Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

Vasártiap, 1984. február 19. 5 r van.. f? • Ahol hely volt és vásár — többször, rendszeresen — ott város alakult, nevében megőrizve ..születése" okát. Mos­tanság is akad nem csupán Dorozsmán, a kirakodó, hanem esetünkben a város boltjaiban. Felvételünk a Centrumban készült, ahol a téli ruházati vásárt a műszaki áruk kedvez­ményes kínálata váltotta föl — március 3-ig. Átlagosan 500-tól 1000 forintig spórolhatnak a vevők a táskavarró­gépeken, a hordozható rádiókon, magnetofonokon, porszívó­kon, háztartási kisgépeken, és még több. apró cikken is Hulladék­hasznosítás Az akkumulátorgyártás so­rán évente mintegy 200 ton­na hulladék ólcímiszap és csaknem 50 tonna selejtes akkumulátorlemez keletke­zik az Akkumulátor- és Szá­razelemgyárban. Megfelelő berendezések hiányában ed­dig csak az ólomiszap ne­gyedrészét tudták újrahasz­nosítani, a többit kilogram­monként néhány forintos hulladékáron értékesítették. Az újbóli felhasználásból adódó megtakarítás tavaly így is 42 millió forint volt Most olyan gépeket vásá­roltak, melyek segítségével megtisztíthatják, regenerál­hatják az ólomiszapot — amit aztán ismét felhasznál­hatnak a gyártáshoz —, a selejtes akkumulátor-ólom­lemezeket pedig beolvaszt­hatják, s azokból ismét le­mezeket készíthetnek. A gépsort még az idén mun­kába állítják. A hulladék-, illetve selejtes anyagok új­rahasznosítása olyan nagy megtakarítást tesz lehetővé, hogy az ehhez vásárolt gé­pek ára egy-két hónap alatt megtérül. A világ, az ország és a község Török lózsef pártnapi előadása Sándorfalván Mentés a Gerle soron r Ékszerészek, hólapáttal Szelíden szállingóznak a nagyoobaeska hópelyhek. Mar vékony, fehér, össze­függő hotaaaxó fedi a sáros toionányásokat is. A föld­utat katonák, tették járha­tóvá még a múlt hét elején, a járdaval a fakók küszköd­uen a Gerle soron. — Igen ám, csakhogy előbb a házból kellett kiás­nunk magunkat — meséli a 64 éves Deák Péter —, ed­dig befújt a hó bennünket — mutat az alacsony 1 há­zacska ereszóig —. két na­pon át lapátoltam az udva­ron, hogy eljussak az ólak­hoz, a tüzelőnek valóig. Az­tán jöttem a kerítésen kí­vülre. Hát, nem ilyen öreg­nek való munka volt. — Régóta laknak itt? — Több évtizede. Megél­tünk már ekkora hóesést, de nem ilyen széllel. Ott, szemközt, a sárga falú ház ki sem látszott, akkora tor­laszt hordott oda a vihar. S mi lesz. ha olvadni kezd? Az aggódó kérdés jogos, hisz az udvaron másfél-két méteres hófal tornyosul. A ház előtt, az utcán is leg­alább olyan magasat épített az orkán. Mesélik a szom­szédok. a 37-es, 50-es számú ház előtt volt háromméteres is. Az idős emberek nagy lárausággai „ástak ki ma­gukat ', nász na máshova nem is jarnak, a petoliteie­pi boltba csak el kell jut­niuk valahogy, hzerencsere, akad segítsége a Gerle so­ri nyugdíjasoknak. Tegnap, kora reggel 10 fiatal állt neki a jo 25—30 meter hosz­szú járda takarításának. — El sem akartuk hinni Gabinak, hogy ekkora tor­laszok vannak — meséli Danyi Ildikó. Nagy halom kiflivel, kakaóval, tejjel ér­kezik a 22-es számú ház elé, ahol a többlek szorgos­kodnak. — Az újságban is közöl­tek egy fotót, ami itt ké­szült — szól közbe Józsa Gábor. Párás szemüvegét törölgeti, miközben magya­rázza, hogyan kerültek az órás- és ékszerészszövetke­zet KISZ-esei a Gerle sor­ra. Nyolcvanéves nagyap­jának is van itt háza, igaz, már csak Csomó, a kutya, es három cica lakja. — Öt­ven évet lakott itt tata, is­merem a környéket, mint a tenyeremet. Tudom, idős nyugdíjasok élnek errefelé Kijártunk az állatokat etet­ni. láttam, mekkora mun­kát adott a vihar. Gondol­tam, szólok a többieknek, segítsünk. — S hogy engedtek el benneteket, hisz munkaidő­ben dolgoztok itt? Kórusban tiltakoznak, még véletlenül se higgyem, nem kell pótolniuk a hét­fői napot. Megegyeztek a