Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

/ "u » ,-V /%' t V -v \\ . ,+y Csütörtök, 1984. február 16. Moszkvában Folytatódtak a megbeszélések ! Az iraki - iráni | fronton 0 Moszkva (MTI) Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára szer. dán Moszkvában fogadta Truong Chinht, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagját, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság Államta­nácsának elnötkét. A megbe­szélésen jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, valamint Konsztantyin Rui szakov, az SZKP KB titká­ra. Konsztantyin Csernyenko köszönetet mondott a viet­nami vezetésnek, az eRész vietnami népnek a Jurij Andropov elhunyta miatt kinyilvánított mely részvé­tért. A felek'kölcsönösen ki­fejezték azt a szándékukat, hogy tovább szilárdítják és fejlesztik az SZKP és a VKP, s a szovjet és a vi­etnami nép barátságát és együttműködését a marxiz­mus—leninizmus, a szocia­lista internacionalizmus el­vei alapján. A Szovjetunió és Vietnam kötelességének tartja, hogv folytassa harcát a népek békéje és biztonságának megszilárdításáért. Konsz­tantyin Csernyenko és Tru­ong Chinh aláhúzta: az ázsiai kontinensen fontosak a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés erősí­tésére irányuló erőfeszíté­sek. hogy Délkelet-Ázsia a béke és a stabilitás öveze­tévé váljon. A megbeszélés a testvéri barátság és a teljes nézet­azonosság jegyében zajlott le. Konsztantyin Csernyenko megbeszélést folytatott Fittel Castro Rázzál, a Kubai Kommuhista Párt KB első titkárával, a Kubai Köztár­saság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöké­vel. A találkozón jelein volt Andrej Gromiko, Konsztan­tyin Ruszakov. valamint Carlog Rafael Rndriguez, a Kubai KP KB PB tagja, a Kubai Államtanács és a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Konsztantyin Csernyenko köszönetet mondott Fidel Castrónak azért a mély részvétért, amelyet a maga és az egész kubai nép ne­vében kifejezésre juttatott Jurij Andropov elhunyta miatt. A megbesziélesen áttekin­tették a szovjet—kubai együttműködés továbbfej­lesztésének néhány kérdését. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. A szovjet fél megerősítette az amerikai imperializmus agresszív tö­rekvéseivel bátran szembe­szálló kubai néppel vállalt változatlan szolidaritásót. A találkozó a testvéri ba­rátság, a szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Konsztantyin Csernyenko találkozott Babrak Karmal­lal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB fő­titkárával az Afgán De­mokratikus Köztársaság For­radalmi Tanácsának elnöké­vel. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen Konsztantyin Csernyenko és Babrak Kar­mai rövid véleménycserét folytatott a szovjet—afgán kapcsolatok elvi fontosságú kérdéseiről, valamint az Af­ganisztán körüli helyzetről. . Konsztantyin Csernvenko találkozott Dániel Ortega Saavedrával, a Sandinista Nemzeti Felszabndítási Front Országos Vezetőségé­nek Tanácsának tagjával, a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzó tanácsa koordi­nátorával. A felek megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a közén.amerilfai helyzetnek Mindkét fél határozottan elítélte Washingtonnak a fe­szültség fokozására, a más országok belügyeibe való beavalkuzasra, valamint sa­Folytatódtak a kétol­dalú találkozok a szov­jet vezetők és a Jurij Andropov temetésére Moszkvába érkezett kül­földi politikusok között. ját akarata érvényesítésére irányuló törekvését. Konsztantyin Csernyenko fogadta Pierre Trudeau ka­nadai miniszterelnököt. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko. A találkozón mindkét részről aggodalommal szól­tak a niegnövekedett nem­zetközi feszültségről. Ezzel összefüggésben szovjet és kanadai részről egyaránt megerősítették: készek erő­feszítéseket tenni annak ér­dekében. hogy vissza lehes­sen térni az enyhülés. az államközi kapcsolatokban a bizalom megteremtése és megszilárdítása útjára. Szovjet részről hangsú­lyozták, hogy a Szovjet­unió politikai párbeszédre törekszik minden országgal. A párbeszédnek igazságos és egyenjogú alapon kell folynia, és konkrét megálla­podások elérésére kell irá­nyulnia. Mindkét részről hangot adtak annak a törekvésnek, hogy a meglevő tartalékok felhasználásával szélesítsék és elmélyítsék a szovjet— kanadai együttműködést. Nyikola) Tyihonov szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben találkozott Samo. ra Machellel, a Frelimo-Párt elnökével, a Mozambiki Né­pi Köztársaság elnökével. A megbeszélésen eszme­cserét folytattak több, köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésről. A szovjet —mozambiki kapcsolatok­ról szólva Nyikolaj Tyiho­nov és Samora Machel meg­állapította, hogy azoknak szilárd alanja a két ország barátsági és együttműködé­si szerződése. Kedvezőek a kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségei, Áttekintettek több idő­szerű nemzetközi kérdést, beleértve az Afrika déli ré­szén kialakult helyzetet is. A baráti légkörű találko­zón részt vett Leonyid Ilji­csuv külügyminiszter-helyet­tes. Nyikolaj Tyihonov meg­beszélést folytatott Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársa­sági elnökkel. A baráti beszélgetésen — amelyen részt vett Borisz Arisztov szovjet külügymi­niszter-helyettes és Georgi­osz Jakovu ciprusi külügy­miniszter is — megelégedés­sel állapították meg. hogy a szovjet—ciprusi .capcsolasok eredményesen fejlődnek. íran Arhipov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese ta­lálkozott Mika Spiljakkal, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Elnök­ségének elnökével és Dra­goszlav Markoviccsal. a JKSZ KB Elnökségének el­nökével. A bensőséges, baráti lég­körű megbeszélésen a szov­jet—jugoszláv kapcsolatok néhány kérdését tekintették át, s elégedetten nyilatkoz­tak azok fejlődéséről. Mind­két fél kifejezésre juttatta érdekeltségét a sokoldalú együttműködés további szé­lesítésében és elmélyítésé­ben. Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese szerdán a Kremlben fogadta Von Lit, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnökét, aki a Jurij Andropov teme­tésére Moszkvába érkezett kínai delegációt vezeti. A kínai fél — mondotta Van Li — reméli, hogy kö­zös erőfeszítéssel a két or­szág kapcsolatai tovább fej­lődnek. 0 Bonn (MTI) Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja látogatásra hívta meg az NSZK-ba Konsztan­tyin Csernyenkót, az SZKP KB új főtitkárát — jelen­tette be szerdai sajtóérte­kezletén Peter Boenisch bonni kormányszóvivő. A meghívás Kohl és C/sernyenko keddi, moszkvai találkozóián hangzott el. A két ország együttműködésé­nek alao.iát változatlanul a megkötött szerződések képe­zik — mondta Boenisch. I Hbanoni ellenzék Megtorló újabb katonai sikerei akció 6 Bagdad, Bejrút (MTI) A kölcsönösen megtorló csapásnak minősített iraki és iráni támadások újabb fejleményeként szerdán irá­ni gépek légitámadást in­téztek Baakuba iraki város ellen. A bombázást az írna iráni hírügynökség jelen­tette. A támadás tényét iraki részről is megerősí­tették. Az iráni hírügynökség szerint két iráni repülőgép égy rakétakilövő állást és mas előre meghatározott, iraki céloontokat bombázott a Bagdadtól ötven kilomé­terre fekvő Baakuba város­ban. Az írna szerint a légi­támadás jelentős károkat okozott, a bagdadi rádió pe­dig három halottról és ti­zennyolc sebesültről számolt be. A TASZSZ bagdadi kel­tezésű jelentése szerint az iraki fővárosban légiriadó volt. Az iráni hírügynökség Te­herán légi akcióját megtor­lásnak minősítette válaszul a keddi iraki támadásokra. BUSH RÓMÁBAN George Bush amerikai al­elnök „óvatos derűlátását" fejezte ki az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kö­zötti párbeszéd jövőjét il­letően a római tárgyalásait lezáró sajtókonferencián. Az alelnök a szovjet fővárosból érkezett Rómába. Mint is­meretes, kedden fogadta őt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára. Bush azonban nem közölt részlete­ket erről a tárgyalásról. CRAXI BÉCSBEN Bettino Craxi olasz kor­mányfő szerdán rövid hi­vatalos látogatásra érkezett Bécsbe. Ott csatlakozott hoz­zá Giulio Andreotti külügy­miniszter. aki Moszkvából, A Bejrút (MTI) Egy héten belül a máso­dik jelentős katonai-politikai győzelmet vívták ki a liba­noni nemzeti-hazafias erők azzal, hogy' a haladó szocia­lista párt fegyveres alakula­tai kedden a Bejrúttól dél­keletre elterülő hegyekből (Al-Sahar) egészen a tenger­parti Haldéig szorították vissza a kormányhadsereget, közvetlen kapcsolatot teremt­ve a Nyugat-Bejrútban ha­talomra jutott szövetsége­seikkel, a síita Amal-mozga­lommal. Az ellenzéki offen­zíva kiszélesítette az elvá­gással fenyegetett. állandó tüzérségi tűz alatt tartott összekötő folyosót, s ily mó­don egészen a szíriai hatá­rig terjed Nyugat-Bejrút hát­országa. A 18 órás ütközet után csak a baabdai elnö­ki palotát védő Szük el-Garb maradt a kormányerők ke­zén. Sem a libanoni légierő be­vetése, sem az amerikai ha­dihajók beavatkozása nem volt képes feltartóztatni a drúz-szociallsta milíciák ro­hamát. Miként a nyugat-bej­rúti győzelem esetén, úgy a mostani sikerben is szerepet látszott a hadsereg egysé­gének megbomlása, az, hogy a negyedik dandár átállt az ellenzék oldalára, illetve csatlakozott a Nyugat-Bej­rútban semleges magatartást tanúsító hatodik dandárhoz. Q New York (MTI) A Biztonsági Tanács szer­dán megkezdte, majd csütör­tökig el is napolta a vitát az ENSZ-békeerők Bejrútba küldésének kérdéséről. A „kéksisakosok'' a libanoni fő­városban állomásozó ameri­kai, brit. francia és olasz alakulatokat váltanák fel. Egyebek között feladatuk lenne a szemben álló felek között kötendő tűzszünet el­lenőrzése. A Biztonsági Ta­nács sürgős összehívását Franciaország kérte. Luc de La Barre de Nan­teuil francia küldött az ülé­sen elhangzott felszólalásá­ban sürgette a világszerveze­tet: mihamarabb alakítsa meg a négyhatalmi csapa­tokat felváltó ENSZ-egyse­geket. Javasolta, hogy ezek az egységek csak a nyuga­ti csapatok távozása után foglalják el állásaikat, ha­táskörük pedig csak Bejrút­ra és környékére terjedjen ki. Hozzáfűzte: mivel meg­szűntek a négyhatalmi csa­patok bejrúti állomásoztatá­sát és tevékenységét (a Nyugat szerint) indokló kö­rülmények, e csapatoknak — az őket kísérő hadihajókkal együtt — távozniuk kell Li­banonból. Jurij Andropov temetéséről utazott az osztrák fővárosba. Az olasz különgép fedélze­tén volt SiKidro Pertini olasz köztársasági elnök, akit át­utazásakor Rudolf KirschlS­ger osztrák államfő köszön­tött a repülőtéren. BALKÁN-KONFERENCIA A balkáni országok együtt­működésével foglalkozó athé­ni tanácskozáson kedden a bizalom légkörének megte­remtéséről, a jószomszédi vi­szonyról és a biztonságról tárgyaltak. A megbeszélések végső célja a Balkán-félszi­get atiomfegyvermentes öve­zetté nyilvánítása. A hét­főn kezdett szakértői szintű megbeszéléssorozat a máso­dik ilyen jellegű tanácsko­zás az idén. Bulgária, Gö­rögország, Jugoszlávia, Ro­mánia és Törökország kép­viselői keddi felszólalásaik­ban egyöntetűen hangsúlyoz­ták. hogy a feszült európai helyzet javítása érdekében a Balkán-félszigeten is meg­felelő intézkedéseket kell tenni. „FELÉLEDT" A SZALJUT Befejezéséhez közeledik a Szaljut—7 űrállomás újbóli teljes üzembe helyezése. Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov, valamint Oleg Aty­kov így hamarosan hozzálát a kutatási programban elő­írt feladatai teljesítéséhez. Siklós Dános Zilahy Lajos utolsó évei 7. — Ogy-úgy. én voltam a főirányító a kony­hán. Előkerült a pincér. Valamit ittunk, azután igazi Ujházy-tyúkhúslevest hoztak, ma.id töltött káposztát. Zilahy elemében volt. Az ételek izé­ről. fűszerezéséről beszélt, s olyan ételkülönle­Rességeket említett, amilyenekről azelőtt és az­óta sem hallottam. — Tudjátok, hogy jó drámát írni milyen ne­héz — tért vissza az irodalomhoz. — Sokáig én sem értettem a fortélyát. Párizsban egyszer egy híres író (nevet nem említett) két üveg konyak mellett kitanított, hogyan kell igazi drámát írni. A francia író tanácsait nem írom le, mert hosszadalmas, bonyolult, és túlzottan részletes. Elbeszélésének lényege: a drámának a fő baja az. hogy van egy erős első felvonás, azt követi egy gvengébb második, és azután egészen visz­szaesik a befejező rész. a harmadik felvonás. A néző pediR hiányérzettel megy ki a színházból. Ezért hát először meg kell írni egy nagyon erös harmadik felvonást. Azt követően egy gyengébb másodikat es vele azonos értékben mozgó első felvonást. Drámát tehát visszafelé kell írni. — így készült a Tűzmadár. — Szerintem a legsikerültebb Zilahy-dráma, amelyet 1932-ben mutattak be. — Na. most következik az est fénypontja — mutatott az ajtón belépő pincérre. Hatalmas tálcán egy szép sült malac érkezett, négy lábra támaszkodva, szájában egy darab citrommal. — Te ió Isten, ki eszi ezt meg? — kérdeztem Zilahvtól. — Mi. és ami megmarad, az a pincéreké. Ettünk, es közömbös dolgokról beszélgettünk. — A túrós béles melegen jó. • — Még az is? — Hátha egyszer vacsorára vagytok hivata­losak. Elképesztő mennyiségű étel. Most már csak azt kellene megfejtemem. mi indította ezt az öreg embert erre a nagyvonalúságra. Folyton veszekednek vele. mert a szobájából kiszivárgó égett hagyma, káposzta bűze elűzi a szálló ven­dégeit. Bogdánfitól tudom, hogy úgy él, mint a legszegényebbje a világnak, jóformán semmit sem költ. és közben húsz-harmincezer forintnak megfelelő összegeket áldoz telefonokra, levele­zésre. vasúti jegyekre. A vacsorával bizonyí­tott nagyúri viselkedésnek okát később megfej­tetlem: ezekben az órákban a harmincas évek Zilahyjával. az Áfonya utcai villa lakójával, a főúri életvitel megszállottjával vacsorázom. Ez a Zilahy holnap már a szegényember egyszerű életét folytatja. — Tudjátok-e. hogyan lettem én író? ösi re­formátus papok és jogászok ivadékából író. Apám pedig az utódját látta bennem. És anyám szegény tán élete végéig sem bocsátotta meg, hogv ilyen semmirekelő ember lett belőlem. Utolérhetetlenül szép, mesélő stílusában elő­adta. hogyan fogadták első irodalmi jelentkezé­sét otthon, a szülői háznál. A gimnázium ön­képző körének elnöke volt, és versét kinyom­tatták