Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fi m 9 73. évfolyam 301. szám 1983. december 22., csütörtök Ara: 1,40 forint • A z • M S Z hm* fe-jgE P IVÁ RjO SÍ I 2 Q^ T S Á^GtÁ N Á K^tlA Ülést tartott a megyei tanács Költségvetés, fejlesztés, fe'úiitás 1 r Tffei utolsó ülését tartotta tegnap, szerdán Szegeden a Csongrád megyei tanács. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, többek között az elnök­ségben helyet foglaló dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagiát. a megyei pártbizottság első titkárát. Kállai La­jost. pénzügyminiszter-helyettest. dr. Kolláth Györgyöt. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-he­lyettesét. valamint a városok, iárások. nagyközségek társa­dalmi-politikai életének vezető képviselőit, a megye or­szággyűlési képviselőit. Szabó Sándor előterjesztésében a testület megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgya­lásokról szóló beszámolót. Katona István, a megyei tanács pénzügyi osztálvának vezetője terjesztette elő a pénzüffvi osztálv munkájáról, iránvító és ellenőrző tevékenységéről készült ielentést. maid dr. Bérezi Gyulával, a megyei ta­nács tervosztályának vezetőiével javaslatot tett a tanács 1984. évi költségvetési és fejlesztési terv jóváhagyására. A tanács meghatározta a iövő évi munkatervét, és tájékozó­dott a vb 1984. évi munkaprogramjáról. A tanár? saiát hatáskörében több rendeletet alkotott. Dudás Kálmán, iil­lési tanácstag interpellált a garázsépítés szabályozási eljá­rásának ügvében. Az ülés Szabó Sándor zárszavával fejeződött be. aki megköszönte a tanácstagoknak idei. eredményes munká­jukat. Segítség a kistelepüléseknek helyes új óvoda épül. Foly- Nemzeti Színház rekonst­tatják az ópusztaszeri nem- rukcióját. Üj ABC-áruháza­zeti emlékpark főépületé- kat kap Szeged Rókus vá­nek építését és a Szegedi rosrésze, Felsőváros. Vélemények, javaslatok Év végén mindig nagy ér­deklődést vált ki a költség­vetési és a fejlesztési terv napirendje. Az előterjesztés, a számok mögött nagyjából a jövő évi életlehetőségeink körvonalazódnak. így volt ez a tegnápi ülésen is, ami­kor Katona István az írá­sos jelentéshez olyan ma­gyarázatot fűzött, amelyből kiderült, hogy az egyensú­lyi követelmény — amely­ről annyit beszélünk — jö­vőre is meghatározza a tár­sadalmi közkiadásokra és a fejlesztésre fordítható össze­geket. A megyében a költ­ségvetés nagysága 3,7 mil­liárd forint, a fejlesztésekre jutó összeg pedig 1.3 milli­árd forint. A megve pénz­ügyi helyzetében, a tanácsok gazdálkodásában magától értetődően érvényesül a központi elhatározás, össze­vetve az idei előirányzattal, hamar kimutatható, hogy jövőre 7.9 százalékkal töb­bet költhetnek a tanácsok intézmények fenntartására, iskolák, kórházak működte­tésére, mint az idén. A fej­lesztési alap azonban az ideihez képest 12,3 száza­lékkal csökken. S időzzünk még egy kicsit a számok­nál: fenntartásokra 9,7 szá­zalékkal több pénz jut, mint amennyit a tervidőszak ele­jén 1984-re ütemeztek. A központi elvonások miatt azonban a fejlesztési lehető­ségek 18 százalékkal elma­radnak a hatodik ötéves terv eleién meghatározott céltól. Különösen nagv fi­gyelmet ..vívtak ki" a kiste­lepülések. hiszen azt sze­retnénk. ha népességmegtar­tó erejük növekedne. A községek és na gv-köysé&ek. a költségvetési Előirányzatból 13 5 'százfiléknvi aránkban részesednek, míg a fejlesz­tésekre a megvei ..nagv ka­lapból" 8.8 százalék jut. Amikor a tanács az elő­irányzatokat meghatározta, alapvető volt az a szem­pont: az alapellátás elért színvonalát biztosítják. s ahol lehet bizonyos mérték­ben fejlesztik is. Hogy mit jelent ez? Az egészségügyi alapellátás hálózata lényegé­ben kiépült, az új orvosi, fogorvosi körzetek a hely­zetet azonban tovább javít­ják. Jövőre újabb három általános orvosi és két köz­ségi fogorvosi körzet szer­vezésére kerül sor. Csong­rád megyében így 1984 vé­gén egv orvosi körzetre 1838 lakos jut, ami az országos átlagnál kedvezőbb. A megyei tanács pénzügyi osztályának munkáját és a költségvetés, fejlesztés elő­irányzatait igen sok hozzá­szóló értékelte. (Ugyanis a két napirendet egybevonva tárgyalta a tanács.) Dr. Ku­tiván Rezső (Szeged) dicsé­rettel beszélt a pénzügyi osztály munkájáról. A ta­nácsi dolgozók figyelemmel kísérik az államigazgatás korszerűsítését, és készek a megújulásra. Dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely) rámutatott arra, a pénz­ügyi osztálv tevékenységé­nek is köszönhető, hogy az aszály nem rendítette meg a megye gazdaságát. Márki Ibolya (Rúzsa) javasolta, hogy Ásotthalom óvoda­gondjait mielőbb enyhítsék. Dr. Nagyistók Sándor (Fel­gvő) az állampolgárok adó­fizetési moráljával foglal­kozott felszólalásában. és megállapította, hogy ez na­gyon jó a megyében. Né­gyest Jánosné (Szentes) rá­mutatott arra, hogy a költ­ségvetés garantálja az alap­ellátás szintentartását. Be­szélt arról is. hogv az elektronikai adatfeldolgozás meghonosítása némelyik he­lvi tanácsnál gondot okoz. Miklós .Lászlóné (Makó) el­ismeréssel szólt arról: a helvi igénveket figvelembe vették a költségvetés meg­határozásánál. Földesi Fe­renc (Hódmezővásárhely) megemlítette a vásárhelyiek önkéntes hozzájárulását az óvodaépítésnél, közművesí­tésnél. Dr. Szucsán Sándor (Csongrád) a költségvetés aránvait elemezte, és más felszólalókhoz hasonlóan ki­jelentette. az alapellátás biztosított. . Kiss Dezsőné (Csanádnalote) az elvándor­lásról beszélt, a tanács tá­mogatását kérte a helvi munkalehetőségek bővítésé­hez. Kállai Lajos miniszter­helyettes néneazdaságunk általános helvzetéről beszélt, és elismeréssel szólt a pénz­ügvi apparátus tevékenveé­géről. A számítástechnika hazai elteriesztésében a ta­nácsi munkában a megve pénzügyi szakemberei. ko­moly segítséget nyújtottak a Pénzügyminisztériumnak. A főhatóság nevében kö­szönte meg ezt a tevékeny­séget. Dr. Komócsin Mihály rá­mutatott arra, nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a falvakban az óvo­dák. bölcsődék kielé°ítik az igényeket, mert akadnak he­lyek. ahol még gondok van­nak. Budapest után a me­gyénkben a legmagasabb arányú a nők foglalkoztatá­sa. ezárt a gyermekintézmé­nyek fejlesztése kulcskér­dés. Égető feladat a szociá­lis otthonok hálózatának bővítése is. s ezzel nem­csak a rászoruló embereken segítünk, hanem hozzátar­tozóikon is. Beszélt arról, hogy a tanácsi gazdálkodás szűk keretei ellenére sincs okunk panaszra és az ered­mények a lakosság, vala­mint a megyei párt- és ta­nácsi szervek munkáját tük­rözik. Hogy az országos át­lagnál jobb eredményeket értünk el az élet több te­rületén ezért az elismerés a megyei tanács vb pénz­ügyi osztálv dolgozóinak is kiiér. akik ésszerű és taka­rékos gazdálkodást valósíta­nak meg. Dicsérettel beszélt a" la"kósság közhasznú társa­dalmi murtkáteról. aZ állam­polgárok adófizetési morál! .iáról. A nagvmértékű tár­sadalmi munkában nemcsak a közvetlen érdekeltség, ha­nem a közösség szolgálata is mindjobban megmutatko­zik. Javasolta a tanácsnak hosv fejezze ki elisme-ését a lakosságnak a társadalmi munkáért. 1 Ezenkívül mind n saíát mind a megvei várt. b izot.tsáa nevében köszöne­tet mondott a meovei és a hehn tanácsok tenjainak. a nénfront. az SZMT a KISZ a.kt.ifi'táin"k mert a tár. sndalmi munka szervzésé­hon derekasan kivették a ré"7.üket. A felvetésekre Katona István és dr. Bérezi Gyula válaszolt. Szabó Sándor ja­vasolta. hogy a megyei ta­nács fejezze ki elismerését é? köszönetét a lakosság­nak a társadalmi munka eredményeiért. H. M. Uj paprikamalom Felszeretés iskoláknak A szakigazgatási szervek igen nagy erőfeszítéseket tesznek az általános iskolai ellátás további javítására, s így több helyen nagy létszá­mú tanulócsoportokat bont­hatnak meg. Az általános iskolásoknak közel 60 szá­zaléka részesülhet szerve­zett étkeztetésben. Az isko­lák újabb felszereléseket, oktatási eszközöket vásárol­hatnak. Az óvodai helvek száma 225-tel gyarapszik. A szerényebb fejlesztési tehetőségek mérsékeltebb hery^ázást. énítést tesznek lehetővé 1984-ben. Elsőren­dű cél a folyamatban levő beruházások befejezése, il­letve folytatása. A nehezebb gazda-ági helvzet még fe­lelőssévteliesebb magatar­tást követel a helvi taná­csoktól. Az alapvető tanácsi fejlesztési feladatok közül legfontosabb a lakásépítés. A megyei tanács jövőre 4 ezer 151 lakás megépítésé­vel számol, amelyből 473 tanácsi célcsoportos forrás­ból készül el. Továbbra is kiemelt feladat az állami telekkínálat a keresletnek megfelelő bővítése, a vá­laszték javítása. Ezenkívül nagyon fontos az építő­anyag-ellátás zöktfenőmfin­tesebb biztosítása. A fej­lesztések többsége a lakos­ság alapellátását szolgáló beruházásokat és a legszük­ségesebb kommunális fel­adatok megvalósítását ga­rantálják. Tallózva a iövő évi építkezésekből: megkez­dődik a hódmezővásárhelvi kórház diagnoszt'kai szárny­épületének, a kétszáz fé­rőhelyes vásárhelyi szo­ciális otthon, és a 100 férőhelye? szegedi gvermek­o'.thon kivitelezése. Befeje­ződik "az apátfalvi egészség­ház építése, a megye isko­lái 40 osztályteremmel lesz­mek nagyobbak. Szegeden 150 helyes. Sándorfalván 75 Elismerés a társadalmi bakáért, a lakosság anyagi támogatásáért A megyei tanács megállapította: megyénk lakos­sága — az elmúlt években — eredményesen járult •hozzá társadalmi munkájával és anyagi támogatásával a tanácsok és szerveik előtt áiló feladatok megoldásá­hoz: különösen a lakosság egészséges vízellátásához, a belvízrendezéssel összefüggő feladatokhoz, belterületi út- és járdaépítéshez, gyermekintézmények, torna­termek építéséhez, az idős korúakról való gondosko­dáshoz. az utóbbi években pedig a vezetékes földgáz­hálózat kiépítéséhez. A lakosság ió adófizetési morál­ja. a jó állampolgári fegyelem, a közös gondokban va­ló önkéntes részvétel is jelentősen hozzájárult a költ­ségvetési bevételek és az intézmények működési fel­tételeinek megteremtéséhez. Eredményes szervező munkával hozzájárultak az elért eredményekhez a Hazafias Népfront, a szakszervezetek. valamint a KISZ-szervézetek. Éhben a munkában cselekvően részt vettek a hríyi és a megvei tanács tagiai, akik válasz­tókerületeikben szervező munkával prodményesen se­gítették m°gvénk teleoii'éseinek fejlődését. A tanács köszönetét feíezi ki a lakosságnak, a szo­cialista brigádoknak, a nártszerveknek. a vállalatok­nak. a szövetkezeteknek, a társadalmi és tömegszerve­zeteknek, a tanácstagoknak tevékeny részvételükért, és kéri segítségüket és támogatásukat az 1984. évi fel­- adatok megvalósításához.. Somogyi Károlyné felvevői? Ezekben a hetekben vizsgázik a Szegcdi Paprikafeldolgozó Válla'at új malma — a hírek szerint jelesre. Finomabb, jobb minőségű az őrlemény, mint a hengerszekeken. A berendezést egy, az NSZK hői származó gyorsőrlő egé­szíti ki m technikai íeilödése A korszerű kereskedelem megköveteli a megfelelő technikái eszközök — mér­leg hűtőpult, pénztárgép — alkalmazását, s ennek a vál­lalatok — központi támoga­tás segítségével is — igye­keznek eleget tenni Az élelmiszer-kereskede­lemben az elmúlt öt év alatt 31. ezerrel nőtt a bolti hű­tőgépek száma. ma mar több mint 140 ezret hasz­nálnak. A Belkereskedelmi Minisztérium anvaglag is támogatja a' hűtöhálózat bő­vítését. Ennek ellenére van­nak még hiányok, s az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság felmérése sze­rint az ezredfordulóra — fievélembe véve a métahű­tött és előhűtött termékek forgalmának növeked "»sét — a kereskedelmi hálózatban mintegy 240 ezer hütőalkal­matosságra lesz szükség. A kereskedelem hűtőgépe­it részben hazai gvártásból. részben az. NDK-ból és a Szovjetunióból szerzi be A kereskedelem ősi jelké­pe a mérleg, ma minteev 10 ezret használnak, főkéht az élelmiszerüzletekben. A legtöbbje hagvománvos. úgynevezett billenősúlvos. A csemegeüzletekben, a pri­mőrök árusításánál — ott. ahol különösen fontos a pontosság — mind több he­lyen használiák az árszor­zós. árkijelzős mérlegeket. Minőségi fejlődést ielen­tenek a kereskedelemben: egvrészt megkönnyítik az. el­adók dolgát, másrészt a ve­vő is biztos lehet benne, hogv pontosan állapították meg a fizetendő összeget. Ezekből a mérlegekből az utóbbi néhánv évben mint­egy 50 ezret vásároltak, no­ha ára tízszerese a hagyo­mányosénak. A vállalatok­nak gondot okoz.. hogv a nagy értékű mérlegeket ál­lóeszközként kell nvilváru tartaniuk, ezért — a 'rendel­kezések szerint — csak a fejlesztési alapból vásárol­hatók meg A korszerű mér­legeket főként a 7, úi üzletek­ben Kelve-PK. el. A pénztárgépek száma 5 ezerrel • nőtt az elmúlt öt évben, ma körülbelül "8 ezret tartanak szánton. Többségük hagvománvos. úgynevezett nvugtanvomós gép. amelvet a legtöbb vá­sárló ismer. A korszerűob gépek többféle gvűitőműve­letre is képesek: a vállald például képet kaphat a for­galom napi alakulásáról A legkorszerűbbek az elektro­nikus pénztárgépek jelen­leg 850 van belőlük. Elekt­itónikai többlettudásukat a vállalatok egvelőre még nem képesek kellőképpen hasznosítani, erre csak a télies elektroni-álás megva­lósulása után lesz lehetősé­gük. Különösen az élelmiszer­kereskedelemben és a ven­déglátásban segítik a dolgo­zók munkáját az utóbbi években egvre na»vobb számban elterjedt felvágott­szeletelő: kenyérvágó és más hasonló gépek. Ezek ma már szinte mindenütt meg­találhatók. ahol szükség van ráiuk. A kereskedelem és a ven­déglátás gépeinek javítása évekig sok gondot ielentett. ma már azonban ezen a té­ren is tapasztalható iavu­lás. Budapesten a bejelen­téstől számított 24 órán be­lül megnézik, s ha alkat­részhiány nem gátolja meg is iavítiák a kereskedelem és a vendéglátóipar elrom­lott gépeit. Vidéken is vi­szonylag gvorsan elvégzik a javítást a szervizek. ha a vállalatok átalánydíjas szer­ződést kötöttek velük.

Next

/
Thumbnails
Contents