szövetkezet elnökével, túl­órában. szombaton teljesí­tik a munkaköri kötelessé­güket. — Szó nélkül elengedtek, sőt, szerszámokat is kap­tunk — emeli magasba la­pátját, mintegy bizonyíté­kul Bozsó Oszkár. — Egyéhként, szerintem az ilyen ötleteknek, kezdemé­nyezéseknek van értelme, eredménye. Ügy tudom, sok­felé elkelne még a segítség a városban. így igaz... Haladnak a munkával, beszélgetnek köz­ben, Mélyül a hóárok, itt­ott már látni a járdát is. Ügy saccolják a fiatal ék­szerészek, még harangozás előtt befejezik a járdát. Délután megpróbálkoznak egy-két udvarral. A közeli házak vályogból készültek, ha olvadni kezd a hó, nagy kárt tehet bennük. M. E. Szokatlan látvány; székek a szalag mellett, A hallga­tóság: száz-lány és asszony között néhány férfi. Hétfő kora délután. Sándorfalván, a Ruházati és Szakipari Szövetkezetben a pártnap első aktusaként Török József, a szegedi vá­rosi pártbizottság első tit­kára a testület nevében kö­szönti a dolgozókat. Már a bevezető mondatok is felvil­lanyozzák a teremben ülő­ket. Török József egy fon­tos összefüggésre világít rá: — Az ország gazdasági teljesítőképességének meg­határozó szerepe van az em­berek életszínvonalának ala­kulásában. Az önökében is. Valamennyien függünk per­sze a világgazdasági hely­zettől is. (Az émbert általában leg­szűkebb környezetének gond­jai-bajai érdeklik a legjob­ban, országra-világra ritkáb­ban gondol. S lám, most —' ebben az összefüggés-rend­szerben megfordul a sor. Va­jon miként függ a hétezer lakosú Szeged környéki nagyközség lakóinak sorsa a világpiactól? Ebben a szö­vetkezetben főként ruházati cikkeket állítanak elő bér­munkában, tőkés piacokra...) — Gazdaságpolitikánk leg­főbb törekvése 1983-ban is fizetőképességünk megőrzé­se volt. S miután ezt a célt sikerült elérnünk — bár nem kis erőfeszítések árán —, lehetővé vált, hogy meg­felelően tudjuk működtetni a gazdaságot. Ugyanakkor változatlanul sújt bennün­ket a tőkés országok protek­cionizmusa, s valamennyi piacon meg kell küzdeni nemcsak az erősödő ver­senytársakkal, hanem a romló árviszonyokkal is. A legfontosabb: megállítottuk az eladósodás folyamatát, megkezdtük adósságállomá­nyunk csökkentését A kül­kereskedelmi áruforgalom­ban jelentős aktívumra tet­tünk szert az elmúlt két esztendőben. Mindehhez ter­mészetesen igen sok intéz­kedésre volt szükség. Sezek — ma már elmondhatjuk — nem voltak hatástalanok. Takarékosabban gazdálko­dunk. mint korábban. Javul­tak az úgynevezett fajlagos anyagfelhasználás , mutatói, és mérséklődött a magyar gazdaság Importigényessége is. Török József emlékezte­tett rá, a XII. pártkongresz­szus úgy döntött, céljainkat úgy kell elérnünk, hogy köz­ben megvédjük vívmányain­kat és elért életszínvona­lunkat. (Végtére is valamennyien a piacról élünk. Megfigyel­hető volt, hogy amikor a bűvös szót [életszínvonal] mondta ki az első titkár, halk moraj futott át a ter­men.) — Hosszú időn át. ahogy önök is tapasztalhatták — mondta — dinamikusan fej­lődött a gazdaság, s vele párhuzamosan az életszín­vonal is. Emlékszem olyan év­re, amikor a nominálbérek jóval több mint 10 százalék­kal emelkedtek. Ám a tíz éve kezdődött világgazda­sági recesszió számunkra sem tette lehetővé ennek a dinamikának a fenntartását. Nehéz esztendőket élünk át. Célul nem tűzhettünk ki többet, mint a termelés kis­mértékű bővítését, s ezzel párhuzamosan a nyolcvanas évek elejéig • elért életnívó megtartását. Nehezíti a dol­gunkat a fegyverkezési haj­sza fokozódása. Ebbe főként az Egyesült Államok agresz­szív körei kényszerítik a szocialista országokat Na­ponta olvashatják a sajtó­ban, értesülhetnek róla te­levízióból és rádióból, a ra­kéták és a robotrepülőgé­pek telepítése megkezdődött Nyugat-Európában. Termé­szeteseri a szocialista orszá­goknak is meg kell tenniük a válaszlépéseket Védelmi képességünk