Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

5 Csütörtök, 1984. január 19. Irányzatok az iskolaépítésben A takarékosság kérdőjelei Egyetlen generációnak eleget tenni, de több felada- Iák szakítottak a rossz ha­sem volt annyi pénzé, hogy tát maradéktalanul nem gyománnyal, és az aula kö­az építészet álmait korláttá- tudja ellátni az építészeti telezoen példamutatóan je­nül megvalósítsa. Korunk adottságok miatt Érdekes, len van.) embere az épületeket olyan és olykor megdöbbentő kö- Az iskolai belső nagy te­normákba sulykolja, ami vétkeztetésekre jutottam, reknek nemcsak az a sze­hasoniítható ahhoz a satu- amikor a 70—80 évvel ez- repük, hogy a szünetekben padhoz, amelynek szorítása előtti iskolákkal hasonlítot- lehetővé tegyék a gyerekek­az idő múlasával egyre erő- tam össze a maiakat. Épí- nek a mozgást, a játszást sebb lesz, és a kínzó fájdal- tészeti funkcionális tulaj- hanem a személyes találko­mat később, de annál job- donságaikkal az újak nem bao erezzük. Nem beszélek élvezik azt az előnyt, amit le senkit hogy ne takaré- az idő biztosítana. A mo­koskodjon a pénzzel és dernseg sok esetben csak az anyaggal, de csak az ész- esztétikában, a formában szerűseg határáig. Nem le- fedezhető fel, és nem érhe­het elfogadni azt az elvet, tő tetten — egy-két kivétel­amikor már a beruházás tői eltekintve — az az adott­pillanatában bebizonyoso- sag, amit korunk nyújthat. dik, az iskola a megszületé- Az egyik új szakmunkás­sekor is kicsi. Az élet előbb képzőben nincs olyan nagy vagy utóbb kiköveteli, hogy terem, ahol a 160-as létszá­az intézmény funkciója sze- mű tanári kar értekezhetne, zasoknak is színhelyei. A technikai iskolákban a ta­nulók több időt töltenek el, mint otthon, hiszen egész nap az alma materben tar­tózkodnak. Az ötnapos mun­kahéttel az iskolai jelenlét ideje tovább növekedett, és a tervezőnek erre is gondol­nia kell. A kapcsolatteremtő képesség kifejlesztésének egyik legfontosabb színhelye a nagy belső tér, a folyosó, rínt zavartalanul működjön, csak a régi épületszárny ami csak a szakmunkáskép­mert különben elkerülhetet­len a „filmszakadás egyik nagyterme alkalmas zők és a szakközépiskolák erre a célra. Az idősebb al- egy részénél található. A ma materek többsége álta- spontán találkozásnak, be­Iában nem olyan épületben szélgetésnek alkalmasabb kapott helyet, ami iskolá- helyet nem is lehetne keres­a helyét: az olcsobb a leg- Lnak készült. Laktanyából, ni az aulánál. Kétségtelen, drágább. Bizonyítani szeret- ^^0fvagy más kozin- hogy az a terep elengedhe­ném ezt az igaLágot, annak tezmfnybo1 . , atalakitassal teüenul hozzátartozik a ti­a szegedi szakmunkásképző- fyertek forn?aJukat; A "edz®erek szemelyisegfejlo­1Í7 To7?- legnagyobb szegedi techm- desehez, a pszichofizikai el­kum régi műhelyeivel csak lenállóképesség növeléséhez, a 600-as számú szakmun- Ha a kapcsolatteremtő ké­Mint minden területen, így a szakmunkásképzők épí­tésénél is megállja a tetei nek a példájával, ami 1973­ban 34 millió forintból ké­szült, és azóta eltelt tíz év alatt 8—10 millió forintot költöttek az építészeti funk­ciók módosítására — bővítés­re, átalakításra. Hason­ló a helyzet egy másik, újabb szakmunkásképzőnél, ahol 4 és fél millió forintot írhattak jóvá a beruházók a takarékosság rovatában, de ennek az ára négy hiányzó tanterem lett. Ez az iskola már ma is a „tervezett" 