Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

Vasártiap, 1984. február 19. 5 Előttem az utódom „ .a nagy érzésekhez nem feltétlenül szükséges teljes megértés" — mondta Anatole Francé. S ez jutott eszembe, nézvén Zolnay Pál Anyatej című dokumentumfilmjében az orvosak és védőnők küzdelmét. A szavakkal küszködtek, szerették volna világosan, erthetően és hatásosan kifejezni. miként segíti szuverén személyiséggé, gazdag érzelem világú emberré válni a csecsemőket — a szoptatás. Nem tudjuk, vallották be, végül. Íme még egy, a természet máig felfedenetlen titkaiból. A magam részéről neui bánnám, ha az orvostudomány még egy ideig belenyugodna. hogy léteznek az eíet kialakulása körül amolyan misztikus jelenségek, s nem adna precíz magyarázatot. Nem mintha túlontúl vonzódnék a misztériumokhoz. Alighanem ellenkezőleg, az egyszerűséghez, a meggondolásokat nem igénylő természetes emberi reflexekhez inkább. Az lenne jó — esetünkben —, ha eglgyel kevesebb dilemmával terhelhetnénk magunkat: mindenféle tudományos okfejtés nélkül is, ösztönös természetességgel az ' ősi módon „juttatná" minden anya a táplálékot a csecsemőjének. Csakhogy a jámbor óhajoknak nem most van az idejük, úgy tetszik. Hajlunk arra. hogy a „nagy érzéseknek" is folyton az okait kutassuk, magyarázatokra leljünk. A személyiség mélységeibe ásunk, öröknek vélt titkokat fedünk fel magunk előtt, szenvedélyesen kutakodunk új és új ismeretekért. Valószínűleg azért is, mert hétköznapjainkban egyre kevesebb az ünnep, egyre gyérülnek az alkalmak, amikor ama bizonyos nagy érzésekkel találkozunk. Talán egyre fájóbb a hiányuk. Ha a imiénk a „teljes megértésük", reménykedünk, biztosítani tudjuk őket magunknak! Előállíthatjuk, valahogy, mesterségesen. S itt ama bűvös kör. melyről. a konkrét témáján túl, Zolnay filmje is szólt. Meglehet, az Arany János-i igét (gondolta a fene!) olvassák a fejemre. akik látták e szigorú összefogottsággal szerkesztett (Gyarmati Klára) filmet: mit nem nézek ki belőle! Egyszerűen, okosan agitáló, szépen érvelő ismeretterjesztő műsor volt. Valóban. Az is. De. mint Zolnay dokumentumfilmjei általában. valamikor elindult a hatáskeltés titkos útjainak egyikén, egyszer csak többet. általánosabb tartalmakat üzent annál, mint amit témaválasztásából előre sejthettünk. Mert egyszerre csak az egyik legfontosabb dolgunkra terelődött a figyelem. Hogy miként lesz egy dokumentumfilmből okos és szép .jnűvészfilm", nem tudom. Valószínű, hogy a mesterségbeli fogásoknál nagyobb szerepe van ebben az alkotó embernek, sajátos személyiségének. Nem kell hozzá más, „csak" az önmagunkért, mindannyiunkért való felelősségérzet és önmagunk, mindannyiunk „tudása". Valami olyan tudomány, ami velünk születik, csecsemőkorunkban még a sajátunk. Az a tartalma, hogy nem egyszerűen ismerjük egymást, haA nem képesek vagyunk érzékelni. hogy legbelül mindegyikünk testmelegre. szívhangra. simogató együttérzésre rogyik. Zolnay Pál avatott tudósa a csecsemőkor ly-n elemi erejű, később szemérmesen rejtegetett, vagy erőszakosan elfojtott vágyainknak. Tán ezért, hogy az értekező próza stílusában való agitáció helyett inkább csöndesen elelmond egy lírai költeményt. közreadja művészi dokumentumfilm jei t. Sulyok Erzsébet Népesedési problémáinkról A Szegedi Akadémiai Bizottság pályázata A Magyar Tudományos Akadémia szegődi bizottsága pályázatot hirdet a népesedési problémák néhány (orvosi. biológiai, szociológiai, pszichológiai stb.) vonatkozásának témaköréből. Tudományos munkájával bárki részt vehet a pályázaton — egyénileg is és kollektíván is —. ha azt eddig nem publikálta és máshová nem nyújtotta be. A tanulmányoknak az irodalomban közöltekhez és az eddigi gyakorlathoz képest új tudományos eredményeket kell tartalmazniuk. A pályázati dolgozatokat két — kötött, esetleg fűzött — példányban 1985. szeptember elsejéig kell benyújtani a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz (6720 Szeged. Somogyi u. 7.). A pályamunkákat a SZAB által felkért bírálóbizottság értékeli, amely az alábbi pályadíjakról is dönt: első díj ötezer, második díj három, ezer, harmadik díj kétezer forint. Kiemelkedő tanulmányok esetében az első díi tízezer forintig is terjedhet. Eredményhirdetésre 1985 decemberében kerül sor. További pályatételek is kiírásra kerültek, amelyekről részletes felvilágosítást az érdeklődők a SZAB központjában (Szeged, Somogyi u. 7. I. emelet 101.), vagv a 12-586-os telefonon kaphatnak. Ez utóbbi pályamunkák benyújtási határideje 1984. szeptember 1• A dolgozatokat más célra értékelésük és az eredményhirdetés után lehet felhasználni. Á forradalom fénykoréi Egy komponista bemutatkozik Amikor szombaton reggel a színházépítkezés ostromfalánál összefutottunk hangszert meg kottaállványokat fiökúpelni a Bartókba, még nem gondoltam, zongorát is tologatunk még. sőt. késő éjszaka a szerzői est ünnepeltjével pakoljuk össze a székeket, hogy ne legyenek útba a máspapi táncfoglalkozáson. Magad uram, bölcseltük még éjszaka is, hazamenet, alig titkoltan földobott hangulatban, mire jó okunk lehetett — az egész várakozáson messze fiöHil sikerült. Mert fessen csak elképzelni. nyájas olvasó! Mire számíthat egy művészféle pedagógus vagy pedagógusféle művész. zenei polihisztor, aib régóta kacérkodik a komponálással, s idestova négy évtizedes, megszakításokkal fölszaggatott szegedi jelenlét örvén elég erősnek érzi magát önálló szerzői estre — egy zimankós szombaton este, Szegeden? Pár növendékre, elvetemült szimpatizánsra. mindenre elszánt közreműködőire. húsz-harminc emberre tehát, slusszpassz. Ezzel szemben támad olyan tumultus, hogy a Tisza koncerttenne is kevés hozzá Sokan az előcsarnokban állják végig, az ajtókat nem lehet becsukni. Joó Ete — mert róla van szó — látványos csatát nyert. Némileg fellengzősen azt is mondhatnám, újabb zeneszerzőt avatott személyében a város. A város, melynek közönsége ebbéli áldásait nem osztogatja bőkezűen, nem szokása. Pedig Joó Ete — in statu a Radnóti gimnázium kórusvezető énektanára — idevalósi régóta, mégha bohém kacskaringókPályázati felhívás A szőrééi Virág-, Dísznövény A?ész jelölő bizottsága és a Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége pályázatot hirdet az áfészefnöki tisztségre a szövetkezet küldöttgyűlése elé, 5 évre szóló megválasztásra. Az áfész a III. kategóriába tartozik, tevékenysége a működési területén a virág-dísznövény termeltetése, felvásárlása és értékesítése. Feltételek: szakirányú középiskolai érettségi bizonyítvány. középfokú poiitikai végzettség, feddhetetlen előélet, 25—55 év közötti életkor. A szövetkezeti mozgalmi tapasztalattal rendelkező pályázó előnyben részesül. A pályázatnak tartalmaznia kell: a páiyázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, jövedelmét, eddigi tevékenységének felsorolását — a részletes önéletrajzot. A pályázatot bizalmasan kezeljük, melyet 1984. február 25-ig kérünk elküldeni: MÉSZÖV. Szeged, Deák Ferenc utca 22. (felvilágosítás ugyanott, a személyzeti osztályon). kai szegélyezett életútja nemritkán messzire is vezette el. Makótól Debrecenig, Békéscsabától Szombathelyig, Szegeden át meg át, oda és vissza. Régóta tudom róla, három-négy instrumentumot leszámítva minden hangszeren játszik. s már pusztán ezért ildomos volt megpróbálkoznia a zene szerzésével is. Az elmúlt évtizedekben gyakorta homlokon csókolta a múzsa, de valahogy komponistaként még nem tudta igazán megmutatni kvalitásait. Persze hát, erre valók a szerzői estek. s utólag sem mondhatok mást. jó hogv kipróbálta. Végtére is csupáncsak