Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

12 Szombat, 1984. január 21. fipró Enlal Szegeden Apró Antal, az MSZMP KB tagja, az országgyűlés elnöke, Csongrád megye (Szeged képviselője) tegnap, a délutáni órákban Szegedre érkezett, a városi pártbizott­ságra, ahol Török József, a pártbizottság első titkára a város gazdasági és kulturá­lis életének aktuális kérdé­seiről tájékoztatta. Ezt kö­vetően a Felszabadulás Ter­melőszövetkezetbe látogatott, ahol a közös gazdaság álla­mi és pártvezetői fogadták. Megtekintette a szövetkezet már üzemelő üvegházát, és meghallgatta a vezetek tá­jékoztatását a gazdaság eredményeiről, feladatairól Este Apró Antal találko­zott dr. Komócsin Mihály­ival, az MSZMP KB tagjá­val, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával és Szabó Sándorral, a me­gyei tanács elnökével. Meg­beszélést folytattak a megye gazdasági és társadalmi éle­téről. Városcsvató Hevesen Városavató ünnepi tanács­ülést tartottak pénteken He­vesen. Az ülésen Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott be­szédet. s átadta a várossá nyilvánításról szóló ok­mányt Kontra Gyulának, a városi tanács elnökének. Beszédében tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét, majd arról szólt, hogy a terület­fejlesztési politikának a ko­rábbinál jobban kell segíte­nie a gazdaság intenzív fej­lesztését. Szakvásái Bőr-, cipő- és bőrfeldolgo­zó ipari szakvásár nyílt pénteken Pécseit. A hazai gyártók és eladók tájékozó­dását és üzletkötéseit szoj­gáló mecsekaljai kereskedel­mi fórumon — amelyet a ko­rábbi fővárosi cipőbörzék utódaként most harmadszor rendeztek meg — az érde­kelt felek az idén először már előszállítási szerződése­ket is köthetnek a helyszí­nen. A kiállítók kollekcióinak ezernél több őszi-téli mo­delljéből rendeli meg a bel­kereskedelem a szükségletek nyolcvan százalékát kielégí­tő. mintegy hétmillió pár lábbelit. A szakvásár a hét végén a nagyközönség előtt is nyitva áll. A szombat-vasárnapi lá­togatók véleményét kérdő­íveken gvűitik össze, s azo­kat a Pécsi Bőrgyár és a Tisza Cipőgyár szakemberei­nek munkacsoportja számító­géppel elemzi. Szeged és környéke ifjúsági delegáció A testvérvárosi kapcsola­tok, valamint a két ifjúsági szövetség között kialakult több éves együttműködés je­gyében szabadkai ifjúsági delegáció érkezett tegnap, pénteken Szegedre. Olajos Tibort, a Jugoszláv Szocia­lista Ifjúsági Szövetség sza­badkai elnökségének elnö­két, Trbovics Predrag ot és Varga Gizellát, az elnökség tagjait a KISZ Szeged vá­rosi bizottságán fogadta Tóth Tamás, a KISZ-bizott­ság első titkára. A két szervezet vezetői a politikai, a kulturális és tu­risztikai együttműködés to­vábbi fejlesztése érdekében megállapodást kötöttek. Sze­retnék, hogy az eddigi jó tapasztalatok felhasználásá­val gyakrabban, rendszere­sebben találkozhassanak a két település fiataljai. En­nek érdekében a vezető tes­tületek delegációi évente két a lkalommal egynapos mun­kaértekezleten kölcsönösen tájékoztatják egymást szer­vezeteik aktuális kérdései­ről, egyeztetik a közös prog­ramokat. A tegnapi találko­zón már ennek megfelelően alakították ki az egész évi együttműködési tervet. Mint az elmúlt években, idén is részt vesznek szege­diek a népszerű szabadkai ifjúsági rendezvénysoroza­ton, a Nagykorúsági Napo­kon. A szabadkaiak a nyári, szegedi ifjúsági fesztiválon szórakozhatnak. Mindkét testület biztosítja, hogy ezeken több amatőr együt­tes, csoport is felléphessen. Szorgalmazzák a fiatal kép­zőművészek alkotásainak kölcsönös bemutatását is. Az építőtábori mozgalom ke­retében ezen a nyáron is­mét dolgoznak majd csere­brigádok Palicson, illetve Szegeden. Évente egy alka­lommal közös sporttalálko­zót szerveznek, amely idén a tervek szerint Szabadkán lesz. Az ifjúsági vezetők nem feledkeztek meg a pio­nírokról, az úttörőkről sem: lesz nyári cseretáborozásra is lehetőség. Az Express szervezésében utazhatnak szegedi kisdobosok Szabad­kára, a gyerekszínházi elő­adásokra, valamint a pali­csi állatkertbe. Megkeresik a módját, hogy a szegedi bábszínház is fogadhasson jugoszláviai pajtásokat. Az ifjúsági vezetők segítenek az oktatási intézmények, az üzemek, a vállalatok kétol­dalú kapcsolatainak kialakí­tásában. A munkaértekezlet után üzemlátogatáson vettek részt a szabadkai vendégek A MAHART hajójavítóját ke­resték fel, ahol Ungi Gyula üzemvezető és Molnár János, a KISZ-bizottság titkára tá­jékoztatta őket az üzem életéről, célkitűzéseikről. Az orvostudományi egyetemen dr. Cserháti István tanszék­vezető egyetemi tanár, rek­torhelyettes és dr. Tényi Mária egyetemi tanár, dé­kánhélyettes fogadta a há­romtagú delegációt. Pává Imre, az orvosegyetem KISZ-bizottságának titkára a hallgatók mozgalmi munká­jával ismertette meg a fia­talokat. A szabadkai ifjúsági ve­zetők tegnap este hazautaz­tak. A közigazgatási átszervezés után Interjú Török Józseffel, a szegedi pártbizottság első titkárával Á kongresszusiéi — a délszláv klubban Az eseményeknek van egy hibájuk: eümúlnak. Idő múl­tával pedig, ahogyan mindig mást és úi.ít hoz az élet, hajlandók vagyunk fontos dolgokról is megfeledkezni. Ezért is hasznos, ha időn­ként visszatekintünk az el­múltakra. ha fölidézzük a történteket. Mint ahogy azt nemi-égiben tettek a szegedi délszláv klubban, ahol él­ménybeszámolót tartottak a nemzetiségi kongresszus kül­döttei: Lung Milán klubtit­kár. dr. Bundity István tit­karhelyeítes és a klub új­szentiváni részlegének ösz­szekötóie. Veszclinov Dáni­elné. aki a kongresszuson az úiszentiváni szerbeket kép­viselte. Talán az sem árt. ha a Delmagyarország hasábjain is fölelevenítünk néhány tényt. Lung Milán beszá­molóiából például azt. hogy a Magyarországi Délszlávok D moiiratikus Szövetsége is­mét dr. Rusz Márkot. a d. • zki kórház főorvosát, or­szággyűlési képviselőt vá­lt z tolta elnökévé, aki a k mgresszuson vette át eddi­g munkája elismeréséül Ri-kai Ferenc művelődési miniszterhelyettestől a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát. És nem ő volt az. egyet­len kitüntetett. hiszen a deszki Ráditv Velimir tanár a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának kitüntetésé­ben részesült. A szövetség úionnan meg* V ztott. 69 tagú országos tanácsában most ketten képviselik szű­kebb pátriánkat. dr. Rusz Márk Deszkről és Lung Milán Szegedről. A környék Szarb lakossá­gának képviseletében a kongresszuson szót kapott Gyorgyev Milivoj deszki ta­nár is. alci a deszki szerb iskola helyzetéről beszélve, arról is szólhatott, hogy a falu egyre inkább két nyel­vű lesz. Mert a község ma­gyar lakossága körében is nagy az érdeklődés a szerb­horvát nyelv iránt, a ma­gyar iskola tanulóinak is mintegy 80—90 százaléka el­iár a ..szerb órákra". És hogy mi minden kapott hangsúlyt a kongresszuson? Például a szocialista tudat és a nemzetiségi tudat erősítése, az anyanyelvi oktatás hely­zete és fejlesztése, a dél­szláv klubok tevékenysége. Veszelinov Dániainé kong­resszusi élményéiről beszél­ve éppen ezért hangsúlyozta, hogv milyen fontos köteles­sége a nemzetiségi szülők­nek. hogy anyanyelvükön foglalkozzanak gyermekeik­kel. Egyúttal tolmácsolta a Budapesti Szerbhorvát Gim­názium kérését, hogv a szü­lők küldjék ebbe az iskolá­ba továbbtanuló gyermekei­ket. Beszámolt élményeiről dr Bunditv István is. aki mee hívottként vett részt, szava­zati ioggal a kongresszuson. Ö a nemzetiségi klubok és kultúrcsooortok tevékeny­ségének fontosságát hangsú­lyozta. és arról szólt, hogy nehézségeket okoz a nem­zetiségeknek kuf túrájuk, anyanyelvük megőrzésében az. hogy egyre inkább szét­szóródnak az országban. Bai az is. hogv kevés a magfe­lelően képzett nemzetiségi pedagógus. így aztán nem örülhet senki annak, ha ju­goszláviai egyetemen szerzett diplomával valaki anyagi okoból más munkaterüle­ten helyezkedik el. Végül tolmácsolta a pécsi rádió­és tévéstúdió kérését, hogy aki kedvet és lehetséeet érez magában. írásaival támogas­sa nemzetiségi adásaikat. A hangulatos klub-összejö­vetel a késő esti órákbar ért véget. Berkes Akos A közigazgatási átszerve­zés után a szegedi párt- és állami szervek vezetői fel­keresték azokat a települé­seket, amelyek január el­sejétől a város környéki község címet viselik. Eze­ken a településeken 30 ezer ember él. és mivel a köz­igazgatási változás nagyon sok embert érint, ezért ar­ra kértük Török Józsefet, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkárát, hogy az új helyzet által teremtett együttműködési lehetőségekről tájékoztasson. — Miért volt szükség a beszélgetésekre, milyen ta­pasztalatokat, tanulságokat szűrt le a találkozókból? — Engedje meg. hogy elő­ször egy általános megjegy­zést tegyek. Szegednek és a környező községeknek fejlődése során sokirányú történeti kapcsolatuk volt és ez megmaradt, amikor a közigazgatási határok vál­toztak. Ehhez még azt sze­retném hozzátenni, hogy egy időben a szegedi járá­si pártbizottság titkára vol­tam. így jól ismerem a te­rületet, és elmondhatom, ak­kor is és a járások megszű­néséig a városi-járási, tár­sadalmi-öolitikai-gazdasági szervek között a kapcsolat mindig jó volt. Ennek elle­nére nagyon fontosnak tar­tom, hogy a szegedi párt- és tanácsi vezetők január első heteiben a járási szervek megszűnése után gyorsan kapcsolatot teremtettek a város környéki községekkel. A községek politikai, taná­csi. gazdasági és kulturális vezetőivel folytatott eszme­cseréken megismertük gond­jaikat, de alkalom nyílt arra is, hogy elmondjuk a szegedi fejlesztési nehézsé­geket. Szándékunk, hogy a községek önállóságának megőrzése, megtartása mel­lett segítsük fejlődésüket. Hangsúlyoznám. hogv a k»t sajátos terület gondjainak megismerésével a kapcsolat színesebbé, e-edménvesebbé váihat. Esvébként a környe­ző községek az elmúlt évek­ben igen nagyot léptek elő­re. és elismerésre mél'ó eredményeket értek el. Di­"sé-e're méltó a községek lakosságnak lpkálnatriotiz­mu.sa, hiszen a beM párt-, tanácsi és társadalmi szer­vek segítségévei nagvon sn. kat tettek lakóhelyük SZÁ­oítéséért. Hasonlókat mond­hatok természetesen a Ti­sza-oarti város lakóiról is. mert nemcsak társadalmi munkáinkkal. hanem anya­giak felajánlásával is sze­retnék, ha Szeged még szebb lenne. Megköszönve ezt a gesztust a város és a környék községei lakosságá­nak, arra biztatnám őket, hogy a jövőben is segítse­nek településük fejlesztésé­ben. — Milyen támogatást kérnek általában a város környéki községek, és Sze­SzöveílezEti tanácskozás Az Országos Szövetkezeti Tanács pénteki ülésén — Szlamenick y István soros elnök előterjesztése alapján — megvitatta a szövetkeze­tek exporttevékenységével foglalkozó jelentést. vala­mint az ezzel kapcsolatos Javaslatokat. A jelentés meg­állapítja. hogv a mez-gaz­dasági. az ipari és a fogpasz­tád szövetkezetek az elmúlt három évben nagv erőfeszí­téseket tettek kivitelük nö­velésére. jelentősen hozzá­járulva az ország külgazda­sági egyensúlyának a javítá­sához. Az OSZT kialakította 1934. évi munkatervét, s el­fogadta az ehh°z kapcsolódó költségvetést. Az idén az OSZT soros elnökének tisz­tét Szabó István, a TOT el­nöke tölti be. A tanácskozáson részt vett és fe'szólalt Kovács Imre. az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese és Herkner Ottó külkereskedpimi mi niszterhelyettes. (MTI) ged milyen segítségre ké­pes? — A város környéki köz­ségek gyorsan felismerték azt, hogy a közigazgatás át­szervezése után mi a szere­pük és a fejlődést csak ösz­szefogással érhetik el. A községek vezetői örömmel nyugtázták a korábbi kap­csolatok eredményességét, hiszen köztudott, hogy sok­irányú együttműködési szer­ződések voltak érvényben. Szeged is méltányolja, hogy a községek az ellátásért mennyit tettek, és bízunk abban, hogy ez a szerepkör tovább bővül. Azonban meggyőződésem, és az eddi­gi együttműködés sikerei alapján kijelenthetem, hogy a kölcsönös támogatás mind­két részről a jövőben még dinamikusabb fejlődést tesz lehetővé. — Szeged és környékének együttműködésében milyen új lehetőségeket lát a tár­sadalmi, politikai és gazda­sági területeken? — A város környéki köz­ségek nem kezdők a külön­féle kapcsolatok kialakításá­ban. Már beszéltem arról, hogy gazdagok a tapasztala­tok, bár az eddigi kapcso­latok eredményeit sem te­kinthetjük csúcsteljesít­ménynek. A már kitaposott úton mehetünk együtt to­vább, mindenki hasznára, boldogulására. Engedje meg, hogy néhány példát mond­jak erre. A környékre kijá­ró pedagógusok jelentős ré­sze szegedi lakos. Rösikén, Domaszéken, Deszken ... ta­nít vagy népművel, köszönet érte. Az egészságügyi ellá­tásban is jelentős az előre­lépés az utóbbi években. A szegedi kulturális, művé­szeti szervezetek pedig to­vábbi segítséget tudnak nyújtani. Az üzemek, válla­latok, különféle formában, de jelen vannak a községek életében, a községek pedig az üzemek mindennapjai­ban. Sokféle szállal kötődik Szeged és környéke egymás­hoz, ám ezek a szálak szo­rosabbra húzhatók. — Szűkebb pátriánkban nagyon sok embert foglal­koztat a gázhálózat kiépí­tésének ügye. Szép ered­ményeket értünk el eddig, de több községben a lakos­ság elégedetlen a hálózat kiépítésének ütemével. Sze­ged milyen támogatást nyújthat gázügyben? — Sok ok miatt nem egy­szerű a válasz. Szegeden is sok utcában nyújtják a ke­züket a gázvezetékért. Nem azért mondom, hogy rang­sort állítsak, csupán azért említem, mert az egész tér­ségben nagyon fontos kér­dés a gázvezeték-építés. El­ismerésre méltó, amit itt, a Tisza partján vagy a város környékén elértünk. Többes számban kell fogalmazni, hiszen ennek a sikernek éppúgy részese a DEGÁZ. mint a társadalmi-politikai szervek erőfeszítései vagy a lakosság anyagi áldozata. Együttes erőfeszítéssel sze­retnénk. hogv a gázhálózat­építés a jövőben még sike­resebb legyen. Természete­sen nemcsak Szegeden, ha­nem a községekben is. Az energiaracionalizálási prog­ram teljesítése érdekében mindenütt az a cél. hogy az olajkályhákat kicserél­jük. Pillanatnyilag az előre­lépésnek egyik akadálya az alkatrész-, pontosabban a szerelvényhiány. A nehéz­ségeket is figyelembe véve szeretnénk, ha az egész tér­ségben közös érdekek alap­ján a komfortot biztosító kulturáltabb életkörülmé­nyeket segítő lehetőségeink bővülnének. — Köztudott, hogy nem­csak a községekből költöz­nek Szegedre, hanem a Ti­sza-parti városból is sokan mennek Deszkre, Sándor­falvára ... házat építeni, otthont teremteni. A köz­igazgatási átszervezés ezt az utóbbi folyamatot milyen módon gyorsíthatja? Várha­tó-e, hogy az agglomeráció­ban a letelepülés népszerű­sége tovább növekszik? — A jövőben is remélhe­tő a kétirányú mozgás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy na­gyon 6okan beköltöztek a várasba, itt építettek, vagy lakást vásároltak, de meg­tartották az otthonukat a községekben is. A szegedi­ek eladják a tarjáni. a ró­kusi, vagy akár a belvárosi lakásukat és házat építenek a város környékén. Különö­sen gazdasági érdekek fű­zik ahhoz a városlakót, hogy letelepedjen a község­ben. Ám nem szabad elfe­ledni azt sem, hogy a vidék azért is vonzó, mert a csönd, a nyugalom a kényel­mesebb pihenést, a nyugo tabb életkörülményeket ga­rantálja azáltal, hogy köz­vetlen kapcsolatot biziosít a természettel. Hogy ez a két­irányú mozgás még zökke­nőmentesebb legyen, ehhez az is szükséges, a városi, illetve a községi tanácsi szervek jól együttműködje­nek. elegendő építési portát alakítsanak ki. Nem túlzok, ha azt mondom, ezen a te­rületen még nagyok a tar­talékok. — Szeged kulturális fénye eddin is bevilágította a kör­nyező vidéket. Most milyen támogatásra számítanak, il­letve kérnek a város „boly­gói" kulturális területen? — Erről a témáról már részben beszéltem. Szeged kulturális lehetőségeit eddig is jól kihasználták a kör­nyékbeliek. Rendszeresen járnak színházba, könyvtár­ba, és sok falusi gyerek a város középiskoláiban ta­nul. De nemcsak a községek lakói íönnek a szegedi ren­dezvényekre. hanem a váro­siak is részt vesznek a köz­ségek kulturális megmozdu­lásain. Azt hiszem a kultu­rális együttműködés tartal­mi és szervezeti kereteit to­vább lehet bővíteni vala­mennyiünk hasznára. — Az új szerepre hogyan készültek fel n város társa­dalmi és politikai szervei? — Nem lehet múlt idő­ben fogalmazni, ez a felké­szülés minden területen fo­lyamatos. A szegedi párt­bizottság. mint a terület po­litikai irányító szervezője, azon dolgozik, hogy ez a felkészülés, a figyelem min­dig érzékeny legyen az újra. javítsa a kapcsolatteremtés módszereit, és mind hatéko­nyabban valósítsa meg azt a jó irányú törekvést, ami a kölcsönös érdekeket szol­gálva a lakosság igényeit elégíti ki. Meg vagyok győ­ződve arról hogy a párt-, tanácsi és más szervek te­vékenységét ez a jószándék vezeti, és hogv a központi elvárásokat teHesítjük. A társadalmi-politikai tömeg­szervezetek apparátusaiban a munka már megkezdődött és nincs olyan környező község, ahol a jó kapcsolat érdekében a kölcsönös segí­tő szándék elmaradt volna. Mcegvőzőrj.ócr>rrl hogy közös erőfeszítésekkel az együtt­működés gvíim öi esőző lesz, és a községekkel e«vütt tel­jesítjük az MSZMD Köz­ponti Bizotteá°a valamint a Minisztertanácsnak a köz­igazgatási átszervezésre vo­natkozó határozatait. Halász Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents