Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

Illést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjesz­tése alapján, a vízügyi környezetvédelmi eszközök tervszerű fejlesztése érdekében módosította a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit, és a csator­nabírságot a törvény részévé tette. Megtárgyalta az Elnöki Tanács az 1983­ban elintézett kegyelmi ügyek tapaszta­latait. A kegyelmezési gyakorlat a korábbi évekéhez hasonlóan az elmúlt esztendőben is kiegyensúlyozott volt. A ,ker Imezési jog gyakorlására csak rendkívül éltány­íást érdemlő, humánus okból ke; olt sor. Az elmúlt évben elintézett állampolgár­sági ügvek tapasztalatait is értékelte az Elnöki Tanács. A megelőző évihez viszo­nyítva, némileg több állampolgársági ké­relmet bíráltak el, s ez összefügg a jelen­tős idegenforgalommal, a magvar állam­polgárok külföldi utazásaival és más or­szágok állampolgáraival kötött házassá­gával. Az állampolgársági ügyek gyors el­intézéséhez hozzájárult a Belügyminiszté­rium előkészítő munkája, a tanácsok és a külképviseleti szervek tevékenysége is. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet dr. Raul Alfonsin­nák. az Argentin Köztársaság elnökének beiktatása alkailmából 1983. december 9— 11-én Argentínában tett (látogatásáról. Az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette a tájékoztatót. Az E'nöki Tanács az alkotmány módo­sításáról szóló 1983. évi II. törvény 2. paragrafusa alapján a Központi Néni El­lenőrzési Bizottság elnökét. Szakali Jó­zsefet. megválasztotta a Minisztertanács tagiává. A továbbiakban bírákat mentett fel és választott. valamint kegyelmi ügyekben döntött az Elnöki Tanács. Új jogszabályok a szenny víz­és csatornabírságról Negyvenezer csomó Retekexport Csongrád megyéből A csongrádi, Szeged kör­nyéki fóliáskertészek eddig csaknem hárommillió csomó hónaposretek exportszállítá­sára kötöttek szerződést a Csongrád megyei Zöldért­tel. A szegedi fóliasátrak idei első termését ezen a héten indították útra: külföldre — Csehszlovákiába és az NDK­toa szállítottak 40 000 csomó retket. . Szentes környékéről, a termálfűtésű kertészetekből hamarosan indulnak az el­6ő zöldpaprika-, saláta- és u'borkaszállítmányok is. Autósoknak a Medikémiából Több fagyálló és jégoldó A szokottnál hidegebb té­li időjárás az autósoknak is több gondot okoz, ezért a szegedi Medikémia Ipán Szövetkezet fokozza téli au­tóápolási cikkeinek gyártá­sát. Az egyik legfontosabb ilyen termékükből, a fagy­álló hűtőfolyadékból nemré­giben a műanyag palackok hiánya veszélyeztette a fo­lyamatos ellátást, a hazai műanyagfeldolgozó ipar ugyanis nem győztes kielé­gíteni a növekvő igénye­ket. A szövetkezet saját pa­lackgyártó üzemrész beren­dezésével oldotta meg a problémát. Szocialista im­portból 2.5 millió forint ér­tékű műanyag palackfúvó berendezést vásároltak, to­vábbi félmillióba került a felkészülés, a szerszámozás. A gép előnye, hogy a ko­rábban tőkés importból be­szerezhető polietilén helyett a hazai műanyagipar ter­mékéből. a polipropilénből gyárthatják a palackokat. A berendezéssel megkezdték a három műszakos termelést. Segítségével a következő he­tekben soron kívül száz­ezerrel több fagyálló folya­dékkal töltött palack kerül az üzletekbe. Ugyancsak a saját gyárt­mányú palackokba töltik az Antifrost nevű jégoldó fo­lyadékot. így ez is lekerül a hiánycikkek listájáról. A házi palackgyártás lehetővé teszi azt is, hogy hamaro­san új termékkel, viasztar­talmú, tehát vízlepergető hatású kocsimosó sampon­nal jelenhetnek meg a pia­con. A korrózióvédelmet is nyújtó új cikkből az idén kétszázezer palackkal ad­nak át a kereskedelemnek. Tanácskozások a kohászat VÍLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 23. szám 1984J január 28^ szombat Ara: 1,80 forint Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete, a Mi­nisztertanács rendelete, és ehhez kapcsolódóan az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nökének államtitkári ren­delkezése korszerűsítette a szennyvíz- és csatornabírság megállapításának, kiszabá­sának és felhasználásának szabályait Az új előírások a folyók, a tavak, és a föld alatti vízkészletek .tisztasá­gának fokozottabb védelmét szolgálják. A szennyvíz-bírságolási jogszabály szigorúbban védi a vízszennyeződésre érzé­keny térségeket. A korábbi rendelkezés a vízminőség­védelem fontossági sorrend­iében hat területi kategóri­át állapított meg. Ez a fel­osztás most sem változott, de jelentősége lényegesen növekedett. mert az első négy kategóriába tartozó te­rületeken az eddiginél jóval nagyobb lesz a bírság össze­ge, ha a szennyezés túllé­pi a megtűrt határt. A leg­jobban védett balatoni tűz­gyújtó területen például az alapbírságot eddig meghá­romszorozták, az új rendel­kezés szerint pedig ötszörö­sére emelik. A második te­rületi kategóriához tartozó ivóvízbázisok körzeteiben és az üdülőterületeken ez a szorzószám 2,5-ről 3.5-re, a harmadik védettségi kate­góriájú ipari területeken 1,5-ről 3-ra. és az öntöző­vízbázisok negyedik védett­ségi kategóriás térségeiben 1.3-ról 2-re emelkedett. A bírságvégösszeg azonban még módosulhat, a szenny­vízbevezetés módjától, a hí­ennek megfelelően a káro­sító anyagokból még eltűr­hető szennyezés határérté­két jelentősen csökkentette, szigorította. A Balaton vízgyűjtő te­rületének közcsatornáiban például a literenként meg­tűrhető olaj- és zsírszennye­ződés határértékét 60-ról 40 milligrammra, a fenolét 80-ról 5-re, a cianidét 1-ről Ö.5-re és az ólomét 10-ről 0,2 milligrammra szorították le. tehát lényegesen nagyobb követelményeket szabtak meg. A fontos vízminőség-vé­delmi területeken tehát a szennyvíz- és a csatornabír­ság is fokozottabban ösztön­zi az üzemeket, a vállalato­kat és egyéb gazdálkodó szervezeteket megfelelő tisztítóművek építésére. a megengedettnél nagyobb szennyeződés megszünteté­sére. A bírságolásból eredő összegek is kizárólag víz­minőség-védelmi célokat szolgálhatnak, ebből a kü­lön kezelt bevételi forrásból támogatják az üzemek szennyvíztisztító-építési be­ruházásait is. A víz tiszta­ságának védelmét erősíti a Minisztertanács rendeleté­nek az a pontja is, amely szükség esetén lehetővé te­szi a vizeket károsító tevé­kenység hatósági korlátozá­sát. megtiltását, sőt, az üzem működésének felfüggeszté­sét is. A Minisztertanács rendelete szabályozta a la­kosság önkéntes hozzájáru­lásából — saját ereiéből — megépített víz- és csatorna­vezetékekre később csatla­kozni kívánók hozzájárulá­sát is. Az úiabb bekötést kérőket arra kötelezik, hogy ugyanannyi közműfejleszté­si hozzájárulást fizessenek, mint amennyit — a már korábban kiadott jogszabá­lyok szerint — az állami pénzeszközök bevonásával létesített vezetékek esetében írnak elő. (MTI) és a gépipar feladatairól Igények szerint, javítva a minőséget Az Ipari Minisztérium­ban. a Láng Gépgyárban, illetve a Távközlési Kutató Intézetben pénteken a vál­lalati vezetők tanácskozást tartottak a kohászat, a gép­ipar, valamint az elektroni­kai, a híradás- és műszer­ipar helyzetéről, feladatai­ról. A kohászati vállalati ve­zetőket tájékoztatva Soltész István ipari miniszterhelyet­tes elmondta, hogy egyes központi intézkedések, to­vábbá a nagy kohászati vál­lalatok között erősödő együttműködés eredménye­ként javultak a vállalatok munkájának feltételei. A vaskohászat 1983-ban főleg másod- és harmadtermé­kekből. kovácsoltárukból és öntvényekből növelte ter­melését. Az alumíniumpia­con élénkülés tapasztalha­tó. így az alumíniumipar termelése meghaladta a ter­vezettet. a timföldgyárak kapaíátasuk eddigi legna­gyobti 'kihasználását érték el. A kohászati vállalatok teljesítették exportfeladatai­kat, jelentősen emelkedett az alumíniumkohászat devi­zabevétele. A hazai ellátást is sikerült javítani kohásza­ti termékekből. Az idén is alapvető feladat a belföldi igények minél teljesebb ki­elégítése. s legalább ennyi­re fontos a minőség javí­tása. Nagyon fontos, hogy jól szolgálják ki azokat a vállalatokat, amelyeknek je­lentős exportja függ attól, hogy pontosan és jó minő­ségben megkapják-e a kohá­szati vállalatoktól az alap­anyagot. A gépipari vállalatok ve­zetőinek értekezletén Gábor András miniszterhelyettes elmondta, hogy 1983-ban a gépiparban sem a termelés, sem az export nem érte el a tervezettet, ugyanakkor a beruházási előirányzatot túl­lépte az ágazat. Az idén a gépiparnak az ipari átlagnál dinamikusabban kell fejlőd­nie. s az exportnak is gyor­sabban kell növekednie az ipari átlagnál. A termék­szerkezetnek jobban kell igazodnia a piaci igények­hez. s fokozott erőfeszítése­ket kell tenni a külföldi piacok bővítésére. A legfon­tosabb feladat a minőség javítása. Ennek érdekében feltétlenül szükséges a mun­ka- és technológiai fegye­lem megszilárdítása, vala­mint a megfelelő minőségű hazai alapanyag- és alkat­részellátás folyamatos bizto­sítása. Az elektronikai, hímdás­és műszeripari vállalatok vezetőinek tanácskozásán Köteles Zoltán miniszter­helyettes megállapította, hogy az elektronikai ipar termékei iránt tavaly élén. kült a kereslet, és a válla­latok mintegy 10 százalék­kal növelték termelésüket. Az ágazat vállalatainak konvertibilis elszámolású kivitele — forint értékben — 16,5 százalékkal növeke­dett. Az 1984. évi feladatok közül a szocialista export­ban keletkezett tavalyi le­maradás pótlása az elsőren­dű cél. Idén is a gépipari átlagot meghaladó mértékű fejlődés várható. Ennek tényleges megvalósulásához viszont intenzívebb piaci munka és folyamatosabb termékkibocsátás szükséges. Fontos feladat a fővállalko­zói tevékenység kiterjeszté­se, a komplett rendszerek és berendezések exportjának fokozása. A műszaki fejlesz­tésben a gyártmányfejlesz­tésnél is fontosabb a gyár­tásfeilesz.tés. Végül a mi­niszterhelyettes hanesúlyoz­ta. hogv megkülönböztetett gondot kell fordítani a mi­nőség javítására, a szolgál­tatásokra. a reklamációk csökkentésére. (MTI) Üzleti megállapodás Pénteken Budapesten üz­leti megállapodást írt alá Sebes Miklós, *az Utasellátó Vállalat vezérigazgatója és Peter Deilmann. az NSZK­beli Deilmann hajózási tár­saság cégtulajdonosa. A megállapodás értelmé­ben az NSZK-beli cég ..Donauprinzessin" nevű új hajóján az Utasellátó nyújt­ja majd a vendéglátó és kereskedelmi szolgáltatáso­kat. A hajó áprilistól októ­berig Passau és Budapest között szállítja a zömében amerikai, angol és NSZK­beli turistákat. Az utasok magyarországi programját az Utasellátó Vállalat kö­zelmúltban létrehozott Utas­tours utazási és szolgáltatá­si irodája szervezi. A háromszáz személyes hajón a vendéglátóipari és kereskedelmi szolgáltatások — éttermek, bárok, szalo­nok üzemeltetése — mel­lett a nemzetközi első osz. tályú előírásoknak megfele­lő szállodai szolgaitatásokat is az Utasellátó Vállalat fogja nyújtani. (MTI) A csatornabírságot kor­szerűsítő új rendelkezés a csatornaműben dolgozók egészségét, a közmű vezeték­hálózatát és berendezéseit védi a káros szennye­ződésektől. Ha az üzemek, vállalatok, vagy más gaz­dálkodó szervezetek hasz­nálják a közcsatornát. ak­kor ebbe tilos beengedni a káros szennyező anyagokat. E tilalom megszegőire csa­tornabírságot vetnek ki, amelyet a szennyvízbírság­hoz hasonlóan állapítanak meg. Az új jogszabály a csatornabírságnál is beve­zette a vízminőség-védelem ?-at területi kategóriáját, sl amnogyi Károlyné felvételei A Somogyi-könyvtár két részlege működik egymás szomszédságában. Az ifjúsági és művészeti a Tanácsköztársaság útján, a Gyermekkönyvtár pedig a Vár utcában. Mind­kettőben van zenei részleg is, hanglemezekkel, kazettákkal, kottákkal, fülhallgatókkal, és mindkettőbe olvasni, művelődni, játszani szerető kisgyermekek és fiatalok járnak. El­ső ket felvételünk a Gyermekkönyvtárban készült, ahol 25 ezer könyv várja az aprosa­gokat. óvodás kortól fölfelé, harmadik felvételünkön pedig az ifjúsági könyvtár látoga­tóit örökítettük meg, akik 19 ezer könyv között böngészhetnek, és 6 ezer zeneszám kö­zül választhatnak ha'lgatnivalók gulástól függően és egyéb vízgazdálkodási körülmé­nyek mérlegelésével.

Next

/
Thumbnails
Contents