Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

Péntek, 1984. február 17. 3 Ülést tartott Minisztertanács Köszönet a rendkívüli időjárásban helytállóknak A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Marga­ret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság minisz­terelnökének hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány a tájékoztatót tu­domásul vette. A Minisztertanács megvitatta és elfo­gadta az Országos Tervhivatal elnökének a hosszú távú tervezés- eredményeiről adott beszámolóját, a hasznosítás módjá­ra és a további munkára tett javaslatát. Megköszönve az eddigi közreműködést, felkérte a Magyar Tudományos Akadé­miát. valamint a társadalmi és érdekkép­viseleti szerveket, hogy a következő mun­kaszakaszban is vegyenek részt. A kormány jelentést hallgatott meg a biológiai eredetű anyagok komplex hasz­nosításának lehetőségeiről. Megállapítot­ta. hogy hazánknak e téren kedvezőek az adottságai, ezért kiemelt feladatként je­lölte meg a hasznosítást szolgáló tudo­mányos eredmények alkalmazását, az ipa­ri háttér fejlesztését és új lehetőségek feltárását. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg az elmúlt napok rendkívüli időjárá­sá miatt az érintett megyékben kialakult helyzetről és az ennek nyomán tett intéz­kedésekről. Elismerését és köszönetét fejezte ki a közlekedési és a szolgáltatóvállalatok dolgozóinak, a honvédségnek, a helyi szer­veknek és a lakosságnak a nehézségek leküzdésében tanúsított példamutató helyt­állásért. Felhívta az illetékes minisztériu­mok és országos hatáskörű szervek veze­tőit. hogy a keletkezett károk felszámo­lásához nyújtsanak segítséget. Bővülő magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok Viktor Ocseretin sajtótájékoztatója Fúrótornyok — hómezőben (2.) Neve: Doma—1 Viktor Ocseretin; a Szov­jetunió magyarországi keres­kedelmi képviselője csütörtö­kön tájékoztatta az újságíró­kat a magyar—szovjet ke­reskedelmi kapcsolatok ta­valyi eredményeiről és az idei feladatokról. Elmondta, hogy a két or­szág kereskedelmi s általá­ban gazdasági kapcsolatai 1983-ban tovább fejlődtek. Az áruforgalom meghaladta a 8 -milliárd rubelt, 8,2 száza­léklaak ' voit> nagyobb,, mint egy évvel korábban. A Szovjetunió szállította to­vábbra is hazánknak a leg­fontosabb energiahordozókat és nyersanyagokat. A ma­gyar kőolajimport. továbbá vasérc- és fűrészáruimport 90 százaléka", a földgáz és az ipari faanyag-behozatal 95 százaléka, a nitrogénműtrá­gya 85 százaléka, a külföld­ről beszerzett kőszén 40 szá­zaléka a Szovjetunióból szár­mazott. Ugyanakkor a Szov­jetunió a magyar ipar és mezőgazdaság legjelentősebb vásárlója. A teljes magyar gépexport 50, a mezőgazda­sági export több mint 30 százalékát a Szovjetunió vá­sárolja. A magyar Ikarus autóbuszok a Szovjetunió im­portszükségletének 90 szá­zalékát fedezik. Magyar szál­lítások elégítik ki a szovjet Importszükségletnek több mint felét gyümölcskonzerv­ből, 40 százalékát friss gyü­mölcsből, 25 százalékát gyógyszer'aől és márkás bo­rokból. Az ipari fogyasztási cikkek cseréje is jelentős, és mindkét ország számára hasznos. Nagyon fontos, hogy mindkét ország szakemberei jobban megismerjék egymás termékeit, az együttműködés bővítésének lehetőségeit. Ezért nyitották meg 1983 májusában a Szovjetunió bu­dapesti bemutatótermét, ahol már eddig 15 szakkiállításon és 7 szimpóziumon mutat­ták be. ismertették a szov­I jet gazdasági és tudományos élet eredményeit, a szovjet kereskedelem kínálatát. Viktor Ocseretin emlékez­tetett a múlt év decemberé­ten aláírt magyar—szovjet árucsere-forgalmi és fizeté­si megállapodásra, amelynek nyomán az áruforgalom az idén több mint 7 százalékkal növekszik, s meghaladja a 8,6 milliárd rubelt. Mint mondotta, a Szovjetunió 1984-ben is fenntartja a nyersanyagok és tüzelőanya­gok szállításának korábbi szintjét. örvendetesnek mondotta, hogy az államközi megálla- ni Kohászati Üzemek szeg­podások alapján már jó né- gyártó berendezéseinek fel­hány magánjogi szerződést is újításában, s részt vesznek a megkötöttek, rövidesen a Csavaripari Művek vállala­szovjet földgáz szállításáról is tainál különleges gépek re­aláírják a szerződést. Bővi- konstrukciójában. Szovjet tik a Magyarországra szál- szerszámgépgyárak készek lított szovjet háztartási gé- részt venni magyar társvál­pek választékát is. • Még az lalatok rekonstrukcióiban is. idei BNV előtt kiállítást ren- Nagy jelentőségűnek mon­deznek Magyarországon, s dotta a két orszag között bemutatják a magyar ke- bővülő szakosodást és ko­reskedelemnek a legújabb operációt is. amely ma már szovjet mosógépeket, magnós az áruforgalomnak több mint rádiókat, tv-készülékeket, egyharmadát alapozna meg. amelyeket bizonyára szíve- jelentős együttműködés van sen vásárol majd a magyar kialakulóban az Orion, il­lakosság. letve a Ganz-MÁVAG és Ugyanakkor elismeréssel szovjet partnereik között a szólt egyebek között azok- kis televíziók, illetve dízel­ről a magyar szállításokról, mozdonyok alkatrészeinek amelyek segítik a szovjet gyártásában, élelmiszerprogram végrehaj- Szólt arról is, hogy a két tását. Szívesen vásárolják a ország összefogása alkal­különféle magyar mezőgaz- masnak bizonyult különféle dasági berendezéseket, ve- nehézségek elhárításában, tőmagokat, növényvédő sze- Jobban összehangolták pél­reket, állatgyógyászati ké- dául a vasutak munkáját, szítményeket, a búzát, a bővítették a két ország kő­húst. Elismerésre méltónak zötti közúti szállításokat, a mondotta, hogy a magyar konténeres szállítások egy év szállítmányok határidőre, jó alatt másfélszeresére bővül­minőségben érkeznek a Szov- tek, így zavartalanabbá vált jetunióba. Mint mondotta, jó a nagy mennyiségű áru szál­néhány cikkből mindkét fél lítása. Intézkedtek, hogy to­kölcsönösen többet is szíve­sen vásárolna egymástól, en­nek lehetőségei azonban kor­látozottak. A Szovjetunió pél­dául az idén 27 ezer 400 vább bővüljön a csapi es a záhonyi átrakóhelyek átbo­csátó képessége is. Újságírók kérdésére vála­szolva a KGST-tagországok személyautót szállít Magyar- forgalmában érvényes árak­országra, s bár ennél jóval ka] Js foglalkozott Viktor több is elkelne, további szál- ocseretin. Mint mondotta, lításra nincs mód. A Szov- t0vábbra is a KOST által jetunióban ugyanígy kapósak elfogadott árelvek érvénye­a magyar ipari közszükség- s(jinek, vagyis az egymás kö­le'i cikkek, köztük a konfek- zöttí elszámolásban minden cióáru, a cipő, a kötöttáru, esztendőben a világpiaci árak de ennek korlátlan behoza- eiőző 5 évi átlagát számít­talára sincs lehetőség. Érde- ják amelyet azonban mint­mes lenne gondolkodni oivan egy megszabadítanak a kon­megoldáson. hogv például junkturális elemektől. A Magvarországon miképpen te. KGST-tagországok vezetői­remthetnék meg az ipari nek legközelebbi- magasszin-' közszükségleti cikkek. a tű találkozóján valószínűleg Szovjetunióban pedig viszon- jsmét napirendre tűzik az zásként a személvgépkocsik árak kérdését, és döntenek szállításának fokozásához arról, hogy a jelenlegi mód­szükséges feltételeket. szerek érvényben marad­A továbbiakban a kétor- nak-e, vagy esetleg módo­szág gazdasági együttműkö- sítják azokat. (MTI) désének különböző hatékony Ahogy Szegedről Doma. szék felé megyünk, a gép­kocsi ablakában jobbról is balról is sorra tűnnek fel a fúrótornyok, —zek a beren­dezések a dorozsmai szén­hidrogénmező szélét kere­sik. Vagy szakszerűbben: a föld alatti gáz- és olajkész­letek lehatárolását végzik. A domaszéki tanyák köz­ti sárúton délelőtt 10 óra körül érkezünk a Doma—1. jelű