Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

Szombat, 1984. jannár Z8. Amíg a vegyületből gyógyszer lesz Hasogat a fejünk, fogfájás gyötör, maid fölrobbanunk az ideges­matől' A jótékony pirula mindig kéznél van: ..bedobunk" egyet, s mtnden mehet tovább a maga rendje s módja szerint. Eszünkbe uem jut kétkedve bevenni ezeket a szereket, hisz bízunk a tudó­mónvóan. a kísérletező kémikusban, a gyógyszerészben, a gyárban, az orvosban: tudjuk, végigjárták — nekik végig kellett járniuk — « teljes bizonyossághoz vezető utat. amíg emberek gyógyítására, or­vaóságként ajanlhatták őket. Ha ebból a lancsorból egy szem is kimarad, az vegzetes tragédiákhoz vezethet. Emlékezetes a Conter­aam-botrány. melyet az váltott ki. hogy a kutatók még nem figyel­ték a oyóavszerek esetleges maazatkarositó hatását. így azok az anunk, akik terhességük 21. és 36. napja közt szedték ezt a nyugta­tót. torzszülött gyermekeknek adtak eletet. Ma 7—10 ezerre becsülik a. Baav-Britanniaban. Japanban és az NSZK-ban életben maradt ál­tioaatok szamát. Mindebből nyilvánvaló, hoav milyen óriási jelentö­seaú a kutatás minden fázisában a tudósok pontos. körültekintő mmnkaia, megalapozott véleménye és felelőssége. hisz korántsem uundegv. melyik vegyület mekkora adaoiából lesz gyógyszer. szervezetére gyakorolt hatását vizsgáljak. Az elökisérletek utan a toxikológusok „faggatjak" a „gyógyszerjelöltet", vajon hosz­szabb szedés után milyen hatást vált ki, megszokja-e a szervezet, nem kárositja-e a létfontosságú szerveket, vannak-e mellékha­tásai. Megvizsgálják, nem lép-e föl szedésekor genetikai ártalom, és még számos egyéb kísérletet végeznek a farmakológusok. Manapság nem elég azt tudni, hogy hatásos a molekula, bizo­nyítani kell, mivé alakul a szer­vezetben. mennyi idő alatt ürül ki, lebomlik vagy változatlanul távozik a szervezetből. Az ala­pos, körültekintő vizsgálatokkal előzhetők meg a Contergan okozta, vagy hasonló tragédiák. Amikor ezeknek a vizsgaköve­telményeknek is megfelelt a vegyszer, csak akkor kérhetik a klinikai kipróbálásra az enge­* délyt. A sok-sok vizsgálatból mi csak az első lépéseket, a ve­gyületek szintézisét, szerkezet­es térszerkezet-, esetenként sta­bilitási vizsgálatát végezzük. — Az emiitett fájdalomcsilla­pító tehát már csaknem célba ert: klinikai vizsgálatai folynak. — Igen, jelenleg már ember­nek is beadják, úgy vizsgálják hatását. Meg mindig hosszú azonban az út, amíg a gyógy­szertar polcára kerülhet. Az eredmények biztatóak, s ez igen nagy öröm a kémikus számára, hiszen általában tízezer vegyü­letből egy lesz végül gyógyszer. Ezt a fájdalomcsillapítót egyéb­ként a Chinoin már 30 ország­bon szabadalmaztatta. — Reménykedhetünk-e más, itt útjára indított, új gyógyszer születesében? — Biztatók a hatástani ered­mények egy másik, gyulladas­gátló és fájdalomcsillapító hatá­sú vegyülettel, amely a megfe­lelő lépcsőfokokat megtéve most jutott el addig, hogy a gyár klinikai kivizsgálásra kérheti az engedélyt. Ügy tűnik, most ér­ban örülök: volt tanítványom, jelenlegi munkatársam, Fülöp nek be a SZOTE-n 1879-ben kezdett kutatásaink: tavaly ősz­szel a Kőbányai Gyógyszerárú­Őr.. Bernath Gábor egyetemi tanárt munkahelyen, a SZOTE gtogyszeresztudomanyi karán, az attaáa vezetett gyógyszerészeti vegytani intézetében kerestem AH Ki szobájába belép, egy ajtó kér függesztett, gyógy növény­abram uröver alatt halad el. jel­képéül annak: a gyógyszereszet bcrnda tanába toppant. A másik fsrlnót azonban a kémikusok sraambólwna. egy bagoly tekint jw. idegenre. — Vegyészet ét gyögyszeré­paet. Hogyan ötvöződik végül u e két tudomány az ön munka­fébmmff — Sztereokémiái ét sziBteti­Jtas gjKk&szerkénuai kutatásai­mat. még a JATE szerves kémiai feKVwKkcn kezdtem. Fő tánate­rutetein tömören: * két és több­gjtbrús teütett heteroeiklusok .rtÉÉérase és térszerkezeti vizs­galata. A ma ismert több mint I HHÜÍO szerves anyag nagyobb része heterociklusos vegyület Közülük néhány speciális típus­sal foglalkozunk, azokkal, ame­lyek reszben, vagy egészben te­lítettek. Ujabban gyakorlati je­lentősegük is nagy. hiszen csu­pán néhány évtizede ismerték fik. éppen a térkémiájukkal fog­lalkozó kutatók, hogy alkalma­sabbak gyógyszerek készítésére, mint a rokonszerkezetü nem te­ktettek. Előnyük, hogy rendsze­rint kevésbé mérgezóek Egy­egy vegyületcsalád elméleti ké­miai kutatásának eredményei alapot szolgálhatnak a gyógy­saerfottatashoz. Mi ezeket a ve­gyületeket szintetizáljuk, térké­mtajMkát tanulmanyózzuk, azt, nogy a molekulák atomjai, atomcsoportjai hogyan helyez­kednek ei a térben. Így kapcso­Loctalc egymáshoz munkánkban a samfcetakus kémia, a sztereoke­sna es a gyógjrszerkutatás. Ami az intézet falai között történik, hantos a gyógyszerészképzés. így a kéaruai wrtatas. az egészség­ügyi ellátás szempontjából, de nem. közömbös a magyar gyógy­szeripar számára sem. — Ezek szerint szoros kapcso­latuk van a hazai gyárakkal. — Még a JATE-n végzett gyogyszerku tatások vezettek el a gyógyszeriparhoz. A Chinoinnal alakítottunk ki jó együttműkö­dést 1970-tól. de ezt megelőző­en kapcsolatba léptünk a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyárral ás. — Kapható-e már olyan gyógy­szer a patikákban, amelynek kémiai kísérleteit ön és munka­tarsai végezték.? — A gyógyszerkutatás hossza­dalmas csapatmunka. Általában IC—12 évre van szükség, amíg egy alkalmasnak vélt vegyület­ből — vizsgálatok egész során át — gyógyszer le6z. Hazánkban évente csupán egy-két eredeti, éj orvosság kerül ki a gyárak­ból. — Ebben bizonyára szerepe van az indokolt óvatosságnak is. — Természetesen. Elmondom, a/. egyik fájdalomcsillapító ha­tású vegyületcsalád történetét. Az elsó sikeres kísérleteket 1975­ben végeztük ezzel az anyaggal. Az eredmények birtokában be is adtuk az első szabadalmakat. Mire a vegyület klinikai kivizs­gálásra került, már 1983-at ir­tunk. — Mi történt a közbeeső évek­ben? — Amíg egy vegyületről ki­állítják a „végbizonyítványt", hogy emberi gyógyításra alkal­mas. S tömeges gyártását elkez­dik. szakemberek egész sora „vizsgáztatja". Az orvosegyete­men belül különösen szoros együttműködésben dolgozunk a gyogysaer-hatástani és a gyógy­szertani intezettel. A vegyülete­ket először állatokon próbálják Tm*. mt eew. a oaüimm. » ÍMBB gyárral végzett közös munka eredményeként öt szabadalmai nyújtottunk be, és ket továotu szabadalom beadása is folyamai­ban van. Ezek gyomorsav-kiva­lasztást gátló, fekélyellenes es nyugtató hatású szerek. Az Egye­sült Gyógyszer- és Tapszergyár­ral kötött szerződes alapján ke­ringedre ható vegyületekkel log­lalkozunk. — A laikus emberben fölme­rül a kérdés: miért kell ugyan­azon betegseg gyogyitasara szol­gáló ujabb es ujabb gyógysze­rek uian kutatniuk a tudósok­nak. Hisz van mar többféle faj­dalomcsülapilo, gyulladasgatlo, altató ... — Erről a kérdésről egy Ma­dach-iaezet jut eszembe: „Nem rnessiás-é minden újszülött, fény­lő csillag, mely feltűnt a csa­ladnak, s csak később fejlik a szokqtt pimassza." A gyógysze­rekről is gyakran csak később derül ki számos, előre nem lát­ható mellékhatásuk. Ezek mini­málisra csökkentése a cél. Nincs olyan gyógyszer, melynél jobbat ne lehetne találni ... — Eddig zömmel munkájuk gyakorlati hasznáról beszéltünk. Mi fémjelzi az intézet tudomá­nyos tevekenységét? — Az elméleti és gyakorlati kutatás a gyógyszerkémiában nem választható el. Ipari kuta­tási megbízásainkat is korábbi tudományos eredményeink alap­jan kapjuk. Az utóbbi "öt évben 68 dolgozatot közöltünk, több­nyire rangos külföldi folyóira­tokban. s további 23 van közlés alatt Munkatársaimmal 143 elő­adást tartottunk hazai és külföl­di fórumokon. A tavalyi, Tokió­ban megrendezett heterociklu­sos vegyületekkel foglalkozó vi­lágkongresszuson az intézetből hárman vettünk részt, három szóbeli és négy poszterelőadás­ban számolhattunk be munkánk­ról. s fölkértek az egyik szekció­ülés elnökéül is. — Alapkutatás, gyakorlati munka, dolgozatok írása, fölké­szülés a konferenciákra, és mindezek mellett ön oktat «. — Az egyetem fő feladata az oktatás, nálunk á gyógyszerész­hallgatók képzése, emellett ter­mészetesen kutatunk is. Ezt a rengeteg feladatot csak jó „csa­pattal" és számos kooperációval lehet elvégezni. Sikeresen dol­gozunk együtt a JATE. a tanár­képző főiskola rokon tanszékei­vel. budapesti és külföldi — angol, cseh, jugoszláv és német — kutatókkal. Sokat köszönhe­tek a régóta itt dolgozo Simon Lajos. Stájer Géza. Szabó Já­nos docenseknek. Lázár János -Tusnak. Aminek a legjob­Ferenc adjunktus a napokban vette át a szerves- és gyógy­saerkómikusok részere 1983-ban alapított, nagv elismerést jelentő egyik Zemplén-díjat, mint kivá­ló, fiatal kutató. A kitüntetés — hogy korábbi kérdésére utaljak — úgy érzem, az intézet tudo­mányos tevékenységét is fémjel­zi. CHIKAN ÁGNES I Árpás Károly Rejtezünk világba öltözötten szőlőfakadás birsalmaszirmok pillangószárnyak elmorzsolt levél kesernyés nedve árokparti tüzek pernyés hamvai összeszorított szemhéjon táncoló karikák szemnyugtató szürkület • „én édes szép ifjú hitvesem" orchidea-lepkék kristálytiszta víz frissen fejt tej ismeretlen déli gyümölcs ingó búzatábla madarat óvó vigyázása őzek futása '„szó szó szó" a megnevezhetetlenseg fintora itt csak a hallgatas mélyértelmű rózsa Dávid király tornya elefántcsonttorony' igétlen időtlenseg az idő átléphető a halál nem határ „mint egy pecsétet , te karodra mint egv pecsétet te szivedre" világba öltözötten rejfcertmk Függönyös tehenészet Ismerjük még azt a szót. hogy ridegmarha, meg azt is, hogy ridegpásztor, de mindegyiket visszatesszük sok évtizeddel ez­előttre, amikor a gulya télen­nyáron a szabad ég alatt élt, és vele a pásztor is. Hol vannak már azok az idők! Ne temessük olyan hamar, mert megint itt vannak. Egyre több helyen szán­ják rá magukat, hogy nem épí­tenek kacsalábon forgó szuper­istállókat. ha egyszer drága, és az állat se lelkesedik érte, in­kább kieresztik a jószágot a le­gelőre, és ott is hagyják. Le­gyünk pontosabbak. karámot azért készítenek télre, és eső­beállónak egy kicsike tetőt is, mert az ázott marha nehezeb­ben nevelkedik. Tavaly már láttam a doma­székiek kis telepét, el is ámul­tain, hogy ennyire kicsi befek­tetéssel is lehet állatot tartani, de illik visszamenni oda később is. hátha kiderül, fölösleges volt lelkesedni annyira. Arra is gon­doltam, a rideg jószág pászto­rát is jó lenne megnézni egy­szer. Érdemes kíváncsinak len­ni, mert meglepetések csak a kíváncsi embert érik. Leányt ta­laltam ott, fiatalt, és nem pász­tornak hívják, hanem állatte­nyésztőnek. Dévényi Zsuzsanna. Tavaly végzett a főiskolán. — Hogyan került ide? — Hirdetést olvastam a Dél­magyarban, gondoltam, ide se én kellek. Valaki biztatott néz­zem meg azért, veszteni valóm nincsen. Kijöttem másnap, sen­kit sem találtam. Harmadnap azt mondtak, én vagyok a tize­dik. és az egyedüli nő. Na, ne keseredjek el, majd értesítenek. Egy hét múlva levelet kapok, jöjjek, beszélni akarnak velem. Már csak ketten vagyunk. Be­szélgettünk, kikérdeztek apróra, de még mindig nem mondtak semmit. Egyszer aztán telefonál­nak, hogv jöhetek, enyém az ál­lás. — Előtte? — A tejiparnál voltam labo­ráns. Nem arra készültem, nem is szerettem. — Tehát a szokásos: „kora gyermekségemtől fogva állatte­nyésztő szerettem volna lenni ridegtartású szarvasmarhatele­pen". — Soha. Apám állatorvos volt, én is az akartam lenni. Kétszer fölvételiztem. másodszor csak helyhiány miatt nem vettek föl. Akkor jelentkeztem Vásárhely­re. főiskolásnak. Népköztársasági ösztöndíjjal járta ki az iskolát, de gyakorla­ta még nem volt Akárhogy for­gatom is a szót. bátorság kellett ide mind a ket oldalrol. Aki fölvette, az is megrághatta, hogy kezdővel kezdeni kockázatos le­het. — Ha egy ezres telepre me­gyek tizedik állattenyésztőnek, észre se vesznek, itt én felelek száznyolcvannégy marháért és hat emberért Hatalmasat lehet bukni, ha itt nem sikerül vala­mi. Nem mutogathatok a má­sikra. — Komolyan érti a felelőssé­get? Nálunk inkább arról be­szélnek, ha komolyra fordul a dolog, semminek nincsen felelő­se. Ha megdöglik egy tehén, le­vonják a fizetéséből? — Jól eladósodnék. mert 3800­ból — ennyi a fizetésem — ne­héz lenne levonni. Erkölcsi fe­lelősségre gondolok. Valahol be­jöhet a fertőzés, soha nem je­lenti be előre, de tudnunk kell útját állni. — Félt. amikor eieéHatta? _ — Eaitaofc — A bikától? — Az emberektői. Az aliatta­nyésztő azt tanulja, hogyan keM bánni az állatokkal, nem smt, hogy milyenek az emberek. — Milyenek? — Az állattenyésztő telepek** mindenféle adódik. Van, aki ei­indul Szabolcsból, végigjárja » országot, mert sehol nem tad megragadni. — Itt? — Kellemesen csalódtam. Aranyos, pontos, jó munkatár­saim vannak. Még nem fordult elő, hogy figyelmeztetnem kel­lett volna valakit, mert nem végzi el a dolgát. Szeretik az állatokat, úgy gondoskodnak ró­luk, mintha a sajátjuk lenne. — Valamikor szálamként em­legettük ezeket a szavakat. — Sajnos, nem mindig vád be a szólam. Domaszéken igen. Ki tudja, hány generáció ta­pasztalata és felelősségtudata él bennük tovább? Intettek ben­nünket, vigyázzunk, a diploma sokszor inkább árt, mint hasz­nál . Levizsgáztatják az új főnö­köt már az első napon, és éve­kig nem gyógyul ki belőle. Ami­kor megtudták, hogy nő .jön ide, gyönyörűen kitakarítottuk mindent. Itt ez a kis épület, az embereknek, tehát nekünk, vet­tünk bele linóleumot, mesee­lünk, függönyünk is lesz hama­rosan. , — Függönyös tehenészet, egé­szen jól hangzik. Ha nem tanul­ta, honnan tudta meg. müy legyen a fonok? — Maximális tisztelet az bernek! Akármit kerek, tiszte­lettel kérem. — És ha hiába? — Ilyen még nem volt. Tisz­teletre tisztelet a felelet. Nem szabad diktátorkodással kiirtani az emberekből a, természetes jó­szándékot és a felelősségtuda­tot. — Ha most visszahívnák egy napra 47 főiskolára, es megkér­nék, hogy beszéljen a végzősök­nek az emberekről? — Még nem merném vállalni. Bonyolultabb szerkezet az em­ber annál. — És ha itt előállódnak, hogy több fizetést kérnek? Erre is maximális tisztelet a felelet? — Jó, hogy előhozta. Panasz­kodnak, hogy tavaly minden életben maradt borjú után száz forintot kapott, aki az ellésnél segített. — Szép pénz. Egy éjszaka akár öt is lehet. — A másik munkaidejében meg egy se. Pedig annak is ké­szenlétben kell állnia. — Vigyázzon, az egyenlősdi nem megoldás! — Az állatot nem programoz­hatom be. hogv mindenkinek mindennapra hármat elljen, de számolni másként is lehet Ne­kem kötelességem segíteni, hogy valódi érdeme szerint mindenki megkapja méltányos bérét. Embertantárgyat nem taníta­nak az állattenyésztési főisko­lán. a friss diplomás állatte­nyésztő mégis ebból vizsgázik, napjában többször is. Könnyű neki. mert Daka Emil. Kószó Ferenc, az idős és az ifiú Naev Zoltán. Babarczi István és Si­mon József naponta segíti. Ök is tudják, hogy tiszteletre tisz­telet a felelet. Régi bölcsesség állatot az ne­veljen. aki szereti az állatot Aki viszont az állatot szereti, előbb­utóbb az embert is megbecsüli. (Molnár József felvételén Da­tKfTSmil Dévényi Zsuzsanna.) mUKVATH 0&2S6 I

Next

/
Thumbnails
Contents