Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

/ Kedd, 1984. január 10. Gazdasági épílomunkánk feladatai nagyobb felelősséget követelnek tőlünk Faluvégi Lajos előadása a megyei politikai aktívaülésen Tegnap, hétfőn délután Szegeden, a megyei párt- és tanácsszékház nagytermében a megyei pártbizottság po­litikai aktívaülést rende­zett, amelyen a megye gaz­dasági. társadalmi, politikai és kulturális életének kép. viselői, a párt-, állami és tömegszervezeti szervek, a vállalatok, intézmények ve­zetői, propagandisták és pártnapi előadók vettek részt._ Az aktívaülést dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Faluvé. gi Lajos, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke tartott elő­adást gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. Bevezetőben arról szólt, hogv gazdasági épitőmun­kánk feladatai nagyobb fe­lelősséget, újabb erőfeszíté- rült megőriznünk. A lakás­seket követelnek tőlünk. A építésben, a szolgáltatások nemzetközi helyzet alakulá- fejlesztéseben kitűzött célok sa a korábbinál nagyobb megvalósultak, aggcdalomra ad okot. Ez Gazdasági életünk gyen­is indokolja, hogy gyarapít- geségeihez tartozik viszont, suk a pártunk politikája hogy az egyensúlyjavulást iránti bizalmat, erősítsük a a belső felhasználás visz­dolgozó embereknek a jö­vőbe vetett bizakodását. Erre megvan a lehetősé­günk, hiszen az 1983-ban elért eredményeinkre tá­maszkodva ebben az évben — hatékonyabb termelő­munkánk eredményeképpen — közelebb juttathatjuk gazdaságunkat a kibontako­záshoz, a gyorsabb fejlődés­hez. Politikai gazdasági terv — az 1983­as eredményekre támasz­kodva — előirányozza az ipari és mezőgazdasági ter, melés. a nemzeti jövedelem növelését, ami lépést jelent előre a gazdasági kibonta­kozás. a gyorsabb fejlődés irányába. Kedvező, hogy vala­mennyi szocialista ország­gal megkötöttük az ez évi kereskedelmi szerződésein­ket. ami nagy biztonságot jelent gazdasági életünkben. Céljaink között szerepel á tőkés külkereskedelmi aktí­vum további ' növelése, adósságállományunk csök­kentése. A külkereskede­lemben az import szinten­tartása. az export növelése a feladat. Fontos teendő az áruellátás színvonalának fenntartása. A vállalatok­nak arra kell törekedniük, hogy a többletteljesítménye­ket jobban megfizessék. A bérszabályozásban és a munkaerő-gazdálkodásban bevezetett módosítások, in­tézkedések célja: a vállala­tokra nyomást gyakorolja­nak aúnak érdekében, hogy a termelőkapacitásokat job­ban kihasználják, és a munkaerőt ésszerűbben fog­lalkoztassák. A terv céljai­Közéleti magántanulmányok Tévhiteink mint a bogáncs... Van a szocialista demok- ban, este pedig egy yachton dolgokat (a demokratizálás ratizmus körül néhány erős zsúroznak a legnagyobb bra- abszolutizálására tán sose tévhit. Ezek valamikor a tyizásban. Ha valaki netán hallottunk javaslatokat?), tudatunkba ragadtak, mint azt gondolná, hogy azért nos, akkor maradna-e időnk a bogáncs. vannak egy tőkés országban dolgozni meg élni? És ak­Az egyik szerint azért nem például látványos politikai kor igazságosabbak len­adagolja a politika méret- bukások, mert a polgári de- nénk? Ha mondjuk, a fő­lenül, mert a rendszert fél- mokrácia „rendét vág" a tár- könyvelő jutalmát az üzemi ti. Erre én csak azt tudom sadalomban, mekkorát té- szakács szavazná meg, vágy felelni: ma már ebben van vedne! Poiitikai reZsimek le- víf?ntJ. Kinek ,va.n a szocializmus egyik leg- hetet]enülnek ^^ s rátekintese, abban befolya­netetjenuineK, azért, s ezex soibatja joggal, s igazán nagyobb ereje. szafogásával értük el, to­vábbá, hogy az egyensúly­javítás terheit a jobban gazdálkodó vállalatok visel- nak megvalósítása érdeké ték. Ebből azt a tanulságot ben szelektívebb hitel- és kell levonnunk, hogy tuda- beruházási politikát érvé­t06abban kell törekednünk nyesítenek. a népgazdaság struktúrájá- Előadásának végén a ta­nak korszerűsítésére, a ter- nácsi gazdálkodás kérdései­melőkapacitások jobb ki- ről beszélve elmondotta. „ használására a rugalma- hogy a teleöülésfejlesztés­IjHtVkg » sfebi*!háullkierő-gazdálkodás beri"'aúfSn«ktí," szövéttté«l tevékenyteégfinfcí." megválAsi fására. Kritikus ti.' valamint a lakossági erő-" ben folyamatos, készenlétre szintre szorítottuk vissza van szükség, a gazdaság és az úgynevezett tőkés im­politika egymásrautaltsága, portot, s a'z ipari háttér fej­kölcsönhatása még inkább letlensége gátolja a gyor­érvényeáül jelenleg. mint sabb, biztonságosabb gaz­korábban. A szocializmus dasági fejlődést. Mindezek építésében elért eredménye­ink közül nemcsak a gaz­dasági és szociális jellegű­eket kell megbecsülnünk, hanem azokat is, amelyek a szocialista társadalom tartós értékei, mint a létbiztonság, a teljes foglalkoztatottság, a társadalmi demokratizmus gazdagodása. Politikai mun­kánkban is újításra, rugal­masságra van szükség: vá­laszt kell adnunk az élet által felvetett új kérdések­re. s vállalnunk kell a vi­tát. Ezután eddigi fejlődé­forrásőkat jobbárt fel kélt használni. Faluvégi Lajost Szegedre érkezésekor dr. Komócsin Mihály fogadta, majd a me­gvei tanácsházán Szabó Sándor tanácselnök részvé­dasági folyamatokat befő- telével megbeszélést tartot­lyásolni, a szükséges intéz- tak. Megvitatták a megve kedéseket megtenni. Gazda- gazdasági életének, fejlődé­sági fejlődésünk érdekében sének, a tanácsok munká­továbbra is szükségünk jának időszerű kérdéseit, van korszerű külföldi tech­következtében leszűkített mozgástérben kellett a gaz­Legalább ilyen vaskos és a polgári rezsimek igenis eredményesen a döntést S ostoba feltevés, hogy a de- rendre lehetetlenülnek eb- oda akarok ezzel végül te­mokratizmust csak fölülről ben a keretben ezután is. keredni, hogy a szocialista lehet megzavarni, mondjuk _ _nnjl. . ... demokratizmus m ezmeny­erőszakolt döntésekkel kor- De vannak nekünk gya- rendszere a társadalmi bi­Itó^kkalsTu^' csak korlatias tévhiteink is. Je- zalom légkörében működhet Si erösíten! le^et Ma- lesül az is ilyen' hogy ha optimálisan, más eset­gyarabbul hoty cS az le- megteremtjük valaminek az ben csak sántikál. Mi vet­het antidemokratikus aki intézményrendszerei, akkor taképpen mind beavatottak vezetői székben ül. És az, 32 11,3118 megy vagyunk munkahelyünk, vá­rt erőszakossággal alSr ZIZZ^ZhL T W ?Bua£ ftiunk* országlfk mások fölé kerekedni min- perpetuum mobile. A leg- ügyeibe. Márpedig ponto­slxsrffipS ^btn^r'^eü,shaztköre: Km,ez a az aki közösségét zaklatia ma- pibb ese : os,szeul az 'lUze" egyik sarkalatos pontja a ga1aÍSg undoksIgokíTal; f "gST "az" S Z°eUÍ?a demokratának. A mások rovására szeretne ér- ^f^ve^tő^at- ^l^deZ^Snut ST^vaÍ keltt aki ke-" nak h01-' °k°S dbntéfieket he"n" efkerölm ' a tömegé SS" t^ztórsadalmi így e- így ,nfgyen' m.ndenki kép- elbocsátásokat? Egy érdek­kezetnekT^ viseleteben. S nem rezzen-e lődő, figyelmes állampolgár, , " meg kicsit mégis az üzem, munkás, téesztag nincs ta­Legalabb annyira meg- a dolgozó közösség minden lan szinte napra készen tá­kovesedett egy olyan koz- olyail döntés esetén, amely jékozott a dolgainkról? hely, hogy „ez a szelep , személyeket, érdemeket mé­hogy itt „a nép levezetheti „eskél, hasonlít s jutal- A tájékoztatás... abban indulatait". De, hiszen aszó- maz? Az egyik reakciónk a van a hiba... — ez még cialista demokrácia éppen a velük szembeni bizalmat- szintén egy régi nóta. Mert nép indulataira apellál 1 Be- lanság — a másik annak me- a rendszer demokrat izmusa ­vallott, sőt meghirdetett chanikus feltételezése, hogy nak tényleg egyik komoly elv: csak demokratikus kő- dk aztán így mindent és mértékegysége, hogy mit zegben bontakozhat ki egy mindig közmegelégedésre köt Polgárai orrára. Igen.de. nemzet alkotóereje, legjobb 'tudnak megoldani, elrendez­bizonyos értelemben naiv­ság azt gondolni, hogy meg lehet teremteni a tájékozta­tásnak valami abszolút rend­szerét. Hányszor megfi­gyeltem, még közügyekben jártas emberek között is akad nem egy, aki olyan nológia behozatalára, hite­lek felvételére. 1983-ban a külső gazdasá­gi feltételek a számítottnál kedvezőtlenebbek voltak, de ennek, valamint a mező­gazdaságot sújtó aszály el­lenére gazdaságunk alapjá­ban véve a terv célkitűzé­sünkről beszélt. Elmondotta, seinek megfelelően fejlő­hogy 1983-ban sikerült dött. Az ipar termelesének megőrizni a termelés és a növekedése a második fél­gazdálkodás folyamatossá- éven következett be. Az gát, az ország fzietőképes- aszály miatt csökkentek a Bégét. Az elmúlt években a mezőgazdaság és (az élelmi­cserearányromlásból adódó szeripar exporttartalékai veszteségeink igen nagyok azonban a szárazság okozta voltak, a nemzetközi piaci veszteségek kisebbek annál, és hitelfeltételek igen ked- mint ahogyan korábban vezőtlenül alakultak. Ezért számították. A szocialista nagy eredmény, hogy ilyen nagyüzemeknek kellő rugal­nehéz feltételek közepette massággal. a termés gyor­sikerült megőriznünk fize- sabb. gazdaságosabb betaka­tőképességünket. 1978-ban rításával. esetenként má­még igen nagy összeget tet^ sodvetéssel, a melléküzem­ki tőkés külkereskedelmünk ági tevékenység fejlesztésé­hiánya. az elmúlt évben vi­szont jelentős aktívumot értünk el. és sikerült némi­leg csökkenteni adósságál­lományunkat. Bizonyos sikerekhez ve­zettek a termelékenység nö­velését. az anyag- és ener­giamegtakarítást erőfeszítéseink. A vei sikerült a vesztesége, ket csökkenteniük. Ebben kifejezésre jut a mezőgaz­dasági dolgozók szorgalma magas fokú felelősségérzete, a párt politikája iránti bi­zalma, ami nagy politikai értéket jelent. Az előadó el­szolgáló ismerően szólt megyénk kőolaj- mezőgazdaság! dolgozóinak felhasználás csökkent. az erőfeszítéseiről és eredmé­energiafelhasználás ésszé- nyeiről is. rűbbá vált. összességében a A továbbiakban arról fogyasztás színvonalát sike- szólt, hogy az ez évi nép­Új lakások, iskolák Az új esztendő első nap- A lakások mellett még jaiban a Tolna megyei Ál- két iskolát is készítenek; a lami Építőipari Vállalat dol- vállalat kőműveseinek több­gozói Szekszárdon három sége e helyeken dolgozik, tízemeletes ház — összesen hogy a tanévkezdésre elké­186 lakás —, Pakson 62, szüljön a huszonnégy tan­Dombováron 45 lakás ké- termes bonyhádi és a tizen­szitéséhez láttak hozzá. két tantermes mágocsi iskola. Gazdagabb választék, márkás termékek A könnyűipar idei tervei Idén lalatok lakossági ellátás színvonalá- rok részarányát növelik, a keresett, divatos cikkekből a tavalyi 20—25 százalékról kell többet gyártaniuk, olyan 35 százalékra. A gyárakban termékekből is. amelyeket több elemes kárpitozott bú­eddig jórészt importból tu- torcsaládot is kifejlesztenek. portárualapot is növelik. Az ágazat termelése az mértékben, idén — folyó áron számolva — 4—5 százalékkal nő. Az mek csökkenthetik egyes iparágak és termék- lési költségeiket. A csoportok termelése eltérő mindig a piaci helyzet és a gazdaságosság mértéke szab­idén tovább nő, a terv ösz­szehasonlító áron számolva, a szocialista kivitel 8, a kon­vertibilis elszámolású ex­port 5—5,5 százalékos vülését irányozza elő. ginéi sokkal és összehangoltabb együtt­működéssel állíthattak elő. Az Ipari Minisztérium nitúrák amelyek a házgyári lakások­képessége. Sose volt na- nk Demokratikus intézmé­gyobb szükség arra, hogy nyeinktől — egy üzemi összeadjuk a nemzet ere- négyszögtől, egy jelölő bi­jét, tudását, leleményét an- zottságtól, egy végrehajtó hi­nak a nemzeti célnak az zottságtól stb. — eleve va­érdekében, amit úgy hí- iami csalhatatlanságot vá­vunk: szocializmus. runk. Az abszolút igazsá­Valami régi és rendsze- got — ami tulajdonképpen dolgokra kér felvilágosítást, rünktől teljesen idegen be- nincs is/ Pedig tudjuk — amit az ttisagox, folyoira­idegződés az-Jioara demok- ki' nem volt még ilyenek tok, szaklapok.s egyeb in­rácia legfóblr A-TSme: jóí köSelében vág^ Ilyenek tag- fórok ics fftrnujpk mar el­odamondogatni. Polgári — ja —, hogy hány egyenként leptek. Érdeklődés, gyakor­feudális allűr. Lehet bírálni is tiszteletre méltó és jogos jat, figyelem is kell ehhez, és szidni mindenkit, kivé- megfontolás, szempont üt- J6 pékjául tudni hVy me­ve a királynőt. -Hogy aztán közik-szikrázik, amíg vala- ' a , rendszer és politikusai milyen elfogadható és tisz- lylk Japnak- folyóiratnak, mennyire szívják mellre a tességes kompromisszum lét- műsortípusnak mi a profil­brrálatot meg a szidalma- rejön. Ha valami naiv öt- ja. Sokan keresték például kat, arra éppen annyi ko- let azt sugallná, hogy bár- miniszterhelyettes bot­mikus példa van odaát, mint mi elfogultság érvényre ju- , . , .... véres. Délelőtt egymást ócs'á- tása ellen valami „népgyd- lasanak es levaltasanak ko­rolják politikusok a T. Ház- lésfélén" kellene eldönteni rülményeiről a tájékoztatást. Erről miért nem beszélnek? — szegezték nekem is a kérdést többen és több he­lyen. Pedig beszélnek. Hi­vatalos tájékoztatás jelent meg róla! (Most azért sem árulom el, hogy hol.) Mert nagyon sok mindennel így van ám a mi közvélemé­nyünk: „Ja, hát azt a folyó­iratot én nem olvasom .. És, ha egy kicsit jobban megvakargatjuk, már inkább az a baj, hogy „pikáns" részletekre áhítozunk. (Meny­nyit lopott, volt-e szeretője, és akkor most mi lesz be­lőle, s ugyan, mennyiért? A kabaré persze majd „kifecse­gi'' ezt is, nem kell félni!) De jó, ha tudjuk: a tájé­koztatásban is kialakult egy természetes és nagyjából be­vált, racionális szereposztás. Meg hát, ahogy mondani szokás: olvasni is tudni kell kicsit Igen, igen, olykor a sorok között is. Csak e sorok közé ne ol­vassanak olyat, hogy most a tájékoztatás munkásainak gyöngeségeit is le akarom hazudni, s úgy tennék, mint­ha az is egy régi tévhit vol­na. Azokért mi több ember előtt pirulunk és nagyobb vértolulással, mint az állat­gondozó ötven elpusztult ma­lacért, vagy egy hivatalnok a selejtes ügyiratért. Sz. Simon István a könnyűipari vál- ban praktikusan elhelyezhe­alapvető feladata a tők. Ezért az elemes búto­pilén gazdaságos felhaszná­lását. A gyapjúipari válla­latok legfőbb törekvése a nak javítása. Elsősorban a szekrénygyártásban például kötő- és a konfekcióipar jobb ellátása, ezért tökéle­tesítik a gyapjúmosás, fésü­lés. és a fonás munkafolya­matait. A selyemipari üze­most mek bővítik gyártmányvá­dott beszerezni a kereskede- A technológiák már lem. Ugyanakkor az iparág is lehetővé teszik, hogy a lasztékulcat, és ehhez több színező és — korszerű­terve számol azzal is. hogy megmunkált bútorlapok, le- technológiát ezek a gyártmányok az ex- mezek és fűrészáruk hulla- szárító eljárást dékát a korábbinál nagyobb sítenek. A rövidáruiparban gazdaságosan a terv szerint főleg a kellé­dolgozzák fel, így az üze- kékből termelnek többet, s terme- kiemelt feladat az egészség­bútor- ügyi termékek, kötszerek gyárak azzal számolnak, gyártásának növelése. A kő­én alakul, részarányukat hogy néhány éves vissza-- tőipar választéka a kapaci­esés után termékeik iránt tások jobb kihasználásával, megélénkül a külföldi ke- szervezettebb anyagbeszer­ja meg. A könnyűipari fo- reslet, máris több a nyu- zéssel bővül. A bőriparban gyasztási cikkek exportja az gat-európai és a tengeren- nagyobb hangsúlyt kap a túli megrendelés, mint gyártmányfejlesztés, főleg a amennyi tavaly ilyenkor cipőgyárak növekvő minősé­volt. gi igényeinek megfelelően. A textiliparban az idén a A vállalatok felkészülnek a bő- kötő- és a konfekcióipar sertésbőrök nagyüzemi kiké­En- anyagellátását — a koope- szítésére is. A cipőgyárak nek érdekében versenyké- rációs és a szállítási fegye- nagyobb tekintettel lesznek pesebb árualapra van szük- lem szigorításával — szin- a ayermekek, az idős körű­ség, amit az alapanyagot vonalasabban és folyama- ak igényéire. A textilruhá­szállító üzemek és a feldől- tosan kell biztosítani. Kü- zati ipar közreműködik a gozó vállalatoknak az eddi- lönösen nagy gondot fordi- méretrendszer módosításá­hatékonyabb tanak a munka- és védő- ban, s ennek megfelelően ruhák iránti igény kielégí- alakítja a kínálatot. tésére. A vásárlók formaterve­A pamutiparban előtérbe zett, tetszetősebben csoma­ágazati irányelvei szerint kerül a mesterséges szálak golt választékot sürgetnek a a bútoripar egyik legfonto- felhasználása. A len- és ken- játékgyáraktól is. Ezek sabb feladata az olyan gar- deriparban a hazai, nővé- tervbe vették az elektroni­sorozatgyártása, nyi eredetű nyersanyagok kai játékok kifejlesztését. mellett fokozzák a polipro- (MTI), (Következik: $ yaa^e haszna, ha szólok?)

Next

/
Thumbnails
Contents