Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

Szértlar 1984. január 4. A szegedi járási pártbizottság ülése Tegnap, kedden délelőtt kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged járási bizottsága. A tanácskozáson, melyen dr. Somogyi Ferenc elnökolt, részt vett Kalas László, az MSZMP KB munkatársa. megyei instruktor is. A testület egyperces néma felállással adózott Szabó Lajos emlékének, ö. a járási pártbizottság titkára november 28-án hunyt el. A járási pártbizottság kibővített ülése ezt követően dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját hallgatta meg a Központi Bizottság 1983. október 12. ülésén hozott határozatáról. A Központi Bizottság ekkor fogadta el a járások megszüntetésére tett javaslatot, és állást foglalt a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztésének kérdéseiben. Bevezetőjében az első titkár a járások történelmi szerepét ellemezte. Utalt kiemelkedő fontosságukra a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, majd az eredmények megszilárdításában. A járások hosszú időn át fontos szereoet töltöttek be az ország életében. A iárási párt-, állami és társadalmi szervek eredményes munkát végeztek. A társadalmi és gazdasági fejlődés azonban funkcióikat túlhaladta. Dr. Komócsin Mihály tolmácsolta a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét a pártszervezetekben és a járási hivatalban dolgozóknak. Dr. Somogyi Ferenc a járás eddigi munkáját értékelve megállapította. hogy a községek és nagyközségek végre tudják hajtani nagyobb feladataikat. Ő is sok sikert kívánt a jelenlevőknek további munkájukhoz. Az MSZMP szegedi járási pártbizottsága egyhangúlag tudomásul vette megszűnő, i sét. I Feimeníések, kinevezések A közlekedési miniszter Szűcs Zoltánt, a Magyar Államvasutak vezérigazgatóiát érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása alkalmából beosztásából felmentette. és egyidejűleg Bajusz Rezsőt a Magyar Államvasutak vezérigazgatójává kinevezte. A miniszter Zahumenszky Józsefet, a Volán Tröszt megbízott vezérigazgatóját érdemei elismerően m^íett — más fontos beosztásba helyezése miatt — tisztségéből felmentette és egyidejűleg Paisch Nándort, a Volán vállalatok központjának vezérigazgatójává kinevezte. Az Elnöki Tanács több évtizedes eredményes munkájuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmával a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta Szűcs Zoltánnak. a MÁV vezérigazgatójának VaUm'nt Gábor Zoltánnak, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettesének. Az Elnöki Tanács Zahumenszky Józsefet a Munka Érdemrend a"any fokozatával tüntette ki. HQ 8 KCK - Magyarország a központ Rádiós világverseny előtt — Jó napot kivánok, a Délmagyartól jöttem. — Jó napot, én pedig a HA 8 KCK-tól. — önt hogy hívják? — HA 8 DE. — Kedves HA 8 DE elvtárs, én a HA—DX után érdeklődnék. — Részt akar rajta venni? — Ó, nem, nem. tulajdon- is. képpen csak kíváncsiskodnék. Tudja kérem, nem mindig van HA—DX, amikor az egész világnak mi vagyunk a központja! — Bizony nem. De tudja egyáltalán mi az? — Nem „annyira". Látja, nekem még fedőnevem sincs. És vagyunk egy párán a megyében, akiknek kínaiul hangzanak az előbbi jelek. — Tessék figyelni: HA az Magyarország azonosítási jele, a K azt jeleinti, kollektív állomás, C Csongrád megyét jelöli, a K a izegedi állomás egyéni azonosítója Rövidhullámon! — És nem röviden? — Ultrarövid hullámon HG az első, utána a töboi azonos, vagyis KCK. — HA 8 DE? — Mondtam, az én vagyok. Deák János, az MHSZ Csongrád megyei szervezetének rádiótechnikai főelőadója. — Aki részt vesz. a HA— DX-en. — Részt veszek, de nemcsak én. A szegedei klub tagjai közül is sokan, sőt a megye rádióamatőrjei is. A HA—DX egy rádiós világverseny, mi úgy hívjuk éterverseny. Magyarország rendezi, most januárban a Föld összes rádióamatőrje számára. — Hogyan? — A felhívás pillanatától 24 órán keresztül kapcsolatot kell keresni az éterben ... miért kell Macsak határainkon kívülre létesített összeköttetéseit ismerik el. A kapcsolatokat igazoló jegyzőkönyveket Budapestre kell beküldeni. — Kj lesz a győztes? — Aki az adott idő alatt a legtöbb összeköttetést tudja igazolni. És beszámít a két állomás közötti távolság — Ehhez gyarország? — Most csak az számít értékelhető kapcsolatnak, amelyet a külföldi a magyar amatőrrel teremtett meg, a magyaroknak pedig — Huszonnégy óráig folyamatosan keresik egymást? — Igen. Ez alatt egy percre el nem mozdul a rádiós a készülék mellől. Percenként kell egy-kétszer kapcsolatba lépni a világ más táján levő amatőrrel, és ez alatt „le kell venni" a lényeges adatokat — hibátlanul. Egy ilyen versenyen 3 —4 kilót is fogy az ember. Sport ez is. Az állóképesség sportja! — Kik rádióznak Csongrád megyében? — Az MHSZ rádiós szakágában általános iskolástói nagyapa korúig mindenki helyet kap. Jelenleg 56 adóengedélyes amatőrünk, 40 operátorunk, 70 rádió iránymérő sportolónk és 5 rádiós többtusázónk van. Mindez hét klubban, Szegeden, Szentesen, Makón és Hódmezővásárhelyen. — Eredmények? — A szegedieknek eddig két felnőtt magyar bajnoka van rádiós iránymérésből: Paskuj Mátyás és Iíajnács Tamás, de az országos csapatbajnoki cím is a m:énk — a megyéé — amelyet a szegedi Paskuj Mátyás es a rúzsai Lapu Zoltán szerzett meg. Az úttörőknél a szegedi Révai iskola tanulója Gulyástót Zsuzsa lett az egyéni bajnok, s ugyanő a tagja osztálytársával Kása Tímeával az országos bajnok csapatnak is— Milyen sport a rádiós iránymérő? — A tájékozódási futáshoz hasonló. A terepen elrejtenek 5 adókészülékei, amelyek egymás után 1—1 percig működnek. Ez alatt — természetesen időre! — be kell őket mérni, tájolni. megkeresni, és a felderítés után az ott levő bélyegzővel igazolt lapokkal befutni a célba. — Hogyan lehet valaki rádióamatőr? — Belép az MHSZ-klubba Szegeden három is van. — Mire tanítják ott meg? — Rádióforgalmazásra, mégpedig a táviró és a távbeszélő üzemrtiöd alkáLffíazására, ezenkívül készülékek javítására, adó-vevők, antennák építésére. — Mit tudnak ezek a konstruktőrök? — Szentesen például olyan berendezést építettek, amelylyel műholdon keresztül forgalmaznak. Ugyanitt épül most — a szombathelyiek példája nyomán — egy Hold-visszaverődéssel működő rendszer. — Minek az amatörködés, ha már van CB-rádió is? — A CB-s csak egy kicsinyke részét „tudja" annak, amit egy rádióamatőr. Nem véletlen, hogy most már a CB-rádiósok is jönnek az MHSZ-be. És persze, jöhetnek ezután is. ök is — és mindenki. Igriczi Zsigmond Korábbfcn talán többet foglalkoztak az úgynevezett exportfejlesztő hitelekkel — jelentős pénzösszeget elkülönítve kezeltek speciális célokra, devizamérlegünket javítandó beruházásokra. A banki szakemberek általános értékítélete szerint igen jól hasznosították ezeket a milliókat. Lényeges dolog ez, hiszen a magyar népgazdaság nagyon is nyitott gazdaság; a nefnzeti jövedelmünk fele a külpiacokon realizálódik. A szűkös beruházási körülmények között alaposan meg kell gondolni, hogy miként hasznosítsuk pénzeszközeinket a piacképes, jövedelmező termékek gyártására. Környézetünkben is éltek a lehetőségekkel, és több iparvállalat komoly fejlesztést, hajtott végre, avval a céllal, hogy növelje konvertibilis elszámolású eladásait. Igénybe vették a központi lehetőségeket, hiteleket. További kérdés viszont az, milyen volt a kölcsönből készült beruházás hatása? Ezt megvizsgálták három ismert cégnél, az 1982 előtt termelésbe lépett jelentősebb ipari fejlesztések közül: az Alföldi Porcelángyár szanitergyártás-bővítését, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat raschelzsákgyártás-bővítését és a SzenVálvonalát. A szakemberek — a Statisztikai Hivatal munka'ársai — elmondták, hogy a félporcelán lakásfelszerelési termékeket gyártó bővítés 302, a ra^chelzsákgyártás-bővítés 128, a sovány baromfifeldojgozó vonal 300_millió forintba ^?éruTT'Trt>éruházásol<*' közül a raschelzsák-gyártás és a soványbaromfi-feldolgozó vonalat konvertálható export árualapot bővítő hitelből és saját forrásból valósították meg. A szaniter gyártásbővítés költségeinek felét költségvetési juttatás, egyharmadát hitel, nem egészén egyötödét pedig saját forrás fedezte. Mindhárom fejlesztés során a gépeket tőkés piacokról szerezték be, azok magas műszaki színvonalat képviselnek. teljesen vagy részlegesen automatizáltak. Az új termelőegységek által előállított termékek sem országosan, sem a gyártó vállalatnál nem minősülnek újnak, azokat válmielőbb tesi Baromfifeldolgozó lalat új technológiai tozatlan formában már a beruházás előtt is üzemszerűen gyártották. Kiolvasható a vizsgálati anyagból, hogy a fejlesztés utáni teljes termelés felfutásra a raschelzsák-gyártásnál már 1980-ban, a szanitergyártás és a soványbaromfi-feldolgozás esetében pedig 1981-ben került sor. A szaniter gyáregység rekontsrukciójának célja a felújításon túlmenően a növekvő bel. és külföldi igények alapján kapacitásbővítés volt. A raschelzsákgyártásnál a beruházás a meglevő — poliolefinbázisú — modern technológiai rendszert bővítette. E rendszer termékei a hagyományos kendertermékeknél kevesebb munkást igényelnek, és a fejlesztési döntés időszakában a vállalat megítélése szerint a tőkés piacon kedvező feltételek mellett értékesíthetők voltak. A baromfifeldolgozásnál a fejlesztés egy új, korszerű vonal létesítését célozta. A szakemberek azt is áttekintették, hogy ezeknek az új berendezéseknek milyen volt a hatékonysága az elmúlt esztendőben. Kiderül a statisztikai adatokból, hogy a szanitertermékeiből háromnegyed részben bel-, egynegyed részben nem rubelelszámolású, a rascheltermékekből 42 százalékban belföldi, 58 százalékban külpiaci, ezen belül 44 százalékban nem rubel-, a vágott baromfiból 14 százalékban bel-, 77 százalékban nem rubel-, 9 százalékban rubelelszámolású piaci igények kielégítését szolgálta. Kovácsműzeum Influenzáról Országunkban jelenleg ható, hogy sok lakos vésemmiféle járványtani jel dettséget szerzett azokkal i nem utal arra. hogy influ- az influenzavírus-típusokkal enzavírus lenne a lakosság szemben, amelyek tavaly körében. Miként az Orszá- februárban, márciusban iárgos Közegészségügyi Inte- , , , — - , . ...... zetben elmondták ez a vanyos megbetegedest okoz- ,-ég^ hagyomanyos kovacsmunka minden kellékét es szerhelyzet annak is tulajdonít- tak. számát, a íújtatótól a kézi hajtású fúróig A mintegy százéves patkolókovács-műliely felújításával kiállítóhelyet hoztak létre Bakonyszentkirályon. A műhelyből lett múzeumban a kiállítást megtekintők láthatják a Egy-egy új beruházásnál újfajta termék előállításánál mindig vizsgálni kell, hogy mennyire kelendőek a piacokon. Továbbá azt is meg kell vizsgálni, hogy miként használják ki a gyártósorokat, gépeket, berendezéseket. Az előbb említett devizakímélő beruházásoknál, új termelőberendezéseknél azt állapították meg, hogy sajnos, nem volt megfelelő a kihasználás. A szaniter gyáregység berendezései a munkarend szerinti időalap 75 százalékában üzemeltek. Megkérdezhetnénk, hogy miért. A szakemberek azt mondják, hogy azért, mert a kiesés felét rendeléshiány, mintegy ötödét technológiai okokból bekövetkezett állás, tizenkét százalékát tervszerű megelőző karbantartás, tizedét váratlan meghibásodás, 5 százalékát pedig munkaerőhiány okozta. A raschelzsákgyártás berendezései a munkarend szerinti időalap mindössze 50 százalékában üzemeltek. Mi volt itt a probléma? A kiesést mintegy 70 százalékban rendeléshiány, 14 százalékban technológiai okokból szükséges állás, 14 százalékban pedig váratlan meghibásodás okozta. A soványbaromfifeldolgozó vonal a munkarend szerinti időalap 87 százalékában üzemelt. A kiesés csaknem teljes egészében belföldi anyag-, alkatrészhiányból származott. Sok mindenről beszélhetnénk még e cégeknél, hogy miért nem tudták jobban kiaknázni azt a beruházási összeget, amelyet devizakímélő hitelként szereztek. A szaniter gyáregység esetében gondot okozott a külgazdasági kapcsolatok kedvezőtlen alakulása (az exportrendelés mintegy az ötödével alacsonyabb volt a tervezettnél), ugyanakkor nem volt ritka az sem, hogy meghibásodtak a berendezések, és munkaerő sem volt mindig elegendő. A raschelzsákgyártásban a kapacitás kihasználatlanságát ugyancsak piaci problémák okozták. Az az igazság, hogy amikor valamilyen terméKet elkészítünk, s azt piacra ajánljuk, nem mindig a klasszikus elvek érvényesülnek, hanem olykor politikai meggondolások is. A raschelzsákoknál például a Közös Piac országai kontingálták a termék bevitelét, ami a gyártás mennyiségét jelentősen csökkentette. Ezen kívül olyan megkötöttségeket is előírtak, hogy a szériában gyártott zsákokat speciálisabb méretben, többféle színben, s viszonylag kis tételekben kellett volna gyártani. Ezek a megkötöttségek a technológiailag szükséges időt jelentősen növelték volVégül is. érdemes lenne megfogalmazni, hogy' a megnevezett három vállalat miként hasznosította az exportfejlesztő hitelt. Aligha lehet megdönthetetlen értékítéletet mondani. Egy biztos. A soványbaromfi-feldolgozó vonal jövedelmező volt, a szaniter gyáregység egyelőre még veszteséggel működött, a raschelzsákgyártás jövedelmezősége pedig lényegesen alacsonyabb volt a vártnál. Mégis azt kell mondani, hogy egy-egy „melléfogás", vagy sikertelen prognózis nem szabad, hogy kedvét szegje szakembereknek, hiszen az is köztudott: csak akkor érhetünk el eredményeket, ha van bátorságunk kockáztatni. Gazdagh István Villamosfsgyasztás-mérök - dollárért Munkásgyűlésen értékelték kedden a gödöllői Ganz Árammérőgyár dolgozói az elmúlt évi terv teljesítését, s egyben áttekintették az 1984-es feladatokat. Szabó István igazgató a gyűlésen részt vevő csaknem 800 dolgozó előtt elmondta: 1983ban az első évhez képest 8 százalékkal növelték az árbevételüket. Előreléptek a gyártmányfejlesztés terén, s ennek folytatásaként az idén az elképzelések szerint 35 millió forintot fordítanak gépek és berendezések vásárlására. A termelés műszaki színvonalának javítása nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy teljesítsék a gyár exporttervét. A Ganz Árammérőgyár tavaly versenytárgyalást nyert Brazíliában, s így számottevő szállításokkal vehetnek részt a dél-amerikai ország villamosítási programjában. A gödöllői vállalat több mint 100 ezer korszerű villamosfogyasztás-mérő szállítására kapott megrendelést. melynek értéke meghaladja a másfél millió dollárt. Szó esett a munkásgyűlésen arról is. hogy az elmúlt évben a vállalatnál feszültséget okoztak a munkaerőgondok, ezért tovább kívánják javítani a szociális és munkakörülményeket. Az évnyitó munkásgyűlést a későbbiekben üzemi termelési tanácskozások követik. amelyeken a dolgozók részleteiben is megvitatják a tervfeladatokai,