Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

Szomíbat, 1984. február 18. 3 Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának 1984. február 10-i állásfoglalása Az ipar helyzetéről, a továbbfejlesztés feladatairól A felszabadulás előtt Csongrád megye ipara fejletlen és alacsony koncentráltságú volt. Fejlődése a szocialista iparosítás kezdetén is elmaradt az országostól. Gyorsabb fejlesztésre, a vidék iparosításának meghirdetését követően, de különösen az algyői szénhidrogénmezők feltárása után került sor. A feltételek további módosulásával a 70-es évektől az iparosítás lendülete ismét mérséklődött és jellege is megváltozott. A párt-, tanácsi és tömegszervezeti testületek a pártértekezletek határozatai alapján kezdeményezték az ipar részarányának, szerepének növelését a megye gazdaságában. A növekedés extenzív forrásainak fokozatos kimerülését tapasztalva szorgalmazták a területi adottságokat hasznosító szénhidrogén-bányászat és élelmiszeripar fejlesztését, valamint a műszaki fejlődés élvonalában levő gép- és vegyipari ágazatok részarányának növelését, a könnyű- és építőanyag-ipari kapacitások rekonstrukciókkal történő korszerűsítését. Eredményesen koordinálták az egyes ipari ágazatok fejlesztéspolitikáját. A városi és járási pártszervek irányításával az iparban működő pártszervezetek alapvetően helyes irányba befolyásolták a vállalatok gazdálkodását. Munkájuk középpontjába — főként a Központi Bizottság 1978. decemberi határozatát követően — a népgazdaság egyensúlyhelyzetének javításához való hozzájárulást, a gazdasági hatékonyság emelését, a termékszerkezet korszerűsítését állították. i. Hz ipar fejlődése 1970—1S82 között Az iparosítás előrehaladása átalakította a megye gazdasági szerkezetét, növelte az országos munkamegosztásban betöltött szerepét. Hozzájárult a népesség — s így a munkaerő — elvándorlásának lényeges csökkentéséhez, és az urbanizációs folyamat felgyorsulásához! Az ipar területi fejlődése a községekben is javította a lakosság életkörülményeit A munkaerő-tartalékok fokozatos kimerülésével a hetvenes évek közepén megállt az iparban foglalkoztatott létszám növekedése. Jelenleg mintegy 7 százalékkal kevesebb az iparban dolgozók száma, nrlnt 1970-ben volt Ma a megye szocialista iparában közel 60 ezer fő, magánkisiparában több mint 4 ezer fő dolgozik. A beruházási tevékenység — főleg az olajipari beruházások révén — az országos átlagnál dinamikusabb volt Az ipari állóeszköz-állomány 1982-ben elérte a 26,4 milliárd forintot, az 1970-es érték 2,8szeresét Jelentősen megváltoztak a belső ágazati arányok. A leggyorsabban a nehézipar fejlődött E mögött elsősorban a szénhidrogén vagyon feltárása és bányászata húzódik meg. Az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött a gépipar, így jelenleg már az ipari munkaerő közel egynegyedét foglalkoztatja. A könnyű- és egyéb ipar részaránya visszaesett az országosnál nagyobb ütemű létszámcsökkenés következtében. Az élelmiszeripar, a kedvező területi adottságoknak megfelelően, ai országos átlagnál gyorsabban fejlődött iparszerkezeten belüli részaránya emelkedett Az ipari termelés 62,5 százalékkal emelkedett üteme az 1980 utáni visszaesés hatására — némileg elmaradt az országostól. A megye természeti, településszerkezeti és infrastrukturális adottságai összességében átlagosnál kedvezőbb feltétedeket biztosítottak az ipar fejlődéséhez. Nagyrészt településszerkezeti adottságoknak tulajdonítható, hogy ipari munkahelyeink 92 százaléka a városokban összpontosult Az ipartelepítési tényezők közül a vízellátás a kedvező infrastrukturális körülmények (közlekedés, hírközlés, energia stb.) megfelelő feltételeket jelentettek az ipar fejlődéséhez. A fejlesztések főbb jellemzője, hogy a korábbi középtávú tervidőszakok nagyságrendjeihez hasonló, új ipartelepítés nem indult megyénkben. A beruházások nagy része a kőolaj- és földgázbányászatban valósult meg, míg a többi ágazatban kisebb bővítésekre, rekonstrukciókra került sor. Az egyes központi fejlesztési programok a megye gazdálkodó szerveinek csak szűk körét érintették. A megye ipari szervezeteinek, műszaki kutató-fejlesztő munkája kezdetben döntően a gyártó kapacitások korszerűsítését szolgálta. Az utóbbi években előtérbe kerültek a gazdaságosságot javító gyártásés gyártmány fejlesztési megoldások: másod- és harmadlagos kitermelés a szénhidrogén-bányászatban, hulladékok, melléktermékek