Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

4 2 Szombat, 1983. december 24." A napló utolsó lapjára Képzőművészeti slágerlista Ha a ma oly divatos slá- JÁL-székház szobrai és Tóth élmezőnyt innen nem köny- törnek belőlük. 1'h gerlistak stílusában szeret- Valéria Hild-kapunál levő nyű se nyomon követni, se j Géza szegedi főniolná r»Árr» modunn «-> i n^ Irtoo Pint-nl^i. ... .-. - • r l _ i i • i • i , . •' I . • _i wiiőfQk oiits€ róífel-kilóval utánamémi az itt születő értékeket, mégsem lehetünk messze az igazságtól, amikor t néhány jelzésből azt olvassuk ki, hogy több alkotó megállná á helyét a művészet nemzetközi porondjain is. Jó nem megvonni az 1983-as Fiatalok című kompozíciója kiállítási év mérlegét, sza- — szegedi alkotó munkája; vazataimat a következőkép- átadták még Borbás Tibor pen adnám le. Az esztendő Ezechenyi-portréját az állegnépszerübb, legnagyobb lamférfiról elnevezett gimközönségsikert aratott tárla- náziumban. Erőteljesen bonta a Weimari Múzeum cin- takozott ki egy új, a paletfigura bemutatója volt. tát színesítő műfaj, a tüzMásfél hónap alatt mintegy zománc. Papp György gra- néhányan képviselnek ornegyvenezren látták a tíz- fikusművész sikeresen bír- szagos színvonalat, s azok ezernél is több apró figu- kőzik ezzel a műfajjal is, akik nem szólnak bele fát fölvonultató különleges csakúgv. mint Tóbiás Klá- a művészet alakításába, tekiállítást. Szakmai szem- ra. akit ilyen munkái alap- hetséggel. tisztességgel és pontból a legnagyobb vissz- ján vett fel tagjai sorába szorgalommal biztosítják az hangot az Oj törekvések az MNK Művészeti Alapja, élmezőny hátországát. Az itt 1960—1975. című. erre az és Morelli Edit, akinek éíö művészek alkotásainak alkalomra összegyűjtött kon- szép kiállítása most is lát- tartaimi-esztétikai minőseeécepciózus anyag váltotta ki. ható a Kupola Galériában, re. értéktrendjére több erő Több mint 110 művész Még gazdagíthatja a műfaji hat. Ilyen például a gyakmintegy két és fél száz al- palettát az egy esztendeje ran rosszul értelmezett hakotása rajzolta fól — Mezei idetelepült Nánay Szilamer gyomónytisztelet a félreérOttó művészettörténész kon- textilművész és a Puszta- tett közönségigény, a piac cepciója szerint — a más- szeren élő. de a városhoz fé! évtized szellemi tenden- kötődő, elsősorban tudomócióinak mozgásirányait, nyos illusztrációkat készítő avantgarde törekvéseit, kí- Tóth Pál grafikusművész, sérleteit. Számunkra, szege- Sajnos, még mindig hiákonjunkturália helyzete, az állami mecenatúra nemi tévelygései, melyek magukban hordozzák az értékrend billenésének veszélyeit. Azok, A molnárok kivezetik a bostűket és még kisbicSKát szem, hogv búzából a nem oda valókat, is, gabonaválogatás közben, s addig fülelik, nézik, tapint- Teheti, mert a napi 67 tonják, még lisztet, korpát nem na őrlenivaló szinte szemenhernesz ként jut a hengerekre, főmolnár sze- . ... rint mindez az okos gépek- . A.7; 6rles folyamata nagynek köszönhető, hiszen a 3abo! lgy vaz°lhato: a lemolnár akkor dolgozik igazén Sabwia a garatról a «jól, ha nem csinál semmit. óba- ma|d a tisztító és a .. . . , , , • koplafá gepekre kerül, onAkár becsukott szemmel is nan a hengerszékekre, ahol "zéto^fehé-váron tanul hihetnenk a híres szegedi ,nrítiák őrlik lénv^ine, -zeKesienervaron J-+U1 molnárfomíli-j kénviselőié aPntJaK- or"K. DenjegeDet molnariskolaban. Ottjartunknek de hogv a kénnek iga kitörik a mag belsejét. A szí- kor éppen egynapos tanítási UCK., ue Iiogy a K„pneK Iga tapadokon oszfalvozzaK belőle molnár — Miért? — A lányom lánya. Viszont a véletlen összehozott Wolford Róberttel, ki az éppen ügyeletes almolnár, Wolford Lajos unokaöccse. A szegedi születésű fiatal a zán jó szme legyen, mint a szép lisztnek — fehér köpenyt öltve elmegyünk megőröltetni újévi búzánkat. Igaz. nem a nótákból ismert dorozsmai szélmalomba. hanem a hengeres szegedibe. A kíváncsiság kéreti a tőmolnárt, árulja el. hogyan lehei a mj búzánkból, ha nem is „badacsonvi piros jó bor", de feher finomliszt. Thernesz Géza főmolnár kivonatgorombát és azzal kezdi a beszelgetest, nincs is olyan vállalati ünnepség. ahol a molnáros nóBent. vagyis feni. meri. s tes. dübörögnek, csattognak a gépek. Végigjárva a válogatós konkolyozótól a magát riszáló selyemszitákig uajinja, »icy nniHMj; ncu- kuotciiciv vca«ijcu. AtuR, > .. . - , ,, , diek számára legfontosabb nyoznak azok az anyaggal akik töprengve, vívódva, kí- taKat el° ne csalna a jókedv mindenképpen az első alkalommal megrendezett műfaji seregszemle, a Táblaképfestészeti Biennálé volt, mely minden ellentmondása és vitatható eredménye ellenere is fontos mérföldkövet jelentett a hazai képzőműveszet, s elsősorban a legnépszerűbb táblaképmű- alkalmazott grafikusokat faj történetében. A 176 mű- sorolhatnám, vész 200 festménye hű ké- Sok jel mutat arra. hoppét adta e műfaj mai állá- az előző évekre jellemző és sának. Számomra a legem- romboló hatását fölmérni lékezetesebb kiállítást Ko- nehéz kiállítascentrikus köz. tárlatlátogató, ennyi érdek vács Péter rendezte a Bar- élet kezd az érték felé moctók Béla Művelődési Köz,, canni. Fennállt tudniillik pont B Galériájában, legpo- annak a veszélye, hogy mű- minden eddiginél hangsúlvo. litikusabb a francia balol- vészeti életünkben nagyobb dali grafikusok Grapus cso- értékkel jegyezték azt az portjának sajtóhézbeli tár- alkotót, aki évenként 10—12 dolgozó, az ipari háttér ál- sérletezve művészetük megtal meghatározott designe- újítására vállalkoznak, szinrek. akiknek szellemi befő- te minden tekintetben alull.vása jótékonyan hathatna maradnak a konjunktúraa gyakran szertelen és csa- lovagokkal szemben. Ezek is pongó törekvésekre. Pedig jelzik azt a bizonytalansáSzeged jó néhány könnyű- got, amely a művészek egy ipari üzeme foglalkoztathat- részénél eszmei. politikai, na ipari formatervezőket, világnézeti és etikai téren jelentkeznek. Pedig talán soha nem volt olyan lehetősége művészeknek a társadalmi hatást illetően, mint napjainkban. Soha enn"i látogató lődő. ennyi műtárgvvásárló: s épp ez fogalmazza meg szünet volf, kihasználva ezt, liszteket, es a gvuitőkamrá- busszal hazaugrott szétnézba irányítják, ahol a mol- „i. A miinkahelvet is útba nar szint ad az egesznek. ejtette, mivel az új szitákat Ott Hidodotl ki. hoev az egv- mófi nem lálla működés köz színűnek latszó feher liszt ben. miota átszerelték a harmincnál tobb szinu is le- malmot. Látott viszont enhet, mindenféle nagyító né!- szebb malmot Cschí-zlokül, a főmolnár szemével, vakiaban. mikor két hétig Kis s'mítókanál. üve-'lan kell vendégeskedett, hozzá csak. és természetesen jó par év gyakorlat. Ther- Csorda, Árpii már elvégezte az iskolát. Most nanesz Géza is rakosgatott ponla jur be Puszlamérgssilyen-olyan vöröset, finomat, ről. Hajnali négykor kel és délutáni négy után otthon segít a szüleinek. Minden évben becsülettel teljesítette a kötelező termelési gyakorlatot, majd ott maradt a malomban. sokfélét, ami ránézésre mind fehér volt, mint a hó. A malomban alig található ember. Nem is nehéz szegedi Tisza-malom emele- megjegyezni az éppen akkot.ec HiihnriSanp!.' csaltopnak n liszt színére őrködő Wolfgrd Ixijos, a hengereket üg.velö Sallai Bálint, a sz.itáminden helyiséget, az ide- kat fjgvelö Csordáx Árpa4 génnek csupa cso, zaj és por a malom. A főmolnárnak viszont 32 éve mindennapos szolgálati hely. Nagyapjától, apjától vette át a stafétabotot. A szakmáról mondja: Izgató a kérdés, hogyan került kapcsolatba a malmászattal. — Hirdették, hogy nyolcadik után ide is lehet, jönni tanulni Apámmal bejöttünk, a raktárban levetítették a íata volt. a legszellemtelenebb a szellemeskedő Varkoly László ifjúsági házbeli gegoarádéja. a legelegánsabb Szántó Tibor tipográzottabban az alkotók felelősségét. Azt. hogy műveiket ne csupán egyéni hasztárlatot rendezett, mint not hozó piaci árunak teazt, aki elmélyült műhely- kintsék, hanem a szellem munkával készült a bemú- követének, a művészi üzetatkozásra. Ez persze nem ne* közvetítési lehetősén-'jelenti a tárlatok számának nek. az ismeretterjesztés, az — Az igazság, hogy ismers«bb Űjházi Péler kiállttá- képpen. hogy a művészi sa. Az először jelentkezők színvonal és az érték nem fiai bemutatója, a legkóco. csökkenését, de azt minden- ízlésformálás a közművelés. a művészi élményteremtés, az esztétikai és erkölcsi színvonal emelése eszközének — a tudat társn. dalmi méretű formálásának. Tandi Ijtjos kőzött élre kívánkozik egy, csak nálunk premiert tartó Kotsis Nagy Margit szoborbemutatója. a legnagyobb elismerés Tóth Valéria szobrászművész Munkácsv-dija, a legjelentősebb köztéri beruházás a KÖJÁL új székházának három képzőművészeti alkotása: Szathmáry Gvöngyi Hügeia-szobra. s I.apis András Ülő nője es Renes József belső térben elhelyezett nagvmeretű zománckompozíciója. Bár folytatható a sor. de nézzük az 1983-as szezont más szempontok szerint. Több mint száz kiállításról adtunk hírt. mintegy hatvannal érdemben is tgyeegyetlen fokmérője a kiállításokon való részvétel. Átalakulóban a kiállítási struktúra, Szeged otthont adott az I. Táblaképfestészeti Biennálénak. melynek tanulságai még körültekintőbb szervezésre, szigorúbb zsűrizésre késztetnek. Jövőre ismét nyári tárlat lesz. bízunk abban, hogy az egyesztendős kihagyás jót tett az alkotók felkeszülesenek. Néhány kiállítóhely immár karakteres programok otthona. A Bartók Béla Művelődési Kozport B Galériája a legprogresszívebb torekvesek már befutott képviselőit mutatja be; az Ifjúsági Ház minigalériája a és a koptatós Ónozó Gábor nevét. Rajtuk kívül még két filmet, utána megnéztük a „váltás" dolgozik az éjjel- malmot, és alá is írtuk a nappal őrlő lisztgyárban. Csendesebb helyen kavarodik a beszélgetésbe, hogy a ni illik a gépeket, apróra, molnárszakmáért nem tüíehiszen a molnár egyben gé- kednek a fiatalok. Az okok pész is. Ha hall valami rend- kÖ2Ü1 a leglényegesebb taeílenességet, azonnal javít, . " míg kicsi a baj. Nem az a lan a mai vüagban, hogy ezlényeg, hogy észrevegye, ha zel a képesítéssel nem lehet aetl dagad a szita alatt a zacskó, maszekolni, amellett, hogy mikor a padlóra ömlött liszthanem, hogy miért tesz ilyet. téien hidegen, nyáron mele- boglyákat szépen el kell tünKözludott, hogy a garatra gen száll a por, és az öreg öntött gabona sohasem tisz- gépek sokszor adnak váratta. viszont a lisztbe még egv ,„,,.,. , porszem se kerülhet. Ennek la" feladatol meg a legrutiőrei a maimászok. A szegedi nosabb maimásznak is. Ezért főmolnár szavai után tud- is találni példát arra, hogy a juk, hogy náluk is gyakran fiatal malmosok inkább viszválaszt le az osztályozó apro vasdarabokat, drótokat, gommalmot, és alá is szerződést. Most már 18 forintos órabért fizetnek munkájáért, és jószerével mindenhez ért. Igaz, előtte jó pár „malmi medvével" megbirkóz >tt, ugyanis a molnártanonc keztennivalóinak egyike. tetni. De az sem titok, hogy a medvet és a partvisnyelet fogja' Ői'ég és fiától, rrilkor a szükség úgy kívánja. Hihetné az ember, hogv az lehet a malmi munkák legkeztünk foglalkozni. Vissza- Fiatal Művészek Stúdiójátekintve úgy tűnik, tártai- val együtt ellentmondásos nuu, színes és változatos helyzetben igyekszik hatóroévet búcsúztatunk. Orszá- zottabb karaktert adni tárg06an is jelentős kiállító- latainak: a Juhász Gyula sok mellett helvét kaptak a Művelődési Központ részint bemutatók soróban az itt az üzemi vándorkiállítások élő alkotók; szerencsés szervezése és lebonyolítása arány alakult ki a kollek- során szerzett elévülhetetlen tiv és az egyéni kiállítások érdemeket, de határozottan között; a favorizált bemuta- képviseli a folklór és néptótermek mellett sok üzem- művészeti alkotások mecébe, klubba, iskolába is elju- nóíását is. tottak az alkotások. Az el- Ha a szegedi képzőművémúlt néhány esztendőben szet és kiállttáspolitika már kitapintható struktúra- röntgenképét igyekszünk változások az idén még ka- fölrajzolni, akkor az év rakteresebbé váltak. Gondo- tárlatai segítségünkre sietlok itt elsősorban arra. hogy nek, hiszen külföldi anyaa hagyományos táblakép- gok. az ország más vidécentrikusság megváltozott, a kein dolgozó alkotók művei hegemón szerem — s sze- és a helyi műveszek munrencsére ez minőségi érték- kái összevetésre adnak leheméró is! — a szobrászatra tevődött át. Ennek beszédes példáia. hogv a város mindkét Munkácsv-dijas alkotóin szobrász, hogv az elkészült köztéri alkottok zöme — a már említett Kötőséget. Vajon miként viszonyul egymáshoz helyi érték. országos mérce, nemzetközi színvonal. avagy abszolút (?) érték?! Bár a nemzetközi szinvonalat. a világban mércét teremtő Az év lakóháza — 1983 Népszerűsítik a legsikerültebb épületeket Ijakasépíte® terveinkben teli engedéllyel rendelkező mind nagyobb szerenet kap lakóepuletet csak egy a-lkaszafizetik a vállalat adta nehezebbike, mikor kidurtandíjat, minthogy marad- ram valamelyik cső a több nanak ott. százból, vagy nem jól riszál a magánkezdeményezéssel lommal megvalósuló sokféle lakó- jelölni. háztípus. A korszerű, gaz- alkotók lehet a pályázatra A " pályázaton az építtető, tervező, dasógos, esztétikus és az kivitelező — együttesen veépítészet követelményeit hétnek részt. magas színvonalon kielégítő épületek alkotóinak évenAz év lakóháza 1983 pályázaton részt vevők az épükénli pályázatot hirdet az let 1 :100 méretarányú tervÉpítésügyi és Városfejlesz- dokumentációját; műszaki tési Minisztérium, valamint leírást; fninimum 2 darab a Csongrád megyei tanács 13x18 centiméter méretű végrehajtó bizottsága Az fényképet (az épület külső év lakóháza 1983. címimel képét) és a környezethez ilelső alkalommal hirdetik leszkedést ábrázoló utcakémeg pályázatukat, amely — pet — tervek és fényképfelminl azt a Lakásépítők vételek tetszőleges számban Magazinjának 1983'4. száma benyújthatók); továbbá az közölte — két fordulóban épület és az alkotók adatakerül lebonyolításra. Az el- it (helye, építtető, tervező. só ütemben a Csongrád me- kivitelező neve. címe. illeigyei tanács vb adományoz ve végzettsége és képesítése nívódíjat a megve területén stb.) tartalmazó pályázati magánkezdeményezéssel megépült lakóházak alkotóinak — a második ütemben az építésügyi miniszter elismeréséit vehetik át az orszáanyagot 1984. március 5-tg kell benyújtani a Csongrád megyei tanács vb építés: közlekedési és ví/.ügvi osztályára (6720 Szeged, Rákóczi által kiválasztott tér). gos zsűri épületek készítői. A pályázaton részt vehetI nek az 1983-ban vagv koNehé/. évet zár a Bonyhádi Zománcárugyár. Termelesi tervéi és nyereségét csak megközelítően tudja teljesíteni, mivel gvak- teljesítette: mintegy 57 ran küzdött alapanyag- lió forintért szállított hiánnyal, s sakor a növekvő alkatreüz- külföldre. árakat sem tudta teljes egészében érvényesíteni. Igaz viszont, hogy tőkés exportját a gyár jelentősen túlmilkü Ull íildgölljfas" nv 1'dimcii ** . r.. ... . termékei eladó- lönboző edénygarnitúrákat, rüsitések — alkotói. Minden A benyújtott pályázatokat szakértőkből álló zsűri bírálja el. A megyei első díj rábban megvalósult lakóépü- 25 ezer forint plusz emlék'etek — hagyományos -sa- piakett, valamint dicséretek ládi házak; csoportos kor- egyenként 8 ezer forint ju szerű családi házak (sorház, talommal. A megyei nyertelóncház, átriumház): szintes, t&bb lakásos házak ház); 'emeletráépítés tetőtér-be építés); és lakóépület korsze Thernesz Géza régről óro- a selymes szita a harmincvalahánybol, vagy szöget nyelt a hatalmas koptatódob. Csordás Árpádnak mégmeut sem ezekkel gyűlt meg a baja, hanem a malmi naplóval. amelyet se fogalmazni, se vezetni nem nagyon szeretett. Mondhatnank a betűvetés végeztevei: annyi baj legyen. Majoros Tibor kölle a malom szereleiét. Apja és a bátyja — aki a minisztériumban is dolgozott — a szakmából nyugdíjba. Óhatatlanul adódik a kérdés; — Folytatoaik-e a szép hagyomany a családban? — Az onoka szívesen bejár a malomba, de nem hitöbb- ,sek rész vesznek az országos lakó- döntőben, ahol az építésügyi (kistársasház. társas- és városfejlesztési miniszier lakóépület-bővítések odaadományozza Az év lakóháza 198'i három diját — alkotásonként 40 ezer forintot. Emellett három tervet dicséretben reszesít. I elkeszult e® használatba véKoncert forfeplanőn Az angol Malcolm Bilson ja. Már az 1700-as évekelefortepiano estjét rendezi jén föltalálták, ám elődjeit, meg a filharmónia január a clavichordot és a cemba4-én, szerdán este fél 8-től, lót csak a század vége felé a B kamarabérleti sorozat kezdte kiszorítani. Hangzáskeretében a Tisza Szálló világa ezekhez áll közelebb, nagytermében. A műsoron, hangterjedelme öt oktáv, Ph. E. Bach. Haydn, Mo- húrjai a mainál vékonvab zart és Beethoven fantá- bak, kalapácsai kisebbek ziái, szonátái szerepelnek, könnyebbek. A hangszer A 49 esztendős. Los An- külső terjedelme, hangzáságeles-i születésű művész je- nak volumene is szerényebb lenleg a Cornell University a zongoránál, hangszíne vizongora tanszakának taná- íágosabb. csengőbb, korhanra. Zenei tanulmányait ha- gulatot áraszt. Bar Mozart záján kívül Bécsben és Pá- és Beethoven is használta rizsban végezte. 1963-ban el- már a kalapácszongorát, az nyerte Chicagóban a Ru- is különbözött a ma ismert doJph Ganz-verseny első dí- zongora hangzásától, lechját. ö alapította a korai nikai megoldásától. Később mesterek muzsikáját régi a romantika korának virés modern hangszereken tuózai növeltették a hangmegszólaítató Cornell Uni- szer terjedelmét hét oktávversity Triót. Több mint ra> vastagították meg a húévtizede foglalkoztatja a , t , - , . fortepiano játék, amerikai rokat' zenekarszeru ható" és európai hangversenyein, kifejlesztésére, lemezfelvételein Ph. E. Malcolm Bilson a bácsi Bach. a bécsi klasszikusok es klasszika mestereinek korSchubert műveinek forte- hű megszólaltatására válpiano előadásai val szerzett lalkozik saját fortepianóján: hírnevet. szegedi föllépése csemegenek A fortepia no a kalapács- számít a koncertbarátokzongora 18. ezazadi forma- nak.