Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

2 Csütörtök, 1984. január 19. Politikai és katonai biztonságot Cromiko beszéde a stockholmi konferencián e Stockholm (MTI) Szerda délelőtt a küldöttségeket vezető külügyminiszterek nyilatkozataival folytatta munkáját a stockholmi konferencia, amely első szakaszában európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket hivatott kidolgozni. Másodikként emelkedett szólásra Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. külügyminiszter, aki határozott hangvételű beszédben fejtette ki az európai és a világhelyzetre, valamint a stockholmi konferencia rendeltetésére vonatkozó szovjet elképzeléseket. A külügyminiszteri színtű tanácskozás megkezdését annak tanújeleként értékelte, hogy senki sem hagyhatja figyelmen kívül a népek együttműködési és békeakaratát. Gromiko hangsúlyozottan foglalkozott beszédében mind a politikai, mind a katonai biztonsággal. Rámutatott. hogy az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése nem erősíti a nemzetközi biztonságot. azoknak az országoknak a biztonságát sem. amelyek belementek a telepítés kockázatos vállalkozásába. A rakétákkal együtt — mondotta — a militarizmust, az ellenségeskedést, a háborús pszichózist exportálják Nyugat-Európába. A szovjet külügyminiszter megismételte: „Ha az Egyesült Államok és a többi NATO-tagország készéget tanúsít a közév-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták euróvai telepítésének megkezdése előtti helyzethez való visszatérésre, a Szovjetunió is kész lesz erre." Andrej Gromiko emlékeztetett arra, hogv az eurohadászati tárgyalásokon az Egvesült Államok a kialakult katonai erőviszonyok megváltoztatására töreke. dett ..a tárgyalások és a megegyezési készség helyett", s az amerikai kormányzat hibájából szakadt meg a szovjet—amerikai párbeszéd az euróoai atomfegyverzet korlátozásáról. Az Egyesült Államok mindmáig nem ismerte fel az általa kidolgozott atomháborűs forgatókönyvek ésszerűtlenségét. s az amerikai katonai kiadások szédítő ütemben emelkednek. „A jelenlegi amerikai kormányzat a háború kategóriáiban gondolkodó és ennek megfelelően cselekvő kormányzat" — jelentette ki a szovjet diplomácia vezetője, megállapítva, hogy az Egyesült Államok a legdurvábban megsérti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A szocialista országok — mutatott rá — javasolták Európa megtisztítását mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati atomfegyverektől. „A Szovjetunió meggyőződéses híve volt és maradt a döntésre érett nemzetközi problémák tárgyalóasztalnál való megoldásának — de mi a komoly tárgyalások mellett vagyunk, nem az olyanok mellett, amelyeket militarista tervek leplezésére használnak fel" — mondotta. Gromiko ezután az Egyesült Államok szerepét elemezte Libanonban, Grenadában, Nicaraguában, megállapítva: „Ma a békét fenyegető fő veszély az Egyesült Államok agresszív külpolitikája. A világ ügyeiben elfoglalt militarista irányvonal azon országok politikájának terméke, amelyekben a fegyverkezési hajsza a legkifizetődőbb üzlet a fegyverkereskedők számára. Ezt a tényt mind többen ismerik fel." " A szovjet külügyminiszter kiemelte, hogy az adott helyzetben tettekre van szükség, nem szoakiiobatik.ara, amiDr. Várkonyi Péter megbeszélései Tegnap, január 18-án dr. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián találkozott és véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról Uffe EUemann-Jensennel, Dánia külügyminiszterével, Paavo Vayrynennel, Finnország külügyminiszterével Szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó ben Washington az utóbbi időben gyakorta jeleskedik. Tényleges fordulat kell a politikában — a militarizmus és az agresszió politikájától a béke, a nemzetközi együttműködés politikája felé. A stockholmi konferenciát — folytatta — nem lehet mesterséges válaszfallal elválasztani a külső fejleményektől, de ennek a tanácskozásnak oda kell hatnia,, hogy az európai folyamat továbbvitelében érdekelt államok