egy máramarosszigeti lapban (1906-ban), örömmel vitte haza az újságot, és megmutatta az anyjának. Éppen akkor jött át a szomszéd­ból Ilka néni. anyja barátnője, és mindjárt az­zal kezdte, hogy „Te. hallod, nagyon zuborog a gyomrom, kiugróm a budira." Anyja fölvette az asztalról a frissen hozott lapot, és azt felelte: „Menjél, itt van ni. vidd ki magaddal." Tíz esztendővel később az első könvvét vitte haza anyjának, és lelkendezve újságolta, milyen nagy esemény ez. Anyja sírva fakadt. „Anyám, nem kell azért sírni" — vigasztalta az idős asz­szonvt. Mire az anyja a könnyek mögül, szipog­va megszólt: „Nem a meghatottságtól sírok én. fiam. hanem azért, mert úgy látom, te sohasem szerzed meg a doktorátust." Pedig egyetemi leckekönyvében szépen sor­jáztak az érdemjegyek és a tanári szignók, ezzel büszkélkedett anyja és a rokonsága előtt. Csak később, a feleségének árulta el. hogy a beírt je­gvek és a tanári aláírások nagy többségét saját kezűleg hamisította az indexbe. így tett eleget a család várakozásának. — Azért lett belőlem fró. mert horkolok — mondta nevetve, feketéz.és közben. — Azt nem tudom, hogy azért lettél-e író. de a horkolásodtól mindenki menekül — évődött vele Bogdanfi. — Amikor a kanizsai alkotóház­ban alszol, az ott dolgozó írók. éjszaka fölugrál­nak, és a Tisza-parti cserjésben várják a virra* datot — Érzékeny idegzetűek — intézte el Zilahy —. a feleségem is az. mert ha egy hotelben szál­lunk meg. és en az első emeleten foglalok szo­bát, akkor 6 a kilencediken, ott érzi magát biz­tonságban füldugó nélkül. Nevettünk. — Egy ideig az apósom házában laktunk, ea éjszaka annyira horkoltam, hogy az egész ház fölébredt. Apósom néhány nap múltán megso­kallta, és azt mondta: „Te. Lajos,.ez így nem megy tovább, költözz le a kisházba, a kert vé­gébe, az legyen a lakásod." Berendezték a kis­házat, és én. ott éltem magányosan. Papírt, ce­ruzát kértem, és unalmamban írtam. Rendsze­rint eldobtam, mert nem tartottam jónak, és újrakezdtem. Így tanultam meg írni. A horko­lásomnak köszönhetem, hogv író lettem. Anekdotának jó. de a valóság egészen máshol fészkel. Ennek felderítésére egy rövid kitérőt te­szek. Zílahv Lajos 1891. március 27-én, Nagyszalon­tán született. A nagyszalontai, erzsébetvárosi, majd a máramarosszigeti gimnáziumban tanult, azután jogi pályára ment. és a Tiszák (Tisza István és a csengődi földbirtokos, Tisza Kálmán — nem azonos a volt miniszterelnökkel) befo­lyása alatt myködő ügyvédi irodában dolgozott. Előzőleg életbiztosítási ügynök is volt egy rövid ideig. A háború alatt kiadott verseskötetét kö­vetően néhánv évvel munkái egymás után je­lentek meg. Az Ökör és más komédiák, vígjá­tékok (1920). Szépapám szerelme és a Halálos tavasz, regények (19221. A hazajáró lélek, sz.ín­darab (1923). Az ezüstszárnyú szélmalom, elbe­szélések. Süt a nap. színdarab (1924), Zenebohó­cok. vígjáték (1925), a Két fogoly, regény. A fe­hér szarvas, színdarab (1927), Valamit visz a víz. regény (1928), s ez nem is teljes fölsorolása írói és újságírói munkásságának. Zilahy 1929­ben nősült, ekkor harmincnyolc éves volt, fele­ségül vette a huszonkét éves Bárczy Piroskát, Budapest nagy tekintélyű főpolgármesterének, Bárczy Istvánnak a lányát. Ez a házasság a ké­sőbblekben — minden valószínűség szerint — közéleti szereplésében, újságírói, lapszerkesz­tői munkájában előnyére vált. Az uralkodó kö­rökben Bárczy István veje „Valaki", különösen olvan írói kvalitásokkal, mint amilyenekkel Zi­lahy rendelkezett. (Folytatjuk.) i

Next

/
Thumbnails
Contents