Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-03 / 28. szám

Pétitek, 1984. február 3. 3 Gera Sándor szobra 8ÉPPRP Radnóti verséihez méltó, amelyet Sallai és Fürst elv­Mártír volt: egy azok közül, társak kivégzése elleni tilta­akik Hispániában haltak kozásul szerveznek. 1933­meg a spanyol szabadság- ban elvtársai azt tanácsol­harc ügyéért. Gera Sándor ják, hogy hagyja el az or­sokgyermekes családban szü- szágot. Gera Sándor Spa­letett. Inaséveit Szegeden, nyolországba megy. ahol Dobó Miklósnál, egy szerve- bekapcsolódik a harcokba, zett munkásnál (mestere Halálos sebet kap. Hogy cipész volt) töltötte. A szá- pontosan mikor, nem tud­juk. Mellszobrát a nevét vise­zad 20-as éveinek elején ke­rült kapcsolatba a munkás­mozgalommal. Ladvánszky . • ­Józseffel, az ifjúmunkások lo .munkasoregj-seg Parancs­továbbképzésében vett részt «<*«»"» 'tí^L c ­Az avató beszedet dr. Sze­kely Sándor, a szegedi vá­rosi pártbizottság titkára Később ő lett a KIMSZ dél­magyarországi vezetője. Szü­lei óvni próbálták, de az ifjú forradalmár makacsul járta a maga útját. 1929. mondta. Kalmár Márton szegedi szobrászművész port­máius 1 én rönlanoknt osz részobrának talapzatára el­fogatott s azakkor bekö- helyezték a parancsnokság. „raL a gabonaipari vállalat Gera vetkezett gazdasagi válság sá«dor n^,ét viselő KISZ. szervezete és az ugyancsak neki rúját. A szoboravató ünnepségen idején minden munkásmoz­galmi akcióban jelen volt. toSelgő TskölT Egy évvel később bukott le nekl tasztelg0 lskola koszo először. A munkások a tá­péi füzesekben tartottak konferenciát: rajtuk ütöttek, ott volt Török József, a sze­Gera Sándort is elvitték, de gedi városi pártbizottság el­szabadulása után újra kap- ső titkára. Koczkás Ferenc, csolatba lépett a mozgalom- a munkásőrség megyei pá­rnál. 1932 augusztusában is- rancsnoka. és Papp Gyula. mét elítélik A börtönben Szeged megyei város ta­részesé az éhségsztrájknak, nácselnöke. Ankét a felső­oktatásról Mint ismeretes, szakmai­társadalmi viták után a Mi­nisztertanács megtárgyalta a felsőoktatás távlati fej­lesztéséről való elképzelése­ket: a Művelődési Miniszté­rium e viták és állásfoglalá­sok alapján módosította a fejlesztési koncepciót tartal­mazó dokumentumokat, me­lyek maid az országgyűlés elé kerülnek. A parlamenti ülés előkészítését szolgálta az a tegnap, csütörtökön délután megtartott ankét, amelyen Győri Imrének, az MSZMP KB tagjának, az Országos Közművelődési Ta­nács elnökének, országgyű­lési képviselőnek a vitain­dító előadása után a szegedi és a Csongrád megyei fel­sőoktatási intézmények ve­zetői. a közoktatás szakem­berei. és a pályakezdő értel­miségieket foglalkoztató né­hány intézmény képviselői beszélgettek a korszerűsíté­sekkel kapcsolatos témákról. A városi pártbizottságon megtartott ankéton elsősor­ban olyan problémák kerül­tek szóba, amelyek különö­sen Szegeden, a dél-alföldi régióban érzékelhetők. Mind­azonáltal ismételten megál­lapították a résztvevők, hogy a fejlesztési program helyenként túl általánosan szövegezett normatívákat ál­lapít meg, a megvalósítás garanciái nélkül. A végre­hajtásához konkrétabb, ki­munkáltabb akcióterv kelle­Energia és gazdálkodás Korábban harmadrendű