Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-03 / 285. szám
A neurobiológia szegedi műhelye Petri Csathó Ferenc versei Cs. K. T. Taorminában fúj a szél Jajce: világló lámpafényben Ám a cédrus mindennap magányosabban indul zarándokútra el utánad s csak nézi már zarándokútját ecset paletta patikuslegeny Egy nap a toronyban leugorhatnék — ha akarnék toronyablakból lógatom ki lábam úgy beszélik a pap macskája öngyilkos akart lenni egyszer , 8 innét rögvest a mélybe ugrott talpra esett de mindhiába agyveleje a kőre loccsant választhatok magam s magam között — allítja jean paul sartre öltsünk nyelvet a világra — tanácsolja egy fotón albert einstein töprengek tehát zuhanás közben kiöltsem-é a nyelvem Utána rák havának pacsirták szíve távolban dobog rég rák hava után zuhan rám halott ég sötétben élek a lámpa holott ég fakó tükörben szép hitem lobog még bár kerít balszerencse amint fát a kéreg s mibe belefognék dolog szerteszéled bor keserű volt kiürült a korsó talmi és lom már ami elébb volt jó fogytán a kedvem s mi van az is forgó napom is immár mind a legutolsó utána rák havának pereg csak mint a lomb és vérzik mint a szó mit az ember kimond Jelenidőben fehér ingem mint gyertyaláng lobng a gomolygó sötétben ama János jelenései közt mindig jelenidőben mindig az arcod bizonyossága nélkül madárról madárra fától fáig tükörtül tükörképig ma holnap holnapután hatnuhodva a szomjúságban Az ige Ma már érzem, hogy hiba volt ki is hirdetnem az igét; ma már tudom, hogy végzetes hiba. Tanítványok támadtak hirtelen. Nem is ismérem őket. Nem tudom miket zagyválnak össze-vissza. Handabandáznak, hallgatok. Tudom, ha önként nem megvek majd fölcipelnek ők a Golgotára. Tűnődve Két életemből egyet már elhibáztam; elhagytak sorra mind a nők, mert a másikról magyaráztam. A másik talmi: irodalmi. Dr. Csillik Bertalan egyetemi tanár 15 esztendeje áll a Szegedi Orvostudományi Egyetem anatómiai, szövet- és fejlődéstani intézetének élén. E jubileum alkalmából december elsején. csütörtökön délután az egyetem vezetői és a professzor munkatársai tudományos ülésen köszöntötték. Az intézetvezető professzor annáleszében a következő főbb adatok állnak: 1927-ben született Szegeden, a SZOTE-n végezte tanulmányait és szerzett kitüntetéssel divlomát. majd 1965 és 1968 között a J ATE—MT A elektronmikroszkópos laboratóriumát vezette. Kandidátusi minősítését 1962-ben. doktori fokozatát 1968-ban szerezte, ebben az évben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá. Vendégprofesszorként dolgozott 1962—63-ban a Pennsylvaniai Egyetemen. 1977—78-ban a Harward Egyetemen. Számos külföldi kongresszuson és tanulmányúton vett részt, több hazai és külföldi tudományos társaság és szakmai folyóirat szerkesztőségi tagja. — Mindenekelőtt arra kérem, fordítsa le tudományterületének lényegét a szakmában nem járatos olvasók nyelvére. — A neurobiológia — mellyel a SZOTE anatómiai, szövet- és fejlődéstani intézetében tudományos szinten foglalkozunk — az emberi idegrendszer működését vizsgálja, igyekszik megismerni az idegműködés és -szerkezet legapróbb részleteit. A működés és szerkezet lehető legjobb ismerete tehet alkalmassá bennünket a hibás működés diagnosztizálására és a gyógyítás megkísérlésére. Elsőéves hallgatóknslk minden alkalommal el szoktam mondani, hogy az autószerelő szakmunkástanulók mindenekelőtt megismerik gépkocsik legapróbb részleteit, a működés fázisait — így tudják majd fölismerni és javítani a hibákat Mi is ezt tesszük — az idegrendszer működése megismerésének nagy szerepe van nemcsak a biokémia szintjén (azaz a nagyobb építő egységek vizsgálódási szférájában), hanem még • a legfinomabb szerkezetek világában is. A műszerek , felbontási határáig igyekszünk eljutni, s az idegsejtekben, sőt az idegnyulványokban és -végződésekben is kutatjuk azokat a folyamatokat, amelyekkel meg tudjuk állapítani, miképpen képződik az emberi ingerület, hogyan működik, miként tevődik át. Három évtizede kezdődtek intézetünkben ezek a kutatások, akkor ezek világviszonylatban is kuriózumnak számítottak. — Az eltelt harminc esztendőben a vizsgálati műszerek, eszközök és módszerek fejlődésével óriási eredmények születtek az idegrendszeri működés alapjelensége megismerése terén. E tudományos munkában jelentós szerepe van a Csillik professzor vezette intézetnek. Tudományos értékelésben olvastam, hogy világviszonylatban is megbecsült neurohisztokémiai iskola szü letett itt az idegrendszeri működés alapjelenségeinek molekuláris anatómiai szintű kutatására. Ennek központjában az idegi transzmisszió mechanizmusa áll, amelynek átfogó értelmezésével kidolgozták a neuronális citokémiai egység modelljét, kimutatták a sejtmembránban az enzimek lokalizációját és — elsőként — a membrán molekuláris szerkezet változását az ingerületáttétel során. — Mindezek az eredmények azt igazolják, hogy annak idején jó irányban indultunk el kutatásainkkal. Termékeny esztendőket tudunk magunk mögött, s manapság a világ neurobiológiai kutatásának egyik legfontosabb irányzatát képviseli az általunk kidolgozott megközelítési mód Vizsgálataink eredményeként jutottunk el bizonyos betegségek diagnosztizálásához és terápiájához. Mondok erre egy példát: egy igazi kutató szeme előtt mindig az lebeg, hogy munkájával megkönnyítse a tudomány következő lépését. Az alapkutatásnak sohasem lehet előre meghatározott praktikus célja, viszont a tudomány története igazolja, hogy minden valamirevaló kutatómunka meghozta a gyakorlat szamára is hasznosítható következményt Annak idején vizsgálatokat végeztünk az izmokban levő idegvégződések működésének megismerésére. Tudniillik ezeken keresztül speciális enzimfehérjék helyét lehet kijelölni, amelyek elbontják az enzimet és átadják az ingerületet az izmoknak. .Közben nálunk is nagymértékben elterjedtek a mezőgazdaságban a foszfortartalmú permetezőszerek. Hirtelen megnövekedett az intenzív osztályokon a mérgezettek száma. Kiderült, hogy ezeknek az általunk vizsgált enziméknek sérüléséről, mérgezéséről van szó. Alkalmunk nvüt arra, hogy megvizsgáljuk a folyamat mechanizmusát, fölismerjük a lejátszódó folyamatokat, és kísérleteket végezzünk az ellenlépések megtételére. — Megütötte szememet egy nagyon fontos megállapítás. Az, hogy Csillik professzor „világviszonylatban is megbecsült neurohisztokémiai iskolát teremtett". Ez azért figyelmet érdemlő, mert olyan sokat hallunk, olvasunk arról, hogy mintha kihaltak volna a tudomány iskolateremtő mesterei. Hadd kérdezzem meg, mit jelent ma, a nyolcvanas évek elején tudományos iskoláról szólni? — Nem könnyű a válasz, de nem térek ki előle. Az iskola, véleményem szerint, nem lokalizálható az intézet falai által behatárolt 500 négyzetméteres területre. Ügy gondolom, van vonzasa és kisugárzási ereje, kiépített nemzetközi kapcsolatrendszere, képvisel egy nemzetközi színvonalú szellemi-kutatási bázist, a szakma egy szúk területén világviszonylatban is számottevő eredményeket produkál. Másfél évtizedes intézetvezetői tevékenységem során — sőt azt megelőzően is — igyekeztem a versenyképesség fejlesztese érdekében kiépíteni a legszélesebb körű hazai és nemzetközi kollaborációt. Régen lejárt annak az ideje, amikor egy intézet egy helyen és önállóan képes volt nemzetközileg jelentős kutatási eredményeket, elérni. Ma itt, Szegeden. az egyetemi tanszékekkel és intézetekkel, valamint az MTA Biológiai Központjával sikerült olyan kooperációt megszervezni, amely gyümölcsöző minden résztvevő számára. Használjuk egymás műszereit, átadjuk a tapasztalatokat. szakembereket képezünk. Állandó kapcsolatokat tartunk fenn a neurobiológia világviszonylatban is elismert kutatási műhelyében. így például a Max Plank Intézet, laboratóriumával. az USA több egyetemével. Munkatársaink ösztöndíjas LUKOVS7.KT LASZLO: FF.KVÖ NÖ éveikben kísérleteket végezhetnek — melyeket mi inspiráljuk, az eredményeket hazahozzák —, tapasztalatokat szerezhetnek és kapcsolatokat köthetnek. A fejlődéshez erre az intenzív és aktív együttműködési rendszerre is szükség van. Fontos feladatnak tekintjük az utánpótlásnevelést, kezdve a tudományos diákköri munkától — melynek legfőbb feladata, hogy megismertessük a hallgatókkal a tudományos gondolkodás elemeit, a kutatás módszertanát, az elméleti és kísérletes munka kölcsönhatását — a klinikumi tevékenységre való felkészítésig — konkrét tapasz- ' falatok bizonyítják. mennyivel jobb eredményeket érnek el azok a klinikusok, akik ifjú korukban tudományos kutató intézetben készültek fel szakmájukra —, egészen a nemzetközi színvonalú tudományos munka mecénálásáig. Nálunk hetente tartunk referálásokat, ami aprómunkának tűnik, de ilyenkor a legfrissebb szakirodalommal ismertetjük meg egymást s nyomon követve a világ élvonalának állását, gyakoroljuk az angol nyelvet és a vitakészséget. Valószínű, hogy nem mindenkiből válik elismert kutató, de a kifutási lehetőséget minél több fiatalnak meg kell adni. s együtt kell örülni egyegy szép kísérlet eredményének, annak publikálásának. Intézetünk munkatársai az elmúlt évtizedekben 64 előadást tartottak San Franciscótól Volgográdig — elismerést szerezve a nálunk folyó neurohisztokémiai kutatásoknak. — A csütörtöki tudományos ülés témái közül melyeket emelné ki, mint a legfrissebb és legnagyobb eredménynek számító előadásokat? — A neurohisztokémia az idegrendszer molekuláris szerkezetkémiai mechanizmuséval és változásaival foglalkozik, tehát az egészséges működés ismeretében, valamint megváltozott, beteg struktúra ismeretében kezdhetünk hozzá a terápia, a gyógyszeres kezelés kísérleteihez A csütörtöki tudományos előadásoknak mintegy fele a gerincvelői fájdalomérző központ hisztokémiai elemzésével foglalkozott. Nem véletlenül, hiszen a közelmúltban jöttünk rá ennek alapvető törvényszerűségeire. A gerincvelő fájdalomérző központjának egyik dinamikus reakciója a fájdalomérzés kikapcsolásával jár. Ez olyan jelentós fölfedezés, hogy a jövő évi hisztokémiai világkongresszus egyik tő témája lesz. Lehetőséget látunk abban, hogy„ a krónikus fájdalmak kezelésére új gyógyászati eljárásokat dolgozzunk ki, együttműködve a SZOTE Ideges elmekórtani klinikájának munkatársaival. E fölfedezés újabb kutatási lehetőségeket rejt magában. — Szegeden született, itt volt medikus, tudományos kutató és oktató munkája is a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez köti. Biztos vagyok abban, hogy pályája során sok volt a csábítás, mégis hű maradt városunkhoz. Vajon miért? — Az embert kötik a gyökerei. Ebben a városban születtem — ös-szegedi vagyok. Talán megmagyarázni sem lehet másoknak, mit jelent a Tisza, vagy a csónakház. Már elsőéves egyetemistaként ebben az intézetben dolgoztam. Az egyetem életem érterme. ez a város az otthonom. Nagyon jó az egyetemen a különböző tanszékek és intézetek között az együttműködési készség. még nem volt arra példa, hogy a kapcsolatkeresés! valaki is visszautasította volna. Ez az alapja, hogy itt lehet alkotni, ez kárpótol a szerényebb körülményekért. Mert azt el kell mondani, hogy ha megfelelő laboratóriumok, műszerek és eszközök állnak is rei3d'»lk«~értml-""" -fe azzal is tisztáhaj, 1 "11 *. napjainkban a müszerpar eer gyorsan elavul, és számolnunk kell gazdasági nehézségekkel is. I Ügy érzem, azok a* műszereink és eszközeink megvannak, amelyekkel részesei tudunk lenni a nemzetközi versenynek. Azt r>edig őszintén szeretném, hogy ha Szeged városa küllemében is legalább olyan szép és gazdag lenne, mint amilyen szellemi értékeket takar. TAND1 LAJOS \