8— 900 gyerek helyet^ 1200-at kénytelen fogadni, és még hol van a demográfiai csúcs. Abból a 4 és fél millió fo­rintból már soha nem tud­nak négy tantermet építeni, pedig előbb vagy utóbb er­re kényszerül az iskola. A kisebb átalakítások pedig már eddig is hétszámjegyű számlát tesznek ki. Ilyen szituációval jelle­mezhető az ésszerűtlen ta­karékosság: az egyik tenye­rünkben görcsösen szorítjuk a forintokat, a másikkal pe­dig úgy szórjuk, mint a ve­tőmagot a földekre. Olyan új és régebbi szakmunkás­képzővel nem találkoztam, amely alapvető oktatási funkciójának nem tudna kásképző intézet repülőtéri, most átadott helyiségei ve­szik fel a versenyt. Termé­szetesen esztétikailag már szebbek. Elgondolkoztató, hogy a régi házak rendel­keznek olyan építészeti funkciókkal, amelyek lehető­vé teszik az átalakítást. Bár­pességet a serdülőkorban nem fejlesztik ki. akkor ezt a mulasztást később már nehéz pótolni. A felnőtt le­telepszik az alvóvárosban, ahol az interperszonális kap­csolatoknak minimális lehe­tősége sincs. Az aula praktikussága melyik 60—70 éves házból pszichológiailag felbecsülhe­könnyebb ma szakmunkás­képzőt kialakítani, mint egy tízemeletes panel otthonból. Az átalakíthatóság képessé­gét kell jobban számon kér­ni a mai építészettől. Példá­ul Makón egy keresztgeren­dás laktanyából olyan és annyi termet alakítottak ki, ami a betonból készült há­zaknál szinte elképzelhetet­len. Ahogy nem találjuk az új lakótelepeken azokat a te­reket és utcákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ott élők interperszonális kap­csolatokat alakítsanak ki, úgy hiányzik az agorafunk­tetlen. A szünetközi. baráti beszélgetések, a nagyobb térben formálódó kiscsopor­tok, és az így szövődött ba­rátságok elősegítik, hogy a gyerekek ne legyenek fél­szegek, szorongók, maguk­ba fordulók. A játékos be­szélgetések megalapozzák később a nagyobb pszicho­lógiai ellenállóképességet. Korunkban egyre többet be­Budapest Gábor Undorra emlékeztek Díjátadás Gábor Andor költő, publi­cista, kritikus, a magyar szo­cialista irodalom egyik sok­oldalú egyénisége születésé­nek közelgő 100. évfordulója alkalmából szerdán átadták a Gábor Andor-díjat a Ma­gyar írók Szövetségében. A Gábor Andor özvegye által 1958-ban létesített ala­pítvány összegéből kétéven­ként egy-egy írót vagy köl­tőt jutalmaznak. Az idén a díjról határozó bizottság Me­zei Andrásnak ítélte a jutal­mat, s azt Goda Gábor Kos­suth-díjas író, a bizottság tagja adta át Az ünnepségen Hubay Miklós, a Magyar írók Szö­vetségének elnöke emlékezett meg Gábor Andorról. (MTI) A januári A Kincskereső meglepeté­se: Világjáró magyarok cím­mel új sorozatot indít a ja­nuári számtól. Nagy uta­zók és emigránsok útleírá­saiból, illetve a róluk szóló művekből közöl részleteket a folyóirat, s a borító 4. ol­dalán egy-egy szép rajz mutatja be a világjárót és valamely kalandját. A ja­nuári számban Mikes Kele­men három törökországi le­velét olvashatjuk és Lévay József Mikes című költe­ményét. Mikes Kelement és rodostói -környezetét Csala Károly rajzolta meg. íjon fichy (Lem: A vi­lágűr csavargója) ezúttal a Pintára. a halóták bolygó­jára vetődik, ahol mindenki a víz alatji életet dicsőíti, de titokban „szárazra" vá­gyik ... Speyer diákhősei (A Nagy Főnök és csapata) törvényt ülnek a kis mulya Pocok felett, de megválto­zik a véleményük róla, ami­kor kiderül, hogy sikerült bejutnia Daniela „tiltott" földjére. Ota Pavel cseh író elbeszélése (A legdrágább egész Közép-Európában) egy üres halastó körüli bo­nyodalmakról szól: a mu­latságos írás méltán került a Nevető irodalomóra soro­— Szűcssebestyén megtalál­ja a megoldást — példázat az együttéléshez szükséges türelemről és megértésről. Január a legtélibb hónap — ennek hangulatát idézik fel Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és Nemes Nagy Ág­nes versei. Ezenkívül a Három árva című székely népköltés. Morgenstern ab­szurdjai és Ingrid Sjöstrand , "gyerekszáj versei" teszijc teljessé a szám lírai anya­gát. Az interjúrovatban Sebő Ferencet szólaltatja meg Kovács Lajos. A Test­vérmúzsák a kecskeméti Játékmúzeumot mutatja be dr. Kolozsvári Juditnak, az intézmény igazgatójának kalauzolásában. A Könyvek között rovatban Levendel Júlia Erich Kástnerről szóló szép írását olvashatjuk. Októberben lesz a Kincs­kereső országos folyóirattá válásának tizedik évforduló­ja. Ebben az évfolyamban minden számban a lap egy­egy grafikusa megrajzolja, milyennek látja a Kincske­resőt. Az első. jubileumi rajzot Papp György készí­tette. A januári számot B arczánfalvi Ferenc, Berta Róbert. Csala Károly és zatba. Békés Pál állatmeséje Papp György illusztrálta. szélünk az elidegenedésről, i 624-es számú szakmunkás­bár ennek problémarendsze- képzőben elektronikai mű­re sokkal összetettebb, mint- ' Amatőrmisszió Motollából Zsukáta Kovács Gábor, Sreiter Zol- Gyűjteményünket magyar — Ott leszünk a főváros­ián, Köteles Gertrúd, Imre népzenén kívül eredet; ro- ban a sportcsarnoki országos Mátyás, Hegyi Ákos „tisztes" mán es délszláv felvételek- táncháztalálkozón — veszi foglalkozása össze a legke- kel gazdagíthattuk — vála- át a szót Zoli. — És a rádió­vésbé sem hasonlítható. S a szolja Imre Mátyás, az együt- tói is kaptunk levelet, mű­zenétől is oly távol esik tes vezetője. Akitől még azt sorjavaslatot kérnek tőlünk, szakmájuk hogy ha maguk is megtudom hangszereiket Hogy legközelebb hol hali­nem soroltak volna, el se ugy valogatjak össze, hogy hatólfí Ja„uár 22-én, az If­júsági Házban, a néprajzi­klub első találkozóján. Dél­hinné az ember... Gábor a legfiatalabb. eredeti hangzásukon szólal­tathassák meg a dalokat. Nehezen jutottak például te- lf ,d tóncházat vezetnek kerolanthoz. Hosszas keres­gélés után bukkantak rá Ti­Kispéter Juliannával, a Nép­művészet ifjú mesterével. A :- .szerésznek tanul, klarinéton, Miháu, művészét ifjú mesterevei. A hogy csak építészeti vonat- ! furulyán játszik. Zoltán a " "Z ^ ZT ;, szegedi fiatalok találkozhat­kozásai lennének. Ám ta­gadhatatlanok az építészeti összefüggései is, és a külföl­di szociológiai szakirodalom cióval rendelkező belső tér egyre nagyobb figyelmet a szakmunkásképzők nagy szentel e kérdésnek. Halász Miklós (Következik: A falak meg­szólalnak) részénél is. (Szerencsére Szegeden és Vásárhelyen a Noyák István tervezte isko­Misi Mókus kalandjai Színes magyar bábjá­tékfilm. Tersánszky Józsi Jenő meséjéből tervezte és rendezte: Foky Ottó. Operatőr: Bayer Ottomár. Zene: Pethő Zsolt. Ani­mátorok: Zoltán Annamá­ria, Doboki László. Misi Mókus különbözik testvéreitől. S ez mi máskor derülne ki, mint az iskolá­ba kerülés döntő pillana­tában. Félő, csúfolják majd, mert más színű a farka, mint a többieknek. Így »nem lehet csodálni, lagyma­tag kedvvel fog a tanulás­hoz. Különben is. mennyi­vel egyszerűbb eszegetni a mint az igaziak, ,„Apapirra Sokatir", a bölcs tudós fe­hér szakállú, nagy bajuszú, amilyennek a gyermeki fantázia elképzelni, de miért ne lehetne a víziló kék és Ká az óriáskígyó, a Jeans­bőrbe bújtatott.' Egy mese annál kedvesebb, minél szí­nesebb, minél meghökken­tőbbek szereplői. Hisz a lát­nivaló a gyerekek számára legalább olyan fontos, mint a piondandó. Mindezt szem előtt tartották az alkotók. Ötletesen összeállított szí­neik. a bábok jelmezei, va­lamint a dalbetétek a me­sés kaland egy-egy jelene­tét külön-külön is élveze­tananvagként szolgáló mo­gyorót, diót. utána pedig tessé teszik. Tetszetős, ahogy jóízűt szundítani. Ám a re­nitens kis mókus fölöttébb eszes is. kíváncsi is. Eldön­ti, iskola helyett világgá megy. Az örökké termő fát keresi. Úgy gondolja, aki közelében él, annak soha nem kell tanulnia, dolgoz­Misi furfangos eszével bol. dogul, nemigen hagyja ma­gát sodortatni az esemé­nyekkel; főszerepet vállal a bonyodalmakban. Azért — nem túl gyakran — félteni is kell. amire nagy kedvvel hajlandók a kicsi nézők. állat lakja, még mozdulni is alig bírnak, nemhogy ját­szani. A konklúzió tehát: csak annak van értelme, az teszi boldoggá az embert, amiért maga küzdött meg, amit saját tudásával, ügyes­ségével szerzett. Ráadásul a csodafa Afrikában található, messze a testvérektől, a szü­lőktől. a szülőföldtől... Misi azzal a felismeréssel tér haza. hogy hasznosabb beülni az iskolapadba. s megtanulnia, hogyan kell beszerezni azt. amire szük­sége van. Ott, ahol nincse­nek örökké termő fák. Mert azok aztán, mi már tudjuk, nincsenek. De azt még ke­vésbé tudjuk, hogyan ma­gyarázzuk meg az aprósá­goknak. Tersánszky közis­mert bölcs meséjének film­adaptációja segít. Üljön hát bátran a szülő is be a né­zőtérre: ötletet meríthet Mi­si sztorijából. Mag Edit , „ _ ... , - bácsira, ma már egyedül ^ tudja csak elkészíteni ezt a régi hangszert, — A kitartó igyekezet, szor Északi Lakásépítési és Fenn­tartó Szövetkezetnél. Trudi a DÉLÉP számítástechnikusa, hegedül. Matyi ugyanott de- galom nagy sikert koratőr, brácsázik. Ákos számotokra, de legalábbis be szintén, csakhogy ő meg köz- mutatkozási lehetőséget a. lekedesi mernok a MAV Igazgatóságnál. „A zene, a népi muzsika iránti vágy tart össze bennünket" — mondták a DÉLÉP-klubban, ahol szerdánként táncházat tartanak. Három éve isme­rik őket a szegedi fiatalok. Nevük: Motolla. Nyári tábo­rokban, vetélkedőkön, diák­centrumokon léptek föl, si­kerrel. A Muzsikás, a Kalamajka, a Téka. a KMéta együttesek­kel emlegetik egy sorban a Motollát, illetve most már Zsukátát. — Mi indokolta a névvál­toztatást? — Sikerrel elvégeztük a Népművelési Intézet tanfo­lyamát. és december 13. óla művészeti oktatói engedély­ivel rendelkezünk — magya­rázza Trudi. majd így foly­tatja: — Már szerepelt a központi nyilvántartásban másik Motolla, ezért kellett új nevet választanunk. A táncot jelentő zsukátára sza­vaztunk. — Eddig eredeti népzenét játszottatok. Maradtok en­nél a műfajnál? — Térmészetesen. Ragasz­kodunk a tiszta forráshoz. Éppen a tanfolyamon jutot­tunk bőséges hanganyaghoz. egész ország előtt és külföl­dön. Fölváltva sorolják a fel­lépéseket. Matyi a francia­országi meghívásra a leg­büszkébb : nak Halmos Bélával, és meg­ismerkedhetnek Apátfalva hímzésvilágával. E találko­zókkal az a céljuk, hogy fel­tartogat keltsék az érdeklődést a nép­rajz, a népzene, a néptánc iránt. Eddigi tapasztalataik ugyanis igen-igen elszomorí­tóak. Meselték. egyszer a Volán-klubban leptek föl. a szórakozni, diszkózni vá­gyók legnagyobb megrökö­nyödésére. De amilyen el­lenszenvvel hallgatták őket az első percekben, legalább — Februáf- elsején uta­zunk Mathaba, az ottani akkora tetszést arattak a gyermekfesztiválon tanítunk táncház végére. Alig akar­francia gyerekeket magyar á elengednj őket Hátha nepzenere. Addigra, remei­jük, felgyógyul Ákos, gip- így lesz a hét vegen, vasar­szelt bokával nehéz lenne nap is. vállalnia az utazást M. E, nia. Hisz mi másra szülét- Szimpatikus a kezdeménye­tünk. mint a könnyű, bol­dog életre. Mókusunk útnak indul, s — szerencsére nem túl hosszú, bő órányi — ka­landozása megszívlelendő, didaktikus tanulsággal szol­gál. zőkészsége, a kitartása. A kis állatka magatartása kö­vetésre ösztönző példa, még akkor is. ha alapjában véve haszontalan célért küzd. De hát melyik kisgyerekkel ne fordulna elő hasonló eset — A legutóbbi gyermekfilm- nem a mesében; a valóság napokon bemutatott mese­film biztosan sikert arat az apró moziszerelők körében. Legkedvesebb állatfigurái­kat láthatják újra a vász­Tudományos ülésszak Bartha Dénes zenetudós, a és kritikai szakosztálya ren­magvar zenetudományi kép- dezésében a Vörösmarty zés egyik megalapítójának téri zenepalotában. A *udc­75. születésnapja tiszteleté- mányos ülésszakon a magvai re kétnapos ' tudományos zenetudomány világhírű sze­, ,. mélriségének munkássága­ülésszak kezdodott szerdán. ro] & magyar zenetörténeti a Magyar Zenemű veszek Ps népzenei kutatásokról poa. Mókust s. oiyaaoií, ban? S kiváltképp az a sze­rencsés közülük, aki mó­kuskához hasonló következ­tetésre jut. Az örökké ter­mő fa ugvanis csalódást okoz. Csupa hájas, eltunyult Szövetsége - zenetudományi hangzik el 24 eioadas. Hallom, hogy ... .. . harangoznak. Na és. feledjük a Szeged-gyilkos én is hallom, kapja föl a folyó petresi belépőjét, fejét a kedves olvasó — A harangozol megbízatás gondolom. Mégis miért hal később elévült. Néma lett ez számomra az újdonság az öreg torony. Csipkeró­erejével ? Mert újszülött zsika álmából dr. Süveges vagyok harangügyben, s Ernő hívta életre a csön­talán az sem mindegy, des jószágot 1.982 nyarán, hogv hol zúg-zúgott a fü- Azóta nyugat-német elekt­iembe: a Széchenyi téren, ronika billegeti minden a városházának ötven mé- délben az egyébként még teres magasságából. Tétova voltam először de másodjára hallván, már az „esemény" utánajárá­sára éreztem kényszert. Volt valaha — úgy 45— 50 éve — két városi alkal­mazott, kik Szeged haran­gozol tisztét bírták. Delen­te, majd három órakor A minap fedeztPm fpl 8 megkongatták a hatalmas kellemes harangzúgást — öntvényt. Emlékül bim­bamoltak: a nándorfehér­vári dicső ütközet tisztele­tére — mint Európában mindenütt — a mindenné, pok felénél és ezután há rom ólával gondolatéb­resztőnek, hogy soha ne a Víz előtti városházából megmaradt öreg harangot. Kár. hogv háromkor nem idézi zúgása a gáttörő Nagyvíz tragikus emlékét Ezzel egyidőben kvarcórát is szereltek, amely büszkén üti a negyed és az égés-, órákat talán későn, de sokan akadhatnak még. kiknek figyelmét hozzám hnsnnl-',-­an elkerülte a jő bongó városi hai-s j.m Pótolhatják ; mulas? tást. — ács —

Next

/
Thumbnails
Contents