háromszoros növekedés nyíl- Az általános energiaracio­kérdésként kezelték az vánvalóan az árak emelke- nalizálás során a környeze­energiafogyasztást. A ter- désének eredménye. Ha a tünkben levő építőipari cé­melőket nemigein izgatta, fűtőértékben mért energia- geknél csak igen kis mér­hogy a gyártás folyamán fogyasztást vizsgáljuk, akkor tékben módosult az energia­mennyi villamos energiát, azt (tapasztalhatjuk, hogy az féleségek aránya. Az építő­olajat, benzint használnak, elmúlt három esztendőben iparral összefüggésben van Aztán, mint derült égből a fokozatosan csökkent a föl- egy másik ,,energiahatás'' is, villámcsapás, úgy hatott az használás, s tavaly már mégpedig az épületeknél, hi­első árrobbanás. Akkor so- visszatért az 1975. évi szint- szen a műszaki megoldások, re. építőanyagok jelentősen be­Persze még ezek az ada- folyásolják az energiaigényt, tok sem adnak pontos vá- Az elmúlt években az épü­laszt arra, hogy valóban ke- ]etek tervezésénél és kivi­vesebb energiát hasznai- telezőénél előtérbe került a tunk-e fol adott termelesi minisztérium által kiadott föladatok elvegzesehez. Mert hőtechnikai szabvány érvé­konnyu azt is belátni, hogy nyesítése. A DÉLÉP a tető­ha csökkent a termeles födémeket már korábban is mennyisege akkor az ener- hatásosabb szigeteléssel lát­giaíolhasznalas is eleve ke- ta el de manapság már vesebb. Egyetlen példa bi_- minden lakóépületnél kor­zonyítja, hogy az első szerű_ energiatakarékos aj­,,energiatakarekos" eszten- tókat> ablakokat szerel föl. dobén 1981-ben, a megyei A nagyobb hővédelmet biz­kivitelező építőipar terme- tósító Albaplast ablakok al­lese például 3 szazaiéval kalmazása négyzetméteren­merseklodött. de ugyanak- ként 272 forinttal növeli A piac gyorsan reagalt az kor az energiafölhasználás, (legalábbis tavalyelőtt eny­eseményekre, s a tartóssá fűtőértékben kifejezve, több nyivel növelte) az építési vált energiaárakra. A gyár- mint 6 százalékkal volt ke- költségeket Ez. azt jelenti vesebb. Ez már valódi ta- hogy egy átlagos lakás ára karekossag. Viszont a kö- lr, ezer forinttal drágult a vetkező evben, amikor az korábbi hagyományos abla­epitoipar termelesenek vo- kokkal fölszerelt lakásoké­lumene 3,5 százalékkal csök- hoz képest kent, azt a visszahúzódást, az energiafölhasználás csu­pán 2,4 százalékos értékben, mennyiségben követte. kan arra számítottak, hogy valamiféle átmenetről van szó, előbb-utóbb minden visszatér a régi kerékvágás­ba. Nem így történt. Sőt. a legnagyobb fölhasználók, akik egyben a legnagyobb vásárlók is, gyorsan moz­dultak. Nem riadtak vissza a drasztikus intézkedésektől sem: korlátozták a jármű­vek sebességét, meghatároz­ták az energiafölhasználás takarékosabb normáit. 1. Hogyan dolgoznak? Az önálló Volán vállalatokról Csütörtökön Paisch Nán- nem várható. Egyik legfőbb sebb körű kielégítésére tö­dor, a 'Volán vállalatok céljuk, hogy a tömegközle- rekednek. A hagyományos közpohtjának vezérigazgató- kedési igények kielégítése árutovábbításon túl vállal­ja sajtótájékoztatót tartott mellett növeljék a szabad nak szállítmányozási, rako­az önállósult vállalatok irá- idővel összefüggő szolgálta- dási. csomagolási és más nyitási rendszerének korsze- tások színvonalát. Keresik feladatokat is. A Volán or­rűsítéséről. valamint az idei újabb kedvezmények lehe- szágos hálózatát hasznosítva tervekről. tőségét is: április 1-től a nagy területeket átfogó. Mint mondotta, a Volán nyugdíjasok a korábbi nyolc korszerű szállítási, szállít­szervezetének és irányítási helyett tizenhat alkalommal mányozási láncok létrehozá­rendszerének felülvizsgála- utazhatnak 50 ' százalékos sát tervezik. Folytatják a tát elsősorban a gazdasági kedvezménnyel. termelésirányítási rendsze­és ágazati rendszer korsze- Az áruszállításban a foko- rek és technológiák korsze­rűsítése. a piaci viszonyok- zódó konkurrencia gondokat rűsítését is. Ami pedig az ban történt jelentős változá- okoz a Volán vállalatoknak, energiatakarékosságot illeti: sók. valamint a tovább ne- Az egészséges versenvben az idén újabb 1300 teher­hezedö gazdálkodási körül- úgy próbálnak helytállni, gépkocsit alakítanak át dí­mények indokolták. Az hogy az igények mind telje- zelüzeműre. egyes vállalatok a tröszt keretében is önállósággal gazdálkodtak, de a tröszt léte bizonyos védőburkot jelentett számukra. Január 1-től ezek a vállalatok köz­vetlenül a költségvetési szervekhez kapcsolódnak, önállóságuk fokozódásával rugalmasabban alkalmaz­kodhatnak a fuvaroztatók igényeihez, s ugyanakkor intenzívebbé válhat tartalé­kaik feltárása, mozgósítása. Az ugyancsak január 1-ével létrehozott központ szerve­zeti tagozódása lényegesen egyszerűbb a tröszti szerve­zetnél. A korábbi 12 helyett négv főosztály látia el a legfontosabb feladatokat, egyharmad létszámmal. A f-a i tó tájékozta tón sz.ő volt a Volán vállalatok idei terveiről is. Elmondták, hogy a személyszállításban a tavalvinál 4—5 százalék­kal több utasra számítanak, elsősorban a helvi közleke­désben. A helyközi közleke­désben számottevő változás Bányabiziosító idomacél Korszerű, nagy teherbírá- lógiai viszonyok esetén lőle. sú bánvabiztosító idom- megfelelő acélt fejlesztettek ki a Taia- szerkezetek tanyai Szénbányák kérésérc a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek szakemberei. A ma­gyar szénbányászatnak már régóta gondot okoz, hogy a nagy mélységű bányák foko­zott kőzetnyomású vágatai­nak biztosításához nem ele­gendő a hazánkban eddig gyártott idomacél teherbí­rása. Az abból készült szer­kezetek tönkremennek, a vágatok deformálódnak. A meleghengereléssei elő­állított új bányabiztosi tó idomacél megfelel a nagy mélységű bányák legszigo­rúbb biztonsági követelmé­nyeinek; kedvezőtlen geo­vágatbiztositó készíthetők be­tók is kénytelenek voltak olyan termékeket előállíta­ni, amelyek beérték keve­sebb „abrakkal" is. A jár­művek vásárlói nem is azt kérdezték elsőként, hogy mennyibe kerül a kocsi, ha­nem azt, hogv mennyit fo­gyaszt. Egy kis lépéshát­ránnyal ugyan, de hazánk­ban is rákapcsoltak az ener­giatakarékosságra. A kis reklámemberke mindennap nekünk szögezte a kérdést: kinek van erre energiája? Riasztóan hatottak ránk is azok, a már valóban drasz­tikusnak tűnő intézkedések, amelyeket néhány ország­ban kényszerűségből beve­zettek. Nem rosszindulatból teszJ nek megjegyzést a lakók, de gyakran a szakemberek is, hogy az energiatakaré­kosságot célzó többletkiadá­sok nem mindig járnak kel­A részletekbe is belete- lő eredménnyel. Azért nem, kinthetunk, s ekkor olyan „ _ _ , . adatokat találunk, amelyek men gy'íJcran Pontatlan, azt is jelzik, hogy melyik szakszerűtlen az ajtók, ab­építőipari szakágazat meny- lakok illesztése, a beszere­nyire energiaigényes. Az ér- lés. dekesség kedvéért néhány ' példa: a DÉLÉP anyagkölt­ségében az energia részese­dése körülbelül 4 százalé­kot tesz ki, de a közúti épí- Sok mindenről szólni le­tőknél már 20 százaléknál Ijetne még az építőiparral többet. S természetesen a tervezéssel kapcsolatban. 3. Megnyugvással tölt el bennünket, hogy hazánkban nem kellett semmiféle radi­kális intézkedéshez nyúlni, s édüig •nyügedt'"és-* megfelelő * is ._ volt az energiaellátás. Bizo- az sem közömbös, hogy az E^ dolog feltetlenül érdem­nyos árintézkedések. az éDÍtőÍDarbarl fölhasznált nST, & ^ -a energiahordozók irányainak epit°,parban . folhaszrialt vallalatok termelesi koltse­reálisabb kialakítása érez- energia jelentós resze folyé- gedben jobban odafigyeljek tette hatását a vállalatok és kony tüzelőanyag. A megyei ^ energia mennyiségére és a lakosság háza táján is. A geológiai zálási programok ugyancsak le­_ adottságaival ősz- aral1^. S ho& ™nnyi különböző energiaracionali- s2efüggésben _ elsőSOrban Lkaritható ' 3 * tevő. arra késztették a gyártókat. a Szegedi Házgyár fogyasz­és a fölhasználókat. hogy tása miatt — nem elhanya­energiatakarékos cikkeket golandó a földgázfelhaszná­készítsenek és használjanak. lás sem A vinamos energia Mennyire sikerült szűkebb és a szilárd tüzelőanyagok környezetünkben takaréko- föiha.sználása nem számot­sabban gazdalkodru az energiával, milyen eredmé­nyek mutatkoznak? Teljes körű adatokat aiigha lehet­ne fölemlegetni, viszont nemrégiben kezembe került egy statisztikai összegezés arról, hogy Csongrád megye építőipari szervezeteinél mi­ként alakult az energiaföl­használás. Az adatok olykor csalókák lehetnek. Tudniil­lik az energia költségeit ál­talában pénzben fejezik ki. Ha a pénzösszegeket nézzük, akkor a következőket je­gyezhetjük föl: tavalyelőtt a megyei székhelyű kivite­lező építőipar 146 millió fo­rintot fizetett energiafélesé­gekre. egynegyedével többet, rraint a megelőző esztendő­ben. és köze! háromszor annyit, mint 1975-ben. A energia? Azt legjobban az építőiparban dolgozók tudnák megmonda­ni. Minden bizonnyal a gaz­dálkodásukban befolyást játszó tényezők arra ösztön­zik őket, hogy kevesebb energiával termeljenek. Gazdagh István Dámvadak telepítése Dámvadak telepítését kez- zott dámbikát és -tehenet dik meg februárban Vas me- engednek szabadon az erdős gye déli részén, a Hegy'ná- dombokon. Az őz nagyságú, ton. Az öt esztendeig tartó rozsdavörös állatok 1988-ig program keretében összesen szigorú vadászati tilalom négyszáz, más vidékről ho- alatt állnak. Előadások a gazdaságpolitikáról Dr. Csikós-Nagy Béla Szegeden A gazdasági kérdések Kora délután a megyei iránti széles körű érdeklődés pártbizottság oktatási igaz ­minél jobb kielégítése érde- gatóságának újszegedi szék­kében a szegedi József At- házában a megye párt-, tár­tila Tudományegyetem párt- sadalmi és gazdasági életé­bizottsága, valamint a Ma- nek számos vezetője előtt gyar Közgazdasági Társa- tartott előadást az anyag és ság megyei szervezete teg- árhivatal elnöke. A meghí­nap előadást szervezett az vottakat dr. Komócsin Mi­egyetemi oktatóknak és a hály, az MSZMP Központi tudományos társaság tagsá- Bizottságának tagja, a rae­gának. Gazdaságpolitikánk gyei pártbizottság első titká­és az irányítási rendszer to- ra köszöntötte, majd az ál­vábbfejlesztésének elvi kér- lamtitkár KGST-kapcsolata­dései címmel dr. Csikós- ink elmúlt tíz esztendős fej­Nagyobb szerepet a körzeti népfronttanácskozásoknak A járások kialakult új rend megkívánja. megszűntévél HNF országos titkárságán, közigazgatási ugyanakkor felhívták a fi­hogy a gyeimet arra, hogy az új társadalmi szervezetek is a helyzetben tovább bővültek megváltozott feltételekihez az érdemi, tartalmi munka igazítsák belső felépítésű- lehetőségei. A helyi nép­ket, munkájukat. Ennek frontbizottságoknak növel­kapcsán a Hazafias Nép- niük kell önállóságukat front országos titkárságán azért munkálkodva, hogy a elmondották, hogy a nép- későbbiekben még inkább frontmozgalomban jelentős településeik érdekeinek szó­szervezeti változtatások nem szólóivá, képviselőivé válja­szükségesek, mivel 1976-ban, nak. Természetesen az érde. a mozgalom VI. kongresz- kek érvényesítése feltételezi szusa után megszűntek a az eltérő álláspontok rend­járási bizottságok. E testű- szeres ütköztetését és letek feladatait a városi egyeztetését. E vitákat vál­népfrontszervezetek vették lalni kell — hangsúlyozták át, s ennek nyomán számot­tevően javultak . a tartalmi munka feltételei. Az erőfe­szítések kézzelfogható ered­ményekben mutatkoztak sára elsősorban meg: országszerte megnőve- tanácskozások mert csak így alakulhat ki társadalmi egyetértés a feladatokat illetően. Az érdekek összehangolá­a körzeti hivatottak. ban is léteztek, elsősorban a városokban, de a további­kedett az állampolgárok ak- Ezek a fórumok már koráb­tivitása; mind több kérdés­ben hallatták hangjukat, fejtették ki jobbító szándé- akban szélesíteni, illetve bő­kú, kezdeményező, illetve víteni kell hatáskörüket. A bíráló észrevételeiket. Né- körzeti megbeszéléseken mely településen azonban mód nyílhat például arra. túl messze kerültek egymás- hogy ismertessék, tói az irányítók és a végre- mérlegre tegyék az illetve Orszá­hajtók. Ennek kiküszöbölé- gos Tanács, vagy a megyei sére — mintegy kísérletként hépfrontbizottság javasolta — 16 helységben összevont mozgalmi teendőket: górcső városi-járási népfrontbizott- alá vehetik a település fej­Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke tartott előadást az egyetem központi épületének ractos gondjainkról tartott lődéséröl és a jelenlegi idő­szakban megoldandó integ­aulájában. előadást. ságokat alakítottak ki. 1984. lesztési január 1-ével ezek a testű- mindazon letek visszaalakultak helyi, lyek az terveit. illetőleg kérdéseket, ame­ott élőket legin­városi-községi bizottságokká, kább foglalkoztatják. A ter­A mostani szervezeti vál- vek szerint az első ilyen tozások tehát szinte jelen- körzeti tanácskozásokat feb­téktelenek — mutattak rá a ruár végén rendezik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents