Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

65 Csütörtök, 1984. január 19. Sorozatok, albumok, pályaképek A Képzőművészeti Kiadó idei terveiből A Mai magyar művészet sorozatban az elmúlt év vé­géig 75_ kötet látott napvi­lágot íróija a hazai művé­szet megismertetése az ol­vasóközönséggel. Alkotók, stílusok, irányzatok, konk­rét művek, művészeti ten­denciák kaptak helyet a monográfiák sorában, me­lyek az érdeklődő múzeum­es képtár látogató közönség­nek éppúgy segítséget nyúj­tanak. mint ahogy haszon­nal forgathatják azokat a művészet-pedagógusok. Ez évben több új kötet lát napvilágot. Losonczi Miklós a Makóhoz erőteljes szálak­kal kötődő idős festőmű­vészt. a Munkácsy-díjas Vén Emilt mutatja be. aki alkotásaiban megőrizte fia­talságának temperamentu­mát s úgy lett európai fes­tő, hogy mindvégig magyar maradt. Lessenyei Márta szobrászművész munkássá­gát Kratochwill Mimi mél­tatja Az alkotó életműve az érmektől a kisplaszti­kákon át a nagyméretű köztéri szobrokig és sírem­lékekig terjed, a valóság és mese különös keverékét nyújtva. Krunák Emese Bálványos Huba grafikus­művész pályáját rajzolja föl. A háború után képző­művészetünk egyik legna­gyobb hatású mesterét. Bencze Lászlót Csapó György mutatja be. Kéri Ádámról pedig Bán András készített pályaképet. Igen népszerűek a Kép­zőművészeti Zsebkönyvtár kötetei. Az érdeklődök is­mét kézbe vehetik Szentki­rályi Zoltán építésztörté­nész olvasmányos kétköte­tes tanulmányát Az építé­szet világtörténete című könyvet változatlan után­nyomásban. A sorozat új kötete Pereházy Károly Az európai kovácsoltvas mű­vesség című munkája, mely végigkíséri a műfaj több évszázados történetét. s mintegy 200 fotó segítségé­vel kalauzolja az olvasó­kat. Ugyanebben a sorozat­ban Székely András köny­ve. a közel-keleti népek kultúrájának — mezopotá­miai. egyiptomi, kopt és iszlám művészetnek — első nagv korszakát mutatja be. A nagy magyar festők kö­zül 1984-ben három album jelenik meg Bemutatják Orlai Petrich Soma. Brocky Károly és Irányt Grünwald Béla munkásságát sok szí­nes képpel, munkásságukat beépítve a magyar művé­szet történetébe. Különleges csemegének számít A naiv művészet Magyarországon című könyv, mely e sajá­tos művészeti jelenség első tudományos igényű feldol­gozása. Szerzője Bánsz ki Pál. a kecskeméti naiv múzeum szervezője és igaz­gatója. aki igyekszik bemu­tatni. hogy a magyarországi naiv művészet méltó része a hasonló európai tenden­ciáknak. A kortárs plakát­művészet két jeles képvi­selőjének. a SO—KY szig­nóval jelzett házaspárnak sokszínű anyagából jelenik meg válogatás. Az elmúlt években világ­szerte megnövekedett az ér­deklődés a fényképezés tör­ténete és esztétikája iránt. A Leletek a magyar fotog­ráfia történetéből című vá­logatás. mely négyszáznál több fényképet gyűjtött egvt>e a műfaj magyaror­szági történetéből, méltán tarthat számot a nagv ér­deklődésre. Vajda László fotóművész több mint hat évtizedes munkásságából kétszáz kép felhasználásával készül a Photographica carpato-pannonica című szép album. Korniss Péter fényképezőgépével járta be a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaságot. Fotókba merevített lenyűgöző élmé­nyeit adja közre az ösi karavánutak földjén című albumában. A Képzőművészeti Kiadó tizennyolc kötete elenyésző része a magyar könyvki­adásnak. de jelentősége óriási, fontos szerepet vállal a képzőművészeti ismeret­terjesztésben. a klasszikus és kortárs művészek nép­szerűsítésében. Mezőgazdasági könyvhónap Február 3-án Várpalotán nyílik meg a 27. mezőgaz­dasági könyvhónap. Az ese­ménysorozat alkalmából megjelenő újdonságokról tájékoztatták szerdán, teg­nap az újságírókat az or­szágos szervező bizottság tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának klub­termében. Amint elmond­ták. a mezőgazdasági kiad­ványok évek óta haszno­san segítik az agrárszak­embereket a műszaki, tech­nológiai. technikai újdonsá­gok megismerésében. Színes. szinkronizált angol film. Ken Follett azonos című regénye nyo­mán írta: Stanley Mann. Fényképezte: Alan Humc, Zene: Rózsa Miklós. Ren­dezte: Richárd Marquard. Fóbh szereplók: Donald Sutherland, Kate Nelli­gan, Christopher Cazeno­ve, Philip Martin Brown. Ugyan Magyarországon nem vetítik a James Bond­filmeket, de a kém. mint kalandhős természetesen ná­lunk is ősi mítoszában ra­gyog rendületlenül a műfaj rajongóinak tudatában. Rá­adásul az utóbbi időkben, megfigyeltem, tévében-mozi­ban egyaránt egy sajátosan ügyes dramaturgiai fogás terjed rohamosan: az alap­vetően ellenszenves főhőst gen raffináltan csempészi okonszenvünkbe, felhasz­nálván a tudatalattinkban rejtőző vonzalmat a nagy­vonalú, elegáns, sikeres go­noszság iránt. Sőt. még en­nél is több történik: nélkü­lözhetetlen erkölcsi kont­roliunk tudatosan föUazítta­tik. hiszen ki ne izgulna az eszményi kémért aki hihe­tetlenül ügyes, eszes. s mint kiderül, azért némi­képp még lelke is van (no persze nem túlzottan). Rá­adásul még magabiztos nő­hódító is. noha ez utóbbi elen esetben nem valami agy dicsőség, lévén szó jó .éhány éves kiéhezettségtől szenvedő hölgyről. A Tű fedőnevet viselő nemet mesterkém, akit a jól ismert kitűnő arcú, roppant plasztikus megjele­nésű Donald Sutherland alakit nagyszerűen, a máso­dik világháborús Anglia szénakazlában hajtja végre akcióit. Kedvenc módszere a hasbadöfés, ilyesmit leg­alább ötször láthatunk, de nem vet meg persze más­féle gyilkolasi metódusokat sem. Szíve hölgye viszont (az igen megnyerő külsejű Kate filelli&M iaiúó&kl mt­A Tű a szénakazalban ga a ketlábon járó szeren- ábrázolásmódjával hamisí­csetlenseg. meg akkor is, tatlan. igazi, majdnem mes­ha végül nagy üggyel-baj- terfokon elkészített kaland­jai csak-csak elbánik a Tű- filmgiccs, melynek vegén vei. (Egyik lehetseges ta- fellélegezve szemlélheti a nulság: mégiscsak könnyebb néző a mégis életben ma­a Nőnek átjutni a tű. sot a radt Szent Anya és termé­Tű folcán, mint a mester- szetesen göndör fürtű gyer­kemnek bejutni a mennyek meke boldog találkozását, a országába, azaz a menekü- jó öreg recept szerint. A lést jelentő tengeralattjáró- szimpátiánkba csempészett ba.) Nos, ez a drága Lucy kémnek pedig végig lehet szegény oly idegesítően szurkolni, kit érdekel, hogy ügyetlen és segítségre mél- a náciknak dolgozik, hogy tó. hogy szinte nem is ju- mily vadállatian kegyetlen, taiom neki, hogy a legvégén hisz oly vakmerő, oly ele­a természetesen megkéső gánsan öl. mondhatni, szín­üldöző hatáság képviselője te ihletetten. Lehet, hogy csodálattal adózik bátorsá- az egész kicsit hiteltelen, gának. Nem elég, hogy fér- kicsit (nagyon!) antiművé­je az esküvő napján (puff szet. valamicskét tán nem neki) karambolozik, és is épületes és hasznos, de nyomorékká lesz, s így a lehet drukkölni, jobban házasélet örömei helyett in- mint egy futballmeccsen, kább az alkohol mámorai- hajrá Abwehr! Igaz. az an­ba temetkezik az elhagya- goloknak könnyű még így tott szigeten, a birkák mér- is láttatni az egészet. Vég­sékelten üdítő környezeté- tére is ők nyerték meg a ben, de ezt a jámbor asz- háborút. r Árnyak a tűző napon szonykát még úgy át is ve ri, a Tű nevezetű hitleri fő­spion, mint ama végtermé­ket a palánkon. Előbb többszörösen magáévá teszi, ami még hagyján, de mi­dőn kiderül gyilkolászó va­lósága, Lucy egyik balfácán­ságot a másik után követi el védekezés címén, elhagy­ja a pisztolyt nem talál .töltényt, nem tud célozni, szerencsétlenkedik az autó­val és igy tovább. Mindezt természetesen a hatás ked­véért, lévén az izgalom a film második felében iga­zán profi módon bonyolí­tott cselekményben egyre fokozódó, olykor kifejezet­ten kifinomult eszközökkel adagolandó, s így lélegzet­elállító. Hogy a félig politikai, fé­lig krimigiccs pontosan, leg­alább a Tűhöz hasonló mér­tékben mily eszményi meg. Domonkos László Már majdnem egy éve vállalhatnak magyar állam­polgárok egyénileg külföl­dön munkát. A munkaerő­piac telítettsége nem teszi lehetővé, hogy a fejlett or­szágokban magyarok ezrei kapjanak állást. (Nem is ez volt a cél!) A rendelet meg­jelenése óta alig több mint százan jutottak munkához — nagyrészt rokoni vagy ba­ráti kapcsolatok révén — a határokon túl. * Tőlünk a legtöbben kül­földi munkahelyre úgy ke­rülhetnek, ha munkáltatójuk idegenben nyer versenytár­gyalást, vállal feladatokat. Ezt a tevékenységi formát a hazai gazdálkodó egységek jó része még csak tanulja. A távolban végzett munka szervezettsége még nem az igazi, a kint dolgozók élet­körülményei néha bizony elég kemények. Sokan, ami­kor itthon feliratkoznak a jelentkezők listájára csak a majdani magas fizetést. a behozható jó „cuccokat" lát­ják lelki szemeik előtt A rájuk váró esetleges nehéz­ségekről kevesebb szó esik. Talán nem tanulságok nélkül való, ha közreadom egy Kuvaitban dolgozó ma­gyar munkáscsapat néhány gondját * Tavaly májusban az egyik szerelővállalatnál jelentke­zőket kerestek Kuvaitban végzendő munkákra. Jelent­keztek is sokan az utazásra, mert kellett a pénz és csá­bított a leggazdagabb ország látványa is. A „vállalkozók" különböző korosztályokból jöttek. Ki a saját házához akarta gyorsabban gyűjteni a pénzmagot, ki már az uno­kák segítésére gondolt. Meg­történt a válogatás. Aki be­került a jelöltek csapatába, egy pillanatig sem vitatko­zott, a kimaradtak megpró­bálták mozgósítani kapcso­lataikat. Az oltások már rendben voltak, de az indulási időt csak körülbelüli pontosság­gal (június—augusztus kö­zött, valamikor) tudták kö­zölni az „idegenlégiósokkal". Hogy mi lesz a munka? Er­ről is sok mendemonda ke­ringett. Aztán augusztusban távirat jött: „két nap múl­va indul a gép Ferihegyről. Stop. A csomag súlya maxi­mum húsz kilogramm iehet. Stop.' Csak a reptéren de­rült ki, hogy a munkáltató még húsz kiló túlsúly ellen­értékét is fizette volna. Ab­ban a csomagban elfért vol­na több hétre elegendő tar­tós élelmiszer. Az pedig a kinti árak mellett nagy meg­takarítást jelent. Majd mindenkinek meg­lepetés volt az 54 fokos nyár. amibe cseppentek. Meglepetés volt az is, hogy a kiutazó 36 ember közül túl sokan jöttek munkairá­nyítónak. Ennyi parancsnok­ra nem lehetett szükség a kis csapatnál. Az angol vál­lalkozó — akinek bérmun­kát végeznek a magyarok — kért munkairányítókat pa­kisztáni munkásai számára is. A követelmények között valahol elsikkadt, hogy az a vezetőjelölt, aki az ázsiai munkásokat irányítja, jól tudjon — legalább — ango­lul. A hoppon maradt ve­zetőknek nem volt más vá­lasztása, mint a sohasem szokott vagy a már rég fe­lejtett fizikai munka. A kis csapat feladata, hogy a kuvaiti tengerpart összes olajtöltőjét egyetlen közpon­ti épülettel kösse össze. Nem­csak a finom bemérést kell elvégezniük, hanem a kábel­fektetést is. A hőségben vasszerkezetű mólókon, mes­terséges tengeri szigeteken dolgoztak. A kábelek húzá­sát a legmelegebb időszak­ban még csak 10 mecha­nikus görgő segítette, pedig volt olyan „vezeték", amely­ből másfél méter egy má­zsát nyomott. A napi ingyen kapott fej­adag a drága vízből egy li­ter. Minden további korty árát, ha átszámolják fo­rintba, és összeadják, horri­bilis összeg jön ki. Volt aki alkohol-elvonókúrának is szánta a kint töltött időt. (Persze, nem teljes önmeg­tartóztatást képzelt el!) A feketepiacon beszerezhető szeszféleségek árai nagyon meilbeverték. A háztartási munkához nem szokott férfiúknak itt­honról könnyebbnek tűnt a piacozás (bazári séta), a fő­zés, a mosás és a takarítás. A honvágy érzését sem tud­ták elképzelni. * A kis csapat számára ne­hezen teltek a decemberi napok. Felmerült a kará­csonyi és szilveszteri haza­látogatás reménye. Csakhogy az angol cég (takarékosság­ból?, feledékenységből?) mái­három hónapja nem váltott vízumot a magyarok számá­ra. Tehát tulajdonképpen illegálisan tartózkodtak az országban. Ekkor jöttek a Váratlan kamikazeakciók az amerikai nagykövetség el­len, és az ellenőrzés meg­szigorodása a miniállamban. Megint az utolsó pillanatig bizonytalan volt az utazás. Decemberben öten vegleg búcsút mondtak Kuvaitnak. Januárban már mások in­dultak útnak helyettük. A visszatérők közül sokan es­küdöztek: csak az egy év teljen el és minden erejük­kel azon lesznek, hogy vég­leg hazatérhessenek. Miért kell pont augusztusig várni? Mert akkor a kinti kerese­tükből vásárolt árucikkeket vámmentesen hazahozhatják. Addig csak havi tízezer fo­rint vámkedvezményt kap­nak ... Bőle István Az AB megyei igazgatóságának tájékoztató]a Bereg színházi A Magvar Tanácsköztár­saság történelmének • laoiai elevenednek meg a kárpát­aljai Beregszász (Beregovo) művelődési házának szín­padán. A Balla László „Nyugtalan napok" című műve nyomán készült szín­darabot magvar nyelven szólaltatiák meg a helvi ama tői- népszínház előadói. A mű szerzője — lapunk régi barátja, .s cikkíróia is — a Vörös Üiságot lapoz­gatva talált rá színdarab­valósításban látható: íme aljának témaiára. A Karpát­példa. A Tű a szénakazal- | alján szolgálatot teljesítő ban ugyanis a mégiscsak ki­számítható végső sztorifor. mintegy 120 katona a ma­gvar tanácshatalom meg­dntotofckaL tovaboa teljes édöfite&e után hú maradt a SZÖSZI előadás forradalom eszméihez. és átvágva a Kárpátokon, csat­lakozott az 1918—20-as oroszországi polgárháború hősének. Nyikolai Scsorsz­nak csapatához, maid Uk­rajnában fegyverrel védel­mezte a szoviethatalmat. A műkedvelő színészek társulata a közelmúltban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóiát. Játékuk­kai Magyarországon Vásá­rosnaménv körzetének lakói is megismerkedhettek. Az előadók sikei-esen szerepel­nek a Szovietunió-szerte megrendezett művészeti se­reeszernieke-n ie. Az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgató­sága tegnap, szerdán tartott sajtótájékoztatóján Mészá­rosné dr. Schneider Klára megyei igazgató elmondta, hogy az elmúlt esztendőre kitűzött célokat teljesítették. A lakossági díjbevétel ta­valy 1982-höz képest közel 10 százalékkal nőtt, a la­kossági kárkifizetés pedig 11,2 százalékkal emelkedett. A számok azt mutatják, hogy jelentősen — több mint 10 százalékkal — QVa~ rapodott a gepjárművek után kifizetett kártérítések összege. Annak ellenére, hogy a vagyonbiztosítások fejlődése a régebbi időben az elmúlt évinél dinamiku­sabb is volt, a személybiz­tosítási szolgáltatásokra — élet- és baleset-biztosítások — kifizetett összeg több mint 20 százalékkal emelke­dett. Az állami és szövetkezeti szektorban a vagyonbizto­sítások alapján az elmúlt esztendőben közel 132 millió forintot fizetett ki a bizto­sító Csongrád megyei igaz­gatósága. Ez az összeg meg­közelíti az elmúlt évek kár­térítési kifizetéseit. A me­zőgazdaságot az elmúlt év nyarán — mint az köztu­dott — jelentős károkat okozó aszály sújtotta. Erre egyelőre biztositáskötési le­hetőség nincs, ám a kedve­zőtlen terméseredményekre tekintettel az Állami Bizto­sító Csongrád megyei Igaz­gatósága kockázaton kívüli kártérítésként a megye leg­inkább aszálysújtotta gaz­daságai részére a közelmúlt­ban mintegy 20 millió fo­rintot fizetett ki. A biztosítási tevékenység­ben fontos helyet foglalt el az elmúlt esztendőben is a kármegelőzés. Ennek érde­kében a megyei igazgatóság erősítette együttműködését többek között a Közleke­désbiztonsági Tanáccsal, az Autóklubbal, az OTP-vel, számos hatósagi és társa­uaimi szervvel. Az új esztendő első hetei­ben több új — illetve mó­dosított — biztosítási íor­mát vezettek be, Az állat­biztosítások kártérítésének összegét a piaci, illetve fel­vásárlási árakhoz közelitet­ték. Korszerűsítették a kül­földre utazók biztosítását, emellett pedig az új egyse­ges balesetbiztosítás beve­zetésével a baleset miatt bekövetkezett anyagi kiesés járadékkal történő poliasa­ra is vállalkoztak. A szocialista szektorban ez évtől megteremtettek an­nak lehetőségét hogy a me­zőgazdasági üzemek a há­roméves átlagtól eltérően 5, 10. 15 szazalékkai maga­sabb hozamokon is biztosit­hassák növényeiket. A nö­vendék- és hizóállat-bizto­sitásnál is mód van arra, hogy a gazdaságok maga­sabb kártérítési összeget kaphassanak — természete­sen magasabb díjért. Régi igényt elégífenek ki azzal, hogy a Tisza menti árterü­leten bevezették a befejezet­len erdőtelepítések biztosí­tását. Ugyancsak ez évtől adódott arra lehetőség, hogy a szocialista gazdálkodó szervek meglevő vagyonbiz­tosítási szerződéseiket pótlá­sierték-biztosítással, egészít­sék ki. Ennek lényege, hogy káraik a mai valós értéken térülnek meg. Változatlanul elsőrendű helyet foglal el az ügyfél­szolgálati munka további javítása, egyszerűsítése. Ér­dekében például az ügyek intézésének idejét a lehető­ség szerint tovább- csökken­tik. Ezt szolgálja az is. hogy a döntési jogkörök további decentralizálásával is igye­keznek rövidíteni a kár be­következte és a kártérítés folyósítása közötti időt. Algériai művészet Mai algériai művészet címmel kiállítás nvilt szer­dán a Néprajzi Múzeumban a múzeum, a Művelődési Minisztérium, valamint az Algériai Demokratkus és Népi Köztársaság budapesti nagykövetsége közös rende­zésében. A tárlaton 63 fest­raenyt es színes grafikát tárnak a közönség elé: a fára és kerámiára festett képek a Koránból vett idé­zeteket jelenítenek meg. a rajzok a Koránhoz és más könyvekhez készített illuszt­rációk. Valamennyi vallá­sos vagy népi ihletésű de a mindennapi élethez is kap­csolódó kompozíció. \

Next

/
Thumbnails
Contents