Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

3 Vasárnap, 1983. december 4." Sítúrák, kirándulások - kedvezménnyel Pihenés, üdülés az ünnepek alatt Az utóbbi években a vál­tozatos téli programok, szó­rakozási és sportolási al­kalmak mind tóbb embert vonzanak a télen, is nyitva­taríó üdülőkbe. A SZOT 115 üdülőjébe várja télen is a dolgozókat, és családtagjaikat. Egyszerre tízezren pihenhetnek télen a SZOT-üdülők ben. Gazdag programot dolgoztak ki a vendégek szórakoztatására. Valamennyi üdülőben van könyvtár, a nagyobb SZOT­szállókban kondicionálóte­rem, automata tekepálya, uszoda, szauna. Közös já­tékokat, vetélkedőket szer­veznek az üdülőkben, s az utazási irodákkal együttmű­ködve rövidebb, hosszabb autóbuszkirándulásokra in­vitálják a vendégeket. Az utazási irodák szintén széles kínálattal várják ven­dégeiket. A Mátrában, ahol különösen nagy az érdeklő­dés a téli üdülések iránt, gazdag programot állítot­tak össze az idelátogatók ré­szére. Szilvásváradon pél­dául csilingelő lovasszánon közelíthetik meg a vendégek a Szalaj ka-völgyet a havas napokon. Az üdülőkben kor­csolyapályává alakítják át a labdapályákat, s ródlikat, síléceket is kölcsönöznek. Galyatetőn és Kékestetőn egyaránt elvégezték már a sífelvonók karbantartását. A Győr-Sopron megyei Ciklámen Tourist is változa­tos programokat kínál azok­nak, akik a megyében kí­vánják tölteni a karácsony és az újév közötti napokat. A vakációzó gyerekeket szánkózásra, városnézésre és játszóházi vidámságokra in­vitálják, a Lövér-kemping fűthető faházaiban a síelés kedvelői pihenhetnek. In­nen könnyen megközelíthe­tik akár a Dalos-hegyi sí­pályát, akár a brennbergi­völgy síelésre alkalmas vi­dékét. Mosonmagyaróvárt azoknak ajánlják, akik lo­vagolni, sétakocsikázni, il­letve fürödni szeretnek. A borsodi idegenforgal­mi hivatal és a helyi Ibusz­iroda ünnepi ajánlatai kö­zött sok kedvezményes prog­ram található, elsősorban a nyugdíjasok, nászutasok és fiatalok számára. Az egy­hetes bükkszentkereszti üdü­lőprogram például 1300 fo­rintba kerül nyugdíjasoknak, s az idén is 50 százalékos kedvezménnyel tölthetnek egy teljes hetet a szerencsi Huszárvár Hotelben a 30 éven aluli, fiatal nászuta­sok. A Veszprém megyei Ide­genforgalmi Hivatal az ün­nepek között a Bakonyban és a Balaton-felvidéken kí­nál gazdag és kedvezményes programokat. A zirci fogadó­ban a gézaházai, a bakony­béli, a farkasgyepüi, a sü­megi és a tapolcai turista­házakban száz-kétszáz fo­rintos engedménnyel vehe­tik igénybe a szobákat a tu­risták. A téli napokban rendszeresen szerveznek ba­konyi disznótoros túrákat is, amelyeken valamennyi elő­készületnek tanúi lehetnek az érdeklődők Megfelelő hó esetén sítúrákat szerveznek Eplénybe és Aj kacsingerbe. A Somogy megyei tanács Idegenforgalmi hivatala, a Siótour az ismert igali gyógyfürdőben kínál pihe­nést a gyógyvizet kedve­lőknek. Nagyatádon a Park Szállóban heiyezik el a vendégeket, akik fürödhet­nek a helyi termálfürdőben, s kirándulásokat tehetnek a város környékére. Barcson a csodálatos ősborókásban gyö­nyörködhetnek az érdeklő­dők. Az iroda kétnapos au­tóbusztúrákat is szervez Nyugat-Magyarországra, a Duna-kanyarba és Eger kör­nyékére. A két ünnep kö­zött egyhetes üdülést aján­lanak a Dombóvár melletti Gunaras gyógyfürdőbe, ahol aerobiktanfolyam is szere­pel a programban. Vas megyében a kőszegi Park Hotel és a Panoráma Szálló, Velemben a turis­taszállóként működő KISZ­tábor várja a sítanfolyamra jelentkezőket. Ugyanitt szán­kózni és korcsolyázni is le­het. Az őriszentpéteri foga­dóban a szentgotthárdi és a szombathelyi turistaszálló­ban 20 százalékos kedvez­ménnyel fogadják a turistá­kat. Matematikai programok a világpiacon Passzió vagy misszió... ? ..Ezeken az új lakóterüle­teken lakók fokozatosan .el­vesztik időérzéküket, mivel nincsenek vizuális emlékez­tetőik történelmükre és civi­lizációjuk folyamatosságá­ra." (Irmgard Bontinek, 1979.) „Nem •"lakást" épít, ha­nem az embernek lakható oíthont. Nem minden felté­tel nélkjil olcsó lakást, ha­nem jó lakást akar olcsón építeni. A • mai építészt a gazdasági válság nem men­tesítheti a szociális felelős­ség alól. Nemcsak a ház tu­lajdonosának, hanem a ház csölése helyett végre fel kell emberi szem magasságában, ocsúdni a sokkból, a nehe- és a nagyobb tömegek, az zebb gazdasági viszonyok épületegyüttesek esetében. A . , .. . . . . „ /T. között is reális, praktikus térburkolatok, az utca bú­nicomak is teteios . (Kas- haszonnal járó megoldásokat torai, a kertészeti megoldá-' sak Lajos, 1937) ken találni. Mi úgy gondol- ^ a képzőművészeti ele­öi'twötotoS^ f^ltn. tUk' akk°r tehetjük a leS- mek rendszere, a sétáló em flj lakótelepeinken, a valtoz- többet, ha nem állunk be a ber testközeléin K™ml t thatatlanság öntudatlan kórusba sírni, hanem kivá- l tatlanság vállalásának tükröződése- ,kónfba sírni hanem kivá- rasságában érzékelhető tár­, . „_* .. t.UKrozo,íei lasztunk egy lakóterületet, s - , felületek látván v 1 nt. Ezt aztan ugy is lehet abból kiindulva, de másutt ' teluletek látvány mondani, hogy rend van, is érvényesíthetően a to- ,,„,„„,, "nagyvonalú rend" nem le- vábbépítést továbbfeilesz- Jlala'>ai' 22 ePule hct mindenféle toldalékkal tést elméletileg megalapoz- 1etók- ,°ldalfalak> elcsúfítani a városképet." zuk (Kőszeghy At'ila, 1979.) (színe, formája, funkciójr hatása), az épülettömegek, a a kiegé szító épülettagozatok össz­hatása foglalkoztat bennün­— Hódmezővásárhely vá­* rosközpontjának eddig át- , , . .... Amikor a megyei tanács épített keleti részej a 47.^ nank a laza szerkezetű at­alkotoi tamogatasat kerva út ^^ men_ tekinthetetlen lakótelepeken megszövegeztek munka- tén kialakult paneles lakó­programjukat, így fogalmaz- terü]et szinte kínálta ma­tak: „az iparosított modsze- -t. g vá rol'lrol lűtttolonTnl + 1 nl/Áorfuíil _ ® " oly fontos helyet foglal el, olyannyira értékes, hogy hibáiba aligha nyugodha­rekkel létrehozott lakóegyüt tesek nélkülözik a spirituá lis igények kielégítését biz­tosító elemeket, illetve rész- , leteket, Felfogásunk szerint tunK beIe- ... nem szabad lemondani ezek- ~ Meggyőzöd esünk ket... Ügy is fogalmazhat­nánk: a laza szerkezetű, át­tekinthetetlen lakótelep szeretnénk — részbeni át­alakítással — tájékozódási szerkezetében Pontokat meghittebb zugo­kat letrehozm, karakteres hogy utcaképet, változatosabb sziluetthatást teremteni. , — Nem felszínes kozme­tikázásra gondolunk. A pú­dertől a bőr sem válik ru­ganyosabbá ... Tüneti ke­zeléssel, la lifttel epi bajaink sem orvosolhatók. Hosszú folyamatnak nézünk hát elébe, amikor élő organiz­n*nek mussa akarjuk tenni az egy­forma házak eltévedésre al­kalmas együttesét, noha nem tudjuk még, hogy passzi­Pálfy Katalin rőt a lakótelepekről, illetve az esztétikus, kulturált es nem szabad azokat befeje- egyben celszerű mikrokör­zettnek, megváltoztathatat- nyezet megteremtésére — lan struktúráknak tekinte- még utó'ag is — jók az ni." Arra szövetkezett hát esélyek Csongrád megvé­Kiss Lajos és Szemerey Már- ben. Programunkat érdek­ta (mindketten a CSOMI- lődéssel fogadták ­TERV irányító építészei) jele. hogy az elvi és a gya­Lantos Györgvivel és Máté korlati támogatás birtoká­Istvánnal, a Hódmezővásár- ban a kísérlethez hozzá is . , .... helyen élő. alkotó szobrász- kezdhetünk. Mindenekelőtt a onk~e ez- va§V_ misszión . házaspárral, hogy közösen kialakult helyzet elemzését, ! idolgozzák a komplex kör- a térbeli elrendezés funk­nyezetalakítás módszereit. Cj0nális és használati érté­Fgyszerűbben fogalmazva: keinek. hibáinak leírásá* nentik, ami még menthető. városképi vizsgálatát ke1) — Lakótelepeink kornye- elvégeznünk. Elmek alan­'tkulturájarol, • pontosab- ián-]ehet javaslatot tenni a an annak hianyossagairól j kritiktLSabb ]egsürgóseH­oteteket írtak eddig az javítandó hibák orvos­íoagos beavatkozásokra is ^ ^ a kÖ7£,azda„ ) iloln, mar *7nrvanvns KI­sági és kivitelezesi feltete­leket. — A konkrét vásárhelyi mintákkal általános elve­ket. más lakótelepeken is érvényesíthető módszereket szeretnénk kidolgozni, cso­Ki gcridolná Szegeden, hogy az egykori Árpád téri iskolának' az épületé ma mennyire látogatott hely. Nemcsak a külföldi tudósok keresik fel a JATE Kalmár László Kibernetikai Labora­tóriumát, hanem gyakran az üzletemberek is. Dr. Hunya Pétertől, a kibernetikai la­boratórium vezetőjétől az iránt érdeklődtem. vajon Európa mit vásárolhat ettől az intézéttöl? — A közvélemény többnyi­re jól tudja, hogy a számí­tástudományi' tanszékkel a programozó matematikuso­kat és programtervező szak­embereket képezzük. Csak szűkebb körben ismertek számítástechnikai szolgálta­I tásaink és kutató-fejlesztő I munkánk. — Ügy tudom, hogy éppen az utóbbival alapozták meg külföldön hírnevüket. — A háromféle tevékeny­ség alapvetően kiegészíti, feltételezi egymást. Szakem­bereink a világ bármely in­tézetében megállnák és meg is állják helyüket. Ez azt bizonyítja, az oktatás színvo­nala nem lebecsülendő. Ha nem volna magas szintű az oktatás, a programfejlesztés­ben sem lennénk erősek. — Mi, magyarok, elsősor­ban siftware előadásában jeleskedünk, és nem vagyun1; ilyen versenyképesek a szá­mítógépgyártásban a nemzet­közi piacon. A közgazdászok szerint az agyat jól el tud­juk adni, a gépeket már ke­vésbé ... — A dolog nem egészen ilyen egyszerű. Az agyat ön­magában úgv lehet eladni, ha „vendégmunkásként" dol­gozom ott. ahol gép xan. A háttér is szükséges. gép nélkül software-fejlesztés sirtcs. — Ilyen szempontból mit tud a szegedi intééét? "— MirttJért '"ölyá'fi eszko­zilhk •'•mégKGST­piacon beszerezhető, ami itt­hon a jó gépi ellátottságot jelenti. Az eladható. jó programhoz azonban nem szükséges, hogy olyan meg­bízható és nagy sebességű gépeink legyenek, mint ame­lyekkel vásárlóink rendel­keznek. — Ez a háttér az önök ku­tató-fejleszési programját kedvezőtlenül befolyásolja? — Ellentmondásos a hely­zet. Gyengébb eszközökkel is készítünk olyan progra­mokat. mint a technikailag legfejlettebb országokban a csúcstechnikával rendelkező intézetek. De ... Nézzük pél­dául egyik kutatási témán­kat. A szegedi orvosegyetem tudósaival dolgoztuk ki a számítógépes izotópdiag­nosztikai vizsgálatok prog­ramjainak rendszerét. Itt nagyon komoly gépi háttér­re. felszerelésre van szükség. Az orvosegyetem Központi Izotópdiagnosztikai Labora­tóriumával. a Gamma-mű­vekkel együttműködve ki­fejlesztettük az izotópdiag­nosztikai vizsgálatokhoz szükséges rendszert, amelyet a KGST országai elfogadtak szabványosítottak. Verseny­képes csak akkor lenne. Nyugaton, ha a program mellé a technikát, gépeket, klinikai berendezéseket is eladnánk. — Egy másik kutatási eredményükkel azonban a legélesebb piaci versenyben is megállják a helyüket. Is­mertetné ezt a munkát? — Kidolgoztunk a légzés­mechanikai vizsgálatokhoz egy új eljárást, és ennek gépi programját. A légző­rendszerről diagnosztikai cé­lú infórmációkát korábban nehézkesen tudtak nyerni. A vizsgálat kellemetlen volt a páciensnek, és a környezeti hatások mindig torzították az eredményeket. A prog­rammal vezérelt mérési mód­szer nemcsak a nagy számí­tógépeken, hanem a kicsi­ken is alkalmazható, és ez­zel megteremtettük annak a lehetőségét, hogy rendsze­rünk segítségével vizsgálhat­nánk a betegeket még a na­gyobb rendelőintézetekben is. — Tapasztalataim szerint ezek a kis gépek egyelőre hiánycikkek. — Egy svájci cég érdeklő­dik a mérőberendezés és a program iránt, amelyre cél­gépeket tervezne, és sorozat­ban gyártaná. A tárgyalások rhegkezdődtek. és ez a software-ünk minden bi­zonnyal dollárban kifejezhe­tő hasznot hoz. — Milyen más kutatási­fejlesztési programtól remél­nek nemzetközi sikereket? — Távfeldolgozó rendsze­reket készítünk és a számí­tógéphálózatok. a rendszerek működési képességét is vizs­gáljuk. Nevezetesen, arra va­gyunk kíváncsiak, hogy egy­egy hálózat milyen maximá­lis teljesítményre képes. Szimulációs programrendsze­reket készítünk, hogy infor­mációt nverjünk egy-egy há­lózat majdani viselkedéséről. Ebben a munkában partne­rünk a Központi Fizikai Ku­tatóintézet és a Műszaki Egyetem: Az előadások, pub­likációk alapján igen nagy az érdeklődés a keleti és nyugati piacon egyaránt Szovjet megrendelésre dol­goztunk ki egy mérési adat­gyűjtő és folyamatvezérlő rendszert a Metripond mér­leggyárral. amelyet a beton­gyárak használnak a terme­lésnél. igen' nagy hatékony­sággal. Világszerte egyre na­gyobb a jelentősége a mate­matikai 1 statisztikának. a társadalomtudományban. Hi­szen köztudott, hogy bizo­nyos jelenségek, tendenciák alapján a társadalmi folya­matokat objektíve is lehet imiérni. A mérések pedig megkönnyítik a döntést. A társadalomtudományban va­ló alkalmazás érdekében foglalkozunk a mesterséges intelligencia két kérdésével, a rangsorolás és osztályozás problémájával. — Lehet úgy fogalmazni, hogy a számítástechnika a társadalomtudományi kuta­tásóknak és a társadalom irányításának a segédeszkö­ze? — Az UNESCO kezdemé­nyezésére egy amerikai egyetemmel éppen az ilyen rendszerek kidolgozására és terjesztésére tervezünk kö­zös lépéseket. A társadalom irányítását megkönnyítő ma­tematikai programok külö­nösen a fejlődő országoknak adhatnak segítséget, többek között a nemzeti tudomá­nyos-technikai potenciál fel­becsüléséhez. — Ahhoz, hogy szellemi termékeiket a nemzetközi piacon jobban el tudják ad­ni, önök kitől várnak se­gítségei? — A szakmai tudományos közvélemény ismeri tevé­kenységünket. A Művelődés­ügyi Minisztérium Tudo­mányszervezési és Informa­tikai Intézete igyekszik nép­szerűsíteni és eladni a mun­kánkat. H. M. telefonkötvényt jegyezni Kisiparosok tanácskozása találni már szórványos kí sérleteket. Hiszen sem az építész szakma, sem a köz­vélemény nem nyugszik be­le abba, hogy a „befeje­zettség átka ül új lakótele­peinken". A megrendelő, a tervező és a kivitelező egy másramutogatása, olykor korba szedr.i lehetséges ten­sértődött begubózása, begör-. nsvaivüikat a térszinten, az A KIOSZ országos vezetősége szervezésében országos küldöttek tanácskoztak tegnap, szombaton Szegeden, a me­gyei tanács oktatási és módszertani intézetében. Szolnok, Bács, Békés. Csongrád megye testületi tagjai és küldöttei, mintegy hatvanan meghallgatták Skribek Pál országos ve­zetőségi tagnak az országos választmány határozatairól, ajánlásairól, a további feladatokról szóló előadását, maid Fischer Pál, a KIOSZ országos elnökhelyettese tartott tá­jékoztatót a kisipar gazdasági szabályozásának módosítá­sairól. A kisipart érintő jogszabályokkal kapcsolatos kér­désekre Cserveny Vilmos, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője adott választ. ... és meglepődtünk. Gya­nítottuk ugyanis, hogy a huszonötezer forintos köt­vény felbolygatja a kedé­lyeket, s olyan lesz a Sze­gedi Postaigazgatóság ügy­félszolgálati irodája, mint a méhkas. Tévedtünk. A Le­nin körúton a hét elején megnyitott új részlegben — amelynek ízléses kivitele a posta szakembereinek mun­káját dicseri — csinos for­maruhába (OK ISZ Labor) öltözött udvarias hölgyek fogadtak. No és nemcsak udvariasak, türelmesek is ... Mert, bar a posta igyeke­zete szerint a kötvény kísé­rőszövegében a részletes tudnivalók benne vannak, külön-külön minden ügyfél­nek elmagyarázzák mindazt, amit úgy érzi, nem ért, vagy felelnek annak, aki a saját ügyében külön kérdé­sekre keres választ. Ötször­tízszer. s péntek délelőttig 'egkevesebb 1019 esetben. Ennyi kötvényt jegyeztünk ugyanis az eLső hét végéig, im akik itt megfordultak 'í- s--->zódni. „kalkulálni", legalább háromszor ennyien Oiiak. Ezt tudtuk meg Bicskei Sarolta irodavezető­től és Vojnár Lászlótól, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettesé­től. s persze még azt, hogy a legnagyobb az érdeklődés a Szegedi Körzeti Telefon­kötvény iránt. Érthető is. f hiszen erre adnak telefont, míg a másik, a vállalatok ' részére kiadott általános te­| lefonkötvénv inkább csak egy kedvező feltételű taka­rékbetétnek számít — tele­fon nélkül. Ez utóbbi for­mára egyébként eddig négy "ég „nevezett be", s a jegy­zésben jelenlegi rekorder egy császártöltési szövetke­ret. amely 2.4 millió forin­tért vásárolt kötvényt. Elmenj ünk ... hogy meg­tudjuk, mi is érdekel ben­nünket legjobban. Először is, hogy mikor kapunk tele­font? A válasz minden eset­ben, hogy 1P84 második fa. létől kezdve 1986 végéij várható, ám ennek kőnkre* időpontja a kötvények bel futásától, az adott körzet igénylőinek számától és a műszaki felkészültségtől függ. Többen nem értjük, vajon miért nem azonnal ad a posta a kötvény ösz­szegéért? Egyikünk úgy fo­ralmazott Ka ő ezzel a pénzzel csak egy újabb vá­rakozási idői vásárol meg. akkor neki nem kell! „Azért nem fizetek 25 ezret, hogy másnak szeleljék fel a tele­font." Nem könnyű tudo­másul venni, a kötvényért adott pénz valóban kölcsön a postának arra. hogy le­gyen mib-31 kiépítenie az eddigi szegényes hálózatot es a távbeszélő központ bő­vítését is. Még nincs elég kölcsönpénz, nem tud tenni egy kapavágást sem. S kérdezünk. kérde­zünk... Arról, kell-e az át­helyezést kérőknek is je­gyezniük 'igen); ha valaki most egy kötvényért 50 ez­ret tesz le kaphat-e tele­font soron kívül. azonnal (nem); s arról is kérdezünk, mennyi is a belépési díj, ha az ember kötvényt jegy­zett, s eközben az is emel­kedett. A kérdések gyakori­sága egyúttal arra is figyel­meztet, mit fejtettek ki az írásos szövegben kevésbé egyértelműen. Nos, az utób­binál a válasz: igaz, hogy a díj duolája lett. azaz iker­telefonnál 8 ezer. főállo­másnál 12 ezer, a kötvény biztosította kedvezménnyel ugyanannyi lesz. mint volt, vagyis 4 és 6 ezer forint. S még valami: akinek már van érvényes és visz­szaigazolt jelentkezése a telefonra várakozók listá­ján. a Kötvény jegyzésével elsőbbséget élvez azokkal szemben, akiknek még csak kötvényük van. Ennek el­lenére: mindenkinek lesa telefonja '86 végéig. J. Zs-

Next

/
Thumbnails
Contents