megtartása alapvető kötelességünk. És el kell őszintén mondani azt is, hogy ez bizony nem egy­két forintba kerül csupán. — Mi várható 1984-ben? (Ennél a kérdésnél jegyez­te meg csöndesen Róvó Jó­zsef, a szövetkezet elnöke: nálunk semmi, mert újabb munkát csak 1985-re tudunk vállalni.) — A keresetek reálértéke csökkent — magyarázta Tö­rök József —, a juttatásoké viszont nőtt A társadalom teljes fogyasztása tehát szin­ten maradt Hogy világo­san beszéljek: ez ebben a községben sem jelent egy át­lagot Van, aki több pénzt visz haza, legalábbis, ha annak vásárlóértékére gon­dolok, de van néhány em­ber, aki kevesebbet. Az ez évi szabályzók egyébként már arra ösztönöznék, hogv ahol lehet, takarítsanak meg a cégek munkaerőt, töreked­jenek a tőkés export foko­zására. mert ha ezt teszik, az átlagosnál nagyobb mér­tékben növelhetik dolgozóik bérét. Olyan helyeken, és ez a nagyközség is ilyen, ahol lehetőség nyílik a kisegítő gazdaságok teljesítményének fokozására, ott ez legyen a cél, hiszen ily módon is ér­ték termelődik a népgazda­ság számára. Fontos, hogy az emberek olyan munkahe­lyeket részesítsenek előny­ben, amelyek az átlagosnál magasabb hatékonysággal dolgoznak. Ennek természe­tesen emberi oldalai is van­nak. Ezért kell szorgalmaz­ni, hogy minél többen ta­nuljanak második szakmát Summa summárum, csökke­nő reálbér mellett is na­gyobb teljesítményre van szükség. Ez nagyon nehéz feladat, de ha jobban szer­vezzük a munkát, akkor megoldható. Mindannyiunk­nak meg kell értenie: a nri egyetlen igazi tőkénk a jobb, a hatékonyabb, a szervezet­tebb munka. Tartalékaink elsősorban az önökben, dol­gozókban rejlő tartalékok. Ezeket kell hasznosítani va­lamennyiünk jövője érdeké­ben. A pártnap záróakkordja: taps jelzi, előadó és^ hallga­tói megértették egymást P. F. Á Videoton Rt. munkájáról A Videoton Ipari Külke­reskedelmi Rt. munkájáról a vállalat vezetői hétfőn sajió­tájékoziatót tartottak a No­votel Szállobon. Molnár Ottó igazgató el­mondta. hogy á Videoton Rt-t 1969-ben két termelő vállalat, a Videoton Rádió­és Televízió Gyár és a Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár hozta létre, majd 1973-ban a Magyar Optikai Művek is csatlakozott hozzá. Igen jól bevált a termelők és a kül­kereskedők együttműködésé­nek ez a formája. A közös érdekeltség révén az elmúlt évtizedben sikeresen össze­hangolták a kereskedelmi m :nkát a fejlesztők és a gyártók tevékenységével. Valamennyi szocialista or­szágban jól működő keres­kedelmi-műszaki bázist hoz­tak létre, Finnországban és az NSZK-ban irodát tarta­nak fenn, Londonban pedig közös vállalatot alapított a Videoton Rt. A kiterjedt külföldi értékesítési szerve­ret lehetővé tette, hogy a vevők véleményéről folya­jnatüsan tájékoztassák a konstruktőröket, a műsza­kiakat, s így a termelők és fejlesztők munkája az el­múlt időszakban hatéko­nyabbá vált. A Videoton Rt. forgalma 1969 óta tizennégyszeresére emelkedett, és 1983-ban el­érte a hétmilliárd forintot. A tagvállalatok termékeit mintegy 45 piacra exportál­ják. A szocialista országok­ban jelenleg több mint ezer Videoton-rendszerű számí­tógép üzemel, amelyeket olyan fontos népgazdasági ágazatokban hasznosítanak, mint a kőolaj- és a földgáz­ipar, a vasúti szállítás, a légi közlekedés, az energe­tika. A vállalat legnagyobb felvevő piaca a Szovjetunió, ahova több mint 700 számí­tógép-rendszert szállított már. A vállalat konvertibi­lis elszámolású kivitele is folyamatosan bővül. Jelen­leg a Videoton számítógép­rendszerek legfontosabb vá­sárlói osztrák és finn cégek, és jelentős mennyiséget szál­lítottak 1983-ban perifériák­ból az NSZK-ba és Angliá­ba. A berendezések exportja mellett a Videoton Rt. nagy gondot fordít a szolgáltatá­sok és a számítógépekhez kapcsolódó programok érté­kesítésére. A múlt évben erre Software-irodát hozott létre a vállalat. Ez kezdet­ben elsősorban a Videoton­gyár szellemi termékeit ér­tékesíti, de később lehetőség lesz arra, hogy más hazai vállalatoktól is elfogadjanak megbízásokat. Termelés, értékesítés ­szervezettebben Az Ágker Kft sajtótájékoztatója A mezőgazdasági termelés mintegy 20 százalékát adó állami gazdaságok értékesí­tési és anyagbeszerzési tevé­kenységét segíti az Ágker Kft: a társaság tavalyi mun­kájáról, s idei tennivalóiról tartottak hétfőn sajtótájé­koztatót a kft vezelői az ál­lami gazdaságok központjá­ban. Az Ágker Kft jó évet zárt, az általa forgalmazott áru értéke elérte a 22 milliárd forintot, ami 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Legnagyobb arányban a bor­forgalmazás növekedett, ösz­szesen 24 százalékkal, ja­Kőbank Pécsett Pécsett létrehozták az or­szág első köbankját. Benne a későbbi újrafelhasználás céljából összegyűjtik és megőrzik a bontások során előkerült faragott köveket; régi épületek és utcák bon­tási anyagából válogatják ki a míves darabokat, meg­mentve azokat a pusztulás­tól. Esetenként pótolhatat­lan kövekről van szó, mivel ma már nem működnek azok a bányák, ahol hajda­nában fejtették őket. A megóvott kövek a belváros rekonstrukcióját szolgálják. A történelmi városközpont rekonstrukciós munkálatai közben mind több faragott kő kerül elő. A Pécs külön­böző helyein fellelt régi kö­veket fajtájuk, formájuk és méretük szerint válogatják, osztályozzák, tárolják a „kő­bankárok". Legalább húsz­féle követ őriznek a gyűjtő­helyen, köztük ma már be­szerezhetetlen anyagokat. vult az exportteljesítmé­nyük, főként vetőmagból, hibrid kukoricából és bor­ból. Az idén á forgalom to­vábbi. mintegy 6,6 százalé­kos növelését irányozták elő. Ezért több helyen is bővítik a termelőkapacitást; így a Nyírlugosi Állami Gazdaság­ban 1500 tonna évi kapaci­tású gyümölcskonzervüzemet adnak. át. A Debreceni Ál­lami Gazdaság növeli alma­lé gyártását, a Balkányi és a Hosszúhegyi Mezőgazda­sági Kombinát pedig a gyü­mölcssűrítmény előállító ka­pacitását bővíti. Az állami gazdaságok ál­tal megtermelt áru nagyobb hányadát kívánja az Agker Kft saját boltjaiban értéke­síteni. Az idén új üzleteket nyitnak vidéki városokban. A gazdaságok, amelyek 15 ezer hektárnyi halastavan gazdálkodnak, a halforgal­mazás fokozására tervbe vették, hogy a budapesti Zöldért 30—40 boltjában árusítják majd a pontyot, busát, harcsát. Ugyanakkor a korábbinál nagyobb meny­nyiségben külföldre is szál­lítanak halat. Növekszik a borexport is, ehhez azonban a minőség további javításá­ra kell törekedniük a part­ner gazdasá goknak. NDK utazási napok Február 20. és 24. között NDK utazási napokat ren­deznek Budapesten az NDK Kulturális és Tájékoztató Központban. Ennek prog­ramját hétfőn, sajtótájékoz­tató keretében ismertették. Az elkövetkező néhány nap során kiállításon mu­tatják be a Német Demok­ratikus Köztársaság idegen­forgalmi kínálatát, s felso­rakoztatják a legszebb tu­risztikai könyveket. A kiál­lítás mellett gazdag üdülési programokat kínálnak a magyar turistáknak. Újdon­ságként ajánlják a nyolcna­pos berlini túrát. Egy má­sik újdonság, a thüringiai várakat és kastélyokat be­mutató hétnapos úti prog­ram. Gondolnak azokra is, akik néhány napot kifeje­zetten pihenéssel, üdüléssel szeretnének eltölteni, nekik ajánlják a Dümmer-tó part­jára szervezett programot. A szakmai érdeklődésű látoga­tóknak a lipcsei tavaszi és őszi vásárokra, valamint a nemzetközi kertészeti világ­kiállításra állítanak össze utakat Az utazási napok ideje alatt kedvezményes utakat is ajánlanak, így például a „Goethe nyomában át a thüringiai erdőn" elnevezé­sű út 6600 forint helyett 4800 forintba kerül, a Cseh­szlovákián és az NDK-n ke­resztül vezető nagy körút pedig 10 030 forint helyett 8000 forint lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents