Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

5 Csütörtök, 1984. január 19. Irányzatok az iskolaépítésben A takarékosság kérdőjelei Egyetlen generációnak eleget tenni, de több felada- Iák szakítottak a rossz hasem volt annyi pénzé, hogy tát maradéktalanul nem gyománnyal, és az aula köaz építészet álmait korláttá- tudja ellátni az építészeti telezoen példamutatóan jenül megvalósítsa. Korunk adottságok miatt Érdekes, len van.) embere az épületeket olyan és olykor megdöbbentő kö- Az iskolai belső nagy tenormákba sulykolja, ami vétkeztetésekre jutottam, reknek nemcsak az a szehasoniítható ahhoz a satu- amikor a 70—80 évvel ez- repük, hogy a szünetekben padhoz, amelynek szorítása előtti iskolákkal hasonlítot- lehetővé tegyék a gyerekekaz idő múlasával egyre erő- tam össze a maiakat. Épí- nek a mozgást, a játszást sebb lesz, és a kínzó fájdal- tészeti funkcionális tulaj- hanem a személyes találkomat később, de annál job- donságaikkal az újak nem bao erezzük. Nem beszélek élvezik azt az előnyt, amit le senkit hogy ne takaré- az idő biztosítana. A mokoskodjon a pénzzel és dernseg sok esetben csak az anyaggal, de csak az ész- esztétikában, a formában szerűseg határáig. Nem le- fedezhető fel, és nem érhehet elfogadni azt az elvet, tő tetten — egy-két kivételamikor már a beruházás tői eltekintve — az az adottpillanatában bebizonyoso- sag, amit korunk nyújthat. dik, az iskola a megszületé- Az egyik új szakmunkássekor is kicsi. Az élet előbb képzőben nincs olyan nagy vagy utóbb kiköveteli, hogy terem, ahol a 160-as létszáaz intézmény funkciója sze- mű tanári kar értekezhetne, zasoknak is színhelyei. A technikai iskolákban a tanulók több időt töltenek el, mint otthon, hiszen egész nap az alma materben tartózkodnak. Az ötnapos munkahéttel az iskolai jelenlét ideje tovább növekedett, és a tervezőnek erre is gondolnia kell. A kapcsolatteremtő képesség kifejlesztésének egyik legfontosabb színhelye a nagy belső tér, a folyosó, rínt zavartalanul működjön, csak a régi épületszárny ami csak a szakmunkásképmert különben elkerülhetetlen a „filmszakadás egyik nagyterme alkalmas zők és a szakközépiskolák erre a célra. Az idősebb al- egy részénél található. A ma materek többsége álta- spontán találkozásnak, beIában nem olyan épületben szélgetésnek alkalmasabb kapott helyet, ami iskolá- helyet nem is lehetne keresa helyét: az olcsobb a leg- Lnak készült. Laktanyából, ni az aulánál. Kétségtelen, drágább. Bizonyítani szeret- ^^0fvagy más kozin- hogy az a terep elengedheném ezt az igaLágot, annak tezmfnybo1 . , atalakitassal teüenul hozzátartozik a tia szegedi szakmunkásképző- fyertek forn?aJukat; A "edz®erek szemelyisegfejlo1Í7 To7?- legnagyobb szegedi techm- desehez, a pszichofizikai elkum régi műhelyeivel csak lenállóképesség növeléséhez, a 600-as számú szakmun- Ha a kapcsolatteremtő kéMint minden területen, így a szakmunkásképzők építésénél is megállja a tetei nek a példájával, ami 1973ban 34 millió forintból készült, és azóta eltelt tíz év alatt 8—10 millió forintot költöttek az építészeti funkciók módosítására — bővítésre, átalakításra. Hasonló a helyzet egy másik, újabb szakmunkásképzőnél, ahol 4 és fél millió forintot írhattak jóvá a beruházók a takarékosság rovatában, de ennek az ára négy hiányzó tanterem lett. Ez az iskola már ma is a „tervezett" 8— 900 gyerek helyet^ 1200-at kénytelen fogadni, és még hol van a demográfiai csúcs. Abból a 4 és fél millió forintból már soha nem tudnak négy tantermet építeni, pedig előbb vagy utóbb erre kényszerül az iskola. A kisebb átalakítások pedig már eddig is hétszámjegyű számlát tesznek ki. Ilyen szituációval jellemezhető az ésszerűtlen takarékosság: az egyik tenyerünkben görcsösen szorítjuk a forintokat, a másikkal pedig úgy szórjuk, mint a vetőmagot a földekre. Olyan új és régebbi szakmunkásképzővel nem találkoztam, amely alapvető oktatási funkciójának nem tudna kásképző intézet repülőtéri, most átadott helyiségei veszik fel a versenyt. Természetesen esztétikailag már szebbek. Elgondolkoztató, hogy a régi házak rendelkeznek olyan építészeti funkciókkal, amelyek lehetővé teszik az átalakítást. Bárpességet a serdülőkorban nem fejlesztik ki. akkor ezt a mulasztást később már nehéz pótolni. A felnőtt letelepszik az alvóvárosban, ahol az interperszonális kapcsolatoknak minimális lehetősége sincs. Az aula praktikussága melyik 60—70 éves házból pszichológiailag felbecsülhekönnyebb ma szakmunkásképzőt kialakítani, mint egy tízemeletes panel otthonból. Az átalakíthatóság képességét kell jobban számon kérni a mai építészettől. Például Makón egy keresztgerendás laktanyából olyan és annyi termet alakítottak ki, ami a betonból készült házaknál szinte elképzelhetetlen. Ahogy nem találjuk az új lakótelepeken azokat a tereket és utcákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ott élők interperszonális kapcsolatokat alakítsanak ki, úgy hiányzik az agorafunktetlen. A szünetközi. baráti beszélgetések, a nagyobb térben formálódó kiscsoportok, és az így szövődött barátságok elősegítik, hogy a gyerekek ne legyenek félszegek, szorongók, magukba fordulók. A játékos beszélgetések megalapozzák később a nagyobb pszichológiai ellenállóképességet. Korunkban egyre többet beBudapest Gábor Undorra emlékeztek Díjátadás Gábor Andor költő, publicista, kritikus, a magyar szocialista irodalom egyik sokoldalú egyénisége születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából szerdán átadták a Gábor Andor-díjat a Magyar írók Szövetségében. A Gábor Andor özvegye által 1958-ban létesített alapítvány összegéből kétévenként egy-egy írót vagy költőt jutalmaznak. Az idén a díjról határozó bizottság Mezei Andrásnak ítélte a jutalmat, s azt Goda Gábor Kossuth-díjas író, a bizottság tagja adta át Az ünnepségen Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke emlékezett meg Gábor Andorról. (MTI) A januári A Kincskereső meglepetése: Világjáró magyarok címmel új sorozatot indít a januári számtól. Nagy utazók és emigránsok útleírásaiból, illetve a róluk szóló művekből közöl részleteket a folyóirat, s a borító 4. oldalán egy-egy szép rajz mutatja be a világjárót és valamely kalandját. A januári számban Mikes Kelemen három törökországi levelét olvashatjuk és Lévay József Mikes című költeményét. Mikes Kelement és rodostói -környezetét Csala Károly rajzolta meg. íjon fichy (Lem: A világűr csavargója) ezúttal a Pintára. a halóták bolygójára vetődik, ahol mindenki a víz alatji életet dicsőíti, de titokban „szárazra" vágyik ... Speyer diákhősei (A Nagy Főnök és csapata) törvényt ülnek a kis mulya Pocok felett, de megváltozik a véleményük róla, amikor kiderül, hogy sikerült bejutnia Daniela „tiltott" földjére. Ota Pavel cseh író elbeszélése (A legdrágább egész Közép-Európában) egy üres halastó körüli bonyodalmakról szól: a mulatságos írás méltán került a Nevető irodalomóra soro— Szűcssebestyén megtalálja a megoldást — példázat az együttéléshez szükséges türelemről és megértésről. Január a legtélibb hónap — ennek hangulatát idézik fel Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és Nemes Nagy Ágnes versei. Ezenkívül a Három árva című székely népköltés. Morgenstern abszurdjai és Ingrid Sjöstrand , "gyerekszáj versei" teszijc teljessé a szám lírai anyagát. Az interjúrovatban Sebő Ferencet szólaltatja meg Kovács Lajos. A Testvérmúzsák a kecskeméti Játékmúzeumot mutatja be dr. Kolozsvári Juditnak, az intézmény igazgatójának kalauzolásában. A Könyvek között rovatban Levendel Júlia Erich Kástnerről szóló szép írását olvashatjuk. Októberben lesz a Kincskereső országos folyóirattá válásának tizedik évfordulója. Ebben az évfolyamban minden számban a lap egyegy grafikusa megrajzolja, milyennek látja a Kincskeresőt. Az első. jubileumi rajzot Papp György készítette. A januári számot B arczánfalvi Ferenc, Berta Róbert. Csala Károly és zatba. Békés Pál állatmeséje Papp György illusztrálta. szélünk az elidegenedésről, i 624-es számú szakmunkásbár ennek problémarendsze- képzőben elektronikai műre sokkal összetettebb, mint- ' Amatőrmisszió Motollából Zsukáta Kovács Gábor, Sreiter Zol- Gyűjteményünket magyar — Ott leszünk a fővárosián, Köteles Gertrúd, Imre népzenén kívül eredet; ro- ban a sportcsarnoki országos Mátyás, Hegyi Ákos „tisztes" mán es délszláv felvételek- táncháztalálkozón — veszi foglalkozása össze a legke- kel gazdagíthattuk — vála- át a szót Zoli. — És a rádióvésbé sem hasonlítható. S a szolja Imre Mátyás, az együt- tói is kaptunk levelet, műzenétől is oly távol esik tes vezetője. Akitől még azt sorjavaslatot kérnek tőlünk, szakmájuk hogy ha maguk is megtudom hangszereiket Hogy legközelebb hol halinem soroltak volna, el se ugy valogatjak össze, hogy hatólfí Ja„uár 22-én, az Ifjúsági Házban, a néprajziklub első találkozóján. Délhinné az ember... Gábor a legfiatalabb. eredeti hangzásukon szólaltathassák meg a dalokat. Nehezen jutottak például te- lf ,d tóncházat vezetnek kerolanthoz. Hosszas keresgélés után bukkantak rá TiKispéter Juliannával, a Népművészet ifjú mesterével. A :- .szerésznek tanul, klarinéton, Miháu, művészét ifjú mesterevei. A hogy csak építészeti vonat- ! furulyán játszik. Zoltán a " "Z ^ ZT ;, szegedi fiatalok találkozhatkozásai lennének. Ám tagadhatatlanok az építészeti összefüggései is, és a külföldi szociológiai szakirodalom cióval rendelkező belső tér egyre nagyobb figyelmet a szakmunkásképzők nagy szentel e kérdésnek. Halász Miklós (Következik: A falak megszólalnak) részénél is. (Szerencsére Szegeden és Vásárhelyen a Noyák István tervezte iskoMisi Mókus kalandjai Színes magyar bábjátékfilm. Tersánszky Józsi Jenő meséjéből tervezte és rendezte: Foky Ottó. Operatőr: Bayer Ottomár. Zene: Pethő Zsolt. Animátorok: Zoltán Annamária, Doboki László. Misi Mókus különbözik testvéreitől. S ez mi máskor derülne ki, mint az iskolába kerülés döntő pillanatában. Félő, csúfolják majd, mert más színű a farka, mint a többieknek. Így »nem lehet csodálni, lagymatag kedvvel fog a tanuláshoz. Különben is. mennyivel egyszerűbb eszegetni a mint az igaziak, ,„Apapirra Sokatir", a bölcs tudós fehér szakállú, nagy bajuszú, amilyennek a gyermeki fantázia elképzelni, de miért ne lehetne a víziló kék és Ká az óriáskígyó, a Jeansbőrbe bújtatott.' Egy mese annál kedvesebb, minél színesebb, minél meghökkentőbbek szereplői. Hisz a látnivaló a gyerekek számára legalább olyan fontos, mint a piondandó. Mindezt szem előtt tartották az alkotók. Ötletesen összeállított színeik. a bábok jelmezei, valamint a dalbetétek a mesés kaland egy-egy jelenetét külön-külön is élvezetananvagként szolgáló mogyorót, diót. utána pedig tessé teszik. Tetszetős, ahogy jóízűt szundítani. Ám a renitens kis mókus fölöttébb eszes is. kíváncsi is. Eldönti, iskola helyett világgá megy. Az örökké termő fát keresi. Úgy gondolja, aki közelében él, annak soha nem kell tanulnia, dolgozMisi furfangos eszével bol. dogul, nemigen hagyja magát sodortatni az eseményekkel; főszerepet vállal a bonyodalmakban. Azért — nem túl gyakran — félteni is kell. amire nagy kedvvel hajlandók a kicsi nézők. állat lakja, még mozdulni is alig bírnak, nemhogy játszani. A konklúzió tehát: csak annak van értelme, az teszi boldoggá az embert, amiért maga küzdött meg, amit saját tudásával, ügyességével szerzett. Ráadásul a csodafa Afrikában található, messze a testvérektől, a szülőktől. a szülőföldtől... Misi azzal a felismeréssel tér haza. hogy hasznosabb beülni az iskolapadba. s megtanulnia, hogyan kell beszerezni azt. amire szüksége van. Ott, ahol nincsenek örökké termő fák. Mert azok aztán, mi már tudjuk, nincsenek. De azt még kevésbé tudjuk, hogyan magyarázzuk meg az apróságoknak. Tersánszky közismert bölcs meséjének filmadaptációja segít. Üljön hát bátran a szülő is be a nézőtérre: ötletet meríthet Misi sztorijából. Mag Edit , „ _ ... , - bácsira, ma már egyedül ^ tudja csak elkészíteni ezt a régi hangszert, — A kitartó igyekezet, szor Északi Lakásépítési és Fenntartó Szövetkezetnél. Trudi a DÉLÉP számítástechnikusa, hegedül. Matyi ugyanott de- galom nagy sikert koratőr, brácsázik. Ákos számotokra, de legalábbis be szintén, csakhogy ő meg köz- mutatkozási lehetőséget a. lekedesi mernok a MAV Igazgatóságnál. „A zene, a népi muzsika iránti vágy tart össze bennünket" — mondták a DÉLÉP-klubban, ahol szerdánként táncházat tartanak. Három éve ismerik őket a szegedi fiatalok. Nevük: Motolla. Nyári táborokban, vetélkedőkön, diákcentrumokon léptek föl, sikerrel. A Muzsikás, a Kalamajka, a Téka. a KMéta együttesekkel emlegetik egy sorban a Motollát, illetve most már Zsukátát. — Mi indokolta a névváltoztatást? — Sikerrel elvégeztük a Népművelési Intézet tanfolyamát. és december 13. óla művészeti oktatói engedélyivel rendelkezünk — magyarázza Trudi. majd így folytatja: — Már szerepelt a központi nyilvántartásban másik Motolla, ezért kellett új nevet választanunk. A táncot jelentő zsukátára szavaztunk. — Eddig eredeti népzenét játszottatok. Maradtok ennél a műfajnál? — Térmészetesen. Ragaszkodunk a tiszta forráshoz. Éppen a tanfolyamon jutottunk bőséges hanganyaghoz. egész ország előtt és külföldön. Fölváltva sorolják a fellépéseket. Matyi a franciaországi meghívásra a legbüszkébb : nak Halmos Bélával, és megismerkedhetnek Apátfalva hímzésvilágával. E találkozókkal az a céljuk, hogy feltartogat keltsék az érdeklődést a néprajz, a népzene, a néptánc iránt. Eddigi tapasztalataik ugyanis igen-igen elszomorítóak. Meselték. egyszer a Volán-klubban leptek föl. a szórakozni, diszkózni vágyók legnagyobb megrökönyödésére. De amilyen ellenszenvvel hallgatták őket az első percekben, legalább — Februáf- elsején utazunk Mathaba, az ottani akkora tetszést arattak a gyermekfesztiválon tanítunk táncház végére. Alig akarfrancia gyerekeket magyar á elengednj őket Hátha nepzenere. Addigra, remeijük, felgyógyul Ákos, gip- így lesz a hét vegen, vasarszelt bokával nehéz lenne nap is. vállalnia az utazást M. E, nia. Hisz mi másra szülét- Szimpatikus a kezdeményetünk. mint a könnyű, boldog életre. Mókusunk útnak indul, s — szerencsére nem túl hosszú, bő órányi — kalandozása megszívlelendő, didaktikus tanulsággal szolgál. zőkészsége, a kitartása. A kis állatka magatartása követésre ösztönző példa, még akkor is. ha alapjában véve haszontalan célért küzd. De hát melyik kisgyerekkel ne fordulna elő hasonló eset — A legutóbbi gyermekfilm- nem a mesében; a valóság napokon bemutatott mesefilm biztosan sikert arat az apró moziszerelők körében. Legkedvesebb állatfiguráikat láthatják újra a vászTudományos ülésszak Bartha Dénes zenetudós, a és kritikai szakosztálya renmagvar zenetudományi kép- dezésében a Vörösmarty zés egyik megalapítójának téri zenepalotában. A *udc75. születésnapja tiszteleté- mányos ülésszakon a magvai re kétnapos ' tudományos zenetudomány világhírű sze, ,. mélriségének munkásságaülésszak kezdodott szerdán. ro] & magyar zenetörténeti a Magyar Zenemű veszek Ps népzenei kutatásokról poa. Mókust s. oiyaaoií, ban? S kiváltképp az a szerencsés közülük, aki mókuskához hasonló következtetésre jut. Az örökké termő fa ugvanis csalódást okoz. Csupa hájas, eltunyult Szövetsége - zenetudományi hangzik el 24 eioadas. Hallom, hogy ... .. . harangoznak. Na és. feledjük a Szeged-gyilkos én is hallom, kapja föl a folyó petresi belépőjét, fejét a kedves olvasó — A harangozol megbízatás gondolom. Mégis miért hal később elévült. Néma lett ez számomra az újdonság az öreg torony. Csipkeróerejével ? Mert újszülött zsika álmából dr. Süveges vagyok harangügyben, s Ernő hívta életre a csöntalán az sem mindegy, des jószágot 1.982 nyarán, hogv hol zúg-zúgott a fü- Azóta nyugat-német elektiembe: a Széchenyi téren, ronika billegeti minden a városházának ötven mé- délben az egyébként még teres magasságából. Tétova voltam először de másodjára hallván, már az „esemény" utánajárására éreztem kényszert. Volt valaha — úgy 45— 50 éve — két városi alkalmazott, kik Szeged harangozol tisztét bírták. Delente, majd három órakor A minap fedeztPm fpl 8 megkongatták a hatalmas kellemes harangzúgást — öntvényt. Emlékül bimbamoltak: a nándorfehérvári dicső ütközet tiszteletére — mint Európában mindenütt — a mindenné, pok felénél és ezután há rom ólával gondolatébresztőnek, hogy soha ne a Víz előtti városházából megmaradt öreg harangot. Kár. hogv háromkor nem idézi zúgása a gáttörő Nagyvíz tragikus emlékét Ezzel egyidőben kvarcórát is szereltek, amely büszkén üti a negyed és az égés-, órákat talán későn, de sokan akadhatnak még. kiknek figyelmét hozzám hnsnnl-',-an elkerülte a jő bongó városi hai-s j.m Pótolhatják ; mulas? tást. — ács —