hasznosítása a könnyű- és élelmiszeriparban, versenyképes új gyártmányok bevezetése a gép- és vegyipar vállalatainál. Az elmúlt években jelentős intézkedések történtek az iparirányítás korszerűsítése és a szervezeti rendszer korábbi merevségeinek feloldása terén. A trösztök megszűnésével önálló vállalattá vált az Autójavító Vállalat a Délalföldi Pincegazdaság, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, a Szegedi Konzervgyár és a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat. Kivált a korábbi szervezetből és önállóvá vált az Alföldi Porcelángyár és a Makói Redőnygyár. A szövetkezeti iparban gyors szervezeti centralizáció, később folyamatos decentralizáció valósult meg. A szűk keresztmetszetek. illetve a munkaerőhiány ellensúlyozására felgyorsult a kisüzemi formák elterjedése. A munkaerő-állomány a hetvenes évek közepéig tapasztalt növekedése több területen fontos telepítési tényezőt jelentett Majd a létszámcsökkenés hatására az ipari keresők részaránya 30 százalékra esett vissza. Az iparfejlesztés szubjektív feltételei közül a vezetők szakmai felkészültsége pozitív arányban változott. Nőtt a kockázatvállaló, az új feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó gazdasági vezetők száma, az idősebb korosztályhoz tartozó vezetők többsége is lépést tudott tartani a gazdálkodás szigorú követelményeivel. A hármas követelményen belül elsősorban a vezetői készség fejlesztése területén akad még tennivaló. A nők vezetővé történő nevelésében jelentős lemaradás tapasztalható. Az ipar területén alakult szocialista brigádok példamutató kezdeményezéssel járultak hozzá a szocialista munkaverseny-mozgalom megyei eredményeihez, s ezáltal a gazdálkodási feladatok megoldásához, az életfelfogás, életmód szocialista jellegének erősödéséhez. Az ipari szervezetek gazdasági kapcsolatainak, együttműködésének fejlődésében egyenetlenség mutatkozott A termelési kooperációk túlnyomó többsége — részben szerkezeti sajátosságokból eredően — túlnyomórészt a megyén kívüli szervezetekkel bonyolódott. A megye ipara az elmúlt évtizedben növekvő mértékben kapcsolódott be a hazaift és a nemzetközi munkamegosztásba. Országos súlyát jelzi, hogy több fontos ipari tennék (kőolaj, földgáz, háztartási és vendéglátó-ipari porcelán termékek, félporcelán lakásfelszerelési cikkek, mérlegek, festékek, kendertípusú fonalak, téliszalámi fűszerpaprika) jelentős hányadát megyénkben termelik. Az ipari termelésnek jelentős hányada kerül kivitelre. Az export egyenletes ütemű bővülését a kedvezőtlen külpiaci körülmények csak 1982-ben törték meg. Az export növekedése a célkitűzésekkel összhangban a nem rubelelszámolású kivitelből volt a gyorsabb, mely tíz év alatt ötszörösére nőtt, míg a rubelelszámolású kivitel több mint 2,7-szeresére. Csökkent a könnyűipari export súlya, a korábbi 32 százalékos részesedéssel szemben jelenleg kivitelünknek csupán 18 százalékát biztosítja Egyenletesen, több mint négyszeresére növekedett az élelmiszeripar exportja, mely ipari kivitelünk közel felét állítja elő. Az export gazdaságosságát, ütemességét gyakran rontotta a szerződéskötések elhúzódása, a tőkéspiaci kereslet erőteljes hullámzása, az anyagellátás ütemtelensége. Az ipari termelés növekedésében meghatározó szerepet játszott az élőmunka termelékenységének egyenletes emelkedése. A szocialista ipar • termelékenysége 79 százalékkai növekedett, ezen belül a szövetkezeteknél az állami iparénál dinamikusabban nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Az anyag- és energiagazdálkodást észszerűsítő fejlesztések, szervezési intézkedések hatására a termelés anyag- és energiaigényessége, valamint az anyagfelhasználás tőkés importból származó részaránya az utóbbi években mérséklődött. Az energiafelhasználás strukturálisan átrendeződött. Csökkent a fűtoolaj, ugyanakkor növekedett a villamosenergia- és különösen a földgázfelhasználás aránya. Növekedett iparunk szerepe a helyi lakosság áruellátásában és a szolgáltatási igények kielégítésében. A szénhidrogénbányászat és az energiaipar gyors ütemű fejlődése megteremtette a feltételeket megyénk településeinek korszerű energiaellátásához. Az ipari szervezetek lakossági szolgáltató tevékenysége a termelés növekedését meghaladóan fejlődött, azonban az igényektől elmaradt. A gondokat enyhítette a magánkisiparosok számának növekedése. Napjainkban a lakossági