Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

Szeged évszázadai A város kialakulása (Az idei esztendő jelentős dátum Szeged történetében. Nyolcszáz éve született az első írásos dokumentum, amelyben városunk neve Cigeddin alakban először fordul elő. Évszázada annak, hogy az 1879es naav árvizet követően, négyévi megfeszített munkával újjászületett a város, kialakult modern, kör- és sugárutas rendszere, felépültek a karakterét meghatározó középületek, intézmények. Felszabadulásának napjához, október 11-éhez kapcsolódva, ünnepi tudományos üléssel emlékeztek Szeged e három jeles évfordulójára, s ajándékkal kedveskedtek a patriótáknak — megjelent a Szeged története című. ötkötetes monográfia első része. A hármas jubileum alkalmából megtartott tudományos ülés néhány előadásának rövidített változatát adjuk közre most és az elkövetkezendő hetekben a Magazin hasábjain.) A

kezdetek természetüknél fogva törékenyek. Szeged kialakulástörténetében az látszik a legszilárdabb pontnak, hogy magyar településként kelt életre. Bizonyítja ezt. hogy neve, akármelyik eredeztetését fogadjuk is el. csak a magyarból fejthető meg. Szeged nevének magyarázatára négyféle kísérlet történt. Az egyik szerint Szeged puszta személynévből keletkezelt (Szeged személynevekkel a XII— XIII. század folyamán többször is találkozunk); egy másik feltevés szerint Szeged nevében a szeg-szög színnév rejtőzik (eredetileg sötétszőkés, sárgás-barnás. sótéj.sárga szín), olyan színárnyalat, amilyet a Tisza nyer a Maros betorkolása alatt, tehát a névadás alapjául a Tisza sajátos színe szolgált. A harmadik magyarázat Szeged nevét az ék, szöglet, sarok, kiszögellés jelentésű magyar szeg főnévből származtattak, ezt a szeget a Marosnak a Tiszába ömlése is alkothatta. de valószínűbb, hogy a névadás a Tisza" szegedi kanyarulatával függhetett össze, a folyó a város a'-tt ugyanis szipte derékszögben megtörik, kiszögellést alkot. Felmerült a Szeged névnek a magvar sziget közszóból való eredeztetése. feltételezve, hogy a régi város a Tisza és egy folyóág szigetére települt. A Szeged nevével kapcsolatos szófejtések mindegyike magyar (ugor) eredetű szóból vezeti le a település elnevezését, tehát csak 895 óta a honfoglalástól létezhetett. Szeged fogantatása tehát nem lehet korábbi 895-nél. Ugyanakkor Szeged kialakulása sem természeti, sem társadalmi-etnikai szempontból nem légüres térben történt. Szerepet játszott benne a hely terméázeti földrajzi potenciája. helyzeti energiája: ősidőktől kezdve enberi megtelepedésre tette alkalmassá a szeszélyes nagy folyó, az életet adó víz. a Tisza közelsége; valamint, hogy egy másik nagy folyónak, a Marosnak a Tiszába ömlésétől délre feküdt Ez kettős haszonnal járt. — egyrészt a két folyó a Kárpátmedence két nP"v régióját hozta Szegedhez ..közel"; másrészt a Maros-torkolat alatti szakaszon, a Tisza sodrásvonala meredek, kikötésre alkalmas partot alakított ki. Kifejezetten emberi megtelepedésre alkalmassá tette e tájkörzetet a szerencsés földrajzi helyzet. Szegednek, mint magyar városnak létrejöttében szerepe volt a kedvező természeti helyzetre épülő társadalmi-etnikai indíttatásnak. Az ember régi idők óta szívesen telepedett meg e tájon, sőt a kelták talán még várost is hoztak létre a mai Szeged helyén. amelv Partiszkon nevet viselte. A római korban itt őrállomás létezett, mely a Pannónia és Dácia provinciákat összekötő út fontos pontián létesült. Valószínű. hogv valamiféle erősség (nvilván földből épült erődítmény) már a IX. században állhatott itt, s ez. ha mádként nem hát romkontinuitás formájában összefüggött mind a Partiszkon, mind a római őrállomás objektumaival. Szeged kialakulásáról szólva nem feledkezhetünk meg arról, hogy Szeged nem csupán népességet, méghozzá e vidéken a IX. század végén megjelenő új magyar népességet foglalt magába, hanem földrajzi helyzetet, ember alkotta objektumokat is jelentett. Arra a kérdésre. hogv kik vol'ak Szeged alapítói, bizonynyal soha nem tudunk megbízható "álaszt acuii. Ha a magvar nyelv ilveníaita képzést me°en ged ne, akkor azt mondanánk Szegedet nem alapították, hanem alapult. Aza> nem mesterségesen létesítették. amelynek pontos alapítási dátuma volna, hanem természetes úton fejlődött ki. így tehát kezdetei kiváltképpen törékenyek. A régészeti kutatások az utóbbi években világossá tették, hogy a IX. század végi honfoglaló magvarság biztosan megült ezen a vidéken. Szeged e név és e föld nászából fogant. A régész ásója azonban csak azokat a Szeged környéki tárgyi emlékeket tudia felszínre hozni, amelyeket nem fedett be az 1879-es nagy árvíz utáni, helyenként 6 métert is elérő feltöltés. s amelyeket nem zárt civilizációjának betonkoDorsóiába a hajdani kultúrák fölé magas házakat, aszfaltos utakat építő ember. S

zeged kialakulása" felé az írott források oldaláról is közeledhetünk. A legkorábbi biztos hitelű. Szegedet említő írásos dokumentum. III. Bér la király oklevele 1183-ból való. Ennek éppen 800 éve. Ám ez az adat nem azt jelenti, hogy Szeged 1183-ban keletkezett, vagyis hogy éppen az idén 800 éves volna. Csak annyit jelent, hogv 1183-ban már e néven biztosan létezett. Az adat önmagában is mutatja: Szeged korábbi ennél. III. Béla ugyanis ebben az oklevélben adományokat juttatott a nvitrai egvháznak, egyebek között „három sószállító hajót engedtem át — mondja az oklevél szövege Béla királv nevében — a nyitrai egyház számára azzal a szabadsággal, amelyet a bizerei monostor hajói élveznek a só vételében és számításában, ezek tetszés szerint vagy Aradon vagy Szegeden (in Cigeddin) tartassanak". A ma már nem létező Bizere. valamint a tőle 10 kilométerre nyugatra eső Arad a Maros mentén, az Erdélyből vezető víziút mellett terültek el. Ennek a víziútnak a végpontja a Maros tiszai torkolatához közel levő Szeged volt. Mint későbbi adatok — így például az 1222. évi Aranybulla is — mutatják. Szegeden országos királyi sólerakat létezett. Mivel a nyitrai egyház sószállító hajói 1183-ban a szegedi folyami kikötőt használhatták, kétségtelen, hogy e királyi sólerakat is megvolt már ekkor. Bizonyos megfontolások arra intenek, hogv — ismerve a só fontosságát a középkor embere számára — a szegedi királyi sólerakatot visszavezessük a XI. század első harmadáig. 1028 táján győzte le fegyveresen István királv serege azt a nagv hatalmú, a Körös—Maros-köz déli részétől az Al-Dunáig törzsfői uralmat gyakorló Ajtonvt, aki hatalmat bitorolt magának a király Maroson érkező sója felett, vámosokat és őröket állítva e folyó kikötőibe egészen a Tiszáig." Elképzelhető. hogv évtizedekig itt néztek egymással farkasszemet Ajtonv és István harcosai. írott források megadják annak lehetőségét, hogv Szegedet már a XI. század első harmadában létező településnek tekintsük. királyi sólerakattal, földvárral. A sókezelők és harcosok mellett „polgári" lakosság is élhetett a városban, hiszen nekik kellett ellátniuk a feladatukat teljesítő embereket. írott források híján és a régészeti kutatások nehézségei miatt Szeged kialakulástörténete időben ennél viszszább nem követhető, bármenynyire is természetesnek látszanék azt mondani hogv Szeged, mint. magvar település, egyidős a honfoglalással, nem több. mint lehetőség. Ennek ellenére a XI. század 'első harmadában azután Szeged gazdasági és katonai értelemben lontos hely volt: a királvi sólerakat és a földvár mellett immár település is. Politikai vonatkozásban viszont perifériának számított. A Szegedet megillető gazdasági a katonai funkciók ellenére sem vált Szent István-kori megye közpo-';ává. nem lett belőle vármegyei székhely, jóllehet vára volt. Hová tartozott a korai Szeged a világi közigazgatás szempontiából? A kérdésre a választ az egyházi közigazgatási beosztás ismeretétől remélhetjük. Szeged az egész középkoron át a bácsi egyházmegyéhez tartozott. Feltűnőnek kellett tekinteni két szempontból is. egyrészt. , mert Szeged légvonalban alig 35 kilométerre esik a hozzá legközelebb eső püspökségi székhelytől. Csanádtól, míg Bácstól csaknem 120 kilométerre; másrészt azért, mert a Szegedtől északra elterülő rész — vagyis Csongrád vármegyéje — a váci püspökséghez tartozott. A csanádi püspökség 1030-ban jött létre, hozzávetőleg' azon a területen amelyre korábban Ajtony hatalma terjedt ki. Mivel Szeged Tisza jobb parti fekvésénél fogva kívül esett Ajtonv tartományán, nem osztozhatott ama vidék sorsában, amelyet egészen 1028 tájáig Ajtony uralt. Ez a magyarázata, hogy Szeged a középkorban nem a csanádi egyházmegyéhez tartozott. noha földrajzilag közei esett,a csanádi püspökség székvárosához. Hogv a későbbi Csongrád megye többi részétől eltérően Szegedet nem a váci egyházmegyébe sorolták, ennek magyarázata az lehet, hogv Szeged a legeredetibb állapot szerint nem Csongrád várának megyéjéhez, hanem Bács váráéhoz kapcsolódott. Elég egy pillantást vetni Bács, Bodrog és Csongrád megye 1300 körüli térképére, hogy az ilyen feltevést még az akkori megyehatárok ismerete alapján is valószínűsíteni lehessen. A XI. század közepe és nagyjából a tatárjárás közti időben a vármegyei beosztás megváltozott. Minden vár területi expanziójának a szomszédos vár terjeszkedése szabott határt. Olykor egyegy vármegyéről éppen a megyeközponttól legtávolabbi területek váltak le. Bács várától megyéiének legtávolabbi pontja Szeged volt. Csongrád várának déli. valamint Bodrog várának keleti iránvú ter jeszkedése '"kiszorítottá BáCs megyét a Tisza Szeged és Zentá közti szakaszáról, viszont Bács megyének még az Árpádkor végén is majdnem Zentáig felérő Tisza-menti nyúlványa bizonyságát szolgáltatta hogv — az egvház igazgatás határainak megfelelően — a XI. században a Tisza jobb partján legalább a Marás torkolatáig felnyúlt, és Szeged i$ a területéhez tartozott. C

songrád megye 1030 utáni déli irányú terjeszkedésének egyértelmű igazolását adja Csongrád megye késő Arpád-kori térképe. Csongrád megye 1300 táján csak Csongrád vár környékén (Csongrádtól észak irányban 25. déli irányban 35 kilométer hosszan) volt kétparti megyének minősíthető, vagyis nagyjából a mai Tiszakürt és Mártély közti szakaszon. Mártélytól délre egészen Szegedig Csongrád megye csak a Tisza jobb partjára terjeszkedett ki. Ennek az a magyarázata, hogy Mártélvtól délre, a bal parton, amikor Csongrád déli irányú terjeszkedésére sor került, már megvolt Ajtony leverése után alakult Csanád megye. Ennek székhelye. Csanád, azonban oly közel feküdt a Mártély—Szőreg közti Tisza-szakaszhoz, hogy „nem engedte" Csongrádhoz kerülni e bal parti sávot. Nagyjából a tátárjárás körüli időre tehető Szeged átkerülése Bács megyéből Csongrád megyébe. ám Szegednek továbbra is a bácskalocsai egyházmegyéhez tartozása egy időben ezt megelőző állapot emléke. Szegednek ez a politikai értelemben vett periférikus helyzete, hogy tehát István király és Ajtony hatalmi szférájának határán feküdt, magyarázza, hogy Szeged, noha vára volt, nem vált Szent István-kori megye központjává, előbb a tőle csaknem 120 kilométerre levő Bács vár, utóbb a majdnem 60 kilométer távolságra eső Csongrád vár megyéiébe tartozott. Jelentőségét azonban az mutatja — s ekkori tótét is bizton jelzi —, hogy a rőesp»rességek XI. század végi létesítésekor esperes i székhely lett. Alig két évszázadnak kellett eltelnie, s az immár Csongrád megyébe került Szeged a vármegyei központi funkciót is perelte a tatárdúlás miatt lehanyatlott csongrádi vártól. KRISTÓ GYULA Oláh János Visszatérés Ez a fészektől elváló és visszatérő vonal ott jár a jövőben: egyre tágabb köröket írunk a mélyarcú otthonok fölé, fénybe hunyt szemünk az önmagába mélyült völgyhöz lesz hasonló. Néhány veszélyes kanyar, aztán a jólismert nappalok fogadnak. a visszatérés csalódott arca. Balogh Péter szobrai Balogh Péter Bukarestből hozta műveit Budapestre, amelyeket az „egység szobrainak" nevez. Több okból teheti ezt. Világnézeti megfontolásból és a formák egyeztetéséből, vagy azért, mert Budapesten tanult, az Iparművészeti Iskolán, Bukarestben él; életműve népeink barátságának építését szolgálja. Fogalmazása messzemenően európai, és XX. századi egyben: magyar, román forrásokat egyaránt számba vesz. nevezzék az előképet Medgyessy Ferencnek, Brancusinak vagy akár Henry Moore-nak, mindig új mű és Balogh Péter-alkotás lesz belőle. Az egység szobraival ars poeticáját hangoztatja. Ez az egység többrétű. A realizmust bővíti új elképzelésekkel, az eszme, a forma friss és új hajszálgyökereivel, s ez a sokszoros egységre törekvés barátságot, nyugalmat, békét, kibontakozást szervez emberek és népek között, ö így európai. így szobrász. 1920-ban született Bihar megyében. 1934-ben inas és munkás Nagyváradon, ahol Maczalik Alfréd festőművésznél- folytatja rajztánulmányait. Főiskov lai szinten ezt Budapesten és Bukarestben fejezi be, 1968-ban kitüntetik a Kulturális Érdemrenddel. Műveit számtalan külföldi országban mutatta be, egyéni kiállítása volt Nagybányán, Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Aradon, Milánóban, Párizsban, Uppsalában, hat alkalommal Bukarestben, s most fővárosunkban, a Magyar Nemzeti Galériában. ötletekben és új formákban kifogyhatatlan, minden új ideájához megtalálja a szobrászi külalakot. Azért tűnnek egyszerűen izgalmasnak és természetesnek művei, mert a forma reális és szimbolikus értelmű: alakzat és jel egyszerre Jellemző szellemi mozgékonyságára, műveltségére, tág érdeklődésére, egyetemes elkötelezettségére és fáradhatatlan szobrászi invenciójára, hogv szoborrá álmodta Móricz Zsigmondot, egyszerű hegyi embereket. betvárokat. holdtöltét.^az ! építészetet, a Genezist. Balogh Pétert nagyon komolv rokonság fűzi a tiszta architektúrához. minden szobra: építménv. L. M