Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

Önállóan jobban megy? Az Ipari szövetkezetek méreteikben — általában — kisebbek, rugalmasabban tudnak a piaci igényekhez alkalmazkodni, mint az állami vállalatok. Ez a vélemény a nehezebb körülmények között is megállja helyét: korábban évi 8—10 Százalékkal növekedett Csongrád megyében a szövetkezeti ipar teljesítménye. Az elmúlt két esztendőben ebben a szektorban is jelentkezett megtorpanás, de az állami ipar átlagát tavaly is meghaladta a szövetkezetek termelésnövekedése. 1983-ban 2,5 milliárd forint volt Szeged ipari szövetkezeteinek összes termelési értéke.. Az állami iparban a növekedés nem érte el a 3 százalékot, a szövetkezetek esetében 4,5 százalékkal nőtt a termelés. A szövetkezetek többsége fogyasztási tikkeket termel: csökkent a lakosság vásárlóereje, visszafogták a beruházásokat, ez magyarázza a lassúbb növekedést. A szövetkezeti iparban is jelentkezik a differenciálódás. Leggyorsabban fejlődött a vegyipar: sikeres évet zárt a MEDIKÉMIA és az UNIVERSAL. Ugyancsak jó eredményei vannak a Bőrdíszmű Ipari Szövetkezetnek és a SZEVAFEM-nek. Stagnálás vagv visszaesés jellemzi viszont a háziipari szövetkezeteket. Újdonság a kisszövetkezetek működése. 1982-től működhetnek ilyenek, létszámuk tavalytól növekszik erőteljesen. Szegeden jelenleg 14 kisszövetkezet tevékenykedik, újabbakat is szerveznek. Termelésük 1983ban 17 százalékkal nőtt — ebben nincs benne a tavaly alakult szövetkezetek eredménye. A termelési feltételek náluk sem jobbak, de jóval nagyobb az ösztönzés: nincs bér korlát Jobb az egy főre jutó termelékenység, kihasználják a munkaidőt kifogástalan a munkafegyelem — a bérfizetés alapja ugyanis a kisszövetkezet bruttó bevétele. A kisszövetkezeteknél nincs létszámhiány. A munkabérek 12—15 százalékkal nőttek 1983-ban, a kisszövetkezetek átlagbérszínvonala 60 ezer forint évente, míg a hagyományos szövetkezeteké 49 ezer forint A többletjövedelmek mögött többletteljesítmény áll, azokban a kisszövetkezetekben, amelyek korábban hagyományos szövetkezetként dolgoztak, megszigorították a normákat, megváltak azoktól, akik nem voltak hajlandók többet dolgozni. A Mérlegkészítő Kisszövetkezetnél például a váltás után csaknem 50 százalékkal nőtt a termelékenység. A termelésfelfutást 4 százalékos létszámcsökkenés mellett érték el a szövetkezetek. A szegedi szövetkezeteknél a termelékenység átlagosan 8 százalékkal nőtt. A létszámcsökkenés a bedolgozóknál és az építőipari szövetkezeteknél volt a legnagyobb. Ezúttal első ízben nemcsak a fizikai munkát végzők létszáma fogyott, hanem az adminisztrátoroké is. Egyes szakmákban — például forgácsoló-, kőműves— ott is hiány van, ahol jó a szövetkezetek értékesítési lehetősége. A csökkenésből eredő veszteségeket termelékenyebb gépek beszerzésével, üzem- és munkaszervezéssel, a termelési szerkezet változtatásával védték ki. A szövetkezetek összes árbevételének nagyjából negyede, 650 milliós érték került exportra 1983-ban, Szegeden. A rubel elszámolású export az összes kivitelnek mintegy 40 százaléka, az 1982-es év szintjén maradt. Nyolc százalékkal nőtt viszont a nem rubel elszámolású export. Megélénkült a külkereskedelem érdeklődése az úgynevezett aprócikkek iránt Javult a piaci munka, a Külkereskedelmi Minisztérium Szegeden dolgozó megbízottja eredményes munkát végez a termékek kiajánlásában. A szegedi szövetkezetek összes nyeresége 340 millió forint, 4,6 százalékkal több, mint 1982-ben. Noha az elvonások miatt csökkenhettek volna a nyereségösszegek, a termelés növekedése, az anyag- és energiatakarékosság következtében javultak az eredmények. Az átlagnál nyereségesebb a Kazánjavító Kisszövetkezet, a SZEVAFÉM, a Műszaki Kerámiaipari Kisszövetkezet, az UNIVERSAL, a Szinkron Vegyesipari Szövetkezet, a Szegedi Tervező Szövetkezet. Alacsony a nyereségráta a ruhajavító, a gépjárműjavító, a fodrász és a ruházati szövetkezetnél. Utóbbi lista kapcsán külön kell szólni a szolgáltatásokról, amelyek annyira nem gazdaságosak a jelenlegi árak mellett, hogy jóformán „szívességből", politikai elvárások teljesítése miatt foglalkoznak vele a szövetkezetek. A tisztán szolgáltató profilú szövetkezeteknél pedig leromlanak a berendezések, csökken a tevékenység színvonala, mert nem tudnak fejleszteni. A kérdőjel azért került címünk végére, mert 1984-re még nehezebb feladatokat várnak a szövetkezetek. Anyagellátási vagy létszámgondok idén is nehezítik a munkájukat. Gazdasági körképünk anyaggyűjtése során az állami iparban is úgy láttuk: jót tett az egyes gyáraknak, hogy önállóságot kaptak, a szövetkezeti szektor teljesítményén is észlelhető a nagyobb rugalmasság. Az önállóság ugyanakkor csak bizonyos határig ellensúlyozhatja a külső körülmények romlását. Piacok visszaszerzése A Tápéi Háziipari Szövetkezet nekigyürkőzött, hogy az idén visszaszerzi az elvesztett nyugati piacokat. Bernula Mihály elnök szerint. rajtuk kívülálló okok miatt nehéznek ígérkezik a küzdelem. Az ügyes kezű asszonyok tavaly is szőtték, fonták a szebbnél-szebb portékákat, és a meósok sem lettek lágyabb szívűek, mint eddig, mégis csaknem felére zuhant vissza a korábbi export. (1980-ban még 113 millió forint értékű árut küldtek a tőkés piaci vevőknek.) Időközben komoly ellentétbe kerültek a magyar külkereskedők a francia partnereikkel, ugyanakkor a távol-keleti országok elárasztották olcsó termékeikkel » kereskedőket. Olyannyira olcsóval, hogy a tápéiak portékái már nem maradhattak verisenyképesek. Ezek után nem volt mást tenniük a szövetkezeti vezetőknek, minthogy új megoldásokkal kísérletezzenek. Sikeres lett az útkeresés — amellett, hogy a külkereskedők, még most sem tudtak igazából dűlőre jutni egymással — a nyugatnémet piacon vevőre találtak a raffiából font papucsok és cipők. A francia piac visszaszerzését a most formálódó magyar közös vállalattól remélik. Ugyanis 200 ezer darab széklapra — a tavaly eladott mennyiség háromnegyedére — már ígérkezett vevő. Egyelőre még nem tisztázódott, hogy kapnak-e segítséget az államtól az új munkások betanítására, de elkezdték a toborzást Ügy számolják, még akkor is jól járnak, ha a 800 jelentkezőből 250—260 úi dolgozót nyernek meg a bedolgozói munkára, hiszen a belföldi vevők is keresik a tápai szövetkezet termékeit. A 603 cikket tartalmazó áruválaszték összeállításához nagy szükség van az ügyes, dolgos munkáskézre. Ahogy a szövetkezetben számolják. a bedolgozók hozzák a legértékesebb valutát, hiszen a lelemény és a szorgalom mellé a gyékény meg a sás is helyben föllelhető. Átlagon felül A Medikémia Szövetkezet 9 százalékkal, összesen 25 millió forinttal növelte termelését 1983-ban. Ez is kevesebb lett, mint amit terveztek. Három százalékkal növekedett a létszám, a bérszínvonal 60 ezer 150 forint. Főként a műszakiak és a fizikai dolgozók létszáma nőtt. Több és gazdaságosabb lett a nem rubel elszámolású export. Növekedtek azonban a készletek is Épülő új beruházásukra ugyanis a DÉLÉP-pel kötött előszerződés alapján maguk vásárolják meg az anyagok egy részét, amit év végéig sem írhattak át az építők számlájára, mert késik a beruházás. Anyagellátási gondok miatt nem tudtak egy sor terméket gyártani. Így nem is termeltek a tervnek megfelelően, sőt a készletek miatt fájhat a fejük. Legnagyobb gondjuk, hogy a Mátravidéki Fémművek nem szállított elegendő aeroeolos dobozt, amelynek importhelyettesítő gyártását elvállalta. Importengedélyt sem kapott sokáig a szövetkezet, ezért legalább egymillió dobozzal kevesebb aerosolt tudtak csak gyártani. Az év legnagyobb terméksikere az egykompanensű poliuretán hab volt. Exportjuk növekedett, a szövetkezetiek a lelkiismeretességet hiányolják továbbra is a külkereskedőktől. Ugyanez elmondható a beruházás kapcsán a DÉLÉP-ről is. Nyereségük eléri a 41 millió forintot. A nehézségek ellenére idén is átlagon fölüli növekedést terveznek. Tanács István Majoros Tibor Műveserészleg a gyermekklinikán Saját készülékkel — Az országban eddig csak Szegeden Somogyi Károlyné felvétele Hemodialízis, egyelőre az intenzív osztályon. Ezt a készüléket viszik le az-alagsori új részleg most elkészült helyiségébe Jelentősen növelte nem rubel elszámolású exportját a Szegedi Ruházati Szövetkezet: 1983-ban összesen 63 millió forint értékű árut szállítottak tőkés piacokra. A szövetkezet nyeresége 12 millió forint. Idén várható a nem rubel elszámolású exportjuk további növekedése. Képünkön: hörcsög bélés-táblakészítés exportra A mennyezetig hófehér csempével burkolt . falak mentén fehér köpenyes orvosok, nővérek. Igazi téli hangulatot áraszt belülről is' a szegedi gyermekklinika ambulanciájának az a két helyisége, melyet avatni jötték össze bensőséges hangulatú kis házi ünnepségre. Ide költözik le az emeleti, intenzív osztályról a klinika alapművese-egysége, hogy végre megfelelő feltételeket teremthettek egy olyan rendkívül fontos kezelési eljárásnak, amit gyerekeken az országban eddig csak a szegedi klinikán végeznek, saját készítésű készüléken. Dr. Boda Domokos igazgató-professzor arról az áldozatos munkáról is beszélt, amivel fiatal orvosok, aszszisztensek saját szorgalomból, munkaidő után sajátították el a kezelés fortélyait. jártak át a szomszédos l-es számú sebészeti klinikán működő fölnőttműveseközpontba, hogy megfeleljenek a napjainkra igencsak megszaporodó igényeknek. Három éve határozták el, két esztendeje folytatnak rendszeresen művesekezelést: a kis betegeket hetente kétszer-háromszor „kapcsolják rá" a művesére, hogy kimossák vérükből a salakot. Körülbelül 800 alkalommal végeztek ilyen hemodialízist 20 gyereken, akiknek egy része olyro betegségben szenved, hogy át kellett segíteni a kritikus szakaszon, s meggyógyul, másoknak viszont már elpusztult a veséje, s itt tartják életben, amíg átültetéshez jutnak. És persze transzplantációt is végeztek már, több sikereset a szegedi gyermekklinikán. Az alagsori műveserészleg, melyet 400 ezer forintos költséggel november óta igazán gyorsan alakított ki a Szegedi Építőipari Szövetkezet, pár nap múlva már működésbe lép. Kezdetben egy műszakos lesz, egyszerre két beteget fogad, ám két műszakosra szeretnék fejleszteni. Ennek föltétele, hogy megkapják a kilátásba helyezett fölszerelést és státusokat, mert a jelenlegi személyi állományt kényszerűen belülről csoportosították át, más, ugyancsak fontos területről vonták ki. a szakembereket. Az elkülönített alapművese-egység létrehozása rendkívüli erőfeszítéseket igényelt tehát a klinika dolgozóitól. Azért vállalkoztak rá, mert fölismerték, aktuális feladatuknak tartják gyerekekre is kiterjeszteni a hemodialízist. Mondhatni, sajnos, hogy igen jelentős a betegforgalom, az ország távoli vidékeiről is, amin csak az a körülmény változtathat, ha — mint tervezik — hasonló eljárásokat végeznek majd Budapesten és Debrecenben. A tapasztalatok szerint 4—5 éves koruk előtt még nem lehet biztonságosan kezelni a gyerekeket. Akkortól viszont az a cél, hogy úgy járjanak majd ide, mintha egyéb foglalatosságaikat végeznék, vagyis ne érezzék magukat betegnek. A kezelés szünet»ebrn otthon vannax, vagy Iskolába járnak, rendes hétköznapi életet élnek, s azt szeretnék az orvosok, hogy amikor bejönnek, a bonyolult műszerrel végzett igényes eljárás érzelmileg ne befolyásolja őket, vegyék akár természetesnek. N. V i 74. évfolyam 11. szám 1984. január 14.J szombat Ára: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!