Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

101 Vasárnap, 1984. január 8.' • • Ötven sor Igaz-e vagy sem. ne firtassuk. A jó tíz évvel ez­előtti történet igencsak közszájon (és újsághasábokon) forgott. Példabeszédként, figyelmeztetésként, tanulságul. S egy évtized elteltével újra fölbukkant, némileg meg­bocsátóbb ítélkezéssel, majdhogynem rehabilitációként, de mindenképpen módosított előjellel. A nyolcvan centi zöld könyv a jelképes főszereplő. A történet szerint bement a könyvesboltba egy házaspár, s az új lakásba, a nem­régiben vásárolt bútorhoz nyolcvan centi zöld kötésű könyvet kértek. — Az menne legjobban a huzatához — érveltek. Mosolyogtunk és háborogtunk, kultúrpo­litikánk gyomnövényének bélyegeztük a jelenséget, a művelődési riadót fújtuk. Csakhogy az eltelt tízegynéhány esztendő megta­nított bennünket a pályamódosítás, az átprogramozás, az újraértékelés tudományára. S a nemrégiben olva­sott cikkben a történetet fölmelegítő író nemcsak élni (újraéledni) látja e jelkép mögött a jelenséget, de magyarázatokkal is szolgál, méghozzá elgondolkodta­tókkal. Mert a nyolcvan centi meg másfél méter zöld és bordó kötésű könyv is ott szerepel könyvvásárlási statisztikáink emelkedő grafikonfutamaiban; a könyv­vel való együttélés az első lépcsőfoka az olvasóvá válásnak; ezen újmódi dekoráció egyszer bizonyosan mozduló és hatni képes értékké válik, nem is beszélve a régi — s napjainkban is oly sokszor bizonyított — igazságról: a közönséget — olvasót, nézőt, hallgatót — nem lehet leváltani. Ideálisra cserélni (de vajon mi­lyen az ideális?!), nem lehet lasszóval fogni vagy agymosás útján örökölt-tanult-személyiségébe épült ízlését kitörölni. (A folyamatot hadd ne prognoszti­záljuk, olyan sokszor megcsúfolt már bennünket a hétmérföldes tervezés.) El is sikkadtam volna a föntebb említett cikk fö­lött, ha nem keveredek egy vitába, amelv a képző­művészet területén dobálta felszínre az ellentmondá­sokkal teli jelenségeket. Mindenekelőtt azt. hogy most, amikor bőrünkön érezzük a gazdaság nehézségeinek személyre szóló nadrágszíj-mutatványait, egyre több művész vállalja a szabadfoglalkozásúak bizonytala­nabbnak tűnő státusát. A sok ok közöl hadd emeljek ki egyet csupán. Kétségtelen tény, hogy a képzőmű* vészeti alkotásoknak — mindenekelőtt a festmények­nek — ma jelentős fizetőképes kereslete van. Akik felismerték ezt az igényt, és ki is szolgálják, jól él­hetnek. Nomármost örüljünk vagy bosszankodjunk, ha a Képcsarnok Vállalat üzleteibe, vagy a műteremajtón így kopogtat a vevő (kifejezve a társadalom fizető­képes rétegének igényét): Szeretnék egy 60x80-as, meleg drappos tónusú alföldi tájképet — lehetőleg rozzant tanyával, szélfútta fákkal — sötétbarna ke­retben. Merthogy az megy a tapétához, a padlósző­nyeghez, az ülőgarnitúra huzatához, a fal méretéhez, az ízlésemhez, esztétikai mércémhez. Kell-e igazolni, mekkora felelősséget ró ez a művészekre. S akinek kevesebb jutott etikai tartásból, hajlékonyabb a ge­rince, és az értéket föláldozza a rövid távú érdek oltá­rán, nem csupán „környezetszennyezővé" válhat, de a nemzet tudati fejlődésének kerékkötőjévé is. Tulajdonképpen örülhetnénk a zöld kötésnek, ha bizton tudnánk, kitárul a mögötte rejtőző világ és a sötétbarna rámák is valódi értéket kereteznek. Tandi Lajos a stúdióban Érdekes kísérletbe fog a szegedi színház stúdiója. A. Gelman Négyszemközt min­denkivel című kamarada­rabját a televízió szegedi stúdiójában mutatja be, négy alkalommal. A premi­er ma, vasárnap este fél 8-tól lesz az Üttörő téren. A darabot Benedek Ár­pád fordította, Szűcs János rendezte, s ugyanő tervez­te a játékteret és a ruhá­kat is. A két szereplő Sza­bó Ildikó és Szirmai Péter. A rendező munkatársa fias­kó Erzsébet. A stúdióélő­adást még január 15-én, 22­én és 29-én láthatják az érdeklődők. Tv-sorozat Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljá­rása című regényéből 9 részes tv-sorozatot készített a közelmúltban Jancsó Miklós. A hazai könyves­boltokban immár második kiadásban megjelent alko­tás. és a belőle forgatott tv-film egy mindennapi em­ber életét idézi fel. 1944-től a hetvenes évekig nyomon követve történetét. Az Fejek Ferdinándnak Bemutató a Kisszínházban A múltkoriban újraolvas- tellel) koherenciát tudott te- történelmi frivolitás néha tam az Egri csillagokat. Fur- remteni abban az eklektiká- nagy komédiázásra csábító csa volt, hiszen hosszú idő ban, amit, gyanítom, még e kísértései között. Kovács óta tisztában vagyok azzal, műfaj elegendően széles ke- Zsolt (Figl Hieronimus ki­mennyire romantikus, néhol retei is csak nehezen bírnak rályi biztos), akit eddig ta­gyermeteg is Gárdonyi, a el. Happarott, a német zsol- Ián soha nem láttunk eny­nyilvánvaló meseelemeivel dos Rubik-kockát forgat az nyire éretten és ennyi ízlés­meg a Török Bálintjával, első percekben, Figl királyi sel játszani, fanyar iróniá­akiről köztudomású, hogy biztos jelmeze telitalálat, val és rendkívül következe­egyáltaián nem volt az a szcsotcsikije. vagyis golyós tesen formálja meg a hata­rettenthetetlen és hősi jelle- számológépe pláne, hogy a tö- lom képviselőjét. Párosuk mű nagy magyar hazafi, rök—magyar tárgyalások kife- időnként élményszámba me­aminek ábrázoltatik. Mind- jezetten ügyes színpadi meg- nő pillanatokat szerez, azonáltal a hazaszeretet és a valósítását. Jónapot Mihály . heroizálás e klasszikus ifjú- várispán diplomatatáskáját A cselekmenyt aiapiaban sági darabja olvastán annyi ne is említsük. Az előadás mozgató vanspan ellenpont* most is megállapítható: azért ilyetén kikacsintásai egyér- ]dnak' * uteki Adamnak meg­ezek a végvári vitézek legé- telmüen a rendezést dicsérik, szemelyesitoje Mentes Jo­nyek lehettek ám a talpú- a stiláris többszínűséget kellő zse' ~ ez"tta,' a szokottnál kon. Még amúgy, realistán ritmussá] oldan, képes ütem színtelenebbnek tunt. Igaz, szemlélve is. ugyancsak. Más kérdés, hogy .lellegtelensege komoly mer­Igen ám, de mi van ak- a mértéktartás igénye sem kor, ha már nem is reális- mindig következetes: idővel tán, de azon túli szemmel túl sok a hujujuzás és a nézzük őket? A komédia, a helyben futás, a burleszk­groteszk, mi több, a törté- elemek túljátszottak, néha nelmi persziflázs „abszur- nagyon is feltűnőek az en­tékben dramaturgiai helyze­téből is fakad, lévén sokkal inkább el-elvágyódó, beletö­rődő szemlélő, mint aktív karakter, ám a passzivitás ábrázolása nem töltődik föl dóid"" eszközeivel? Bizonyos gedmények *a"végvári "komé- "^yebb. hitelesebb emberi x^u-.w--.— . • - • • • - tartalmakkal. A varkapitany ELMENTÜNK XX-es gépkocsit bérelni aktuális áthallásokra kon- diázás harsányságának _ centráiva? hogy mindez „bejöjjön" a tuzrolpattant, izzo es asszo­A válasz látszólag egysze- közönségnél. Ráadásul a sze- nyosan anyagias feleseget, rű: akkor — például — itt gedi premier befejező aktu- Zsuzsát, a Szegeden vendég­a Görgey-darab, a Fejek sa, sajnos, kimondottan inel- ként örömmel üdvözölhető Ferdinándnak Melynek mos- léfogás. Néha jó John Len- Berek Katl alakította stilu. tani. vásárhelyi elobemuta- non igen szép. bór már saj- , . . , tót követő szegedi premier- na fölöttébb elcsépelt Ima- sosan' bar neha keve" jét hosszabb út előzte meg. gine (Képzeld el...) című sebb vibrálással, mint vár­Az 1975-ben Gyulán berau- számát az elképesztően di- ható lett volna. Szirmai Pé­egvedi sorson keresztül az tátott Törököt fogtunk című daktikus magyar szöveggel ter ,Fekete Demeter költő) tro bemutatta a „tragikus komédiát" a szer- funkciótlanul erőltetetten, fekete Demeter kolto), ző a kritikák hatására (lám, nagy közös család] éneklés- Morw" Antal <Kucog effen­ilyen is létezik) átdolgozta, sei előadni mint eszmei (?) di), Dobos Kati (Kis Anna), pontosabban a második részt slusszpoént — alig kommen- Galkó Bence (Happarott), megváltoztatván, kiiktatta a tálható befejezés. Ha csak Vass Gábor fVastag Balázs tragikus befejezest, imigyen azzal nem, hogy az egészet . , ,„ . D . . . _ a műfaji zűrzavart — és lón megpróbáljuk holmi kétség- hadnagy) es Rago Ivan (Tor­k° «édi?a.A VÁlUyzat<* iátT beesett erőfeszítésnek föl­szotta 1979-ben a debreceni színház, ugyanannak a Sán- t°Sn' • • • dor Jánosnak rendezésében, Pedig. Ha csak két színé­aki a mostani szegedi elő- sz] alakítást veszünk szenv adást is tető alá hozta. ügyre ebben a produkció­Eddig a „hivatalos" út és ban, már látni, mennvire jelmezei külön dicséretet ér­S J^ szükségtelen is Lennon szép demelnek. A stilizált várfal­merendok a valtoztatasok álmát csoportképben eldano- ­okozta előnyök, de hangsú- lászni arról, hogy a Föld makett elol> s a mar eml1" lyozandó: maradt még jó egyszer mennyország lesz. tett ötletek eredetiséget és néhány darmaturgiai mozza- Király Leventéről és Kovács invenciózus tehetséget mu­nat, amely változatlanul ide- Zsoltról van szó, akiknek áz tatnak gen a darab egészétől. A előadás legélvezetesebb per­frivolán groteszk alaphang- cei köszönhetők. Király a Hogv Görgey Gábor ak­nem párosul itt a 70-esévek gyapjasj várispán „nagv tualizáló (s egvben deheroi­elején-közepén prosperáló kombinátor" szerepében jó- rf^j, szemléletmódja miiven társadalmunk időszerű jel- szerévei az egyetlen, aki , - , . . ,. „ ^ zéseivel. mindez komikus megoldja a textus révén nezoP°nt érdese. Nevez­köntösben. egyúttal kortalan szinte megoldhatatlant: oiv- zenek konzervatívnak akár: és időközben kitermelődött kor leheletfinom könnved- részemről inkább maradok az nemzeti hibáinkat (illúzió- séggel és eleganciával vált Egri csillagoknál ^„„,„ nizmustói anyagiasságig) ritmust, mértéket tart a ka­kűvel. (Ha bírja lapunk fricskázgatva, derekasan. Ám rakterének alapjellege és a Domonkos László költségvetése, a következő a Fejek Ferdinándnak fel­író bemutatja a korszak magyar történelmének ti­pikus és leglényegesebb vo­násait. A főhős. Szabados György sorsa — áttételesen ugyan — visszautal a Faustus-mondára: a nézők előtt játszódik le a magyar Faustus pokoljárása. A főbb szerepeket Balá. zsovits La fos. Kozák And­rás, Gera Zoltán, Tímár Éva, Papp Éva. Szirtes Ág­nes, Görbe Nóra, Tordy Gé­za. Bánsági Ildikó Bács Fe­renc, Halász Judit formál­ja meg. Az epizódokat ja­nuár 27-től, péntek estén­ként vetítik a televízió l-es csatornáján. hettünk volna? Akár Euró­pa összes országát bejárhat­nánk valamelyik négykere nyai Tamás közvitéz) többé­kevésbé egyenletes, olykor viszont így-úgy „túlpörge­tett" teljesítményt nyújtott. Molnár Zsuzsa díszletei és „Elmentünk'-ben egy ilyen mutat több. túlságosan is útról szeretnék beszámolni eklektikus momentumot és olvasóinknak. Én csak azt következetlenséget. Füleki kérem, hogy az újság az Ádám várkapitány „becsüle­A és a autót fizesse ki. Ütközben is én valahogy megélek majd a 31 forintos napidíjból.) A Volán garantálja az üzem­biztonságot! S ha koppan a kocsi, a mi kárunk csak az 500 forint önrészesedés le­het, a többit a Casco téríti. József Attila sugárút Az autókölcsönzésben Nagykőrút sarkán levő van elő-, fő- és utószezon. hirdetőoszlopra rátekeredik Ezekben a hetekben éppen a szemünk. Kölcsönautókat a szezonon kívüli időszak reklámoznak. tart. Nyáron az XX-essel A Marx téri autóbusz-pá- tervezett utazás előtt há­lyaudvaron láttuk okker- rom-négy héttel ajánlatos sárga lapon fekete betűkkel, előjegyeztetni a kocsit. Az hogy „Rent a Car". A betűk előzetes bejegyzéshez már a nálunk több. mint összesen mellé egy XX-es slusszkul- vastagabbik pénztárcáját is 24 forint 70 fillér, csot is pingáltak. Felírták viS>'e magával a megrende- Persze, ha a Hungáriában, még: Bajcsy-Zs. u. 28. Üt- ló- A kölcsönzés első napja- a Tiszaban. vagv a Roval­baigazításul ennyi nem volt ra ezer forintot, minden to- ban iaknánk. és kemény va­elég, mert mielőtt berontot- ]mbbl napra 500 forintot lutával fjzetnénk. nem kel­tünk volna a fenti címen ketl befizetni. A kocsit tele lett voIna a iabirintust jár­található utazási irodába, tankkal adjak es ugyanugy ni a szálloda előtt is átve­és az illetékes ügyintézőtől varjak vissza. Visszaerkezes- hettük volna járgányunkat, a legkevesebbet fogyasztó k°r keszul el a pontos szám- s ha a felsorolt típusokat álomkocsit követelhettük la- Az, 1200-as Ladaert es a nem kedveliük. eseüeg nem tes kutya" tisztességében kö­tött szövetsége a nép tiszta leányával. Kis Annával, vol­taképpen tisztázatlan: ez utóbbinak dramaturgiai funkciója erősen vitatható. Nemkülönben a váratlan és érthetetlennek tűnő vágy­Sajnáltuk is, hogy nem volt, álomjelenet, a második rész­' ben. hiszen mégiscsak két­féle színpadi stílus és kétféle megközelítésmód fut párhu­zamosan egymás mellett. A kemény, kíméletlen, néha már-már durva komédiázás gunyorossága és a lírai­komoly, Kertmagyarországot propagáló. a tisztességet féltő-sirató. kicsit . „tamási­áronos" mesebeli népi le­dések útján kerítenek ne­künk, mondjuk. Mazdát. Forintért sem kell már sokáig a labirintust járni. A Marx téren készül az új Bőié István ságeszmény halk szavú he­gedűmelódiája Ezt a kettősséget a ren­dezés nem oldotta; nem is oldhatta föl. Még csak át­menetet sem* teremthetett. Ehelyett Sándor János (egyetlen, igaz, rikító kivé­Hasonmás kiadás volna, már az ajtó előtt az Daciáért naponta 19n forint, ismerjük különböző szerző- ánv'zóval fölerősített tiszta­udvar irányába terelt ben- és kilométerenként 2 forint témm j u~ nünket egy útmutató nyíl. 10 fillér W a Volánnak. Az A hátsó bejáraton át, mint- 1500-as Laűa es a mikrobu­ha Minotaurusz labirintusá- sz<>k alapdíja 245 forint, az ba jutottunk volna, csak ép- „erősebb Lada kilometere pen Ariadné fonala helyett 3 forint, enné! csak 10 fillér- garázs és az iroda. az útjelző nyilak vezettek. több a Barkasok és a Végül megláttuk a folyosó- skoda mikrc>buszok kilomé­rendszer veget. Az ut vegén t , a keskeny, fehér ajtót. Kö- terpertze. Ha a befizetett zelebb érve az ajtó felső összeg nagyobb a számla részén a kis kerek táblát, végeredményénél, természe­rajta feketével rajzolva a tesen megkapjuk a visszajá­„formanyomott noi fejet . Nem oda igyekeztünk, tehát ro aprot­eltévedtünk. Szerencsénkre Hat éve még csak tízen­megint szabálytalanul, jobb- hét XX-es gépkocsi telephe­ra csináltuk a hátra arcot, lye volt Szegeden, ma. akik és pördülés közben meglát- ezt az utazási formát igény­tűk az igazi ajtót. lik. 93 jármú közül választ­Aki ide gyalog jön, és au- hatnak. Vagyis inkább rá­tával akar távozni, először laszthatndnak — a mikro­is három követelménynek busz.okat szinte teljesen le­feleljen meg. Az életkora le- kötik az újonnan alakult gven több — akár egy nap- kiseb.b gazdálkodó egysegek, pal — huszonegy évnél, a Ha mi azonnal a kormány jogosítvánva legven régeb- mögé akartunk volna ulpi. bi egyévesnél legyen a sze- egy Dacia es egy 1200-as mélyi igazolványában be- Lada között választhattunk jegyzett muiÜMbeU. A kecskeméti Petőfi Nyomdában hasonmásnyo­mat készült Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1861-ben, Emich vetkezet előlegezte meg az újra megjelentetést gondo­zó múzeumi szervezetnek. A most napvilágot látott hasonmás kiadás iránt nem­Gusztáv pesti nyomdájában- csak a könyvgyűjtők, de a előállított első kiadásáról. A Nógrád megvei múzeumok­ban megkezdődött a könyv­árusítása is. mégpedig 60 forintos árón. Azért Nóg­rádban. mert a kötet nyom­dai költségeit a már koráb­ban kialakult együttműkö­dés alapján a szécsényi II. ^ír+a, §. bogy meddig me-i Rákóczi Ferenc Termelöszó- tonboztetik. tudományos kutatók köré. ben is nagv az érdeklődés, ugyanis Madách Imre a Traaédia második publiká­ciójához olyan javításokat hajtott végre, amelyek a ma már elérhetetlen első kiadásban nem szerejjelnek, s attól ily módon megkü­Á fiatalok felelősségéről ..Segítsenek, hogy több szakmunkástanuló marad­munkát végezni? meglepő, de például Talán — ha jon meg a szövetkezetnél! ablakot tisztítanak. Negyed­idén is nagy szükségünk évente tették ezt, s jelen­lesz az újításaikra az Ai- tós költségmegtakarítást si­kotó Ifjúság pályamunká- került elérni az üzemnek. A ikra." — Varga Mihály, az Április 4. Cipőipari Szö­vetkezet műszaki vezetője fordult e két kéréssel a szövetkezet fiataljaihoz az értékelő KISZ-taggyűlésen. Mondandója jól érzékeltet­te, az utánpótlás gondjával küszködnek, s hogy kelle­nek a hasznosítható ötletek, újítások, idén talán még jobban, mint az elmúlt év­ben A szövetkezet 192 dol­gozójából 101 a fiatal, s kikre • is számíthatnának a gazdasági vezetők, ha nem époen rájuk. Török Jánosné, az alap­szervezet titkára is a gaz­dasági munkában való helytállással kezdte évi ér­tékelését. A szövetkezeti bi­zottság által meghirdetett szocialista munkaversenybe két ifjúsági brigád kapcso­„házon belül" maradt 31 ezer forintból aztán kaptak pénzt a készülődő ifjúsági klubjuk kialakítására. Az utánpótlás biztosítása érdekében sokat foglalkoz­tak a 30 szakmunkástanuló­val, akik a szövetkezetben tanulják a cipészcnestersé­get. Talán idén a társadal­mi ösztöndí jak bevezetése is maradásra készteti a vég­zős diákokat. Kevés szabad idejükben igyekeztek közös programo­kat szervezni a fiatalok. Zenés délutánokon, kirán­dulásokon szórakoztak együtt, bár a sportolásban inkább csak a fiúk jeles­kedtek. Thébesz György meg is jegyezte az értéke­lés elhangzása után. hogy a lányok is sportolhatnának többet. A párta lapszervezet lódott be. A már részben és a szakszervezet képvise­bevezetett minőségi bérezés előkészítésében, a technoló- tevékenységét, szóltak gia átdolgozásában több fia­tal is részt vett. A határ­idős exportmunkák teljesí­tését túlórázással, társadal­mi munkával segítették Tavaly tizenhatan 31 Alko­tó Ifjúság pálvázatot készí­tettek. öten sikeresen pró­bálkoztak újítással. S hogy lói elismerték a KISZ-esek ar­ról. hogy idén tovább nö­vekszik a felelősségük mind a gazdasági, mind a mozgalmi munkában. De ez­zel együtt: megbecsülésük is. A taggyűlésen hét fiatalt vettek fel az alapszervezet, be, valamint ú ira választót. egy kisszövetkezetben ho- tak a vezetőséget, gyan totónak meg óasaMW • M. E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents