Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

\ Csatorfok, 11)84. február 2. Meghalt Horváth Több mint két évtizedei töltött a Szegedi Nemzeti Színházban. Horváth Anna magánénekes a pozsonyi operaháztól vált meg Vaszy Viktor invitálására, aki 1957-ben szerződtette Sze­gedre. Kirobbanó sikerrel enelorfte Szilágyi Erzsébetet a Hunyadiban, az olasz ope­rák kotoratorszoprán szere­pelt Az Éj királynöje volt Mozart A varázsfuvola című operájában. Sikereinek ideje egybeesett a szegedi opera­játszás fényes korszakával. tíz évvel ezelőtt lett nyugdíjas, de a színház vi­lágától csak a betegség tud­ta elszakítani. Gyönyörű hangjára, kellemes, finom lényére sokáig emlékeznek a szegedi opera- és színházlá­togatók. Néprajz, nyelvjárás, történelem Múzeumi pályázatok A Csongrád megyei Mú­zeumok Igazgatósága ismét meghirdeti immár hagyo­mányos néprajzi és nyelvjá­rási gyűjtőpályázatát, illet­ve új és legújabb kori tör­téneti pályázatát. (Mindket­tő része az 1984. évi orszá­gos pályázatnak.) A néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatra helyszíni gyűjtőmunkán alapuló, vagy a paraszti élet saját tapasz­talatán (esetleg levéltári ku­tatáson) nyugvó eredeti is­meretanyagot feltáró mun­kákat lehet beküldeni, ame­lyek nyomtatásban még nem jelentek meg, ós más pályá­zaton nem vettek részt. Ajánlott témakörök: 1. pa­raszti életrajz, családtörté­net, önéletrajz; 2. egy tanya történetének, telekelrende­zésének és életmódjának le­írása; 3. egy település ha­gyományos népi táplálkozá­sának bemutatása; 4. növé­nyek, füves gyógymódok szerepe a paraszti orvoslás­Lottó-tárgy­nyereményjegyzék Január 31-én, kedden tartották meg a lottó, ez évi első havi jntalom-tárgynyercményeinek sorsolását. A jutalom­sorsoláson a 4. játékhét szelvényei vettek részt. Az alábbiakban közöljük a szegedi totó-lottó körzeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt szelvé­nyeknek a számát éa a nyereményt. 3 281 748 p 3 288 101 r 3 307 160 h 3 332 572 n 3 351 631 1 3 364 337 k 3 370 690 n 3 408 808 s 3 415161 m 3 427 867 n 3 446 926 j 3 453 279 t 3 459 632 t 3 472 338 i 3 478 691 p 3 485 044 t 3 497 750 r 3 504 1 03 p 3 523 162 s 3 529 515 k 3 535 868 m 3 542 221 s 3 561 280 m 3 567 633 h 3 573 986 i 3 580 339 1 3 593 045 k 3 605 751 p 3 612 1 04 s 3 618 457 r 3 624 810 r 3 637 516 h 3 669 281 k 3 675 634 m 3 681 987 s 3 694 693 i 3 701 046 s 3 707 399 d 3 713 752 r 3 720 3 739 3 745 3 751 3 764 3 770 3 777 3 783 3 802 3 809 3 815 3 821 3 834 3 840 3 847 3 853 3 859 3 885 3 891 3 897 3 904 3 917 3 923 3 929 3 936 3 942 3 948 3 955 3 961 3 967 3 974 3 986 44 684 44 887 44 900 44 906 55 687 55 693 55 890 55 897 105 s 1641 517 m 870 m 576 p 929 t 282 o 6351 694 m 047 j 400 n 753 i 459 o 812 r 165 t 518 t 871 t 283 h 636 k 989 h 342 0 048 o 401 n 754 n 107 o 460 r 813 s 166 s 519 s 872 j 225 t 931 t 249 m 545 n 251 p 604 p 645 n 998 p 941 t 294 k 55 903 55 910 56 916 77 008 77 059 77 065 77 071 77 078 77 084 77 116 77 122 77 129 77 141 77 148 77 154 77 160 77 167 77 173 77 186 77 205 77 211 77 217 77 224 77 230 77 237 7»243 77 249 77 262 77 275 77 287 77 300 77 313 77 319 77 325 77 332 77 376 77 383 77 389 77 395 77 408 647 m 000 h 353 i 313 r 137 p 490 t 843 h 196 h 549 1 314 h 667 h 020 i 726 i 0791 432 s 785 s 138 m 491 s 197 s 256 t 609 p 962 s 315 i 668 h 021 s 3741 727 p 433 p 139 r 845 p 551 f 257 p 610 r 963 m 3161 787 s 140 s 493 t 846 h 552 s 77 427 77 433 77 446 77 459 77 465 77 472 77 478 77 484 77 491 77 497 77 510 77 516 77 522 77 829 77 541 77 548 77 554 77 561 82 001 82 008 82 014 82 020 82 027 82 033 82 039 82 046 82 052 82 058 82 065 82 078 82 103 82 116 82 147 82 160 82 173 82 1^6 82 230 82 236 82 243 82 262 6111 964 p 670 h 376 i 729 k 082 r 435 1 788 s 141 t 494 h 200 r 553 r 906 s 259 m 965 s 318 t 671 k 024 t 771 r 124 p 477 k 830 t 1831 536 s 889 t 242 i 595 r 9481 301 n 007 r 419 r 125 s 890 i 596 f 302 k 008 p 479 p 832 s 1851 • 244 m ham; 5. tánctanulás, táncal­kalmak; 6. a pünkösdölés szokásának leírása. A fen­ti témakörökön kívül más néprajzi tárgyú (szokások, hiedelmek, mesék, mondák, népzene, gyermekjátékok) dolgozatokkal is lehet pá­lyázni. Hivatásos kutatók kivételével bárki részt ve­het A pályázat felnőtt és ifjúsági kategóriában zajlik. Az új és legújabb kori történeti pályázatra helyszí­ni gyűjtésen alapuló, saját tapasztalatból vagy vissza­emlékezésből kiinduló, le­véltári kutatásra és sajtó­anyagra épülő dolgozatokat lehet beküldeni, amelyek nyomtatásban még nem je­lentek meg A tárgyalt idő­szak a 18. század elejétől napjainkig terjedhet. A szer­ző támaszkodjon a még fel nem tárt történeti források­ra, muzeális értékű tár­gyakra, dokumentumokra, fotókra, azok pontos lelőhe­lyének feltüntetésével. Fog­lalkozhat a munkásmozga­lom, a politika, a helytörté­net, a gazdaság-, a társada­lom-, a művelődéstörténet, az életmód bármely terüle­tével. Részt lehet venni nemzetiségi témáról, . vagy nemzetiségi nyelven írott pályamunkával is. A pályá­zat nyílt, múzeumi gyűjtés­sel és történetírással hiva­tásszerűen foglalkozókon kí­vül bárki pályázhat A há­rom kategóriában" — felnőtt egyéni, ifjúsági egyéni ós csoportos — hirdetnek ered­ményt Várják iskolai és helytörténeti szakkörök, va­lamint szocialista brigádok kollektív pályázatait Ajánlott témakörök: 1. a helyi politikai, kulturális és gazdasági élet történetében kiemelkedő szerepet válla­ló személyiségek életútja; 2. pártok, társadalmi szer­vezetek, intézmények (olva­sókör, kaszinó, klub, műve­lődési otthon, ipartestület sportegylet stb.) működése, története; 3. városi, falusi társadalmi osztályok és ré­tegek életmódjának alaku­lása, változása; 4. ipari ós mezőgazdasági üzemek ala­kulásának, fejlődésének tör­ténete, a szövetkezeti moz­galom és a különböző hitel­szövetkezetek története, üze­mi évkönyvek. krónikák, szocialista brigádnaplók, üzemtörténeti gyűjtemények létrehozása és története; 5. nemzetiségiek élete; 6. az 1945 előtti paraszti írásbe­liség dokumentumainak ku­tatása, begyűjtése, írójának életútja; 7. a helyi sajtó egy vagy több évfolyama reper­tóriumának elkészítése (tel­jes feldolgozások, személyi bibliográfiák, például Si Szigeti Vilmos, Békefi An­tal, Vér György, Cserzy Mi­hály. a helyi piac árainak alakulása stb.). Valamennyi pályázat be­küldési hatarideje 1984. au­gusztus 31. Cím: Csongrád megyei Múzeumok Igazgató­sága, 6720, Szeged, Roose­velt tér 1—3. Eredményhir­detésre októberben, a mú­zeumi hónapban kerül sor. A díjazott pályamunkák részt vesznek az országos döntőben. A pályázni kívá­nok útmutatásért és bővebb felvilágosításért forduljanak a szegedi Móra Ferenc Mú­zeumhoz. Kenyér és könyv A kenyér és a könyv ná­lunk jelképe lehet a február hónapnak. Immár hagyomá­nyossá vált, hogy február a mezőgazdasági szakkönyvek hónapja: az idén rendezik meg huszonhetedszer. Könyv, tudás és szakértelem nélkül nincs előrehaladás. Az egy­re intenzivebbé váló agrár­gazdálkodás sikereinek egyik mozgatója a könyv, amely ma már munkaeszközzé vált a magyar faluban. 1 1J Kevés olyan falusi ház le­het, ahol ne találnánk köny­vet. Az egyik lakás polcán az állattenyésztésről, a má­sikon a kertészkedésről, gyü­mölcsfák metszéséről, szőlő­telepítésről, borkezelésről. A téli hónapokban mindenütt benépesülnek a művelődési házak, az országban tízezrek vesznek részt esztendőnként a különböző mezőgazdasági tanfolyamokon, hogy megta­nuljanak korszerűbben gaz­dálkodni. A szaktudásnak, a köny­vek elterjedésének köszön­hető, hogy ma a magyar me­zőgazdaságnak külföldön is jó híre van, hogy nemcsak a lakosságot tudja ellátni a szükséges élelmiszerekkel, hanem exportra is termein het. És ez az export évről évre bővül, mivel termelé­sünk itthon évről évre kor­szerűbbé válik. A könyvek iránti érdeklő­dést mutatják a nagy pél­dányszámok. Varrnak nép­szerű kiadványok, szőlőter­mesztésről, kertészkedésről, gyümölcsfák ápolásáról, amelyek több százezres pél­dányszámban jutnak el az olvasókhoz. Kik ezek az ol­vasók? Nemcsak termelőszö­vetkezeti tagok, földműve­léssel foglalkozók, vannak közöttük szép számmal ipari munkások, értelmiségiek, vá­roslakók is. Az idei kőnyvhónap jel­lemzője, hogy ezeknek a ré­tegeknek az igényeit igyek­szik maradéktalanul kielégí­teni. A hobbikertészkedő­két, a kiskerttulajdonosokét, hogy ezáltal segítse a kis­termelést, amelynek egyre nagyobb szerepe van a hazai ellátásban. Hiszen ma a leg­frissebb statisztikai adatok szerint hazánkban egymillió négyszázezer család (több mint négymillió ember) köz­vetlenül érintett a kisterme­lésben. (Közvetve azonban mindannyian kapcsolatban vagyunk velej. A Hazafias Népfront által támogatott kertbarátmozga­lom a legnagyobb népmoz­galommá vált, amelyben a résztvevőknek csak t-i,.3 szá­zaléka mezőgazdasággal fog­lalkozó, a többi alkalmazott, munkás, nyugdíjas. A ház­táji és kisegítő gazdaságok termelése ma már nélkülöz­hetetlennek mondható. Ter­melési értékük 1982-ben elérte a 80 milliárd forintot, a mezőgazdasági összterme­lés 34,2 százalékát. Kister­melők adják az árutermelés 23 százalékát és egyes ter­melési ágazatokban még en­nél is többet Szeretők A gyorsítstában az alábbi rövidítéseket használtuk: a — Vásárlási utalvány (1000 Ft): b — Lada 1200 S tí­pusú személygépkocsira szóló utalvány: c — Skoda 120 L tipusú személygépkocsira szóló utalvány; d — Trabant Lim. Speciál típusú személygépkocsira szóló utalvány; e — RT 403 típusú Videoton Hi-Fi torony (39 900 Ft); f — RT 402 típusú Videoton Hi-Fi torony (37 900 Ft); g — Színes televízió (27 200 Ft;) h — Szerencse-utalvány (30 000 Ft); j _ Televízió (7600 Ft); j — Iparcikk-utalvány (25 000 Ft): k — Otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft); 1 — Zenesarok-utalvány (20 000 Ft); m — Vásárlási utalvány (10 000 Ft); n — Vásárlási utalvány (9000 Ft); o _ Vásárlási utalvány (7000 Ft); p — Vásárlási utalvány (5000 Ft); r — Vásárlási utalvány (4000 Ft); s V- Vásár­lási utalvány (3000 Ft); t — Vásárlási utalvány (2000 Ft). A nyertes szelvényeket 1984. február 25-ig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (Budapest V., Münnich Ferenc u. 15. 