Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

4 Csütörtök, 1983. december 2f2J Egészségügyi beruházások Városi jogú nagyközség Az új egészségügyi léte­sítmények építésére és fel­szerelésére mintegy 4.8 mil­liárd forint jut 1984-ben. Eb­ből az összegből mintegy 3,8 milliárd forintot a tanácsi, egymilliárd forintot a köz­ponti beruházásokra fordí­tanak. Az egészségügyi tár­ea elsősorban a megkezdett beruházások folytatásáról kí­ván gondoskodni. A terv szerint 1984 első felében befejezik az Orszá­gos Traumatológiai Intézet rekonstrukcióját és az Or­szágos Onkolófjai Intézet se­bészeti új műtőjének építé­sét. A mentőhálózat területi bázisainak folyamatos kiépí­tése során átadják rendelte­tésének a szolnoki és a ba­jai új, korszerű mentőállo­mást. Folytatják az Országos Haematológiai és Vértransz­fúziós Intézet komplex fej­lesztését, valamint a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikája műtőblokkjának rekonstrukcióját. Tovább fejlesztik a perinalális in­tenzív központokat, a szív­és érrendszeri megbetegedé­sek elleni küzdelem egész­ségügyi intézményeit, a mű­vesehálózatot, azon belül a gyermek műveseállomásokat. Az előirányzott pénz egy­harmadát az intézetek gép­és műszerparkjának felújí­tására, valamint gyarapí­tására fordítják. Szükséges — egyebek közt — mentő­jármüvek. és az Országos Kardiológiai Intézet haemo­dinamikai laboratóriumi mű­szereinek cseréje. A tanácsi egészségügyi fej­lesztés során folytatják a győri kórház rekonstrukció­ját, a tatabányai kórházat 252 ágyas új pavilonnal bő­vítik. Az egri megyei kór­ház rekonstrukciója révén gyarapszik az ágyak száma. Tovább építik a Pest megyei Semmelweis kórház 120 ágyas új részlegét, Kisvár­dán fjedig a 200 ágyas kró­nikus osztályt. Folytatják a székesfehérvári, a debreceni, a kaposvári és a szombat­helyi megyei kórház rekonst­rukcióját, valamint a zala­egerszegi kórház diagnoszti­kai tömbjének építését. Ez utóbbi beruházások részben 1985-ben, részben a rá kö­vetkező évben fejeződnek be. A fővárosban folytatják a Margit és László kórház rekonstrukcióját, előrelátha­tóan átadják a gyógyászat­nak a csepeli kórház 126 ágyas szülészeti pavilonját, és megkezdődik a Róbert Ká­roly körúti kórház rekonst­rukciója. Az egészségügyi hálózat­fejlesztések eredményeként a következő évben a gyógyin­tézetekben az ágyak száma csaknem 1600-zal gyarapszik, így várhatóan meghaladja a 100 ezret. A központi és a tanácsi intézmények fenntartására, valamint az egészségügyi és szociális ellátásra 29,2 mil­liárd forintot irányoztak elő a költségvetésben, ez az ösz­szeg meghaladja az 1983. évi kiadásokat. Az egészségügyi tárca az anyagi lehetőségek­hez képest jelentős erőfeszí­téseket tesz az egészségügyi ellátás színvonalának meg­tartására, ugyanakkor foko­zottabb takarékoskodásra ösz­tönzi az egészségügyi intéz­ményeket. Mit jelent? — Tanácsülés Kisteleken A társadalom zsebbe nyúl:?: me visszája Már vártam az első tűzol­tópróbáját annak a nagy össztársadalmi föllobbanás­nak, ami a budapesti Nem­zeti Színházért vetett csó­vát. Meg is érkezett menet­rendszerűen irodalmi heti­lapunk, az ÉS „páratlan ol­dalán". A sors fura finto­raként ugyanabban a lap­számban. .hol pár oldallal elébb kifejtik, november vé­géig a fővárosból valamivel kevesebb mint másfél miL liót. vidékről valamivel több mint másfél millió fo­rintot fizettek be magánsze­mélyek. csoportok az épít­kezés javára, s hogyha mindez ilyen ütemben ha­lad is, csekély töredéke le­het — nem mint a megál­modott fele — a másfél mil­liárdos beruházásnak. Erre betlizik hátrébb a glosszista, hogy ő más cél­lal adna föl csekket. Neve­zetesen gyermeke már Meg­levő Iskolájának tatarozásá­ra. mert az csak nevében felel meg rendeltetésének, különben „sírnivaló állapot­ban" van. És itt lép műkö­désbe a társadalmi kontra­szelekció. Egyéni és közös­ségi érdek, az emberek ki­sebb és nagyobb csoportjá­nak, fővárosnak és vidék­nek a közgondolkodásból kitörülhetetlen ambivalen­ciája. Mert kétségtelenül szép dolog, az összetartozás nemzeti érzésének magasz­tos példája, ha a társada­lom zsebbe nyúl. s ki-ki a köz javára fölajánlja, ami­től megtartóztatja maga­magát. De hát mi minden számít manapság a köz ja­vának? Szigorodó föltételek közé kényszerült népgazda­ságunk — véges teherbírása okán — mind több önkéntes adományra tart igényt, más­különben nem győzné cér­nával. Az egészségügy, az oktatás, a közművelődés, a sport intézményhálózata ké­ri fejlesztéshez, karbarítar­táshoz össztársadalmunk vagy közvetve-közvetlenül érdekelt társadalmi csopor­tok anyagi segítségét. Ha­nem egyfelől éz a segít*­is véges, mint tapasztalni, kivitelben rendszerint jóv szerényebb a megajánló buzgóságnál; másfelől az érdekszférák gyakran átfe­dik. következésképpen kont­rázzák egymást, bölcs ce­zúrát vonni közébük nehéz erkölcspróba, ki is vállal­kozhatnék rá. Nevezetesen. A budapesti Nemzeti Szín­ház javára szerveződő or­szágos gyűjtőakció kapcsán több szegedi kollektíva föl­veti, szívesen rakja ugyan kommunista szombatjait, társadalmi munkáját, fo­rintjait az ügy oltárára, de méa szívesebben adakoznék egy másik Nemzeti, a ben­nünket közelebbről érintő­izgató helyi színház építésé­re, merthogy az is vajúdni látszik. Szerencsére a dolog nem annvira komplikált — élt errkező esetiben ug^nis az igazságos' megítélés számára képtel.eg, fararpuiji. „„helyzet alakulna ki. Arról van szó tudniillik, hogy a szegedi színház re­konstrukcióját nem az anya­giak hianya, hanem kapaci­tásgondok késleltetik, az éves ütemben kínált össze­geket sem tudták maradék­talanul fölhasználni, elkölte­ni — így aztán az építkezés akut kérdéseire egyedül a kivitelező adhat válaszokat, legalábbis pillanatnyilag. Komolyabb és hallható visszhangja, vélhetően, ezért nem támadt, a sportolók Kiajánlásának: Ilyen körül­mények közepette nem is volna tanácsos megosztani. az ország színházáért had­baszállt önkéntesek vitéz tá­borát — kivált, ha ez a se­reg sem kellően ütőképes anyagi tényező ma még. Szégyen Barátomnak lelke van. Szügyébe gázoltak: vissza­utasították. Pedig jót akart szegény, szokványosán ga­vallér lenni, de hiába eről­ködött. szemközt nem tole­rálták. Pontosan máig sem érti, hogyan sérthetett meg valakit egy olyan szolgálta­tásért, amiért több mint tíz­százalékos borravalót adott. Vagy talán meg sem is sér­tette? S a munkavégző úgy­mond — öntudata, a hely morálja, szelleme utasította vissza? Bár így lenne. Az történt ugyanis, hogy szabad estéjén fürdetni vit­te Ladáját. Míg az automa­ta esőcsináló előtt sorára várt, öntevékenyen kipor­szivózott. aztán behajtott* a vízsugarak közé. kiszállt a kocsijából, egyenesen a gép­kezelőhöz. s biztos ami biz­tos, egy ötöst csúsztatott az overáljába. Különben még kinézik a