nem volt című mesekötetét. Klein közölte, hogv a németre ültetett Mórameséket több külföldi rádió — köztük a breslaui és a frankfurti — elfogadta előadásra. A lap május 20-i száma már erről adott hírt Móra Ferenc meséi a német rádióban címmel: A frankfurti rádióban ma délután 3 óra 20 perckor a Jugendstunde keretében Móra Ferenc meséiből fog'nak felolvasni... A németországi gyermekek élvezni fogják Móra bácsi aranyos meséit, s mint értesültünk, élvezni fogják több más német rádióban is. csak a magyar gyermekek nem hallhatják. mert a budapesti stúdió, úgy látszik, a német rádióból fog értesülni arról, hoav van a magyar gyerekeknek Móra bácsijuk. Az értesülés pontos volt. amint ezt a lap augusztus 30-i számában megjelent kis hir tanúsítja: A kölni rádió augusztus 31-én Móra Ferenc három meséjét fogja közvetíteni Stefan I. Klein fordításában. A meséket Max Koniuski neves kölni színész fogja felolvasni, A

Délmagyarország 1933. április 16-i. vasárnapi számában közölt rádióműsor szerint azon a napon sugározták Móra András tisztelendő és az asszonyok című tárcáját. Szinte érthetetlen, hogv a műsorról nem számolt be a Mórát leginkább támogató két lap. a Magyar Hírlap és a Délmagyarország. Így aztán — a Rádióélet hiányában — joggal tföltételezhettem. hogy a Móra-Írást egy színész olvasta