Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

WlíO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • • M "í&SÍ! 74. évfolyam 6. szám 1984. január 8., vasárnap Ára: 1,40 forint wmmmmmi Gyakorlat ás önállóan masabban Brlgádvezetok tanácskozás® a f@-es Volánnál N

em tudom, ki hogy van vele, de akad néhány nyelvi fordulat, amely valahai nyelvtanulásom emlékére inkább „ugrik be" idegen nyelven, mint magyarul. Ennek aligha kiváló nyelvtehetségem az oka. Inkább talán az. hogy nyelvi fordulatok, szöVegmodellek gyakorlással (sokszori hallás, olvasás, ismétlés révén) rögződnek az emberben. „gyakorlat teszi a mestert" alapon. Csak hát bizonyos nyelvi fordulatok mintha kivesztek volna mindennapjainkból. mint a citált közmondás, mármint, a „gyakorlat teszi a mestert", amit szinte a valaha belémrögződött ideien megfelelőiéből, az „Übung macht de Meister"ből fordítok vissza édes anyanyelvünkre. Mert ez a közmondás is azok közé tartozik, amelyeket nagyjából gyerekkorában hallott utoljára az ember. Hogy mindez honnan és mire föl Jut eszembe? Az amerikai hetilap, a Time egyik írása kapcsán. (Hogv nehogy nagyképűséggel vádoljanak: a cikket a Heti Világgazdaság ismerteti.) A General Motors egvik gyára évente tekintélyes, csak éppen negah'v summát hozott a cégnek: kétmillió dollár veszteséget produkált. (A dolog mifelénk is ismerős, csak a veszteséget forintban számolják, vagy — legtöbbször — kivételszabálvozással („testre" szabott szabályozókkal), nyereségessé fésülik a céget. De hát arrafelé senki nem siet a gyöngék segítségére. A General Motors elhatározta, hogv ha a gvár vezetői és dolgozói nem képesek megszüntetni a veszteséget, az üzemet bezárják. És akkor megtörtént az. amit kétfázisú csodának neveznék. Ráadásul mindkét fázisnak megvannak a maga tanulságai. Az első fázis: a gyár dolgozói ötletek százaival álltak elő. Mindez másfél millió dollárral faragta le a veszteségeket. Azaz: arrafelé nagy érték a munkahely, mindenki minden tudását, erejét, ügyességét, szakértelmét összeszedi, hogv megtarthassa. S ha mérnökök, technikusok. szakmunkások, szervezési szakemberek, közgazdászok összedugják a fejüket valahol, s nemcsak egyszerűen kitalálnak dolgokat, hanem azokat a közös érdekek alapján maradéktalanul meg is valósítják, hát az szépen hozhat a konyhára. De igy is maradt félmillió dollár vesztesége a gyárnak. Márpedig az ultimátum úgy szólt: a veszteségedet meg kell szüntetni! Ez a fönnmaradás fültétele. És akkor újabb ötlet született. A második fázis: rábeszélték a helvi egyetem gépészmérnöki és közgazdasági karát, használják föl kísérleteikhez a gyárat. Űgv kísérletezzenek az üzemben, hogy közben azt a félmilliót is takarítsák meg valahogyan. Elkezdték. És íme: egy jogászprofesszor a gvár szállítási szerződésein átrágva magát, rájött, hogy jó néhány nagvon is előnytelén közülük. Új versenytárgyalások kiírását javasolta a szállítókkal (lám. arrafelé a szállítóknak, alvállalkozóknak versenyezniük is kell. hogy elhelyezzék termékeiket!), s javaslata 90 ezer dollárt hozott a cégnek. Gépészprofesszorok a talajvizet használták föl — nyilván hőszivattvús megoldással — a gyár légkondicionálására, amivel jócskán csökkentették a villanyszámlát, összegezve: az egyetemi szakembereknek 470 ezer dollárral sikerült csökkenteniük a gyár költségeit, és további 175 ezer dollár kiadás lefaragására dolgoztak ki javaslatokat. A gyár tehát hamarosan nyereségessé is válhat... E kétfázisú csodához immár csupán tisztes befejezést kellene keresni. Olyasvalamit például, hogy: itt a vége. fuss el véle! Vagy még jobb lenne: aki nem hiszi, járjon utána! E

z, utóbbit tarianám igazinak. Egv baiom van vele: mi sok mindent hajlandóak vagvunk elhinni, csakhoev ne kelljen utánajárnunk. Márpedig e'oben az ügvben nagvon is szívesen vennék némi hitetlenséget. Például űgv. hogv mi is megpróbáljuk. Mert magam is emlékszem rá. s sok egyetemistától hallottam, szinte betegesen irtóznak az üzemi gyakorlatoktól. Mert a legtöbb helyen nemigen tudnak velük mit kezdeni. íav aztán ők sem az üzemmel, a gyárral, a vállalattal. Vajon mi lenre. ha nálunk is egyre inkább általánossá válna, hogy az üzemi gyakorlatokat annak kezeljük, amik. Vagyis olyasfajta feladatokat kapna a fiatal szakemberjelölt, hogy úzzen. lásson és — oldjon meg problémákat. Fedezze föl. ol szorít a cipő a vállalat termelési folyamataiban; hol •hetne javítani a szervezettségen: csökkenteni az anyagergia- és munkaráfordítást: meglevő gépeket hogyan le•ne okosan és olcsón és házi'ag korszerűsíteni stb. stb. i lerne a dolga, ebből kellene diplomamunkát írnia és _ net-n — mindezek a'.anján döntene egy-egv cég. föl-eszl-e és milyen fizetéssel az •üld diplomást. És netán z •ég fizetne újítási díjat a hallgatónak és a fölsőoktatási intézménynek is. L-het délibábot kergetek. Pedig lehet, mindenkinek vál.a'a'nak. egyetemnek, hallgatónak egvaránt — jót tenne az ilyesféle megoldás. Ha a fiatal szakember jelöltet még független státusban arra használnák, amire — való. És tán néhány év múlva magyarul is eszembe juthatna a közmondás: gyakorlat leszi a mestert... Szávay István A -Volán 10-es számú vállalatnál tevékenykedő 324 szocialista és munkabrigád küldötteinek tanácskozásán tegnap, szombaton délelőtt dr. Kardos János igazgató tájékoztatta a résztvevőket az elmúlt esztendő vállalati gazdálkodásáról, a szocialista brigádmozgalomban elért eredményekről és az idén várható feladatokról. A Volán szakszervezeti bizottságának titkára, Forráskúti Tibor a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny szervezéséről szólva az üzemi szakszervezeti bizottságok szerepéről, fontosságáról beszélt. A tanácskozás résztvevői azután állásfoglalásban rögzítették az 1984. évi vállalati tervteljesítést elősegítő célkitűzéseket. A 10-es Volán hagyományos év eleji brigádvezetői értekezletének különös aktualitást adott az a tény, hogy 1984. január elsejétől — a Volán Tröszt megszűntével — önálló lett a szegedi központú tömegközlekedési és szállítási vállalat. A megváltozott helyzetről beszélgettünk dr. Kardos Jánossal a tanácskozás előtt. — Mindenekelőtt szeretném leszögezni: a Volán Tröszt felbomlásának, legalábbis a mi vállalatunk esetében, nincs látványbs hutása. A 10-es Volán elszámolási rendszerét, munkamódszereit tekintve már eddig is nagyobb önállóságra tett szert, mint társvállalatai. Noha a tröszt élt a direkt irányítás lehetőségével, a gazdálkodásunkba csak közvetett módon szólt bele. Amikor tehát nyilvánvalóvá lett, hogy a tröszt a mai piaci viszonyok között rugalmatlan gazdálkodási egységgé vált, s a vállalkozási felfogást nem érvépyesíthétí, felbomlása lényegében eddigi önállóságunkat szentesítette és erősítette. — A Volán vállalatoknak ezentúl tehát a saját lábukon kell megállniuk. — Megszűnik a tröszt kiegyenlítő szerepköre, hogy többet von el az erősebbtől, s a gyengébben gazdálkodóknak juttat többet a „nagy kalapból". Számunkra ez kedvező helyzetet teremt. Az állami szabályozás' érvényesüléséből a mi esetünkben például a személyszállítás kedvezőbb dotációs rendszere következik. Az adózás, az érdekeltség, az ár- és bérkérdések tekintetében bekövetkező változások azt eredményezik, hogy 1984-ben ugyanakkora nyereséget tervezhetünk, mint 1983-ban, s a vállalat fejlesztési alapja sem csökken. — Ügy hírlik, szervezeti változások előtt áll a 10-es Volán, nyilván a tröszti rendszer felbomlása hatásaképp. — Csupán a már korábban is megért szervezeti korszerűsítést tervezzük. Pontosabban folytatjuk azt a munkát, melyet az üzemegységek önállósításával a múlt év elején elkezdtünk. Mi mái akkor kinyitottuk az állami Szabályozás kapuját, ügy , i.t mondhatnám: beengedtük ai űj mechanizmust... A? üzemegységek a hatékonyság növelésével biztosíthatták a maguk számára a bérfejlesztés, a t.ermelésfejlesztés'lehetőségét. Most ezt erősítettük tovább, s az üzemegységek és a vállalati központ közti összhangot kívánjuk megteremteni újabb •szervezeti intézkedéseinkkel, Ezek célja, hogy a bürokrácia terhét levegyük az üzemegységek „válláról", hogy a vállalkozási készségnek szabad teret engedjünk. Nagyobb figyelmet fordítunk a kereskedelmi tevékenységre,1 a fejlesztési munka szervezésére, a karbantartást pedig a termelési igényeknek rendeljük alá. Azaz: nyolc főosztályunk és 22 osztályunk szerepét 12 osztály veszi át — nyilvánvaló, hogy közvetlenebb döntésekre lesz így lehetőség. — A döntési pontok csökkenésével együtt jár-e a vállalati központ létszámcsökkenése? — Terveink szerint igen. persze a folyamatos, hatékony és biztonságos vállalati irányítási rendszer csorbítása nélkül. Éppen ezért alapos előkészítő munka előzte meg az átszervezést. Nyolc-kilenc hónapja készülünk a változtatásokra, párttagságunk, á bizalmiak, a vállalat gazdasági vezetőinek bevonásával. * A Volán brigádvezetőirtek tegnapi tanácskozásán elfogadott állásfoglalás szerint a szocialista és munkabrigádok vállalásaikat a gazdasági egyensúly megőrzésének szolgálatába kívánják állítani. Az anyag- és energiatakarékosság, a vállalat nemzetközi tevékenységének dinamikus növelése, a versenyképesség megőrzése. a termelés erőtartalékainak felkutatása, az újító- és az FMKT-mozgalom erősitése, az együttműködési készség és a baleseti helyzet javítása. P. K. Országos elismerés a makói munkásőröknek A makói Vásárhelyi Kál • mán munkásőr-egység tegnap, szombaton tartotta évzáró-évnyitó ünnepi egység gyűlését a FÉG gyárának ebédlőjében. Az egységet, s a díszelnökségben helyet fog -lalö Győri Imrét, az MSZMP KB tagját, az Országos Közművelődési Tanács elnökét. Gyárfás Mihályt, a megyei pártbizottság titkárát. Szabó Attilát, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának tagját, Koczkás Ferenc, megyei munkásőr-parancsnokot, s a város vezetőit, a dolgozók képviselőit, a hozzátartozókat az egységgyűlés elnöke, Hegyi György köszöntötte. Fekete Sándor egységpa rancsnok adott számot ezután a végzett munkáról, a teendőkről. A továbbiakban kitüntetéseket, elismeréseke' adtak át. A makói munkásőregység a mozgalomban folyamatosan, huzamosabb időn át. végzett tevékenysége elismeréseként Országos Parancsnoki Dicsérő Oklevélben részesült. A Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetést többen vették ét, számosan kaptak más eli>merést. A kitüntetéseket, elismeréseket Győri Imre és Szabó Attila adta át. Köszöntötte az egységei dr. Varga Dezső, a mako! pártbizottság első titkára, majd Győri Imre. U| Magvarországon évente mintegy 1500 tonna horgznvhulladék keletkezik, feldolgozása eddig nem volt megoldva. A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat küspnnti telepén nemrég létrehozott horgany visszanyerő üzem — olvasztó, pihentető és tömbönló — képes a teljes hulladékmennyiség feldolgozására. Az újra felhasználhatóvá tett anyaggal a kohászati vállalatok horganyzóüzemei jelentős importot tudnak megtakarítani.