összhangzattant és kontrapunktot sem akármilyen mesterektől tanult (Bárdos, Párkai. Vaszy. Szatmári Géza bácsi stb.). őszinte, meleg sikeréből sokan osztoztak. A koncerten föllépett a Családi Intézet Ki jnit-tud ? nyertes híres Gyüdi-csapata, gyermekkórusa, a Radnóti gimnázium lánykara, eljött vezényelni és zongorázni Oberfrank Géza, énekelni Vajda Júlia dirigálni dr. Mihálka György, zongorázni Somos Johanna és Gordon László, a szimfonikusoktól hegedülni Szöllősy József, klarinétozni Sándor János, gordonkázni Emresz Klára, ütőzni Farkas András. Nem is rossz, ugye? A Gyermek, világ programszvitre s Klarinét-gordonka szonáta hangzott el, majd Nagy László versére a Tűz. Polner Zoltán verseire pedig a Hirosima (És őrködik bennünk a, fénv). valamint a Kodály Zoltán emlékére című kórusszvit Magam speciel ez utóbbi számot jó szívvel ajánlanám akár filharmóniai nyilvánosságra. A forró hangulatú koncert után Joó Ete rokonszenves szerénységgel fogadta a gratulációkat, a közreműködők pazar kis csapata soká együtt maradt még. Táviratokat bontottak, Gyüdiék Rossini-bravúrszámmal köszöntötték az ünnepeltet, akinek a Radnóti gimnázium szintén boldog igazgatója mindössze azt Ígérhette, fölemeli a fizetését. Szombat lévén legalább masnapra,' vasárnapra . .. N. I. A forradalmakról pedig legelőször is azt kell tudni, hogy teljességgel jogosult eszközök, mindenféle diktatórikus, zsarnoki uralmat radikálisan megszüntetendő. A forradalomtól -lehet álintellektuális nvavalygással félni (,,ah. a vér..."), és lehet megfelelő demagógiával elítélni, huligánok, anarchisták és hasonlók lázadozásának minősíteni, miként olykor szokásos, immáron kétszáz esztendeje, ama rettenetesen gyönyörű revolúció óta. E bizonyos revolúciónak Nagy Francia Forradalom a neve. A prototípus akár. ha úgy tetszik, a Szent ősanya. Victor Hugó az emberiség leghatalmasabb tettének nevezte Krisztus fellépése óta. S ha e fenséges lépést csak egyetlen rövidke históriai pillanatra levesszük az őt minden joggal megillető történeti piedesztálról — csak utóélete lehet olyan, ami néminemű alapot szolgáltathat forradalomellenes fontolva haladgatóknak. és a népharagtól mindig rettegő szépleLkeknek a kétkedésre és a lehangoló következtetésekre. Igaz, ők aztán éltek s élnek is ezekkel szépen, egészen napjainkig. Hiszen a jakobinus diktatúra, majd a Napóleon uralmához vezető „váltás", vagyis az eszme maga, a föld porába és sarába merülten. ,.a forradalom felfalja saját gyermekeit"-elv önigazoló mechanizmusának is prototípusává lett. S noha szerintem ez utóbbi evidencia mellett legalább ennyire helytálló az a tapasztalat is, hogy a legtöbb igazi forradalmat sokkal inkább előbb leverik, mintsem gyermekeinek fölfalásába kezdhetne — a francia ..grand revolution" varázsához Napóleon tündöklésének és bukásának fantasztikus története éppúgy hozzátartozik utóéletként, mint Marat. Danton és Robespierre alakja. Hogy mindeme fejtegetéseknek mi köze a rádióhoz, arról — immáron sokadszor — a rádióújság tehet. Bevallom, csakis és kizárólag a cím fogott meg először. minden további információ nélkül: A megkoronázott forradalom. (Péntek. Kossuth adó. 14 óra 2 perc.) Megkoronázni csak olyan szép jelenségeket kell és lehet, mint mondjuk egy gyönyörű. hosszú fekete hajú nő vagy maga „a" forradalom. Amiről pedig ez a dr. Tímár László és dr. Tedeschi Mária által írott és válogatott ötven perc (mellékesen egy sorozat negyedik részeként) szólt, az valójában a megkoronázott francia íei-rádatom veit — ihetve az is, és még valami egészen más is. Valami belőle kinövő, egyre táguló eszmesugárnyaláb, egészen sajátos hangnemben és hatással. A forradalom eszményét olyannak képzelem, mint a régi alkimisták az örökké égő földi napot, az örök tudás egyik jelképét: világító testnek, melynek fénykörei egyre messzebb és messzebb hatolnak el, az emberi haladás garantált onszágúti fényszóróiként. E fényköröket mutatta föl kitűnően ez a műsor. Történelmi tényekre épülő, egyszer narratív, egyszer dramatizált formában a napóleoni háborúk ama korai szakaszát tárgyalva, amikor a partra szállni készülő császári gárdától rettegett a magabiztos Anglia. A helyzet egyébként kísértetiesen emlékeztethetett a 140 évvel későbbire, a fenyegető náci inváziót idéző hónapokra. Hallhattunk arról is. amikor 1800 karácsonyán merényletet követtek el a kis termetű korzikai ellen, s amiért a rendőrminiszter Fouché „csak úgy" kivégeztetett 130 ártatlan embert, 6zintén bizonyos kesei, századunkbeli es jóval nagyobb arányú párhuzamokra asszociáltatva. S hogy a kör teljessé váljék: bizonyos szempontból egészen fantasztikus esztétikai érzékre valló váltással (mert ragyogó esszéisztikus stfliML ban teljes társadalmi körképet is adva) fölvillant a korabeli Magyarország is, ahol nincs magyar nyelvű színház, se folyóirat, se könyvkiadó, csak évszázados szellemtörténeti különbségek a katolikus nyugati és a protestáns keleti országrészek között. Öe már ott van Kazinczy és ott van Kisfaludy, ugyan két. merőben eltérő nyelvi-esztétikai eszményt képviselve, de végsej soron azonos célokkal és végezetül Kazinczy prófétikus mondatával: „közéig az idő, hogv isténfiak lépnek a pályára, s ragyogtatni fogják a magyar nevet .... de miénk tán a dicsőség, hogy a talajt nékik előkészítettük." S az istenfiák meg is jöttek: a magyar kultúra és társadalomtörténet olyan, máig páratlanul ragyogó korszaka kezdődött el, melynek folytonossága bámulatos, óriása* pedig a szó szoros értelmében egymás kezébe adták át az eszmei stafétabotot jó másfél száz esztendőn át, mindvégig dacolva a történelmi fátumokkal. Francia forradalom. Napóleon. Kazinczy és magyar progresszió — lám. így függnek össze a dolgok. Ha egy nagy forradalmat igy koronáz meg egy rádióműsor; neki is jár néhány ama fénykörök sugaraiból. Domonkos László Megkérdeztük.. van-e ar- és belvízveszély. Áz idei tél csapadékmenynyiségéről pontos ismeretekkel nem rendelkező — pusztán a látványélményre hagyatkozó — Közember könnyen hiheti: az elmúlt hetek erős havazása árvagy belvízzel — netán mindkettővel egyszerre — fenyeget. Az ATIVTZXG-től kapott rövid tájékoztatás szerint azonban nincs ok aggodalomra, hiszen az idei télen lehullott Csapadék mennyisége igencsak átlagosnak tekinthető, s nem tér el jelentős mértékben a sokévi átlagtól. A víz mennyisége tehát nem okoz gondot. No. persze — annak ellenére, hogy nincs szükség belvízvédelmi készültségre — korántsem felhőtlen a kép. Tennivalóról azért gondoskodott a természet. Az elmúlt hét hófúvásai ugyanis — sok más mellett — a vízügyi berendezéseket sem kímélték. A fúvások. fagyott hódugóként tömték el a csatornákat, gátat szabva a víz akadálytalan folyásának. Szűkebb hazánkban, Csanytelek, Makó térségében és a Szeged—Makó útvonalon gyakoriak ezek a csatornabetöltődések, amelyeknek eltávolítását természetesen megkezdték, bízva abban, hogy az enyhébb időjárás is besegít az eltömített csatornák szabaddá tételében. Árvízveszély sincs, köszönhetően a folyók — immáron fél éve tartó — rendkívül alacsony vízállásának. A Tisza és Maros medencéi csaknem üresek, így hát a mostani hókészlet — hirtelen olvadás esetén is — csak arra lenne elegendő, hogy a folyómedreket a hullámtérig feltöltse. Árvíz persze bármikor és bármilyen váratlanul lehet. Nem kell hozzá más. mint rendkívül heves olvadás és egy intenzív csapadékciklon. Most azonban bizton állítható, mindezeknek valószínűsége nagyon kevés. Bármennyire is furcsán hangzik: ennyi hó után is hiányzik a csapadék: s elkél a fohász az esőért. — kk —