Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

I Kedd, 1984. január 31; Szovjet Emlékeztető az Egyesült Államoknak • Moszkva (TASZSZ) A napokban a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége az alábbi Emlékeztetőt adta át az amerikai külügyminisztériumnak: A szovjet fél szükségesnek tartja felhívni az amerikai fél figyelmét a feavverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos cselekedeteire, nevezetesen arra, hoav az Egyesült Államok milyen magatartást tanúsít a fegyverzet-ellenőrzés és a feouverzetcsökkentés kérdésében, és miként teljesiti az ezzel kapcsolatban vállalt jogi és politikai kötelezettségeit. Ebben a tekintetben ugyanis hosszú ideje súlyos aggodalomra van ok. A szovjet fél többször feltett erre vonatkozó kérdéseket az ameri- » kai félnek, türelmes és tapintatos volt abban a reményben, hogy az amerikai fél megteszi a szükséges intézkedéseket a helyzet javításáért. Nem így történt. Sőt egyre több negatív lépést tettek, amelyek a jelenleai amerikai kormányzat militarista politikáiénak általános összefüggésében kiváltképp komollyá váltak. Az Egyesült Államokban a 80-as évekre példátlan méretű, „átfogó stratégiai programot" fogadtak el. és valósítanak meg. amelv olvan úi hadászati-támadó rendszerek gyorsított kifejlesztését irányozza elő. mint az MX, a Midgetman interkontinentális ballisztikus rakéták, a Trident rakétákat hordozó atom-tengeralattjárók, a B— lb és Stealth hadászati bombázók. a Shuttle típusú, többször indítható űrrepülőgép. a nagv hatótávolságú légi. tengeri és falldi telepítésű robotrepülőgépek. Az Egyesült Államok katonai előkészületeinek méreteit bizonyítják a hatalmas katonai kiadások, amelyeket nem indokolnak a védelem ésszerű követelménvei. Csupán az utóbbi három évben az effajta kiadások meghaladták a 640 milliárd dofllárt. s 1985. és 1989. között e kiadások — mint közölték — elérik a 2 ezer milliárd dollárt. vagyis csaknem annyit, amennyit e célra az elmúlt 35 évben költöttek. Még csak nem is tagadiák. hogv mindezt a katonai fölény elérésének reményében teszik. Az amerikai fél álláspontja következtében egvidejűleg zsákutcába jutottak és megszakadtak a nukleáris fegyverzetről folytatott genfi tárgyalások. Korábban az Egyesült Államok egyoldalúan megszüntette a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról, az Indiai-óceán térségéről, a műholdromboló rendszerekről és más kérdésekről folytatott tárgyalásokat. Ilv módon az Egyesült Alilamok szétzilálta a fegvverzetkorlátozás folyamatát. jóllehet e folyamat az államok évekig tartó közös erőfeszítéseinek eredményeként jött létre, és lehetővé tette kimutathatóan pozitív eredmények elérését. Mind gyakoribbak az olvan esetek, amikor az amerikai fél kitér az általa is elfogadott konkrét jogi és politikai kötelezettségek szigorú megtartása elől. e kötelezettségektől eltérő módon cselekszik, sőt egyenesen megsérti azokat. 1 Az Egyesült Államok a SALT—2. szerződés aláírása után nem volt hajlandó azt életbe léptetni. Obstrukciós magatartása következtében nem valósult meg a szerződésnek az a lényeges eleme sem. amelv a SALT—2. szerződéshez csatolt jegyzőkönyvbe iktatott kérdések megoldására vonatkozik, s am^ly ismeretes módon annak szerves részét alkotja. Ilv módon az Egyesült Államok nem teljesítette azt. a kitételt, amelv kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozását irányozza elő a hadászati fegyverek bizonyos kategóriaiban. mindenekelőtt a tengeri es a szárazföldi állomásoztatású. nagv hatótávolságú robotrepülőgépek/ esetében. És miként ez már teljesen világos — mindez azzal a céllal történt, hogv az Egyesült Államok szabad kiezet kapion a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek tömeges kifejlesztéséhez. Ez viszont csakis rendkívül destabilizáló hatással járhat Felvetődik a kérdés: a SALT—2-vel szembeni ilven magatartás hogvan egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kinyilvánított szándékával, hogv tartózkodik minden lépéstől, amely alááshatná a hadászati fegyverzet kérdésében meglevő egyezményeket? O Az amerikai fél azzal hogy NvugatEurópában hozzálátott a földi állomásoztatású Pershing—2 ballisztikus rakéták és a nagv hatótávolságú robotrepülőgépek telepítéséhez, amelyek elérhetik a Szovjetunió területén levó célpontokat, rálépett a SALT—2-ben foglalt előírások megsértésének az útjara. Ezek ugyanis tiltiák a szerződés megkerülését harmadik orsr.áe vagv országok bevonásával, vagv hármi más módon, s ttltiák ? szerződéssel ellentétes nemzetközi köteleztett.segek elfoaadaiai.. .Vüa&ot>. hogy a nuitieai-u> txukoÁ fegyverzetellenőrzés, a fegyverzetcsökkentés kérdéseiről zök nvugat-euróoat telepítése egyértelműen az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvertárának kiegészítését szolgálja, és semmiképpen sem egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kötelezettségével. hogv tartózkodik a SALT—2 szerződés aláásását célzó lépésektől. Már ebből is kitűnik, milyen magatartást tanúsít az Egyesült Államok az általa aláírt egvezménvek. a vállalt kötelezettségek betartásának kérdéseben. Képtelenség az amerikai fél minden olyan próbálkozása. hogv beárnyékolja azt a becsületes és felelősségteljes magatartast. amelylvel a Szovjetunió teljesiti kötelezettségeit; ezek a próbálkozások csakis a szovjet— amerikai kapcsolatok megrontására irányuló közvetlen lépésnek .minősíthetők. Joggal lehet kételkedni abban, hogy az Egyesült Államok megfelelőképpen tiszteletben tartja az 1972-ben kötött ideiglenes megállapodás néhány pontját. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra. hogv az Egyesült Államok bevett gyakorlattá változtatta az interkontinentális rakéták kilövőhelyeinek álcázását. Mint ismeretes, a Szovjetunió már több ízben fölvetette annak szükségességét. hogy az Egyesült Államok mondjon le az interkontinentális Minuteman—2, valamint a Titán—2 rakéták indítóállásainak álcázáséról, mivel az ilven lépések sértik a hatékony ellenőrzéssel kapcsolatos megállapodás előírásait. Súlyos aggodalomra ad okot ezen a területen a Minuteman típusú rakéták silóinak ilyen álcázása. Az amerikai fél hoszszú időn át kitért az elől, hogy lemondjon az álcázásról. Mint ahogy később kiderült. ez arra szolgált, hogy leplezzék az említett kilövőállások átalakítására iránvulló munkálatokat. Amennyiben a Minuteman—2 rakéták ilv módon átalakított kilövőállásai gyakorlatilag semmiben sem különböznek a külön-külön célra irányítható robbanófejekkel rendelkező Minuteman—3 rakéták kilövőállásaitól, feltételezhető. hogv ezekben a silókban valóiában Minuteman—3 típusú rakétákat tartanak. Ha pedig ez így van. akkor az ellenőrzésről szóló ideiglenes megállapodás amerikai részről történt közvetlen és kifívó megszegése egyúttal azt is jelenti: az Egyesült Államok nem tartja be a SALT —2 megáUápodásban foglalt egyik alapvető — a külön-külön célra irányítható robbanófejekkel ellátott interkontinentális ballisztikus rakéták számának korlátozására vonatkozó — kötelezettséget. A Volt példa más esetekre is. amelyek * komolv kételyeket ébresztettek azzal kapcsolatban, hogv betartja-e az Egyesült Államok a hadászati támadófegyverzetre vonatkozó kötelezettségeit. A szovjet fel szóvá tette ezeket az eseteket. A hadászati fegyverzetkorlátozás feladatainak — amelyeket a megállapodásokban is rögzítettek — egyáltalán nem felel meg az az amerikai szándék, hogv létrehozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták két típusát — az MX-et és a Midgetmant. Ez közvetlen összefüggésben van azzal is. hogv a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott, tárgyalásokon az amerikai fél ragaszkodott ahhoz: semmiféleképpen se korlátozzák az interkontinentális bafllisztikus rakéták és a tengeralattjárókra telepítendő ballisztikus rakéták új típusainak a kifejlesztését. Ugyancsak aggodalmat keltők az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó határidő nélküli megállapodással kapcsolatos lépései is. amelvek miatt a Szovjetunió többször is az amerikai félhez fordult. 1 Nyilvánvaló ellentmondásban a ' megállapodásban rögzített kötelezettségekkel. az Egyesült Államok nagv radarállomást feiesztett ki Shemva-szigeten. amelvnek felszereléséhez rakétaelhárító rendszerek céliára kikísérletezett radarelemeket használt fel. az elhárítórakéták indítósilóinál álcázást alkalmaztak: folvnak a munkálatok mozgó rakétaelhárító radarállomások, kozmikus telepítésű rakétaelhárító rendszerek létrehozására Minuteman—1 interkontinentális ballisztikus rakétával kísérleteznek azzal a céllal, hogv rakétaelhárításra tegyék alkalmassá; a rakétaelhárító fegyverekhez több robbanótöltetes részeket hoznak létre stb. O Noha kötelezettséget vállalt arra. hogv nem fejleszt ki országa területén rakétaelhárító Vendszert, s nem teremti meg az alap iát egv ilven védelmi rendszernek. az Egyesült Államok atlanti-' óceáni és csendes-óceáni partjain, valamint az ország déli részen úi. nagy radarállomást (pave paws) fejleszt ki. amelynek adatai megfelelnek a rakétaelhárító rendszerek radarállomásaival szemben támasztott követelménveknek, s amelv alapla lehet az Egvesült Államok területi rakcuieifuuiio rejadtzere radarral vak) biztosításának. Washingtoni részről nem tettek semmi olyan intézkedést, amellyel csökkentették volna az amerikai lépések keltette aggodalmat. "2 Végül szükségszerűen felmerül az a kérdés: milyen céllal fejlesztik ki az Egyesült Államokban a rakétaelhárító rendszereket, amelyek alkalmazásuk esetén túllépnék a megállapodásban rögzített kereteket, s lénveeében a megállapodás felborulásához vezetnének? Hiszep az amerikai fél éppen ilyen nagy méretű rakétaelhárító rendszer létrehozásáról tett hivatalos bejelentést 1983 májusában. Nehéz elképzelni, hogv az amerikai fél ne lenne tisztában azzal, milyen rendkívül meszemenő következményekkel járnának az ebbe az iránvba tett lépések, nevezetesen : a védelmi és a támadó hadászati eszközök szerves kölcsönviszonyának fölborítása. ami a lehető leghátrányosabban hatna a véde'mi és a támadó hadászati fegyverzet csökkentésére és korlátozására. A szovjet fél elvárja, hogy az Egyesült Államok gyakorlati lépéséket tegven a rakétaelhárító véde'mi megállapodás szigorú te'iesftésének biztosítása céjából. egyebek között hagvion fel a nagv méretű rakétaelhárító védelmi rendszer kifejlesztésének előkészítésével. A Az amerikai fél rendszeresen megszegi azt az ellfogadott elvet, hogy a hadászati fegyverkorlátozási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdések megvitatását bizalmasan keze": ez károsan hat it szoviet—amerikai állandó konzultációs bizottság tevékenységére. Ián nem véletlenszerűek. Az atomfegyverek nagymérvű növelésének és korszerűsítésének programja, az a körülmény, hogy nem akau)ak tárgyalásokat folytatni az atomfegvver-kísérletek telies és általános betiltásáról szóló megállapodás megkötéséről. és elutasítják a Szovjetunió által javasolt. az összes atomtöltet-kísérletre kiterjedő moratóriumot — mindez önmagáért beszél. O Hasonló irányvonalat követ az amerikai fél a vegvi fegyverek kérdésében. Az Egvesült Államok elzárkózik az elől. hogy kétoldalú tárgyalást folytasson, és megállapodásra jusson a Szovjetunióval a vegvi fegvverek betiltásáról és készleteik megsemmisítéséről. A genfi leszerelési konferencián pedig gyakorlatilag megakadályozza, hogv többoldalú alapon, reális megegyezés szülessen. Az Egvesült Államok nem ad pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak arra a javaslatára sem. hogv Európát teljesen mentesítsék a a vegvi fegyverektől, márpedig e javaslat elfogadása fontos lépés lenne a probléma véeleaes megoldása szempontiából. Nehéz megszabadulnunk attól a benyomástól. hogv ez az irányvonal nem véletlen. hiszen Washington ugyanakkor fokozza a kétkomponensű mérgező vegvi anyagok gvártását. és kétszeresére kívánta növelni vegvi feevvertartalókait. Ismeretes az is. hogv az Egvesült Államok nagv m»nnvtségü vegvi töltetet tárol európai országokban. 1 Ugvancsak az amerikai félnek a fegvverzetkorlátozás ügyével szembeni kétértelmű — lényegét tekintve negatív — hozzállásáról tanúskodik a föld alatti atorrikísérletekről és a békés célú atomrobbantásokról kötött 1974-es és 197fi-os megállapodásokkal kapcsolatos állásfoglalása: ezeket az Egyesült Államok mind ez ideig nem is ratifikálta, megakadályozva ezzel, hogv érvénybe léphessen egv sor fontos, a szerződések pontos teljesítésében való bizonyosság fokozását szolgáló intézkedés. Az. ilyesfajta állásfoglalás csak kétségeket támaszthat, a célokkal szemben. Ezek a kétségek határozottan megerősödnek azáltal. hogv a szovjet fél rendelkezésére álló adatok szerint előfordult: az amerikai fél többször túllépte a kísérleti atomtöltetek megengedhető ereiét. Bár az Egyesült Államok határozottan kijelentette: betartja a 150 kilotonnés korlátozást, folytatódik az a gvakorlat. hogv túllépi a kísérleti atomtöltetek erejének megengedett felső határát. 2 A szovjet fél megkereséssel fordult az Egyesült Államokhoz amiatt. hogv az amerikai föld alatti atomrobbantások következtében az amerikai felségterületen túl csapódtak le a radioaktív szennyezőanyagok: ezzel Washington megszegi a légköri, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomfegvver-kísérletek betiltásáról szóló 1963-as megállapodást. Ügv tűnik, hogv ezek a tények egyáltaA helsinki záróokmányban Washington kötelezettséget ^vállalt: részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek a katonai szembenállás csökkentesére és leszerelési együttműködésre irányulnak. A valóságban azonban az utóbbi években az Egyesült Államok több olyan lépést tett, amelvek növelték a háborús veszélyt Európában. Elsősorban szó van az alábbiakról: úi. elsőcsapás-mérő amerikai rakétákat telepítettek Európába, megteremtették a feltételeket az itt állomásozó amerikai csapatok létszámának lényeges növeléséhez, s folyamatosan tömegpusztító — nukleáris, vegvi és más — fegyverekkel látják el őket. Ezenkívül az Egyesült Államok évente nagyszabású hadgyakorlatot szervez Európában. s ezeket egyre nehezebben lehet megkülönböztetni a fegyveres erőknek a valóságos hadviselést célzó felvonultatásától. Az ilyen hadgyakorlatok egyszerű bejelentése — anélkül, hogy korlátoznák méreteiket — egyáltalán nem küszöböli ki az ilyen csapatmozdulatok veszélyességét. Az Egyesült Államok fent említett lépesei. az utóbbi években folytatott egész eurónai politikája aláássa az európai biztonság megszilárdításának azt a folyamatát, amelynek a'aojait a helsinki záróokmányban fektették le. A záródokumentumot többek között az Egyesült Államok is aláírta. Egyre komolyabban és élesebben merül fel az a kérdés, hogv mi az Egvesült Államok viszonya a vállalt kötelezettségeihez. A szoviet fél ezt nem a vita kedvéért kérdezi. Nagyon fontos dolgokról van itt szó — mindenekelőtt a bizalomról. Ha az amerikai fél — miként ezt kijelenti — érdekelt a fegvverzntcsökkentés folyamatának batékoinv előmozdításában le kell vonnia a megfelelő gyakorlati következtetéseket. Román-szovjet tárgyalások Q Bukarest (MTI) Bukarestben hétfő délután megkezdte tárgyalásait az Andrej Gromiko vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában Nicolac Ceausescv. az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke üdvözölte a szovjet delegációt. Reaganbejelentés m Washington (MTI) Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke vasarnap este hivatalosan közölteújabb négv évre jelöltetni kívánja magát. Hivatalosan csak a republikánus párt augusztusi konvencióján kaphatja meg partja jelöié&eL MAGYAR FELSZÓLALÁS STOCKHOLMBAN A stockholmi bizalom- és bizonságerő'sítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián hétfő délután felszólalt Varga István nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. TRUDEAU AZ NDK-BAN Pterre Elliott Trudeau kanadai mipiszlerelnök hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. A kanadai kormányfőt Erich Honecker. az NSZEP KB főtitkára. az Államtanács elnöke hívta meg. NICARAGUA-BRIGÁD — AUSZTRIÁBÓL Vasárnap már a második önkéntes osztrák Nicaraguabrigád repült Managuába. A baloldali, többségükben szocialista fiatalokból — és idősebbekből — átló brigádok az ország gazdasági építőmunkáját segítik majd Az úton szabadságuk terhére ve&mck resit. maguk IiáöUb. útiköltégüket. Ellátásukról a nicaraguai kormány gondoskodik. ARHIPOV PÁRIZSBAN Vasárnap a francia kormány meghívására hivatalos látogatásra Párizsba érkezett Ivan Arhipov. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első- helvettege. Arhipovot a párizsi repülőtéren Claude Chevsson francia külügyminiszter fogadta. TÁBORNOKGYILKOSSAG Az ETA baszk terrorszerve zet katonai szárnya vállalta magára a vasárnapi tábornokgyikosságot, amely feszült belpolitikai helyzetet teremtett Spanyolországban. Guillermo Quintana altábornagyot délben lakása előtt gyilkolta meg négy — eddig ismeretlen — személv. A hír hallatára János Károly király félbeszakította barcelónai látogatását, és a fővárosba repült. A hadügvminiszter az ország katonai körzetparancsnokait Madridba re»deUe.