Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

Csütörtök, 1984. január 5. 5 Kodály-emlékplakettek és -diplomák A Kodály év zárásaként az elmúlt esztendő utolsó napjaiban ülést tartott a centenáriumra alakult . em­lékbizottság Budapesten, a Zeneakadémia dísztermében. Ebből az alkalomból Szoko­lay Sándor zeneszerző, a Kodály-emlékbizottság elnö­ke átadta a Művelődési Mi­nisztérium Kodály-emlék­plakettjeit és -diplomáit. A szegediek közül hatan részesültek elismerésben: Erdős János karnagy. Gre­gor József operaénekes. Pál Tamás karmester, Péter László irodalomtörténész, Rozgonyi Eva karnagy és Oberfrank Géza karmester. Építőipari kisvállalat A kislakásépítéshez szük­séges. ám a piacról gyakor­ta hiányzó építési cikkek, beton- ós vasbetonelemek gyártására kisvállalat ala­kult Nyíregyházán. A cég a Szabolcs mervei Állami Építőipari Vállalat leányvállalataként műkö­dik. százhúsz dolgozója a tervek szerint 100 millió forint értékű terméket állít elő az idén. A megrendelő által kívánt méretre készí­tett épületelemeket, házhoz is szállítja, továbbá segít­séget ad beemeléséhez és beépítéséhez. Autóbusz­szállítmány Az Ikarus gyár mátyás­földi üzeméből kedden ki­gördültek azok a vagonok, amelyek az év első autó­busz-szállítmányát viszik a Szovjetunióba. A járműgyár 1984-ben összesen 7 ezer autóbuszt exportál legna­gyobb piacára, ebből 2500 csuklós jármű. Az év során az Ikarusban több mint 13 300 autóbuszt szerelnek majd össze, né­hány százzal többet, mint tavaly. A vállalat kollektí­vája úgy kezdhette az évet. hogy az idén készülő autó­buszok 80 százalékára már konkrét megrendelésük van. és biztosítottnak látszik a piac a többi járműre is. Ha a már folyaimatlan levő tár­gyalások eredményesek lesz­nek, tovább növelhető a buszexport. elsősorban a tengerentúlra. Valoságtérképek Még a múlt év végén nyílt meg az a két nagysze­rű kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, amelyről most szólni szeretnék. Mint­egy elkezdve az 1084-es ki­állítási napló új fejezetét, s remélve, hogy e két tárlat meghatározó mércét, példa­adó művészi alapállást is jelent ez elkövetkezendő szezonra. A földszinten Szűcsné Kováts Margit sze­gedi festőművész mutatja be az elmúlt öt esztendő ter­mésének javát, az első eme­leten a Szentesre települt fiatal alkotó. Kéri László állított ki két tucat fest­ményt. A valóság merőben más művészi megközelitésé­áek lehetünk tanúi, s mégis sok szál köti egybe a két bemutatót. Ezek közül ki­emelkedik a valóság egyes specifikus szeletének isme­rete: a kiküzdött és meg­harcolt. csak rájuk jellemző kifejezésmód; valamint a következetes elemző és szintetizáló munka, mely az alkotói folyamatban e mű­veket létrehozta. KOVÁTS MARGIT FEST­MÉNYEI a lélek hegy- és vízrajzát föltáró térképek, személyiségének mikroszko­pikus felvételei. Képei előtt a nagyító alá helyezett met-. szetek 6zínes vibrálása. a játékos formájú korallok, a megfejthetetlen csigaházak, moszatfonadékok, cseppkő­képződmények, csodakristá­lyok jutnak eszünkbe. Csak­hogy ezek láttán ámulunk és gyönyörködünk. Kováts Margit festményei pedig a katarzis élményével ajándé­koznak meg bennünket. A döbbenet és ráeszmélés. a megrendülés és fölismerés, az oldás és kötés kettős ere­jére figyelhetünk akkor, amikor önvallomás-erejű ké­pei elé állunk. Elvezet ben­nünket lelkének labirintusá­ba, előttünk nyitja virágait, óvja zuzmóit, zuhogtatja vízeséseit, építi cseppkő­barlangját. megmutatja nap­sütötte tengeröbleit, föltárja tépelődéseit és kételyeit. Az­zal. hogy fölmutatja élete mikroszkopikus folytatásos regényét. lélektankönyvét, bennünket tesz próbára. Mert mindezzel arra fi­gyelmeztet, hogy napjaink­ban fölbolydult az emberi lélek. Az amúgy Is megté­pázott emberi psziché, mely kénytelen újraértékelni a századokig oly stabil érté­keket. s újakat is keres, csakhogy ehhez mindenek­előtt önmagunk belső rend­jét kell visszanyerni. Egy­szerre tágul és zsugorodik a Wg — az eiűbee a koz­moszba hatol, a csillagokat kergeti a tudomány lepke­hálójával, a mikrovilágot vallatja elektromikroszkóp­jaival. sebészkésével a gé­nek birodalmában serényke­dik. Csakhogy tudatunk, életvitelünk, anyagi lehető­ségeink es szellemi távlata­ink, személyiségünk. érze­lemvilágunk. felelősségérze­tünk és etikai tartásunk mozdult-e kellő gyorsasággal e hétmérföldes léptek után? Fölnőttünk-e lélekben is a világban ma ránk váró fel­adatok megoldására — nem csupán az élet elviselésére, de alakítására — embersé­günkkel? S vajon a művé­szet rezonál-e kellő ütem­ben és módon a belső el­lentmondások feloldására, a lelki zavarok enyhítésére, a világméretű veszélyek pszi­chés terhelésének könnyíté­sére? Ezek a kérdések in­dukálódnak a kiállítóterem­ben. Kováts Margit évtizedek óta csöndes szorgalommal építi, mélyíti művészetét. Tevékenysége Szeged képző­művészetének és rajzpeda­gógiájónak kitörölhetetlen része. Sohasem csábították gyorsan változó divatok, jó­részt ösztönösen készítette rajzolt, festett naplóját. Számonkérhetik egyesek a több tudatosságot, a precí­zebb kompozíciót, a na­gyobb fegyelmezettséget — de hát az 6 művészetének szentháromsága a tehetség — őszinteség — érzelemgaz­dagság. Kiállítása segít ne­künk újraértékelni önma­gunk belső világát akkor, amikor eddig nem tapasztalt élességgel vetődött fel lét és nemlét drámai kérdése. Képei a tiszta emberi érzé­sek voksát tészik le az élet serpenyőjébe. KÉRI LÁSZLÓ SZINTÉ­ZISE az érzelem és a kris­tálytiszta logika találkozása napjaink koordinátarend­szerében. Nem véletlenül használom ezt a hasonlatot, hiszen Kéri művészetének lényege, hogy összekapcsolja az idősíkokat és a tér di­menzióit. Hatalmas feladat­ra vállalkozott, amikor ma­gának és természetesen a XX. század utolsó harmadá­ban Magyarországon élő kortársainak érzés- és gon­dolatvilágát igyekszik szem­besíteni a műtörténet össze­kopírozott idősíkjaival és az elmozduló terek tükörcsere­peivel. Nem véletlenül jele­nik meg szinte minden ké­pén önnön arcmása. Ez nem egyszerű exhibicionizmus, s aern is cbufktn a ieske«ea­Kiállítási napló fekvőbb modell tanulmány­sora. Több annál — egyszer­re belülről éli át a •történé­seket, önmagán keresztül szűri művészettörténeti mes­tereitől fölvállalt impulzu­sait és a mai kor injekciói­nak hatásait, s kicsit kívül­állóként igyekszik minél objektívebben szemlélni a kapcsolatokat, viszonylato­kat időben és térben egy­aránt. Kéri László képeinek fi­lozófiája van — tudatos, megalapozott, képbe kény­szerített vélemény a világ­ról, múltunkról, jelenünkről, s talán utalásként jövőnkről is. Rembrandt és Velázquez művei nemcsak asszociációs lehetőségek számára, de je­lek, sőt jelképek határozot­tan épített világában. Épp olyan fontosak, mint a te­levízió villanó s tovasuhanó képernyő-információi vagy a fotográfiák dokumentumai. A „minden egész eltörött" megrázó élménye és az új­bóli szintézis reménye élteti művészetét. Mindehhez igen adekvát kifejezésmódot talált (vagy inkább tudatos munkával kikísérletezett). Ebben a stí­lusban egyaránt létjogosult­sága van a fotóeljárásoknak, a tassziszta elemeknek, a határozott. geometrikus, szinte neon vibrálásé vona­laknak és foltoknak, az or­ganikus felületeknek és a határozott karakteres kieme­léseknek. Dinamizmus, moz­galmasság jellemzi alapállá­sát. de ezen belül gondol­kodó. meditatív vénájának következtetései is tettenér­hetők. Talán néhánv kéné­nek me'lbevágóan harsány megosztó vonala. kiáltó foltja érződik erőszakosnak, túlságosan ís reklámmotí­vumnak. Hosszú évekig készülődött a fiatal művész erre a kiál­lításra. Megérte az alapos műhelymunka, a végiggon­dolt és végig is vitt mon­dandó és kifejezésmód kí­sérletsora. Kéri László meg­győződésem szerint nem­csak e táj képzőművészeti életének nyeresége, de a mai magvar festészet egvik lehetséges útjának, mégpe­dig egv emberköznontú. el­kötelezett. bonvolult vilá­gunkra hatásosan reagáló festői törekvésnek képvise­lője. Tandi Lajos II gazdasági morálról La&san közhellyé való ki­jelentés, nosv .-az egyre szorító gazdasagi nelvzei nap mint nap újabb ieszulütege­ket okoz"! Több alkalom­mal a naoi szükségletek be­szerzésénél — visszatérő jel­leggel — az állampolgárok olyan helyzettel találkoz­nak. amibői azt állapítják meg. nogv még mindig je­lentős — sőt növekvő — az olyan áruk száma, amelyek hiánycikk kategóriába tar­toznak. Egves esetekben megalapozott a közvélemény­nek az a gvanúia. hogv a hiánycikkek bővülését a ke­reskedelemben dolgozók SOK­szor szándékosan —tisztelet a nagv többségnek, mint ki­vételnek! — teremtik meg azáltal: egy-egy árufajtát eltüntetnek a pultokról, üz­letekből, hogv azután rejté­lyes. módon mégis más áron. és hozzáértő élelmességgel beszerezhetők legyenek. E A közvélemény egvre kriti­kusabban szemléli az ilven jelenségeket. több esetben felháborodásának is hangot ad. követelve a szigorú vizsgálatokat és felelősségre vonásokat. A mai gazdasá­gi viszonyok mellett, amikor a szabadáras termékek köre egvre bővül, még fokozot­tabban előtérbe lép a válla­latok kalkulációs előírásai betartásának szükségessége, az árak ellenőrzése, a ke­reskedelem tisztaságának biztosítása stb. Sajnos, e té­ren a közelmúltban tartott vizsgálatok sok visszaélést, sűlvcsonkítást. árdrágítást, a vásárlók megkárosításának különböző formáit állapítot­ták meg Elgondolkoztató hogv né­hány jelentősebb esetben nem az adott vállalat háló­zatellenőrei; hanem „kívül­álló" ellenőrző szerv fede­zett fel olvan árdrágítást vagv visszaélést, ami nap mint nap mindenki szeme előtt iátszódott le. Csak példaképpen említem mee azt a szegedi esetet — nem eltúllozva ennek jelentősé­gét —. hogv a nvár utolsó hónaniaiban annak ellenére, hogv az érintett vállalathoz csak 30 Ft-os II. osztálvú citrom érkezett, az árusítás I osztálvú áron. 35 Ft-ért folvt. Ilven néldák megkér­dőjelezik az ellenőrzések hatékonyságát illetőleg azt. hogv egyáltalán mit csinál­nak az ellenőrző szervek és hogv áll a fogyasztói érdek­védelem? De említhetnénk olvan eseteket is. amikor turista csoportokat egves helveken nem a kalkuláció­ban feltüntetett, ételmennvi­séggel szolgálták ki. De szólhatnék a nvári időszak partfürdői ellátásánál tapasz­talt súlvcsonkításokról vagv az utóbbi időkben egvre gvakoribb túlszámlázásokról, el nem végzett munkák el­számolásáról stb. Sainos. a példákat hosszan lehetne sorolni. Itt kell em­lítést tenni arról is. hogv ha a bolti forgalomban ha­tékony lenne a hálózati el­lenőrzés. akkor nagvon sok hiánvcikk előkerülne a rak­tárakból Ezek a körülmé­nyek ma már azért nem hagyhatók szó nélkül, mert a mondvacsinált hiánylista, a vá-árlók különböző módon történő megkárosítása nagy­ban befolyásol ia a társada­lom politikai közgondolkodá­sát. hangulatát. Nem véletlen hogv a Leg­felsőbb Bíróság közelmúlt­ján tartott ülésén is szóba kerültek azok az immorális jelenségek, amelyek a keres­kedelemben illetőleg általá­ban a gazdálkodásban ta­pasztalhatók. Ezek nem egy­szer bűncselekménvekhez is vezettek. Sajnos, csaknem társadalmi ielenséggé vált a beszerzés olyan saiátos for­mája. hogv csúszópénz kell az áru megszerzéséhez — és itt szándékosan nem vásár­lásról szólok. Ugvancsak példaszerűen szeretném mes­említeni az építőanyagok el­látása terén kialakult csak­nem tarthatatlan helvzetet. aminek kapcsán téglához és egvéb fontos építőanyaghoz csak felárral lehetett hozzá­jutni ; lassan köztudottá vált. hogvan lehet ilven anyago­kat beszerezni, és még sem történt a gazdasági szervek részéről semmi intézkedés. Jóllehet ez esetben sem el­sősorban büntetőiogi úton kellett volna rendet terem­teni. Joggal merül fel a kér­dés: mit csináltad azok. akiknek az ilven áruellátás figyelemmel kísérése felada­tát képezi? Mint rossz példát említhet­ném a kőbányai sörrel tör­ténő manipulációt is. ami ugvancsak hosszú időn ke­resztül folvt. anélkül, hogv az illetékes gazdasági szer­vek bármiféle intézkedést tettek volna a köztudottan szabálytalan árusítás fel­számolása érdekében. Vagv hogvan lehet minősíteni azt a magatartást, amikor a közületi számlába beállítják saiát nvaraló építésének költségeit? Az ilven körül­mények visszaszorítása és meggátolása céljából az utóbbi időben a nyomozó és igazságügyi szervek több személv ellen büntető eljá­rást indítottak, melvek nyo­mozati szakaszai befejeződ­tek. illetőleg befeiezésénez közelednek. A gazdasági életben tapasztalható bűnös és bűncselekményt megva­lósító magatartás büntetőjo­gi úton történő visszaszorí­tása érdekében a megvében és Szeged városban a kez­deti lépések megtörténtek. Hiú ábránd lenne azonban azt feltételezni: ez a tevé­kenység számottevő ered­ményt érhetne el anélkül, hoev az arra elsősorban ille­tékes vállalatok ellenőrző szervei ne az előírásaiknak megfelelően, és ne hatéko­nyabban végezzék munká­jukat. Ma már sajnos egv­re inkább teriedő ielenség­gel állunk szemben. amit csak büntetőeliárásokkal meggátolni és megállítani nem lehet. A ielen hatósági gyakorlat is az. hogv a ki­sebb súlvú visszaélések ese­tében csupán szabálysérté­si eljárásra kerül sor és csak végső esetben nvúlunk a büntetés szigorúbb eszkö­zéhez. Szeretnék hangot adni an­nak is. feltétlenül túl kell lepni az indokolt felháboro­dásnál. az aktív tettek terü­letére. Azért, hogv a rendel­kezésre álló eszközökkel és módszerekkel mind kisebb területre szorítsuk vissza a gazdasági életünk, megélhe­tési problémáink nehézsége­it mesterségesen növelő vámszedők káros tevékeny­ségét. Dr. Jármai Tibor Á DV leányvállalata A Dunai Vasmű leány­vállalatává alakult át a Lp­rinci Hengermű, amely ed­dig a Dunai Vasmű gyára volt. Ezt Szabó Ferenc. a DV vezérigazgatója kedden, munkásgyűlésen jelentette bA A leányvállalat létrejöttét új vállalkozási formának te­kintik a vasmű vezetői. Mint anyavállalat, biztosítják az indításhoz a feltételeket, a termeléshez az anyagokat. A Lőrinci Hengermű ezentúl önálló kereskedelempolitikát folytat, igy a korábbinál ru­galmasabban alkalmazkodhat a piaci igényekhez. Legfon­tosabb feladatuk az ipar durvalemez-igényének tel­jes körű kielégítése. Az idén több mint 150 ezer tonna terméket készíte­nek majd, ebből több mint húszezret a konvertibilis el­számolású piacra exportál­nák. A szervezettebb, ru­galmasabb és jobb minőségű munka eredményeként az át­lagosnál nagyobb kereset­növekedésre számíthatnak az ott dolgozók. A rugalmasabb bérpolitikával a leányvállalat vezetése meg kívánja állí­tani a szakemberek elván­dorlását is. w Újfajta gabonatároló Takarmánybúza Takarmánybúzával gvara- fajtánál rövidebb — 85-70 podott a martonvásári ne- centiméteres —, így nem mesítésű kalászos gabona- dől meg. szemveszteség nél­család: az MTA mez.ögaz- kül aratható, a szár- és a dasagi kutatóintézetének levélrozsda fertőzéssel szem­munkacsoport ia által elö- ben ellenálló: a kutatók ön­állított MV 13 T fajta a kö termesztésre is java­zelmuitban kapott allami elismerest. Az úi búza bő- soljak. Vetomagjanak sza­ténné. atóiá minden eddigi pontasa mar megkezdődött. A Dunaújvárosi Tervező­iroda és a Beton- és Vasbe­tonipari Művek dunaújvá­rosi gyára közös újdonsággal jelentkezik 1984-ben: újfaj­ta. olcsó gabonatárolóval. A gyár 1981 óta készíti svéd licenc alapján a BVM-Tip szerkezeteket, amelyek sok­féleképpen használhatók, gyorsan és olcsón lehet épít­kezni velük. A szerkezetek variálhatósága, valamint az a tény, hogy a megtermelt gabona egy része a gazdasá­gokban nem kerülhet nyom­ban megfelelő tárolóhelyre, adta az újfajta gabonatároló ötletét. A tárolóépület egy szolgálati találmányon ala­puló. a BVM-ben sorozatban gyártott födémpanelt egy­szerre használja fel tartó-, térelhatároló és vízelvezető szerkezetként. Az egyszerű és szinte minden talajon megépíthető alappal együtt ez olcsóvá teszi az építke. zést: egy tonna gabona tá­rolási költsége épülettípus­tól függően 1200—1400 fo­rint. A hasonló kategóriájú legolcsóbb gabonatárolókban is 1600 forintba kerül egy tonna szem raktározása. A 22—100 méter hosszú. 2000—12 000 tonna gabona tárolására alkalmas épüle­tek az egyszerű elemekből négy-öt hónap alatt felépít­hetők. Megfelelő kiegészíté­sekkel használhatók akár gépszínként. üzemcsarnok, ként, vagy állattartó épület, ként is. Az új tároló iránt máris nagy az érdeklődés, olyannyira, hogy a Mező. gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárult: azok a gazdaságok amelyek már korábban pályázlak gabonatárolók építésére, BVM-Tip tárolókra változ­tathatják át megrendelései* kai.

Next

/
Thumbnails
Contents