Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-14 / 11. szám

Önállóan jobban megy? Az Ipari szövetkezetek méreteikben — általában — kisebbek, rugalmasabban tudnak a piaci igényekhez alkalmazkodni, mint az állami vállalatok. Ez a vélemény a nehezebb körülmények között is meg­állja helyét: korábban évi 8—10 Százalék­kal növekedett Csongrád megyében a szö­vetkezeti ipar teljesítménye. Az elmúlt két esztendőben ebben a szektorban is jelentkezett megtorpanás, de az állami ipar átlagát tavaly is meghaladta a szö­vetkezetek termelésnövekedése. 1983-ban 2,5 milliárd forint volt Szeged ipari szö­vetkezeteinek összes termelési értéke.. Az állami iparban a növekedés nem érte el a 3 százalékot, a szövetkezetek esetében 4,5 százalékkal nőtt a termelés. A szövetkezetek többsége fogyasztási tikkeket termel: csökkent a lakosság vá­sárlóereje, visszafogták a beruházásokat, ez magyarázza a lassúbb növekedést. A szövetkezeti iparban is jelentkezik a dif­ferenciálódás. Leggyorsabban fejlődött a vegyipar: sikeres évet zárt a MEDIKÉ­MIA és az UNIVERSAL. Ugyancsak jó eredményei vannak a Bőrdíszmű Ipari Szövetkezetnek és a SZEVAFEM-nek. Stagnálás vagv visszaesés jellemzi viszont a háziipari szövetkezeteket. Újdonság a kisszövetkezetek működése. 1982-től működhetnek ilyenek, létszámuk tavalytól növekszik erőteljesen. Szegeden jelenleg 14 kisszövetkezet tevékenykedik, újabbakat is szerveznek. Termelésük 1983­ban 17 százalékkal nőtt — ebben nincs benne a tavaly alakult szövetkezetek eredménye. A termelési feltételek náluk sem jobbak, de jóval nagyobb az ösztön­zés: nincs bér korlát Jobb az egy főre jutó termelékenység, kihasználják a mun­kaidőt kifogástalan a munkafegyelem — a bérfizetés alapja ugyanis a kisszövet­kezet bruttó bevétele. A kisszövetkezeteknél nincs létszámhi­ány. A munkabérek 12—15 százalékkal nőttek 1983-ban, a kisszövetkezetek átlag­bérszínvonala 60 ezer forint évente, míg a hagyományos szövetkezeteké 49 ezer fo­rint A többletjövedelmek mögött többlet­teljesítmény áll, azokban a kisszövetkeze­tekben, amelyek korábban hagyományos szövetkezetként dolgoztak, megszigorítot­ták a normákat, megváltak azoktól, akik nem voltak hajlandók többet dolgozni. A Mérlegkészítő Kisszövetkezetnél például a váltás után csaknem 50 százalékkal nőtt a termelékenység. A termelésfelfutást 4 százalékos lét­számcsökkenés mellett érték el a szövet­kezetek. A szegedi szövetkezeteknél a ter­melékenység átlagosan 8 százalékkal nőtt. A létszámcsökkenés a bedolgozóknál és az építőipari szövetkezeteknél volt a legna­gyobb. Ezúttal első ízben nemcsak a fizi­kai munkát végzők létszáma fogyott, ha­nem az adminisztrátoroké is. Egyes szak­mákban — például forgácsoló-, kőműves­— ott is hiány van, ahol jó a szövetkeze­tek értékesítési lehetősége. A csökkenés­ből eredő veszteségeket termelékenyebb gépek beszerzésével, üzem- és munkaszer­vezéssel, a termelési szerkezet változtatá­sával védték ki. A szövetkezetek összes árbevételének nagyjából negyede, 650 milliós érték ke­rült exportra 1983-ban, Szegeden. A rubel elszámolású export az összes kivitelnek mintegy 40 százaléka, az 1982-es év szint­jén maradt. Nyolc százalékkal nőtt viszont a nem rubel elszámolású export. Meg­élénkült a külkereskedelem érdeklődése az úgynevezett aprócikkek iránt Javult a piaci munka, a Külkereskedelmi Minisz­térium Szegeden dolgozó megbízottja ered­ményes munkát végez a termékek kiaján­lásában. A szegedi szövetkezetek összes nyeresé­ge 340 millió forint, 4,6 százalékkal több, mint 1982-ben. Noha az elvonások miatt csökkenhettek volna a nyereségösszegek, a termelés növekedése, az anyag- és ener­giatakarékosság következtében javultak az eredmények. Az átlagnál nyereségesebb a Kazánjavító Kisszövetkezet, a SZEVA­FÉM, a Műszaki Kerámiaipari Kisszövet­kezet, az UNIVERSAL, a Szinkron Ve­gyesipari Szövetkezet, a Szegedi Tervező Szövetkezet. Alacsony a nyereségráta a ru­hajavító, a gépjárműjavító, a fodrász és a ruházati szövetkezetnél. Utóbbi lista kapcsán külön kell szólni a szolgáltatásokról, amelyek annyira nem gazdaságosak a jelenlegi árak mellett, hogy jóformán „szívességből", politikai el­várások teljesítése miatt foglalkoznak vele a szövetkezetek. A tisztán szolgáltató profilú szövetkezeteknél pedig leromlanak a berendezések, csökken a tevékenység színvonala, mert nem tudnak fejleszteni. A kérdőjel azért került címünk végére, mert 1984-re még nehezebb feladatokat várnak a szövetkezetek. Anyagellátási vagy létszámgondok idén is nehezítik a munkájukat. Gazdasági körképünk anyag­gyűjtése során az állami iparban is úgy láttuk: jót tett az egyes gyáraknak, hogy önállóságot kaptak, a szövetkezeti szektor teljesítményén is észlelhető a nagyobb ru­galmasság. Az önállóság ugyanakkor csak bizonyos határig ellensúlyozhatja a külső körülmények romlását. Piacok visszaszerzése A Tápéi Háziipari Szövet­kezet nekigyürkőzött, hogy az idén visszaszerzi az el­vesztett nyugati piacokat. Bernula Mihály elnök sze­rint. rajtuk kívülálló okok miatt nehéznek ígérkezik a küzdelem. Az ügyes kezű asszonyok tavaly is szőtték, fonták a szebbnél-szebb portékákat, és a meósok sem lettek lágyabb szívűek, mint eddig, mégis csaknem felére zuhant vissza a ko­rábbi export. (1980-ban még 113 millió forint értékű árut küldtek a tőkés piaci vevőknek.) Időközben ko­moly ellentétbe kerültek a magyar külkereskedők a francia partnereikkel, ugyanakkor a távol-keleti országok elárasztották olcsó termékeikkel » kereskedő­ket. Olyannyira olcsóval, hogy a tápéiak portékái már nem maradhattak ver­isenyképesek. Ezek után nem volt mást tenniük a szövetkezeti vezetőknek, minthogy új megoldásokkal kísérletezzenek. Sikeres lett az útkeresés — amellett, hogy a külkereskedők, még most sem tudtak igazából dűlőre jutni egymással — a nyugatnémet piacon vevő­re találtak a raffiából font papucsok és cipők. A fran­cia piac visszaszerzését a most formálódó magyar kö­zös vállalattól remélik. Ugyanis 200 ezer darab széklapra — a tavaly el­adott mennyiség háromne­gyedére — már ígérkezett vevő. Egyelőre még nem tisztázódott, hogy kapnak-e segítséget az államtól az új munkások betanítására, de elkezdték a toborzást Ügy számolják, még akkor is jól járnak, ha a 800 je­lentkezőből 250—260 úi dolgozót nyernek meg a bedolgozói munkára, hiszen a belföldi vevők is keresik a tápai szövetkezet termé­keit. A 603 cikket tartalma­zó áruválaszték összeállítá­sához nagy szükség van az ügyes, dolgos munkáskézre. Ahogy a szövetkezetben szá­molják. a bedolgozók hoz­zák a legértékesebb valu­tát, hiszen a lelemény és a szorgalom mellé a gyékény meg a sás is helyben föl­lelhető. Átlagon felül A Medikémia Szövetkezet 9 százalékkal, összesen 25 millió forinttal növelte ter­melését 1983-ban. Ez is ke­vesebb lett, mint amit ter­veztek. Három százalékkal növekedett a létszám, a bér­színvonal 60 ezer 150 forint. Főként a műszakiak és a fizikai dolgozók létszáma nőtt. Több és gazdaságosabb lett a nem rubel elszámolású export. Növekedtek azonban a készletek is Épülő új be­ruházásukra ugyanis a DÉ­LÉP-pel kötött előszerződés alapján maguk vásárolják meg az anyagok egy részét, amit év végéig sem írhat­tak át az építők számlájára, mert késik a beruházás. Anyagellátási gondok miatt nem tudtak egy sor termé­ket gyártani. Így nem is termeltek a tervnek megfe­lelően, sőt a készletek miatt fájhat a fejük. Legnagyobb gondjuk, hogy a Mátravidéki Fémművek nem szállított elegendő aero­eolos dobozt, amelynek im­porthelyettesítő gyártását el­vállalta. Importengedélyt sem kapott sokáig a szövetkezet, ezért legalább egymillió do­bozzal kevesebb aerosolt tudtak csak gyártani. Az év legnagyobb terméksikere az egykompanensű poliuretán hab volt. Exportjuk növekedett, a szövetkezetiek a lelkiismere­tességet hiányolják továbbra is a külkereskedőktől. Ugyanez elmondható a beru­házás kapcsán a DÉLÉP-ről is. Nyereségük eléri a 41 millió forintot. A nehézsé­gek ellenére idén is átlagon fölüli növekedést terveznek. Tanács István Majoros Tibor Műveserészleg a gyermekklinikán Saját készülékkel — Az országban eddig csak Szegeden Somogyi Károlyné felvétele Hemodialízis, egyelőre az intenzív osztályon. Ezt a készü­léket viszik le az-alagsori új részleg most elkészült he­lyiségébe Jelentősen növelte nem rubel elszámolású exportját a Szegedi Ruházati Szövetkezet: 1983-ban összesen 63 mil­lió forint értékű árut szállítottak tőkés piacokra. A szö­vetkezet nyeresége 12 millió forint. Idén várható a nem rubel elszámolású exportjuk további növekedése. Képün­kön: hörcsög bélés-táblakészítés exportra A mennyezetig hófehér csempével burkolt . falak mentén fehér köpenyes or­vosok, nővérek. Igazi téli hangulatot áraszt belülről is' a szegedi gyermekklinika ambulanciájának az a két helyisége, melyet avatni jöt­ték össze bensőséges hangu­latú kis házi ünnepségre. Ide költözik le az emeleti, intenzív osztályról a klinika alapművese-egysége, hogy végre megfelelő feltételeket teremthettek egy olyan rend­kívül fontos kezelési eljá­rásnak, amit gyerekeken az országban eddig csak a sze­gedi klinikán végeznek, sa­ját készítésű készüléken. Dr. Boda Domokos igazga­tó-professzor arról az áldo­zatos munkáról is beszélt, amivel fiatal orvosok, asz­szisztensek saját szorgalom­ból, munkaidő után sajátí­tották el a kezelés fortélya­it. jártak át a szomszédos l-es számú sebészeti klini­kán működő fölnőttművese­központba, hogy megfelelje­nek a napjainkra igencsak megszaporodó igényeknek. Három éve határozták el, két esztendeje folytatnak rendszeresen művesekeze­lést: a kis betegeket heten­te kétszer-háromszor „kap­csolják rá" a művesére, hogy kimossák vérükből a salakot. Körülbelül 800 al­kalommal végeztek ilyen hemodialízist 20 gyereken, akiknek egy része olyro be­tegségben szenved, hogy át kellett segíteni a kritikus szakaszon, s meggyógyul, másoknak viszont már el­pusztult a veséje, s itt tart­ják életben, amíg átültetés­hez jutnak. És persze transz­plantációt is végeztek már, több sikereset a szegedi gyermekklinikán. Az alag­sori műveserészleg, melyet 400 ezer forintos költséggel november óta igazán gyor­san alakított ki a Szegedi Építőipari Szövetkezet, pár nap múlva már működésbe lép. Kezdetben egy műszakos lesz, egyszerre két beteget fogad, ám két műszakosra szeretnék fejleszteni. Ennek föltétele, hogy megkapják a kilátásba helyezett fölszere­lést és státusokat, mert a jelenlegi személyi állományt kényszerűen belülről csopor­tosították át, más, ugyan­csak fontos területről von­ták ki. a szakembereket. Az elkülönített alapmű­vese-egység létrehozása rendkívüli erőfeszítéseket igényelt tehát a klinika dol­gozóitól. Azért vállalkoztak rá, mert fölismerték, aktuá­lis feladatuknak tartják gye­rekekre is kiterjeszteni a hemodialízist. Mondhatni, sajnos, hogy igen jelentős a betegforgalom, az ország távoli vidékeiről is, amin csak az a körülmény változ­tathat, ha — mint tervezik — hasonló eljárásokat vé­geznek majd Budapesten és Debrecenben. A tapasztala­tok szerint 4—5 éves koruk előtt még nem lehet bizton­ságosan kezelni a gyereke­ket. Akkortól viszont az a cél, hogy úgy járjanak majd ide, mintha egyéb foglala­tosságaikat végeznék, vagy­is ne érezzék magukat be­tegnek. A kezelés szünet»e­brn otthon vannax, vagy Is­kolába járnak, rendes hét­köznapi életet élnek, s azt szeretnék az orvosok, hogy amikor bejönnek, a bonyo­lult műszerrel végzett igé­nyes eljárás érzelmileg ne befolyásolja őket, vegyék akár természetesnek. N. V i 74. évfolyam 11. szám 1984. január 14.J szombat Ára: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents