Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

t Pintek, 1984. január 20. Irányzatok az iskolaépítésben A falak megszólalnak A nagy belső terek agora mert kicsi a szertár és a képzelhető, hogy az egyik funkciójától elválaszthatat- szemléltetőeszközök egy ré- órát három-négy osztálynak lan a kistermek, a szakkö- 6zét csak így tudják Uemu- egy nagyteremben tartják, a n helyiségek meghitt cso- tatni. következő foglalkozáson peportos beszélgetésekre, spe- A legmodernebb szakmun- dig több csoportban ugyanciális szakmai továbbképzés- kásképzőben bravúros az a azon a helyen — álfallal elre biztosított lehetősége, megoldás, hogy két tante- választva — tanulnak a Egyetlen iskola sem rendel- rem között építettek meg gyerekek, kezik ilyen célú kistermek- egy szertárat, fél tanterem Különféle módon igénylik kel elegendő mennyiségben, alapterülettel. Ahol a szer. a műhelyeket. A klasszikus A régi épületeknél a terve- tár kicsi, ott az oktatás is felfogást ott képviselik, zök még nem számoltak ez- megsínyli a helyiséggondo- ahol az iskolán belül találzel a szükséglettel, az új is- fcat. Nagyon sok szakmánál ható az oktatóműhely. Mikolákban pedig hiába épi- az elsősöknek modelleken, nál nagyobb, annál jobb. tették, a tanteremhiány mi- maketteken kell egy beren- különösen, ha a kiszolgáló att nem használhatják az dezést bemutatni. Ugyanis a raktárak is megfelelő téreredeti célok szerint. Így képek nem megfelelőek a aztán általános pedagógiai szemléltetésre, az absztrakt panasz, hogy az üres őrá- gondolkodásra még többnyiken a gyerekek az utcán re képtelen nebulók között. lődörögnek, nincs az isko- Ahol a szertárgondok feszitóban olyan zug, ahol leül- tőek, ott kénytelenek lehetnének. Nem ártana ró- mondani egy nagyon fontos szoktatni a diákokat a sza- pedagógiai módszerről: a bad idő helyes kihaszná- bemutatásról. Az iskolák ál. fogatúak. Kiszorítósdi többnyire néhány lelkes tervező kezdeményezi, és a tanárok örömmel vesznek részt az előkészítésben. Utólag azonban kifogásolják, hogy a beruházók a műszaki-gazdasági normákra hivatkozva javaslataik nagy részét lesöprik az asztalról. A jelenlegi gyakorlat Ideális, ha a beruházó, tervező, pedagógus együtt álmodja meg az iskolát. Szórványos példák már fellására. hiszen az ötnapos totó bon szegények kiszolgáló ^«zbetök az ilyen együttmunkahéttel megnőtt a pl- helyiségekben. A tanárok- mukodesre' A csapatmunka! henőidejük. A helyes vál- nak nincs öltöző, tusoló: petás, életritmus kialakításá- dig nyolc-tíz órát eltöltenek ban az alma maternek is munkahelyükön. Néhol átfeladata lenne, ha ehhez le- alakítással csak a takarítók-, hetősége volna. nak biztosítanak személyi higiéniára helyiségeket. Kevés f >>•• ,' i , . Zseniális tégla a kisterem Beton. üveg. tégla az is- szerint a legjobb terv is hiú A kistermek hiánya pszi- ko'ák alapvető építőanyagai, ábránd marad, ha a beruchológiai természetű gondo. éppen ennél az intéz- házó takarékossági okokra kat is okoz. A közösségi ménytípusnál a legfontosabb hivatkozva kihúzza a szükfoglalkozásokat azokban a 'enne olyan anyag kivá- séges építőanyagokat, csöktantermekben tartják, ahol 'asztása, ami maximálisan kenti a légköbmétereket, a gyerekek egész nap dol- biztosítja az átalakíthatóság négyzetmétereket. Az olcsó goznak, és így hiányzik az lehetőségét. Az a modern mindig a legdrágább. Az az ingerdús környezet, ami szakmunkásképző, ami a ésszerűtlen takarékosságnak hangulatilag is feldobná a jövőnek is megfelel. A jö- adóját az egész társadalom diákokat. Ezért feltételezhe- vö igényei pedig ma még kamatostul megfizeti. Az tő: a közösségteremtő ren- ismeretlenek, ezért olyan „adózás" sokszor az iskodezvényeket a kellő hatás, anyagból kellene építkezni, laavatás után mindjárt meghanguiat hiánya miatt sem ami megengedi, hogy a kor kezdődik. Gazdasági helyze1 génylik annyira. igényei szerint a belső tér tünket ismerve nem biztaAz egvik szakmunkáskép- változtatható legyen. A tok egy tervezőt sem, hogy zöben az iskola igazgatója szakmunkásképző a legdrá- kacsalábon forgó szakmunátepítette a folyosói ruhatá- Sább, legköltségesebb épít- kásképzőket álmodjon. Ám • - kezes, ezért nagyon fontos mindenképp olyan intézmé. a tervezésnél az előrelátás, nyek legyenek a jövő isko. Pillanatnyilag a legalkalma- Iái. amelyek az építészeti sabb a későbbi formálható- funkcióval is elősegítik, ság miatt a tégla. A beton hogy a jövő munkásosztásemmiképp. lyának nevelése, ielkészítéPedagógusok másik kéné- se, személyiségfejlődése kise: a tervezők minél több egyensúlyozott legyen. nagy termet képezzenek, hi- Néhány „neuralgikus" ott' lehet kihasználni, ahol szen várhatóan az alapfog- pontra abban a hiszemben kevesebb az ablak, tágas az lalkozás a jövőben egyszer- hívtam fel a figyelmet, hogy osztály, nagy a folyosó. Épp re egy helyen több osztály- bár jól tudom, az építészet ezért az alma materek fa- nak szól. és a téma lebon- nerT1 mindenható, de mint lainak ősi kommunikáló tása, feldolgozása, a gya- az általános kultúrának a funkciója váltakozó sikerrel korlati elsajátítás ugyanab- része, bizonyos funkciókban működik. Ott ahol erre job- ban a térben, de egymástól hozzájárulhatna a pedagőhan figyelnek, a kényszerű- elkülönítve. kiscsoportos S'a sikereihez ség is oka e szorgalomnak, foglalkozáson történik. El- Halász Miklós A Honismereti Híradó új száma Érdekes, gazdag anyag- megye mai gazdasági-társa- mereti diáktábor eredmégal jelent meg ismét a Csöng- dalmi fejlődését alakító té- nyeit, gondjait tárja fel. Hérád megyei Honismereti Hír- nyezöket.' Nagy gondot íor- gyí András és Sebest Judii adó legfrissebb kötete, a Ka- dít a tulajdonviszonyok ala- megyénk és Nógrád megye zafias Népfront Csongrád kulásának, az ipar és a me- újabb kiadványairól, illetve megyei Bizottsága és a zőgazdaság sajátos megyei helytörténeti irodalmáról írt Csongrád megyei tanács mű- fejlődésének, a továbbfej- méltatást, ösz Károly a Havelődési központja közös ki- lesztés irányainak elemzésére. .. N-front meavei Kiadványaként E kötet tükrö- Hegyi András a népfront- za£las NeptTont megvei 111 a mozgalom történetének Hiányoznak a betűk A belvárosi kapualjban három is selejtes. Jól mű- Tudjuk. a kultúra nem fázósan toporog a könyv- ködött a nyomda ördöge: a áru de a könyv az. Rá is árus. Fölhajtott gallérja mö- helyenként becsempészett érvényesek a kereskedelem gül szemléli a járókelőket, szűz fehér lapokkal sikerült szabályai, az etikaiak is: a Csábító a körülötte levő önkívületi dühre hangolni selejtet nem illik pénzzé színe« kötetek sokasága, ét- a könyvfaló szellemi izgal- tenni azoknak van zúzvágygerjesztő a terítés: ked- mát. déban a helyük. De éppúgy ve lenne az embernek kós- Mit tesz a vásárló? Le- ember ellen való vétek, ha tolgatni. csipegetni a cseme- higgad. reklamál. Illetve az épet szállítják a szemétgékből. Tesztelni, melyiket reklamálni próbál, ha meg- telepre, holott a polcokon szeresse. Odamegy hát, s hallgatják. Az eiadó nem kellene sorakozniuk: üzleuram bocsá', kezébe veszi foglalkozik efféle bagatell tekben. könyvtárakban iskoaz egyiket. Tenmészettudo- dolgokkal még hogy Iákban otthonokban. mányi lexikon. Ára három- hiányoznak a betűk arról a A könvv áru Méghozzá jegyű... Vajon mit ír rola néhány oldalról! — tévoztáa fülszöveg? De mielőtt ban veti ^ a váiaszt: megtudná a kíváncsiskodó, maid visszakapja a pénramordul a hidegtől nyakig- ^ét!' nincs gazda, s kikapja kezéből a könyvet. Félti a portékát: még mit nem. csak hibátlan cipőt adnak a se- jor. a nyakán. Ennek érdeös&aeíogdoesák. aztán üzlet lejtért. föltételezve, hogy ko- kében föltehetően meg is nélkül távoznak ... Persze, rábban a lábbeli iránti tesz mindent, egyebek között az efféle vásárlóriasztó mód- ... . , . . . , szükséglét es nem a pénz- készseges, eloaekeny. udvabefektetés vágya hajtotta a nas viselkedésével is vonzza vevőt az üzletbe. A kultura- . , ra éhes vásárló sem azt a vevoket' s lgyekszik me* könyv áru. egvre drágább áru. A józan ésszel megáldott kereskedő célja nem lehet más. mint a cipőboltban is új. hogy eladja, hogv ne maradszerek láttán mi mást várhatna? A „vevőjelölt" illa berek nádak, erek, továbbrelnrte- IT iJ^' rSí várná, hogy pénzzel" fizes- tartani az anyagi áldozatra mennie, ket lepes a fűtött ^ kj a könyvesboltban. képes. betűre éhes kuncsafNeki valóban a betűk hiá- <okat Ha nem ezt teszi, nemnvoznak ... csak az üzleti szellem ellen „. .. .. ,. .. „.,... vét. Vét azok ellen akiknek Visszatérő témaja a Studto mjndennapi szellemi táplálé83 84-nek a kónyvkiadas. a ^ a betű, és vét azok ellen. könyvesbolt. Ott zavartalanul lapozgathatja a kiszemelt könyvet, hát meg is veszi — ott. Bánja az utcai áru* kasszája! rakat, és kiállítási szekrényéltet helyeztek oda. A tanárokat fjedig arra kötelezte. hogy a szekrényeket, falakat információs anyagokkal. a szakmát népszerűsítő rajzokkal, ábrákkal benépesítsék. A falak információtovábbító szerepét csak Ismerősöm berzenkedik: a könyvterjesztés minden be- aklknek 0jvasas iránti etvá! karácsony előtti könywá- tegsege, ™v szívszaggató Kya( oly sok faradsaggal . , es eszt benito képsorokat Mrsyiir röiireitoro ^tia sárlás idején ő is böngészett jattunk arról miként ítélnek \ fölkeltem az okta' * a ,K U 1 , . tas. a nepmuveles. a népfront a szobanforgo könyvesbolt- halaira teljesen eo kötete- és a tömegkommunikáció sok ban de hat végül is nem ket tonnaszamra. Legutóbb ezernyj közkatonája Kerék ' nézhette át a köteteket ol- meg arról hallottunk hogy kötöie lehet egy szép a/ oU~ dalról' oldalra, nuelott pen- túlzsúfoltak a raktarak nem vafió népröl szóló, közös zet adta ertuk. U, szerzeme- kelnek a könyvek, felo. hogv álom megvalósulásának . nyeit odahaza olvasvan de- a kereskedők nyakán maradrült ki. hogy könyvei közül nak. eladatlanul. Chikán Ágnes zi a népfrontmozgalom, a mozgalom törtenetének mehonismereti munka legjelen- gyei kutatásáról ad képet, tősebb területeit, a néprajzi Üjabb adalékok láttak napgyűjtést. tájékoztat a leg- világot a kisteleki iparos és újabb kori megyetörténeti, kereskedő ifjak egyesúletéüzemtörténeti kutatásokról, röl (id. Juhász Antal). Műa népéletröl. és bemutatja az velődéstörténeti értékű a szeezzel kapcsolatos helytörté- gedi mozik történetéről szóneti anyagot. ló tanulmány (Giday Kál.i m j • mán). A nagylaki kenderfoA Honismereti Híradó nógyár történetéről (1904nagy segítséget nyújt me- ig44) mbel Béla írásában gyénk honismereti mozgal- 0|vashatunk. Szeles László mának azzal, hogy lehetősé- em]ékeit, ismereteit adja közget teremt kutatóknak és am{. a ^őieg és népe nem hivatásos honismereti ' gyűjtőknek munkáik megjc- cimu kötet olvasasa közben lentetésére, a jól működő ötlöttek eszébe, honismereti szakkörök be- A Népélet népi kultúra mutatásara. Felhívja a fx- című fejezetben a szegedgyeimet a legfontosabo ten- szentmihályteleki fólia alatnivalókra, és módszertani ü terlnesztés fejlődéséről útmutatast ad a helyi nép- (Nagy istván), és Bökény frontbizottsagok, a honisme- történeteről (Rácz Sándorj reti bizottságok es a szakko- ()lvashalunk. A honismereti rök tevékenységehez. szakkörök életéből Tóth JáA Csongrád megye gazda- nosné (Szentes) és Rákon sági. társadalmi fejlődése czai János (Rúzsa) ad ízeli1958-tól (Komócsin Mihály) töt. A Figyelő a honismereti című fejezet rövid áttekin- mozgalom időszerű kérdéseitést nyújt a felszabadulás vei kíván segítséget nyújiaulam gazdasági, társadalmi ni a népfrontaktivisláknak. Viszonyok.uA. fiemuwya á iűacjanucz LamLó a huíUakárhelyettese összefoglalót ad az elmúlt év legjelentősebb honismereti rendezvényeiről. A kótet végén Üzemünk életének egy éve (1984. január 1-től december 31-ig) című pályázati felhívás található. Vecsernyés János Bemutatkozás Jól sikerült rendezvény házigazdája volt a napokban Csongrád megyei Mozi üzemi Vállalat Budapesten, a művészeti szakszervezetek székházában az ország moziüzeifli és fiknforgalmazási szakembereinek részvételével tartott konferencián. A háromnapos szakmai program kiemelkedő eseménye volt a vállalat bemutatkozása, amelyet egybekötött a megye kulturális életének, gazdasági termelőmunkájának ismertetésével. A résztvevők a játékos kérdezz-felelek formában megtartott termékismertetőn vetélkedő-díjakként kapták meg a megye üzemeiben előállított „nyereménytárgyakat többek közt a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát. a KSZV. a Szegedi Konzervgyár, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat gyártmányait. Horváth Lászlóné igazgató ismertetője után varietéműsor következett, amelyben 3 meavében élő amatőrök és a megyéhez kötődő profik produkciója szórakoztatta a közönséget. A vásárhelyi Mucsi József diszkóműsorára a szegedi Kozsuch Anikó dzsesszbalettet. a szentesi Rákász Béla humoros diszkópantomimet mutatott be, a KJ mit tud? makói győztese. Ghyczy Tamás bűvész bravúrjai után a vásárhelyi Kiss Zoltán (Eddy) tőrkardegyensúlyozással és tűznyelő számmal borzolta a nézők idegeit. amelyeket végül is a lélekben még mindig szegedi, immár országossá váló „közintézmény": Boncz Géza humorista nyugtatott meg. ízner em Táblaavatás, bemutató m nos Eredményhirdetés öt, Borsod. Csongrád, illetve Szolnok megyében működő könyvtárat jutalmaztak első díjjal csütörtökön délelőtt a KISZ Központi Bizottságának székházában, ahol kihirdették Az olvasó ifjúságért országos pályázat eredményét. Második díjat tíz. harmadikat pedig 15 KISZszervezet. illetve könyvtáros kollektíva nyert. Pályázni olyan tevékenységi formák leírásával lehetett, amelyek újszerű foglalkozások szervezésére adtak lehetőséget a könyvtárak megismertetésére, az olvasás megkedveltetésére. Az olvasó ifjúságért pálvázat három esztendeiét értékelve. Arató Antal. az Országos Széchényi Könyvtár könyvtártudományi és módszertani központjának osztályvezetője egvebek közt elmondotta: 1983-ban 1344 pályázatról adhattak számot a szervezők. A pályázatra 555 K1SZszervezet. 461 tanácsi. 247 szakszervezeti es 81 iskolai áofi.vvur küldött be dolgozatét. Toppanjonf Nagy Cztr'oK Anikó felvétele Koszorúk Reizner János márványtáblája alatt A Közművelődési Palota Hullámos hajú. határozott előcsarnokában tegnap óta tekintetű, szakállas férfi néz új emléktábla látható. Ez ránk a fotóról, amely a ál! rajta: „Reizner János Közművelődési Palota eme1847—1904. Szeged törtenet- leti folyosóján rendezett kiírója. a Közművelődési Pd- állítást bevezeti. Reizner Jálota első igazgatója." Tő- no* munkásságát idézik a mörkénv István és dr. Be- tárlók levelek, fotográfiák, retzk Péter emléktáblája újságcikkek és 1 -letek seután e harmadik a Szeged gitségével. Látható az üvegtörténete című monográfia lapok alatt a Somogyiszerzőiére. a városi múzeum könyvtár alapítványának alapítójára és a Közművelő- jegyzőkönyve Reizner rendési Palota első igazgatójára dezési terve és a bibliotéka emlékezik. Az avatásra halá- első betűrendes címtára. Iának 80. évfordulóján ke- Reizner írta „A szegedi városi rült sor. Az ünnepség részt- múzeum éremtári naplója vevő' között ott voltak a az 1883—1890 évekből" című nevet történetíró családtag- katalógust egv fotó bemujai is. Dr. Trogmaver Ottó tatig az 1899-ben rendezett megyei múzeumigazgató kö- első szegedi régészeti kiálllszöntötte a megjelenteket és tást A bemutató utolsó doleplezte le az emléktáblát, kl,mentuma a Szegedi Napló amelv «ala koszorút helyeztek el a Mora Ferenc Mu- ^ zeum es a Somogy bkon yv- melyben Reizner Jánost bútac totwteeka. esiwiatjáX