felkutassák és megtalálják a nemzetközi bizalom és biztonság megszilárdításának útjait. Itt új fontos megállapodásokban kell a gyakorlatban továbbfejleszteni a helsinki záróokmányt. Az államok közötti bizalom kérdéséről szólva Andrej Gromiko leszögezte: a jelenlegi amerikai kormányzat első lépéseitől kezdve mindent elkövetett, hogy aláássa a saját maga iránti bizalmat, és meg kell mondani, hogy ebben jelentős teljesítményt nyújtott. Washington titkos aknamunkába kezdett, terrorizmushoz folyamodott más országokkal szemben. A szovjet diplomácia vezetője ezután kifejtette kormánya elgondolásait, javaslatait a stockholmi konferencia munkájával kapcsolatban az atomháború megelőzéséről. Szorgalmazta az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalmazásának elvetését. a katonai költségvetések csökkentését, Európa mentesítését a vegyi fegyverektől, atomfegyvermentes övezetek létesítését. Kibővítésre és továbbfejlesztésre ajánlotta azokat a katonai bizalomerősítő intézkedéseket, amelyeket már az 1915ös helsinki záróokmány előirányzott. Külön kiemelte. hogy előzetes tájékoztatást kellene adni az Európához csatlakozó tengeri és légi övezetekben megtartásra kerülő pagyobbj hadgyakorlatokról is. Ővta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi konferencián egyoldalú katonai előnyszerzésre törekedjenek, hogy „a réseket keressék a kerítésen, amelyeken keresztül megleshetik, mit csinál a szomszéd". „Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasági. kulturális, történél, mi kapcsolatainak összefonódása folytán minden más kontinensnél jobban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együttműködésben ... A népek remélik. hogy itt. Stockholmban felülkerekedik a józan ész, az értelem, és hoay a konferencia minden résztvevője politikai akaratról és felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot". Délben a svéd király ebédet adott a küldöttségvezetők tiszteletére. A konferencia alkalmából Stockholmban tartózkodó vezető politikusok két- és többoldalú találkozók szinte áttekinthetetlen során vitatják meg egymással az államközi kapcsolatok kérdéseit, az európai és a világpolitikai helyzetet, a stockholmi találkozó fejleményeit és soron következő feladatait. A sajtóközpontban egymást érik a sajtókonferenciák, amelyeken — elsősorban a nyugati — külügyminiszterek ismertetik álláspontjukat a konferencia témáiról, mások beszédeiről. Nem tetlen a svéd és a nemzetközi békemozgalom sem. amely a konferencia székhelye előtti téren szinte permanens tüntetést rendez Európa békéje, biztonsága, a leszerelés mellett. Este Stockholm város vezetői adtak díszvacsorát a konferencia delegátusai tiszteletére, akik ma. csütörtökön plenáris üléseken hallgatják meg további 12 külügyminiszter bevezető nyilatkozatát. Csütörtök délután hangzik el a stockholmi konferencián dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde. 9 Stockholm (TASZSZ) Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter szerdán Stockholmban találkozott George Shultz-cal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A találkozón a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát tekintették át. | Szovjet részről a megbeszélést teljes nyíltság es elvszerűség jellemezte. Jurij Andropov tavaly szeptember 28-án és november 24-én tett nyilatkozatainak szellemében. Andrej Gromiko konkrét tények felsorakoztatásával rámutatott, hogy a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikai irányvonalára mindinkább a militarizmus, világméretekben uralkodó pozíciókra való törekvés, más népek törvényes érdekeinek, társadalmi rendszerének és életformájának nyílt megvetése jellemző. Az Egyesült Államok külpolitikai lépései ellentétben állnak a világbéke ügyével. nehezítik a mesérett problémák megoldását. Gromiko különösen arra a felelősségre hívta fel az amerikai külügyminiszter figyelmét, amelyet az Egyesült Államok visel a Nyugat-Európában megkezdett amerikai rakétatelepítés veszélyes következményeiért, A telepítés megkezdése lehetetlenné tette a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló genfi tárgyalások folytatását és általában kérdésessé tette a nukleáris fegyverzetek korlátozásának folyamatát. Ezzel kapcsolatban Gromiko hangsúlyozta. hogy a tárgyalásokat csak abban az esetben lehet felújítani, ha az Egyesült Államok készségét mutat arra, hogy visszaállítsa a/ amerikai rakéták telepítése előtti állapotot. Ebben az esetben a Szovjetunió is kész a tárgyalások folytatására. Ellenkező esetben — annak érdekében, hogy ne bonthassák meg a kialakult erőegyensúlyt — a szovjet fél a jövőben is megfelelő válaszintézkedéseket hoz; egyebek között más szocialista országokkal egyeztetetteket is, amelyekről' egvébként már korábban nyilatkozott. Mindazonáltal a Szovjetunió. míg egyrészt minden szükséges intézkedést megtesz a maga, valamint barátai és szövetségesei biztonságáért, a továbbiakban sem fogja sajnálni erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében. Andrej Gromiko határozottan elítélte Washington irányvonalát, amely fokozza a feszültséget a világ különböző térségében, újabb konfliktushelyzeteket teremt es a meglevőket élezi, fokozza a durva beavatkozást szuverén államok belügyeibe — egyebek között katonai erőkkel —, mint ahogy az a Közel-Keleten és KözépAmerikában. Afrika déli részén és több más helyen történik. George Shultz állítására, miszerint az Egyesült Államok a nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a szovjet külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai vezetés gyakorlati lépései nem vágnak egybe ezzel. Az amerikai tevékenység szovjet értékelését osztja a világ államainak túlnyomó többsége, ami szemléletes megerősítést nyert az. ENSZ közgyűlésének nemrég befejeződött ülésszakán. A találkozón áttekintették a stockholmi konferencia murváját érintő kérdéseket is. Iszlám B Casablanca (AP) Szerdán — a kedden elkezdődött és hajnalig tst|> tott tanácskozás után — újabb, zárt ajtók mögötti üléssel folytatta munkáját az iszlám konferencia szervezetének casablancai csúcsértekezlete. -A Libanonnal, Egyiptommal és az irak— iráni háborúval kapcsolatos nézeteltérések miatt biztosra veszik, hogy az értekezlet, amelyet eredetileg szerdán este akartak befejezni, elhúzódik. A csúcsértekezlet kedden miniszteri szintű küldöttséget menesztett Iránba, azzal a feladattal, hogy megkísérelje rávenni a teheráni vezetést: küldje el képviselőjét a marokkói tanácskozásra és üljön le tárgyalni az öböl menti háború békés rendezéséről. Irán bojkottálja az iszlám csúcsot, arra hivatkozva, hogy a szervezet tagállamainak többsége Irak javára elfogult. Ar. iszlám csúcsértekezlet diplomáciai offenzívát készít elő a közel-keleti konfliktus nemzetközi rendezésére — ez derül ki a tanácskozás határozattervezetéből. BRUNO SZAUL KINEVEZÉSE Bruno Szault nevezték ki Észtöi-szág minisztertanácsa új elnökévé. Valter Klauszont nyugállományba vonulása miatt felmentették e tisztségből. Bruno Szaul 1932-ben született Narvában. Munkáscsaládból származik. Elvégezte a leningrádi távközlési és elektrotechnikai egyetemet, és az SZKP KB pártfőiskoláját. Az egyetem befejezése után mérnökként, később postaügyi miniszterként dolgozott, majd a köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese lett. 1983 áprilisában az Észt Kommunista Párt KB titkárának választották meg. HATARINCIDENS ' A perui külügyminisztérium kedden hivatalos jegyzékben tiltakozott Ecuadornál a két ország határán lezajlott határincidens miatt. Peru Ecuadort tette felelőssé az összetűzésért. Vasárnap. perui és ecuadori katonák csaptak össze a két oioaaí áoutaa. Az oc*z£u*ipás hírét mindkét országban megerősítették. SZOVJET VALUTAÁRFOLYAMOK Az elmúlt másfél hét alatt a Szovjetunió Állami Bankja 31 külföldi valuta rubelhez viszonyított árfolyamát módosította Csökkent a többi között az angol font, a francia frank és az NSZK-már ka árfolyama, emelkedett ugyanakkor az amerikai dolláré. A szerdán közzétett legfrissebb árfolyamtáblázat szerint száz USA-dollár jelenleg 80,40 rubelt ér. KERESKEDELMIGAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁS India és Pakisztán széles körű kereskedelmi es gazdasági megállapodásokat kötött. A kél ország között az 1965-ös háború után kialakult feszült politikai légkörben kolcbűttOben íeilüggefeztették a kereskedelmi kapcsolatokat, és csak a hetvenes évek végén kezdtek — igen korlátozott mértékben — újra kereskedni — hívják fel rá a figyelmet hírügynökségek. Átfogó kereskedelmi keretegyezményt most sem sikerült kötni, jelentősek azonban az egyes árucikkek kétoldalú áruforgalmát szabályozó megállapodások. HAZATÉRÉS Visszérkezett Olaszországba a libanoni nyugati négyhatalmi erők kötelékében szolgalatot teljesítő olasz egységek első csoportja szerda hajnalban. Január 26-ig összesen 622 katona tér haza az úgynevezett átszervezési terv keretében, amelyet Giovanni Spadolini hadügyminiszter ismertetett december végén a parlament külügyi és hadügyi bizottsága előtt. Január 26-a vitán 1500 olasz katona marad Bejrútban. négyszázzal több. mint amennyit a libanoni és az olasz kormány közötti are&allftHQtlas előír. Közéleti napló SZOVJET ELISMERÉS A TISZAVASVARI AI KALOIDANAK A magyar—szovjet agro- ti gyár munkáskollektíváját, kémiai egyezményben való A szovjet Szojuzhimexport eredményes közreműködés diplomáját a gyár azzal érelismeréseként oklevéllel demelte ki, hogy határidő tüntették ki szerdán a tisza- előtt teljesítette exportszálvasvári Alkaloida vegyésze- lítását. AMERIKAI SZENÁTOROK LATOGATASA \ Mark Hatfield republiká- nökhelyettese. Péter János, nus és Thomas Eagleton de- az országgyűlés alelnöke, mokrata párti amerikai sze- Horn Gyula, az MSZMP KB nátorok rövid látogatást tetkülügyi osztályának vezetőtek Budapesten. A szenátorokat fogadta Marjai Jó- ie Na&v Janos külugyzsef, á Minisztertanács el- minisztériumi államtitkár. KITÜNTETÉS Az Elnöki Tanács Gem László határőr ezredest, az MSZMP határőrségi bizottságának titkárát, eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést szerdán, az MSZMP határőrségi bizottságának ülésen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára adta át. A jószomszédi kapcsolatokról Alois Mock, az Osztrák Néppárt elnökének nyilatkozata B Bécs (MTI) Egyetértünk az osztrák kormánnyal abban, hogy a magyar—osztrák jószomszédi kapcsolatok fejlesztése még íontosabb, mint korábban — jelentette ki Alois Mock. Az Osztrák Néppárt elnöke a hét elején e minőségében először tett látogatást Budapesten, egyúttal először járt szocialista országban. Mock nyilatkozatában hangoztatta, hogy pártja is tudatosan folytatja a jószomszédság politikáját, és nagyra értekeli, hogy ?z osztrák —magyar kapcsolatok az elmúlt 15—20 évben példásan fejlődtek. Az 1970 óta ellenzékben levő — párt változatlanul vallja: a társadalmi rendszer különbsége ellenére mindkét oldalon megvan a politikai szándék, ezzel a gyakorlati lehetőség az egy üttm űködésre. Pártja fontosnak tartja, hogy a jószomszédi kapcsolatokat a realitások alapján ápolják, figyelembe véve. hogy Magyarország a Varsói Szerződés, a KGST tagja, l-mig AüiZtria & oyugdli ÓUL. lamenti demokráciákhoz tartozik. A politikai rendszerek különbözősége azonban semmiképp nem akadályozza, sőt szükségessé teszi a jószomszédi kapcsolatok ápolását — hangoztatta. Mock véleménye szerint most nem annyira újabb megállapodásokra van szükség, inkább arra, hogy az adott kereteket kölcsönösen jobban kihasználják. Erre különösen nagy lehetősége lát a gazdaságban. A kooperáció elmélyítésére módot lát az idegenforgalomban, valamint a technológia területén, harmadik országok piacán, hiszen a magyar ipar, mint mondotta, bizonyos területeken igen fejlett. Szükséges, fontos az együttműködés kiszélesítése kulturális vonatkozásban is, tette hozzá. Az Osztrák Néppárt elnöke. aki egyben a különböző konzervatív-kereszténydemokrata pártokat tömörítő európai, illetve világszövetség elnöke, a nemzetközi helyzetről is tárgyalt vezető ttúg^ur pöiiUkusokíal,