garázsból, gondol­ta. Az ügyeletes gépkezelő nyomkodta a gombokat, dolgozott a mosoda, s mi­után patyolattisztára fürdött a Lada, a kezelő fölnyitotta, s hanyag eleganciával visz­szaejtette ülésére a borra­valót, őt aztán ne sérteges­sék. ne molesztálják. Égett barátom orcája a szégyen­től: miért, hát mennyit vár­nak egy negyvenforintos szolgáltatás után? Hogy so­kallnák. alig hihető. Mun­kásöntudat? A pluszpénzek elhárításának is megvan a maga stílusa, hihetően ud­varias gesztusa — ha őszin­te. Inkább arról lehet szó, hogy miközben ádáz színle­léssel dúl az álharc minden effajta kiskapus pénzforga­lom ' ellén, a jattolás mér­tékegysége szépen lassan kúszik fölfelé. A szolgáltatás tényleges ellenértékének ár­nyékában. E visszautasított 12 és fél százalékos felár mindenesetre ezt a tenden­ciát sejteti. Hovatovább a borravalóknak, csúszópén­zeknek is önálló árfolyama, a mindenkori szolgáltatás értékétől, minőségétől füg­getlenül saját tarifakódexe lesz. Ami a soros árválto­zásokkal együtt változik, azok bigott természetének megfelelően — fölfelé. Ha­nem. amíg nem törvényesí­tik, kodifikálják, a vevő kénytelen napi tájékozottsá­gára. naivitására hagyatkn-* ni. s megsaccolja csupán, mikor mennyi lehet. Ezért aztán még mindig tisztessé­gesebb. ha alkalomadtán diszkréten köztik, fülbesúg­ják. afféle gvónási titok­ként. Legalább a félreérté­sek elkerülése miá ... Nikolényi István Tegnap, szerdán délután tartotta ülését Kistelek nagy­község tanácsa a helyi mun­kásklub nagytermében. A testület tagjai megvitatták a tanács 1984. évre javasolt költségvetési és fejlesztési tervét. Ezzel kapcsolatban leszögezték, hogy a népgaz­dasági terv fő célját, a gaz­dasági egyensúlyt kell szol­gálnia. Az intézmények gaz­dálkodásában szükség van az öntevékenység fokozásá­ra. Az elkövetkezendő esz­tendőben a nagyközségi ta­nács 32 millió 981 ezer fo­rint költségvetésből gazdál­kodik. A fejlesztési alapra 24 millió 174 ezer forint jut. Ez utóbbiból az elképzelé­sek szerint legtöbbet cél­csoportos beruházásokra költenek, melyeken belül kórháziágy-fejlesztés is sze­repel a tervben. Tovább folytatják az iskolabővítést, amelyre — a tavalyi közel 8 millió után — több mint 3 és fél millió forintot for­dítanak. A tanácsülés megtárgyal­ta az 1984. évi munkater­vet. A tavalyi feladatok ér­tékelésével kapcsolatban rámutattak, hogy azok csak részben valósultak meg, így például annak a 36 célcso­portos lakásnak az építését csak jövőre tudják kezdeni, amelynek „indítása" már tavalyelőtt esedékes lett volna. A jövő évi feladatok kö­zött fontos helyen említet­ték a nagyközség gázellátá­sának további fejlesztését, a lakosság kereskedelmi, vendéglátó, valamint zöld­ség-gyümölcs ellátásának javítását. A tanácsi szervek munkájával kapcsolatban előirányozták a tanács és a végrehajtó bizottság mun­kájának fejlesztését, a ta­nácstagi tevékenység segíté­sét, i s, ' Ez utóbbira többek között azért is szűkség lesz, mert a. járások megszűnté-, Vei Kistelek státusa is meg­változik. Ezt jelentette be Ott József tanácselnök a testület ülésén: 1984. január 1-től Kistelek városi jogú nagyközség lesz. * — A tanácsülést Ott József kezdhette volna így is: van egy jó hírem meg egy rossz ... — Inkább fordítva: van egy rossz hírem meg egy jó. Kistelek nemrégiben pályá­zott a városi címre, de nem kapta meg. A har­mincnál több jelölt kö­zül, mint ismeretes, csak 12 érte el ezt a rangot. Ami viszont jó, hogy kö­zölték velünk, a pályáza­tunk úgyszólván folyamato­san érvényes. Ugyancsak jó hír. amit már elmondtam a tanácsülésen is. hogy a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kistelek nagyközsé­get városi jogú nagyközség­gé nyilvánította. — Egy újabb lépés előre. A városi jog újabb kötele­zettségeket is jelent. Űj fel­adatok, megváltozott jogkör. Hogyan készült fel a tanács? — Természetesen ez szer­vezeti változtatással is jár, nálunk például a szakigaz­gatási munkát négy osztály segítségével látjuk el. Lesz városfejlesztési és gazdálko­dási. művelődési, egészség­ügyi és sport-, általános igaz­gatási, valamint titkársági osztály. — Űj feladatokhoz új em­berek is kellenek... — Nekünk a megye hét státust biztosított, s erre már van is öt emberünk. — Es a hiányzó kettő? — Nem könnyű a legmeg­felelőbbet megtalálni. Vá­runk. Volt egyébként olyan, nagy gyakorlatú szakember, akit Szegedről hívtunk ide, ezer forinttal nagyobb fize­tésért, lakásígérettel, még­sem jött. — Januártól város környé­ki' -községei is lesznek Kis­teleknek. Mi változik a köz­ségek közigazgatásában? — Amit eddig a járási hi­vatalban intéztek, annak 70 százaléka az adott községek hatáskörébe tartozik majd, a többit a rnegye és a nagv­községi tanács vállalja ma­gára 10, illetve 20 százalék­ban. Lényegében Kistelek­nek a tanácsa az úgyneve­zett város környéki felada­tokat három területen látja el. Az irányítás és felügye­let, a hatósági ügyintézés, valamint az együttműködési feladat jelenti azt a bizo­nyos pluszt. — Vegyünk egy példát. Az idetartozó Baks, Balástya, Csengéié. Öpusztaszer és Pusztaszer valamelyikében lakom. Mondjuk Pusztasze­ren akarok építkezni.... — Akkor semmi nem vál­tozott. Az építéshatósági ügyeket korábban is mi in­téztük. Miénk volt az enge­délyezéssel összefüggő vala­mennyi feladat. — Akkor vegyük azt, hogy rossz fát tettem a tűzre, szabálysértési ügyem van. — Korábban a járási hl-' vatalhoz kellett menni, ja­nuártól nálunk intézik az általános isgazgatási osztá­lyon. — És ugyanez a pénzügy­nél? — A pénzügyi szabálysér­tések elbírálásának jogát a községi tanács kapja meg. Így például Pusztaszeren is. — Iparengedélyt akarok váltani. — Valamennyi község (meg­kapta az elsőfokú iparhatósági jogkört. Az engedélyt, amiért a járáshoz kellett utazni, ott adják ki helyben. A városi jogú község viszont az ipari szövetkezetek állami törvé­nyességi felügyeletét látja el. illetve — hogy visszatér­jünk az előbbi kérdéshez — a kisiparosok árellenőrzését, — Hogyan tudná a „majdr nem város" és a város kör­nyéki községek viszonyát jellemezni? — Mellérendelt viszony. Sem a tekintélyt, sem a ran­got nem csorbítjuk-— társak akarunk lenni. Igriczi Zsigmond Tungsram lámpagyártó! Békedai­gépsorok Kínába Honvédelmi Minisztérium Kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa altábórnagy­gyá nevezte ki Kiss Sándor mérnök vezérőrnagyot. A Minisztertanács Kiss Sándor mérnök altáborna­gyot és Szórádi Zoltán ve­zérőrnagyot 1984. január el­sejével honvédelmi mi­niszterhelyettessé nevezte ki. A honvédelmi miniszter 1984. január 1-i hatállyal Kiss Sándor mérnök altábor­nagyot. honvédelmi minisz­terhelyettest a Magyar Nép­hadsereg fegyverzeti és tech­Néhány hét múlva ma- jövő év májusáig összesen gyar szakemberek utaznak 13 millió svájci frank érték­Kínába. hogy megkezdjék az ben kell átadnia lámpagvár­Egyesült Izzó (Tungsram Rt) tó sorokat és alkatrészevár­által szállított komplett tó berendezéseket, mesren­lámpagvártó gépsorok fel- delő.ie, a China National szerelését és üzemi próbá- Machinerv cég részére. Az iát. Kiküldetésüket- meg- első üzletet egv évvel ez­előzte egv másik eseménv: á előtt kötötték meg 7,5 mii­napokban hazaértek azok a lió frank értékben, s esze­kínai mérnökök és szakmun- rint a Tungsram óránként kasok, akik ősztől a Nagv- 2500 lámpát előállító géDSO­kanizsai Lámpagyárban. a rakat szállít Sanghar és Hajdúböszörményi Alkat- Shi.iiazhung városokba. Ez részgvárban. és a Zalaeger- év májusában úiabb 5 míl­szegi Lámpafeigvártó Üzem- liós szerződést írtak alá. ben tanulmányozták a gvár- amelvnek értelmében kor­tás megszervezését és az szerű. nagv teljesítményű egves technológiákat. Össze- magyar berendezéseket sze­sen 32 kínai mérnök, tech- relnek fe] Hongzov és Shan­nikus és szakmunkás vett dong városok lámpagvárai­részt a Tungsram tanfolva- ban is. main- A magvar szerelők. a A világszerte iól ismert négv egymástól távolra eső magvar fényforrásgyárnak a kínai városban egvmást vált­va végzik maid el a szüksé­ges munkákat, hogv a ta­vaszi határidőre átadhassák az összes megrendelt beren­dezést. A magvar vállalat eddig 26 országban vállalkozott ha­sonló munkákra és szer­zett tapasztalatokat A kínai partnerek nemrég ielezték. hogy fénvforrásiparának más területeit, ígv a közvilágí­tást szolgáló nátriumgőz­lámpa-gvártást, valamint az autólámpa és a fénvcsőevár­tást is modernizálni Kí­vánják. Ilv módon hosszabb távon is lehetőség kínálko­zik a Tungsram kínai gép­exportjára. A magyar cég rövidesen előadásokkal egy­bekötött termékbemutató­kat rendez Kínában. nikai főcsoportfőnökévé, Szórádi Zoltán vezérőrna­gyot. honvédelmi miniszter­helyettest a Magyar Nép­hadsereg hadtápfőnökévé, Stock János altábornagyot a Magyar Néphadsereg légvé­delmi és repülőparancsno­kává, egyidejűleg Kiss Sán­dor mérnök altábornagyot, Szórádi Zoltán vezérőrna­gyot és Stock János altá­bornagyot a Honvédelmi Mi­nisztérium Katonai Tanácsa tagjává nevezte ki. (MTI) pályázat Békedalok és zeneművek írására pályázatot hirdetett a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága és az Országos Bé­ketanács Ifjúsági és Diák­bizottsága. A pályázatra nyomtatásban eddig meg nem jelent művekkel lehet jelentkezni. A pályamunka lehet egy, vagy több szóla­mú, énekhangra, vagy együt­tesre írt darab; a kíséret le­het hangszerelt vagy csak az ismert harmóniajelzésekkel ellátott. A pályázat jeligével küldendő be a KISZ Hajdú­Bihar megyei Bizottságának: címére: Debrecen, Simonyi út lt. 4028. A borítékra rá kell írni-. Békedalpályázat, s külön zárt borítékban mel­lékelni a oályázó nevét, munkahelyének vagy laká­sának pontos címét. A beküldési határidő 1984. március 15. Az eredmény-' hirdetés 1984. május 9-én nyilvános bemutató kereté­ben lesz. A jutalmak: egy első díj 20 ezer forint, két második díj (12—12 ezer fo­rint) és három 6—6 ezer forintos harmadik díj. (MTI) Múzeum Múzeum lesz a régi Orosz­lán Szállodából Szigetvárott. A patinás falak között a dunántúli pásztorművészet kiemelkedő alakja, Kapoli Antal Kossuth-díjas faragó népművész életművét helye­zik el. A műemléki épület ad otthont később a hely­történeti múzeumnak is.

Next

/
Thumbnails
Contents