szolgáltatások 43 százalékát a szocialista ipar szervezetei, 57 százalékát a magánkisiparosok végzik. Az ipari munkásság összetételének alakulására az utóbbi évtizedben jellemző volt a fizikai foglalkozásúak, valamint a női dolgozók részarányának csökkenése. A nagyüzemi munkásság helyzetét kedvező? en befolyásolta, hogy csökkent a nehéz fizikai munka részaránya, javultak az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei. A területi és munkáltatói intézkedések hatására javult a munka- és balesetvédelmi helyzet. Bővültek a kulturális és pihenési célokat szolgáló létesítmények. Növekedett az üzemi óvodák és bölcsődék befogadóképessége. A dolgozók átlagkeresetében az országoshoz mutatkozó elmaradásunkat nem tudtuk csökkenteni. Csongrád megye ipara és településhálózata egymást erősítő kölcsönhatásban fejlődött. Jól szolgálta a megyén belüli aránytalanságok mérséklését. A kapacitások bővítésére, korszerűsítésére döntően a városokban, s a nagyközségekben került sor. A könnyű- és szénhidrogén-ipari telephelyek létesítésével valamint a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének bővülésével számos munkahely létesült a községeinkben is. ami növelte nagyobb falvaink népességmegtartó képességét. összességében a vizsgált időszak első kétharmadában az országos átlagnál gyorsabb növekedés kedvezett az Iparosodás terén örökölt mennyiségi és minőségi elmaradás mérséklésének, területünk adottságai jobb hasznosításának. A megváltozott feltételrendszer hatására a hetvenes évek végétől az ipar fejlődése, illetve a termelés növekedése lelassult. Az új körülményekhez történő alkalmazkodás érdekében a vállalatok, szövetkezetek kollektívái figyelemre méltó erőfeszítéseket tettek és a fejlődés minőségi fényezői kerültek előtérbe. Az iparral szemben támasztott magasabb követelmények érvényesítését — az általános hatásokon túl — számos megyei sajátosság: az alacsony jövedelmezőségű ágazatok magas aránya; a szénhidrogén-bányászaton kívüli ipar alacsony technikai ellátottsága; a szervezeti önállóság viszonylag alacsony foka is akadályozta. Mindez indokolta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. júliusi határozata alapján a megyei pártbizottság áttekintse iparunk további feladatait, a népgazdasági célokhoz kapcsolódó megyei tennivalókat II. Hz iparfejlesztés feladatai A Csongrád megye ipara továbbfejlesztésében az MSZMP Központi Bizottsága 1983. július 6-i határozatában foglaltak az irányadók. A területi párt- és állami szervek, tömegszervezetek, a vállalatok és intézmények közvetlen feladata a határozatban megjelölt célok helyi megvalósításának elősefeítése. A hosszabb távra szóló fejlesztési célok meghatározásához a megvei pártbizottság számba vette az iparunk eddigi fejlődéséből levont tanulságokat az egyes részterületekre (könnyű-, a szövetkezeti, gép-, élelmiszer- és építőanyag-ipar) hozott érvényes testületi állásfoglalásokat. O

Az iparfejlesztés további irányainak kialakításában meghatározó jelentőségűek a gazdasági feltételrendszer változásai és megyénk adottságai. A következő időszakban az ipar fejlődését alapvetően befolyásolják: a) A hetvenes években gvökeresen megváltozott külgazdasági feltételek alapján számolni kell a kialakult éles külkereskedelmi versenyhelyzettel, az energia, a fellett technika és technológia felértékelődésével. a minőségi követelmények emelkedésével. b) Nehezebbé váltak az ipar fejlődésének hazai feltételei, amelyek alapvetően az extenzív növekedési források kimerülésével függenek össze. A megyében az alábbi sajátosságokkal kell számolni: — jelentősebb pótlólagos munkaerő bevonása nem várható. A mezőgazdasági termelés országosnál kedvezőbb adottságai, a szolgáltatások bővülése, valamint a demográfiai tényezők alakulása következtében az ipari foglalkoztatás aránva a jövőben már számottevően nem emelhető. A 40 órás munkahét bevezetése is csökkenti a rendelkezésre álló munkaidőalapot. E körülmények mellett is számolni kell azokkal a jelentős tartalékokkal, melyek a munkaigényes tevékenységek alacsony technikai ellátottsága, a nagyarányú külterületi és községi népesség, illetve a lakosság különböző csoportjai (nyugdíjasok; gyesen levők; megváltozott munkaképességűek) részbeni mobilizálhatóságában rejlenek; — a szerényebb beruházási és készletnövelési lehetőségek mellett a képződő fejlesztési alapok hatékonyabb felhasználása szempontjából