1875) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sodsolás után készült, esetleges hibákért olvasó*nk szíves elnezéset kérjük. Színes magyar film. Irta és rendezte: Kovács András. Fényképezte: Bí­ró Miklós. Zene: Presser Gábor. Főbb szereplök: Kiss Mari, Cserhalmi György, Tábori Nóra, Reviczky Gábor. Szirtes Adám, Koltai Róbert, Borbáth Ottilia. Egy magánügy általában akkor válik közüggyé, ha a privátim történő esemény, szituáció vagy akár tartós állapot bizonyos komoly szociális „mögöttesekkel" rendelkezik. Ha X. Ibiké­nek — például — férje mellett szeretője is van, a dolog csak akikor érdekes, ha e tényen keresztül Ibi­ke. pontosabban a hasonló I bi kék társadal mi helyzeté­ről, elképzeléseiről. gond­jairól-kínjairól, tetteik moz­gatórugóiról szerzünk tudo­mást: miért éppen ő, miért épp így vagy úgy — és leg­főképpen: milyen, bizonyí­tottan közösségi jellegű hát­tér hozta létre a fenti ál­lapotot? Kovács András legújabb filmje kétszeresen is kelle­metlen meglepetést tarto­gat: már az Ideiglenes pa­radicsomban tapasztalható volt, hogy a magánéleti szféra korábban a rendező­re nem jellemző módon gyengíti a történelmi-társa­dalmi mondandó erejét, s e tendencia most tovább erő­södvén, minden mást elbo­rítva győzedelmeskedik, saj­nos. Ezen felül: ennyire életidegen, álrealista, olykor homályos-zavaros és — ki kell mondani — érdektelen művet a Falak, a Nehéz emberek és az Októberi va­sárnap alkotójától még nem láttunk. Vera, a mérnöknö históriája nemcsak egy me­rőben szokványos (?) nőtí­pust kíván (rosszul) tipizál­ni, de túl azxm. hogy volta­képpen szokványos nőtípus igazából nincs is. tipizálni pedig csak határozott sze­mélyiségkontúrokkal ren­delkező embereket lehet — ráadásul az egész történet voltaképpen igen „laposnak" tűnő emberek hasonló la­posságú ügyleteit mutatja föl csupán. S mivel nem tudunk meg róluk többet ennél az igen erőteljes la­posságlátszatnál. közömbö­sen szemlélhető Vera és Ta­más. azaz az elvált, szerel­mében kiszolgáltatott, cél­jaiban teljesen határozatlan nő románca a házas, ugyan­csak határozatlan, ,,a férfi a védtelen nőt csak kihasz­nálja" címzetű panel szel­lemében ténykedő közgaz­dásszal. Igencsak mérsékelt lélektani izgalmakat tartal­mazva. Van egy különösen bán­tó, a film egészén végighú­zódó mozzanat, ami az ere­dendő dramaturgiai és helyzetértelmezési zavarokat tovább fokozva, a művet még inkább gyöngíti: Gyur­kovics Tibor dialógusai. Nagy részben megdöbbentő­en kimódoltak, életidegenek, természetellenesek. Kezdve attól, hogy az ember a sze­retőjével pásztorórára in­dulván (nem is először) fö­löttébb ritkán köszön a hölgynek jól nevelt-hivata­los szervusszal — egészen addig hogy a műszaki ér­telmiség prominens képvise­lői meglehetősen ritkán fi­lozofálnak szeretőjüknek ily gyatra bölcsészutánzat szöveggel: „a szerelemben a kölcsönös kiszolgáltatottság a legnagyobb kerítő és meg­tartó". A színészek, elsősorban a két főszereplő. Kiss Mari és Cserhalmi György tisztelet­re méltó erőfeszítéssel igye­keznek élettel megtölteni a joszerevel megtolthebetlewt, s ha időnként, főleg Cser­halminál, ez nem nagyon si­kerül, nem tekinthető mu­lasztásnak, végtére is lehe­tetlenre a legjobb interpre­táló tehetség sem vállalkoz­hat. Egyedül a Vera anyját alakító Tábori Nóra az, aki vérbő elevenségével, tempe­ramentumával élénk színt visz ebbe a másfél órába, de a bágyadtságot oldó. iga­zán neki készült karakter is erősen szalonvígjátékokból ide citált „helyre mama". figura, akinek életszerűsége elvész oly jelenetek köz­ben, mint a bujkáló szerel­mesek teljesen indokolatla­nul két különböző ajtón történő felszállása a busz­ra, vagy hogy a megállóban a statiszta-utassereg — Ko­vács András rendezte volna így!? —; kandi érdeklődés­sel bámulja a tanácstalanul járkáló Cserhalmit, akárha a pesti Kossuth Lajos ut­cán látnák, a Katona Jó­zsef Színházba menet. Ami tehát légvégül mind­ebből kibomlik: méla és tö­kéletes közöny. Itt nincs dráma, nincsenek felkavaró erejű konfliktusok, s legfő­képpen: nincs katarzis sem. Csak lassúdad történethöm­pöj.vgés van, sok-sok embe­ri kínlódással, amit enyhe unalommal, némileg fe­szengve nézhetünk. A fe­szengés oka, tudjuk. leg­többször az alaphelyzet ké­nyelmetlensége. Igen: itt emberek gyötrődnek, nem, illetve nem jól szeretnek, ám mivel mindez nem az élet művészi tükrözésének törvényei szerint tálaltatik, nézzük az óránkat, zavar­tan csavargatjuk a nyakun­kat: minek ez. könyörgöm. Hiszen magánügy. Szigorú­an. Dononkos László És szinte felmérhetetlen, hogy mennyi áru, zöldség­féle, gyümölcs kerül a piar­cokra a kiskertekből, meny­nyi tojás, baromfi a háztáji ólakból és udvarokból. A kis­termelésnek is lépést kellett tartania a mezőgazdaság fej­lődésével, nem maradhatott el, mert akkor elvesztette volna piacát és értelmét. S hogy ne maradjon el. ahhoz bizony nagyon kellett a szaktudás gyarapítása, a jó­könyv. Ezért találni ott minden ház polcán néhány szakkönyvet az új termelési módszerekről, a korszerű gazdálkodásról. Az idei, 27. mezőgazdasá­gi könyvhónap gazdag vá­lasztékot kínál, a nyolc ki­adó 49 könyvet jelentetett meg, ebből 33 kötet a Me­zőgazdasági Kiadó gondozá­sában kerül az olvasókhoz. Figyelmet érdemel egy mo6t induló új sorozat, a Biofüze­tek. Ezek szerepe, hogy be­vezessék a kertbarátokat, a kisállattartókat a biológiai kertművelés rejtelmeibe, éa segítsék az eligazodást a vegyszerek nélküli, így az egészségesebb táplálkozást, életmódot szolgáló gazdálko­dásban. E naturális módsze­reket külföldön már széles körben alkalmazzák. A füze­tek közül figyelmet érdemel a Méreg nélkül című mun­ka, amely ismerteti a vegy­szerek nélküli kertészkedés alapjait és a vegyes ültetési módokat. Ezt kiegészíti a Kertünk, házunk, otthonunk sorozat egyik űj, öngyógyító kiskert című kiadványa­Természetesen nemesek népszerű, nagy példányszám­ban megjelenő hobbikönyv és a kistermelőkhöz szóló szakirodalom szerepel a me­zőgazdasági könyvhónap lis­táján. A Mezőgazdasági Ki­adó idei kiadványainak (száz új könyv) több mint hatvan százaléka alapmű, s jut eb­ből szép számmal a könyv­hónapra is. Nyolc kiadó nyújtja termésének legja­vat, hogy segítse, a korszerű tudomány igénybevételével a szakműveltség további gya­rapodását, as-termeles növe­kedését.

Next

/
Thumbnails
Contents