Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

MiGö VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 4. szám 1984. január 6., péntek Ára: 1,40 forint AZ MSZ-NP SZE GED VÁROSI RIZOT T SÁG ÁN AK LAP JA Ülést tartott sztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a fogyasztói szolgáltatások szervezeti korszerűsítésének helyzetét. Megállapította, hogy az eddig végrehajtott szervezetkorszerűsítési intézkedések eredményesek voltak. Ugyanakkor kötelezte az illetékeseket a fogyasztási szolgáltatások szervezeti korszerűsítésének meggyorsítására, hatékonyabb segítésére. A kormány két. energiaellátást érintő kérdésben fogadott el rendeletet. Jóváhagyta a helyi jelentőségű földgázforrások hasznosítását előmozdító jogi szabályozást. Intézkedett az alapellátás feletti villamosenergia-igények gyorsabb kielégítése érdekében közületi, illetve lakossági hálózatfeilesztési hozzájárulás bevezetéséről, s megállapította ennek mértékét. A Minisztertanács a leányvállalat-alapítás jogát — a lakás- és kisszövetkezetek kivételével — valamennyi szövetkezeti formára kiterjesztette. A leányvállalatokra vonatkozó általános rendelkezések érvényessége mellett a szövetkezeti leányvállalat alapítása és megszüntetése, valamint gazdálkodásának figyelemmel kísérése a szövetkezet testületi szerveinek feladata. Az új leányvállalatok hozzájárulhatnak a létesítők közös vagvoni alapjaihoz és részesülhetnek is azokból. A kormány módosította a mezőgazdasági szakcsoportok alakításáról szóló rendelkezéseket. A jövőben mód nyílik arra. hogv élelmiszeripari és szövetkezeti vállalatok is kezdeményezzék mezőgazdasági szakcsoportok alakítását. A Minisztertanács áttekintette az iskolarendszerű technikusképzés bevezetésének előkészítésére eddig tett intézkedéseket. Megállapította, hogv az ütemtervhez viszonyítva. egves részterületeken elmaradás mutatkozik. Kötelezte az érdekelteket a képzés bevezetéséhez szükséges előkészítő munkálatok meggyorsítására, a további intézkedések késlekedés nélküli megtételére. A kormánv áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumokat és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogv vizsgáliák meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredménvről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. A szolgáltató hálózat szervezeti korszerűsítése A Minisztertanács 1980- körében egyaránt. A hatá- kisipar és a kontárok felé ban hozott határozatot a fogyasztási szolgáltatások szervezeteinek korszerűsítésére azzal a céllal, hogy fokozottabb érdekeltséggel a szolgáltatások minősége lényegesen javuljon, a korábbi évtizedekben kialakított szolgáltatóipari hálózatok a lakossági igényeknek megfelelőbben lássák el feladataikat, szervezeti felépítésük, ügyintézésük rugalmasabbá váljon. 1982. elején jelentek meg azok az új rendeletek. amelyek szabályozták a szolgáltatásokban is alkalmazható kistermelési, gazdálkodási formákat és működési módszereiket. Ugyanabban fiz évben két nagy szolgáltató vállalat, az Afit és a Gelka átszervezéséről döntött a Minisztertanács, ezeket 1983-ban megvalósították. Most a Gazdasági dizottság felmérte és értékelte a helyzetet, s határozatában — amelyet a kornánv is tudomásul vett — •'elhívta a minisztériumokat, a tanácsi szakigazgatási szerveket, hogy gyorsítsák meg a szervezetkorszerűsítési folyamatokat az állami és szövetkezeti szolgáltatások rozat síkraszáll a kisszervezetek további széles körű elterjesztése és működési feltételei javítása érdekében. A szolgáltatások szervezetének korszerűsítésével kapcsolatban az Országos Terv. hivatalban az MTI munkatársának elmondták: a korábbi években hazánkban jelentős befektetésekkel korszerűen felszerelt, szolgáltatóipar jött létre. A lakosság mégis elégedetlen volt egyes szolgáltatások színvonalával. amit gyakran alkatrészellátási gondok is nehezítettek. S miközben egész gazdaságirányításunk változáson ment át. a füac szerepe nem jutott kellően érvényre a fogyasztási szolgáltatásokban. Bebizonyosodott. hogy a nagyvállalati forma a kellő érdekeltség hiánya miatt nem képes színvonalas szolgáltatást nyújtani, mert 60k területen nem felel meg a szolgáltatások iellegének. Ezt alátámasztja az a folyamat is, amely az utóbbi években érezhető: a szolgáltatások iránti kereslet egv része az állami és szövetkezeti vállalatoktól a magántolódik el. Mindezt figyelembe véve született meg az az elhatározás, amely a piachoz rugalmasan alkalmazkodó, jobban érdekelt, bürokráciamentes kisszervezeti fórmák létrehozását szorgalmazza. Az Afit és a Gelka átszervezése' során összesen 150 kisvállalat alakult meg Bu. dapesten és vidéken. Más területeken viszont még lassan haladnak ebbe az irányba, ezért még mindig nem bontakozhatott ki igazi verseny az ágazatban. A még tneglevő nagyobb szervezeteknek is tudomásul kell venniük, hogv ma már az általában szabaddá vált szolgáltatóipari árak ellenére sem járható út tartósan az árak emelése, hiszen, ha az ügyfél elmarad, a vállalatok nem tudják növelni nyereségüket. Az átszervezés, a decentralizálás az önálló kis egységekbe való tömörülés, az érdekeltségi viszonyok összhangja versenyképessé teheti a szolgáltatásokat, s azok színvonalát tovább javíthatja, aminek elsősörban' a lakosság látja hasznát. (Folytatás a 2. oldalon.) Rendelet a villamos hálózat fejleszféséről Bevezetik a hálózatfejlesztési hozzá,"árulást A népgazdaság energiafel- lássál részben, vagy egészé- nek önkéntes hozzájárulást használása összességében ben maguk fedezték az el- annak eddigi gyakorlatán nem növekedett az utóbbi osztóhálózat fejlesztési költ- változtatni kell. A Miniszévekben, de ezen belül évi ségeit Ám a méltányosabb tertanács rendelete értelmé—4 százalékkal emelkedett teherviselés az eddigi gyaz ország villamosenergia- korlat megváltoztatását, az gyasztása, és különösen elavult jogszabály korszerűnamikusan bővült a ház- sítését indokolta. Ezért a tásoké. tavaly például 9 kormány most rendeletben zalékkal. Az ország ren- szabályozta az új, kisfeIkezésére álló beruházási szültségű elosztóvezeték-há'-közök nagyobb részét je- lózat létesítését, a meglevők enleg is az energetikai bővítését. fejlesztések kötik le. Ahhoz A Minisztertanács rámu. pedig, hogy a fogyasztók tat. hogy továbbra is első. több villamos energiához sorban az állam, és ezen jussanak, kilowattonként 40 belül a tanácsok, az áram—60 ezer forintot úi erőmű szolgáltató vállalatok pénz s 25—30 ezer forintot pedig ügyi eszközeiből kell fedez, a hálózat fejlesztésére kell ni a vezetéképítés költsége, fordítani. A települések it. s csak rendkívül indoegy részén az érdekelt la- koit esetben lehet a lakoskosok — az 1966-ban meg- ság önkéntes költségmeglé jelent jogszabály alapján — rítésére alapozni a beruhá önkéntes anyagi hozzájáru- sásokat, s ha igénybe .vesz-. Vízmű a szegedi olaimezen A szegedi szénhidrogénmedencében szovjet gyártmányú centrifugálszivattyúkkal és más, korszerű berendezéssel ellátott új szivatylyúüzemet hoztak létre, több mint százmillió forintos beruházással. A gépek a másodlagos alajtermelést szolgálják: az olajat felhajtó rétegenergiák pótlására vizet sajtolnak a mélybe. A nagy mennyiségű vizet egyrészt termálkutakból nyerik, nagyobb részben pedig az olajjal együtt felszínre kerülő úgynevezett rétegvizeket használják fel, ami azzal az előnnye] is jár. hogy nem kell gondoskodni az elvezetéséről, nem szennyezi a környező élővizeket. Természetesen a visszasaitoláshoz sem jó az olajos; tisztátalan víz, hiszen a földbe visszakerülve eltömné az olajtároló rétegek szivacsos közetét. Ezért az előírás szerint addig tisztítják, amíg szilárdanyag-tartalma köbméterenként két gramm alá csökken. Ezeket a tisztított, illetve termálkutakból nyert vizeket azután már korábban kiépített csőhálózat és a megfelelően kiképzett kutak, kettőskutak révén juttatják vissza a földbe. Egy kisebb vízvisszanyomó üzem már eddig is működött, teljesítménye azonban kicsinek bizonyult a helyenként két évtizede termelésbe fogott olajmező csökkenő rétegenergiáinak visszapótlására; az új üzem naponta húszezer köbméternyi víz visszanyomására képes. Á hét végére Havazás várható Csütörtökön Budapesten volt a legenyhébb az idő az országban, a déli órákban 5 és fél fokon állt meg a hőmérő higanyszála. A Kékesen 0 fok alatt maradt a hőmérséklet. —2 fokot mértek. Máshonnan általában 2 —3 fokról érkezett jelentés az Országos Meteorológiai Szolgálathoz. Néhány helyen a januári tél közeledtét jelezték a hózáporok; Sopronban, Szombathelyen és Pápán rövid ideig vékony hóréteg borította a háztetőket. A Kárpát-medence fölé hidegebb légréteg húzódott, amely fokozatosan ereszkedik alá, s lassan kiszorítja az enyhébb légtömeget. Ennek nyomán lassacskán beköszönt a téli idő. A hét végére erősödik az éjszakai lehűlés, nappal pedig 0 fok körül alakul, amj megfelel a sokévi január eleji átlagnak. A műszerek jelzése szerint a hét végére nagyobb arányú havazás is valószínű, és ily módon a síelést, szánkózást kedvezők talán végre hódolhatnak kedvtelésüknek. Komámasszony, hol a zakó? A Komplett Ruházati Vállalat a megye négy városának „ruházati gazdája", s jelenleg 42 boltban 14 ezer négyzetméter területen áll a vásárlók rendelkezésére. A nagy változást az 1981-es esztendő hozta, amikor is a Szeged Nagyáruház belépésével négy és fél ezer négyzetméterrel növekedett a kereskedelmi alapterület nagysága. Akkor az előző évihez képest á vállalat összforgalma mintegy 34 százalékkal növekedett, s ennek köszönhetően meghaladta az egymilliárd forintot. Azóta is tartják ezt az értéket, s bár nincs még végleges mérleg, a szegcdi. a hódmezővásárhelyi, a szentesi és a makój üzletekben összesen egymilliárd-tízmillió forintnyi értéket tesz ki a Komplett elmúlt évi forgalma. Bár a cég azzal a büszke címmel is dicsekedhet, hogv az országos ruházati bolt átlag-alapterület kétszeresével rendelkezik — amelyben ugyancsak előkelő szerepet játszik a vásárhelyi Hód Áruház 2100 négyzetméter alapterülete —, mégis egyre nehezebb az ennek megfelelő áruellátási és áruforgalmi szintet tartani. A ruházati kereskedelem örök kérdése: ki kinek diktál? A jámbor vevő hite és álma szerint úgy gondolná, ő a világ közepe, az ő óhaját lesi-éárja a kereskedő, s az arra árgus szemekkel figyelő gyártóipar. Amikor Telkes György igazgatóval erről beszélgettünk, a vevő iránti megértés sugárzott róla. Csak aztán elborult. S hogy színeKitüntetés A Magyar Népköztársaság rúval ékesített* Zászlórendje Elnöki Tanácsa Straub F. kitüntetést adományozta. Brúnó kétszeres Kossuth-díA kitüntetést csütörtökön jas akadémikus, az MTA Losonczi Pál, az Elnöki TaSzegedi Biológiai Központ nács elnöke adta át. Az eseenzimológiai intézete igaz- ményen jelen volt Tétényi gatójának kiemelkedő tudó- pa;. a2 MSZMP Központi Bimányos munkássága, vala- zittsága osztályvezetője és Sismerése^ént. Kfö? ™ a Magyar-Tunapja alkalmából a Magyar dományos Akadémia fotitNépköztársaság babérkoszo- kára. változása nem egyszerű felhőátvonulásnak bizonyult, annak oka, hogy a kereskedelem és az ipar kapcsolatára terelődött a szó. Azt ugyan •" mindenki elfogadja, hogy rugalmasabban kell követni a piaci helyzetet, ám betartani ezt sokkal nehezebb. A kereskedő szerint az ipart még minden közős erőlködés ellenére sem az vezérli, hogy eladhatót gyártson, hanem a kényelmesebb szempont alapján: én gyártok, ti meg adjátok, cl. Nemrégiben az egyik cipőgyár jóval a határidőn túl szállította a vállalatnak a megrendelt árukat, ami még — ismerve a most sem túl feszes szerződési fegyelmet — még önmagában nem lett volna főben járó bűn. ám a szezonhoz igazodó kereskedelmet némileg zavarba ejtette, hogy akkor jött meg az áru, amikor a kutya sem kereste volna. Igy aztán a vállalat a sarkára állt, s viszszaküldte a szállítmányt. Meg is lett az eredménye. Az a cég azóta nem szállít neküi. Apropó, cipő. Hogy ne kelljen túl messzire menni, a szegedi szövetkezettel tárgyaltak, amely önfejlődésének eredményeképpen máris felvette a versenyt a gyárakkal. No nem abban, hogy jobban alkalmazkodik a vevői igényekhez, hanem abban, hogy neki is hasonló igényei vannak, mint amazoknak. Egy fazonból, egy színből ezrével gyártanak. Harcedzett kereskedőinknek fel sem tűnt volna túlzottan, ha ugyanabban az időben nem tárgyalnak egy jugoszláv gyárral.,Szóba sem jött a kereskedőket sarokba szorító „gazdaságos szérianagyság" kérdése, s az üzletkötőknek egyszerre tucatnyi mintát tettek ki, akik az itteni ezres-kétezeres megrendelésekhez szokva, kissé félve kockáztatták meg, lehetne-e mindegyikből csupán kétszáz darabot, tételenként. Hogyne, lehet — hangzott a válasz. És négy színben? Úgy is lehet No és persze megjött határidőre az áru. Közhely, hogy nem könynvű ilyen körülmények közepette a megfelelő áruválasztékot biztosítani. még akkor sem, ha jelenleg több mint 40 . nágykereskedelmi céggel, illetve Ipari 'szállítóval vannak összeköttetésben Békéscsabától Nyíregyházáig, -Győrtől Szolnokig. A boltoknak is önálló beszerzési jogot adtak, s ebben az árualap-termelési lehetőségben fontos szerepe van -Csongrád megye szövetkezet; iparának. Különösen jó példaként említhetik a Hódmezővásárhelyi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetet, amelynek termékei jól kiegészítik a gyermekruházati boltok kínálatát. Nem kevésbé a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet, amely a hagyományos szűcsipari termékeken túl 4—500 ezer forint értékben kis szériás finomkonfekció-termékekkel látja el a vállalatot. A Szeged Nagyáruház mellett a vásárhelyi Hód Áruház is alkalmat teremt arra, hogy szocialista országokkal áruházi csere keretében együttműködienek az áruválaszték színesítésében. 1983-ban például 30 milliós értéket tett ki. Ennek az árucsere-kapcsolatnak a keretében tudtunk például vásárolni lengyel, bolgár, román, cseh árukat. Nem kevésbé hasznos a RUHAKER Társaság, amelynek tizenötöd magával tagja a Komplett Is, és az elmúlt évben több mint 25 millió forintos forgalom köszönhető ennek a kapcsolatnak. Egyik barátom mesélte. Tájékozatlan lévén a pillanatnyi „ruhapiaci" helyzetben, megkérte kedves ismerősét, a Komplett egyik vezetőjét. segítsen nek; a saját vállalata boltjában felöltözni. Nem sikefült. Az egész városban nem kapott egy rávaló zakót. Mondta is odahaza a felségének: Fiam, elmegyek dolgozni a Kompletthez. Mire az asszony: fiam, te nem vagy komplett... Igriczi Zsigmond