kedvező, hogy a korábbi években létesített korszerű üzemcsarnokok, tárolóterek intenzivebb hasznosításának lehetőségei számos területen (Szegedi Kábelgyár kisteleki gyáregysége; Taurus Gumigyár makói iizeme. Redönygyártó Vállalat: a FÜTÖBER csongrádi gyára. Alföldi Porcelángyár stb.) adottak. Több vállalatnál vedig a feleslegessé t'áló üzemépületek értékesítéséből származhatnak fejlesztési források. A jövőben tágabb lehetőségek nyílnak a fejlesztési pénzeszközök átcsoportosítására. valamint a lakosság anyagi erőforrásainak bevonására: — növekedési tartalékokkal az infrastruktúra terén is rendelkezünk. A kiépült föelosztóhálózat. illetve gerincvezeték-rendszer továbbra is biztosítja a villamosenergia- és földgázfogyasztás bővülését. A távbeszélő-központok korszerűsítésével folyamatosan javulnak a távbeszélés feltételei. Az autópálya építésével. valamint a vasút korszerűsítésével kedvezőbb szállítási lehetőségekkel számolhatunk. c) A megve adottságai, helyi erőforrásai. összességében kedvező feltételeket biztosítanak a kialakult ipari bázis progresszív ágainak további feilődéséhez. szűk körben úiabb ipari kapacitások telepítéséhez. illetve a struktúra átalakításához. Ezt elősegíthetik: — oz élelmiszer- és textilipari nyersanyagtermelés bővítésére alkalmas talaj- és klímaviszonyod: — a vízioényes ipar telepítése szemvontjából jelentős iparivíz-nyerési lehetőségek: — az energiatermelést és vegyipari feldolgozást érintően kiemelkedő jelentőségű szénhidrogénkészletek: — a jelentős megújuló energiaforrások. a termálvíz, nap- és szélenergia, valamint a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása: — az épitőanyaa-ivari termelés bővítését biztosító nyersanyagok hasznosítása terén meglevő adottságok: — az olcsó vízi szállítást nyújtó hajózási lehetőségek a Tiszán, illetve a Dunán; — a földrajzi fekvésből adódó kedvező feltételek az árucsere, valamint a termelési kooperáció bővítésére a határ menti jugoszláv és román területekkel: — a szomszédos megyék gazdasági adottságai és szerkezete alapján kialakítható regionális együttműködési lehetőségek: — a településszerkezetet jellemző magas városiasodottsáa én ennek megfelelően kiépült szociális infrastruktúra: — a tudományos illetve a közép- ét felsőfokú oktatási intézmények kellőet nem hasznosított lehetőségei az ipa. kutatási, fejlesztési igényeinek kielégítése. valamint a szakemberek képzése, továbbképzése terén. O

Az ipar további fejlődésével kapcsolatos gazdaságpolitikai feladat Csongrád megyében, hogy a Központi Bizottság határozatának megfelelően. megyénk ipari szervezetei az eddigieknél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a népgazdaság szükségleteinek kielégítéséhez, egyensúlyának javításához. a) Az élőmunka termelékenységét evorsabban kell emelni a termelésnél, hoev ellensúlyozható legyen az ipar rendelkezésére álló munkaidőalap csökkenése. mérséklődjön a lemaradás az élen járó nemzetközi — és a hazai — színvonaltól. Ennek érdekében iobb anvagi ösztönzéssel, korszerű üzem- és munkaszervezési eljárásokkal el kell érni a munkaidő-veszteségek mérséklését, a munkafegyelem megszilárdítását. A vállalatok az anyagmozgatás gépesítésében. a számítástechnika alkalmazásában elért kezdeti eredményekre alapozva, evorsftsák meg az adminisztratív munkakörökben, valamint az anyagmozgatásban indokolatlanul lekötött munkaerő hatékonyabb területekre történő átcsoportosítását. Az emberi ténvezők növekvő szerepének követelménvét szem előtt tartva, emeliék az általános és szakmai műveltségi színvonalat. Fordítsanak nagyobb figvelmet a munkavédelem, munkabiztonság érvényesítésére. Törekedjenek a műszaki fejlődésből, valamint a vállalati önállóság erősödéséből fakadó magasabb szakképzettségi igénvek kielégítésére. Növeliék a több szakmára kiterjedő, közgazdasági és külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező, műszaki fejlesztésben iáratos szakemberek számát. Korszerűsítsék tovább a szakmunkásképzés feltételeit. A vállalati káder- és személyzeti munkában érvényesítsék a vezetőkkel szembeni magasabb követelménveket. Emelkedjen a nők aránva a vezetésben. A munkaversenv-mozgalom a változó körülményekhez és követelménvekhez igazodva. segítse iobban a helvi célkitűzések megoldását. Növekedjen a szocialista brigádok öntevékenysége. szélesedjen az egyéni verseny. A szocialista brigádokban (Folytatás a 4, oldalon.)