berendezéshez. Majd­nem egyszerre a váltást ho­zó munkásszállító génkocsi­val. Itt úgynevezett 5+5-ös rendszerben dolgoznak az emberek. Este tízkor és dél­előtt 10-kor van váltás. A dolgozók azoktól veszik át a munkát, akiknek fél nap­ja átadták, öt napig 12 óra a munkaidő, aztán öt teljes nap pihenő követke­zik. * A szegedi fúrási üzemegy­ségben összesen két beren­dezésen dolgoznak ebben a munkarendben. Ezt az idő­beosztást „importálták". Va­lamikor távolabb dolgoztak ezek a fúrótornyok. Akkor vállalták a munkások a nyolc óra megnyújtását azért, hogy majd a család­dal töltött idő is hosszabb legyen. Amikor közelebb jött a munkahely az otthon­hoz. nem akartak ismét változtatni az időbeosztá­son ... A legtöbb berendezésen ma is kilencszer nyolc órát dolgoznak, aztán három na­pig otthon vannak a fúró­sok. A vezetők nekik is ajánlották a „felezős" mun­karendet. de nem fogadták el. * A fúrótorony melletti bó­dék közül az egyikben me­leg vize^ fürdő is van. Akik befejezték a munkát, nem is gondolnak a zuhanyozás­ra. Csak a kezüket mossák, arcukról törlik az iszapfol­tokat. Majd otthon lesz idő az alapos tisztálkodásra. Az újonnan jöttek és hazafelé indulók be-betérnek a bódé­ba. ahol Kiss Sándor főfú­rómesterrel beszélgetünk. Az első percök az emlékeké. — Hogy is kezdődött? — kérdez vissza. Apám is fő­fúrómester volt. Ma már nyugdíjas. Épp a napokban látogatott meg. Tizenévesen két dolog csábított. Az egyik természetesen a fúró­torony volt. A másik pedig a foci. Játszottam a Zala megyei ifjúsági válogatott­ban is. Amikor érettségi után a nagylengyeli fúrás­hoz kerültem, megkérdezte tőlem a főnököm: „Fiam. Futballista vagy fúrós akarsz lenni? Ha a labdát választod, akkor gyorsan meni esv kapuval tovább!" Szomszédunkban a termelési részleg volt. Maradtam. Sorolja a munkahelyeket ahol dolgozott: Nagvlengyel. Zalalövő. Pötréte. Rábacsa­nak. Dabrony. aztán megint Nagylengyel, majd Kiskun­maisáról a bátyja 1971-ben Szegedre hívta. Itt letelene­dett. Az azóta eltelt tizen­három évből csak 13 hóna­pot töltött távol. Akkor Irakban dolgozott. Az egyik kútjavító be­rendezés főfúrpmestere már régen törte a fejét azon, hogyan találhatna úi mun­kahelvet sokat lazsáló be­osztottjának. Egyszer hírét vette, hocv embere másik olajos cégnél érdeklődött Torony és fáklya. Itt nem hiába dolgoztak a fúrósok munkáhely felöl. Éppen ab­ban az időben volt jutalom­osztás. A szétosztható összeg kevés volt, de a lazsálós mégis kapott belőle, még­hozzá nem is keveset. Az­tán, amikor a leendő mun­kahely érdeklődött a jelent­kező munkaszeretetéről, a főfúrómester nyugodt szív­vel mondhatta: „Jó dolgos, hiszen most is majdnem a legmagasabb jutalmat kap­ta." Neki nem is kellett többet munkára nógatni a berendezés lustáját. A Domaszék—1-en dolgo­zó kollektívát a legjobbak között emlegetik. — Van-e különleges veze­tési módszere? — kérdezem Kiss Sándort. — Ó, dehogy! — tiltako­zik. — Nálunk sokan érett­ségiztek és sokan szereztek szakmunkás-bizonyítványt. Tehetséges emberekkel va­gyok körülvéve. Szépen kell beszélni velük, segíteni őket gondjaik megoldásában. Nincs szükség a trágárság­ra. * Selák Boldizsár üzemmér­nöktől tudom meg, hogy nem mindennapi fúrás a Doma—1. A kutatófúrást végzők ritkán bizonyosod­hatnak meg arról, hogy a fúrófej nem meddő rétege­ken haladt keresztül. Külö­nösen ritka, hogy egy-egy új terület első kutatási pontján már feltáró munka közben biztos az eredmény. Ezen a fúrási ponton 3400 méter mélységben nyomás jelentkezett. A besajtolt iszap gázbuborékokkal jött vissza a felszínre. Ennek a toronynak az al­ja is körül van ponyvázva. Az aggregátorok mellett meleg a levegő. (Tudják ezt a mezők kóborló ebei is. Majdnem minden berende­zéshez szegődik egy-két hí­vatlan őrző^. A táskákból jut nekik eledel is.) A mun­kapadon és az iszapos ká­daknál azonban élesen csap­ja a szakadó havat a szél. Pedig oda is ember kell, hogy irányítsa és ellenőriz­ze a gépeket. Simon Rudolf „konténer­házában" a műszerfalon elektromos kijelzőkön szá­mok villognak. Gépceruzák rajzolnak papírra grafikono­kat. Személyi számitógép képernyője világít. A számí­tástechnika a fúrótornyok tövében a gazdaságosságot szolgálja. Egy ilyen, csupa mérőműszerkabin évente kö­rülbelül tíz fúrási ponton dolgozik azért, hogy olcsób­ban találják meg a gázt és az olajat. Például a Mező­sas 5-ösön ezek az érzéke­lők állapították meg, hogy ahol a fúrópaizs halad, már sós víz van. így megtakarí­tottak 200 méter felesleges fúrást. A Doma—1-en mást jelez­tek a villódzó számok. Mi­kor ezek a sorok meeielen­nek. már ég a gázfáklya. Sikert hirdet. Bőle István (Következik: És meddig még?) formáiról szólt, egyebek kö­zött arról, hogy Magyaror­szág a többi szocialista or­szággal együtt olyan új lé­tesítmények közös beruházá­sában vett és vesz. részt, amely lehetővé teszi, hogy földgázhoz, vasérchez, vas­ötvözethez. cellulózhoz, vil­lamos energiához jusson Ma gyar vállalatok közreműköd nek több szovjet könnyűipa­ri vállalat — ruhagyár, ci­pőgyár, bútorgyár — re­konstrukciójában, a likinói autóbuszgyár felújításában. Szovjet vállalatok viszont közreműködtek a Salgótarjá­Megbeszélés tudománypolitikáról Dr. Márta Ferenc akadé- pártbizottság titkára — idő­mikus. az MSZMP KB taeia szerű tudománypolitikai té­tegnap csütörtökön Sze- mákról volt szó. gedre látogatott: a megvei Délutánra dr Márta Fe­oártszékházban fogadta dr. rene vártnavi előadást tar­Koncz János, a pártbizott- tott az erdészeti szakközép­ig titkára Meebeszélésü- iskola kollégiumában. Itt te­sag titkara. Megbeszeiesu ]en voltak a szegedi közéD­kön — melyen ott volt dr. f0kú oktatási intézmények Székely Sándor, a városi vezetői is. Helyzetkép az utakról, a buszközlekedésről Tegnap — noha a közúti igazgatóság gépeinek és a szomszéd megyéktől köl­csönkapott hóeltakarító jár­műveknek is volt még dol­guk elég — Csongrád me­gye úthálózatának állapotá­ról kedvező híreket kap­tunk. Valamennyi főút két nyomon járható, jobbára felsriáradtak a burkolatok is. Helyenként azonban jég­bordák nehezítik, lassítják a járművek haladását. Meg­gondolt, óvatos vezetésre van szükség, különösen az alsóbbrendű utakon. A mel­lékutakon valamennyi hó­torlaszt átvágtak már s egy. kivételével két nyomon haladhatnak a járművek. Egyedül Öföldeák bekötő útján nehezíti a közlekedést, hogy mindeddig egy nyomot sikerült járhatóvá tenni, igaz, gyakori kitérőkkel, hogy a szemből érkező jár­művek elhaladhassanak egy­más mellett. Az alsóbbren­dű utak burkolata jeges, havas, főleg az alacsonyabb építésű személygépkocsi ve­zetőinek kell figyelniük a burkolat állapotára. Az útviszonyok lényeges javulása következtében a Volán-buszok helyközi köz­lekedése is visszatér a ren­des kerékvágásba. Tegnap délután megtud­tuk, hogy ma már csak a Szeged—Kissor—Ásottha­lom útvonalon (ahol a ko­csik az 55-ösön. Kissor el­kerülésével járnak), az ásotthalom—nagykéri major vonalon, valamint Dóc és Balástya között kell számí­tani a menetrendtől eltérő közlekedésre, illetve a jára­tok leállítására. Ám ha reg­gelre az utakat sikerül a buszközlekedésre alkalmas­sá tenni, akkor természete­sen elindítják a járatokat A Makó—Tótkomlós vona­lon a kocsik még Nagyko­páncs elkerülésével közle. kednek. Csütörtökön Békéscsabán, a helyőrségi laktanyában bensőséges ünnepségen bú­csúztatták a Magyar Nép­hadserea műszaki alakula­tainak . azokat a katonáit, akik a hóviharban segítsé­get adtak Békés megyének, feladatukat teljesítették. A honvédek visszatértek hely­őrségeikbe.

Next

/
Thumbnails
Contents