Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

Szeinie Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter pénteken felkereste a főváros több nagy építkezését, és tájékozódott a munkák helyzetéről, az eredményekről, a gondokról és az ütemtervek teljesítéséről. A látogatási program első állomásán, o Marx téri Skála-Metró áruház és a MÁV közös épületénél Somogyi László, a jKözépületépítő Vállalat igazgatója és az érintett tervező, beruházó vállalatok, valamint az épület leendő tulajdonosainak képviselői tájékoztatták a vendégeket. Elmondták, mindent megtesznek, hogy a további késéseket elkerüljék, és március végére átadják az épületet. Így május 2-án megnyithatja kapuit az áruház. Az Állami Operaház rekonstrukcióján dolgozó építők elmondták, hogy az előirányzott részhatáridőket teljesítve, jó ütemben halad a kivitelezés. A program során meglátogatták az Országos Traumatológiai Intézet építőit, és felkeresték a Kaszás-dűlői lakótelepét is, ahol az év végéig szinte két-három naponként újabb lakóházakat adnak át. A Kaszás-dűlőn, Rákoskeresztúron, Kispesten összesen 1500 otthont. A XV. kerületben megtekintették az Ifjú Gárda úti 12 tantermes iskola építkezését. (MTI) tárgyaiások Méhes Lajos ipari miniszter pénteken megbeszélést folytatott Vlagyimir Lisztov szovjet vegyipari miniszterrel, aki a KGST vegyipari állandó bizottságának 62. ülése alkalmából tartózkodik Magyarországon. A megbeszélésen kölcsönösen nagyra értékelték a két ország vegyipara között kialakult és eredményesen fejlődő együttműködést. Kiemelték a mezőgazdaság kemizálását biztosító agrokémiai egyezmény megvalósításának jelentőségát. 1983-ban mindkét ország vegyipara mintegy 100—100 millió rubel értékben szállított partnerének. Lehetőséget látnak az együttműködési megállapodásokban. az 1988—90 közötti időszakra előirányzott szállítások további bővítésére. A jevi évi tervről és köiiségvelésroi Tanácselnöki értekezlet Pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi. a megyei és a megveivárosi tanácsok elnökei. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével. Az értekezleten Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke adott tájékoztatást a jövő évi terv és költségvetés előkészítő munkálatairól, s előadásához Hdtényi István pénzügyminiszter fűzött kiegészítést az 1984-es költségvetés kialakításáról. Az Országos Tervhivatal elnöke bevezetőben emlékeztetett arra. hogv a külső .és belső gazdasági tényezők tartósan hatnak a tervezésre. ezért a jövő évi tervnek is változatlanul a fő célja: meg kell őriznünk népgazdaságunk fizetőképességét, megszilárdítani külső egyensúlyát. oltalmaznunk a már elért életszínvonalat. A tanácsi tervezésről szólva kiemelte: 1'984-ben a beruházási lehetőségeket és forrásokat a legfőbb társadalompolitikai célok figyelembe vételével az ideinél iobb egyensúlyban kell tartani. A tanácsok fontos feladata lesz. hogv segítsék a gazdálkodó szervezeteket a tervek teljesítésében, s a közösségi feladatok megvalósítása során törekedjenek a lakosság erőinek bevonására. Az eddigi eredményeket iellemzi az a tény. hogy a 100 lakosra jutó legfontosabb alapellátási mutatókat illetően a megyék többségében már 1983-ban elért-k vagy megközelítették az 1985-re tervezett szintet, tehát több óvoda, bölcsőde, iskola. egészségügyi létesítmény készült el. Tapasztalhatók azonban elmaradások ígv például a gyógypedagógiai és a szociális ellátás fejlesztésében. az ivóvízellátásban a városgazdálkodásban. a szennyvíztisztítás nagvobb létesítményeinek elkészültében. Az Országos Tervhivatal elnöke szólt a VII. ötéves terv előkészítéséről és a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének fő irányairól, valamint a népgazdaság hoszszú távú tervkoncepcióiról is. amelyeknek kimunkálásához, az egyes megyék tanácsai sok segítséget adhatnak. Heténvi István pénzügyminiszter a tanácsi költségvetésekről szólva hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogv azok iól illeszkedjenek társadalmi programjainkhoz. Megállapította, hogv a tanácsok idei pénzügvi gazdálkodása tervszerűen alakul, s a jelek szerint a költségvetési hiánv a tervezettnél kisebb lesz. A követelménvek várhatóan jövőre sem lesznek kisebbek. Áz értekezlet második napirendi pontiaként Nyitrai Ferencné államtitkár. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartott tájékoztatót a KSH és a tanácsok kapcsolatáról, maid az értekezlet résztvevői tájékoztatót hallgattak meg a tanácsigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos teendőkről is. Papp Lajos államtitkár előterjesztésében. (MTI) Sok is, kevés is A hetvenes években erőteljesen fejlődött a magyar bútoripar. A negyedik ötéves terv időszakában a nagyobb gyárak felújítását végezték el, az ötödik ötéves terv idején pedig a kisebb üzemek kaptak modernebb gépeket. A befektetett miliiók hatására az elmúlt évtized végére 1970hez viszonyítva két és félszeresére nőtt a termelés mennyisége. Ugyanebben az időszakban az összes export a négyszeresére emelkedett, még. ennél is nagyobb mértékben nőtt a dollárelszámolású kivitel. A nyolcvanas évek eleién megállt a dinamikus fejlődés. A hazai boltokban már nem hiánycikk a bútor. Tavaly a bútorértékesítéssel foglalkozó belkereskedelmi vállalatok eladótéri és raktári készletei a kétszeresére emelkedtek. A másfél milliárdos készlet már kielégítő választékot biztosíthatna a vevőknek, ha... Ha nem lenne oly sok — egyes szakemberek becslése szerint több mint 50 százalék! — az eladhatatlan vagy csak nehezen értékesíthető bútor a raktárakban. Az inkurrens készlet nagy része törött asztal és szék, sérült szekrénysor, használhatatlanná vált fekvő alkalmatosság, de vannak a divat fordulatait sínylő cikkek is. A készlet szaporodását nem kísérte az amúgy is szűkös raktárterület megfelelő növekedése. JN vékony falemezek és a kárnit sérülékeny felületek, a szükségraktárakban fokozott veszélynek vannak kitéve. Nagyon kevé.s a bemutatótér. Mindössze az ország 19 Domus áruházában végzik az árusítást viszonylag korszerű körülmények között. Az évi forgalom hetven százaléka a kis boltokban zajlik. A szűk eladótérben elképzelhetetlen a kulturált értékesítés, az eladók aligha tudják elmesélni a vevőknek, hogy milyen áruk szunnvadnak becsomagolva a raktárban. A tőkés piacon a dekonjunktúra miatt nehéz eladni bútorgyáraink termékeit. A magyar bútorexport fekete éve volt 1982. A vállalatok, félvén attól, hogv hazai áraikat a külföldi eladási áraikhoz igazítják »— enyhén szólva —, nem igyekeztek termékeiket a határokon túl elhelyezni. Az idén sikerült jelentős exportnövekedést elérni. Ez arra elegendő, hogy kivitelünk az 198 l-es szintre álljon vissza. Innen indulhat el jövőre talán egy valódi növekedés. A gondok közepette akad bővm tennivaló. Van mit jaHtani az anyanoazdálkodásqn. Az ipar által a bútorokéi beéoített fenyőfáknál néhol 350 százalékkal több a hulladék. Néhány szövetkezet a nagyobb IP^SŐ darabokból készít valamit (játékot, főzőkanalat, szerszámnyelet stb.). Ez azonban nagyon kevés. Az. hogv a faanyag 80—85 százaléka elvész, nemegyszer még tüzelésre sem használják, feleslegesen drágítja a bútorokat is. Ezt a hulladékhányadot a kivágott fa. és a bútorként értékesített anyag különbségeként kell értelmezni. Tehát nemcsak a bútoripar a pazarló, hanem a faipar is. Szükséges a két ágazat gyors összefogása. A fejlesztés időszakában jó lehetőségek voltak új célgépek beszerzésére. Az utóbbi időben csökkentek a vásárlások. Az elkényelmesedett vállalatoknak gvorsan kell visszaállni a célgépek saját kialakítására. Gyorsítani és szélesíteni szükséges a jelenleg szűk körű és lassú információcserét. A vállalaton belüli jó megoldásokat az egész iparágnak át kell venni. Kívánatos lenne, hogy a gyártmányfejlesztésben a termelők az eddiginél jobban támaszkodjanak a Bútoripari Fejlesztési Intézet és a Műszaki Feilesztési Intézet szolgáltatásaira. Jő lenne gyorsabb ütemben bővíteni az elemes bútorok részarányát. Egy évvel ezelőtt a szekrények 18 százaléka volt az elemes megoldású, az idén már neJ gyede. Ez még mindig kevés. kereskedők szerint jelenleg 35—40 százalék lenüe az cptimálic arány. 1981ben megszűnt a gyermekóútorok állami ártámogatása. A dotáció megvonása után túl sok vállalat állt le ezeknek a cikkeknek a gyártásával. Idehaza nincs becsülete a kis bútorok és kiegészítő elemek gyártásának. Célszerű lenne, ha néhány nagyobb üzemben á főtermék darabjainak méretre fűrészelésekor leeső anyagból ilyen árukat készítenének. Három-négy szövetkezetnek érdemes lenne csak székek és egyéb kis bútorok készítésére berendezkednie. Az értékesítés és a termelés kapcsolatának egyszerűsítésére volna szükség. A vállalatoknak és szövetkezeteknek közvetlen információkat kellene kapniuk az értékesítésről. Kívánatos lenne, hogy növeljék saját és a társulásos boltok forgalmát. A hetvenes években nem mindig követte a termelés bővülését az eladási lehetőségek gyarapodása. Akkoriban az egyik dunántúli gyár raktárról is árusított. Persze, nem mindenkinek. csak a saját dolgozóinak. vagy aki ismerőst, rokont tudott a gyárkapukon belül. Az ilyen értékesítéskor az sem volt gond, ha az egyik garnitúra a másik szövetével tetszett a kiváltságos vevőnek. A gyár három napon belül ..összehozta" a kért vázat és huzatot. Ma az értékesítésben ez lenne az egyik követendő modell, de nemcsak „protekciósoknak". Már-már frázisként hat kimondva és leírva, hogy a magyar gazdaságnak minden kis exportlehetőséget meg kell ragadnia. így van ez a bútorkivitel esetében is. Sőt! Ezeknek a cikkeknek a gyártásánál alig használnak importanyagot, így a kis mennyiségű értékesítés is magas tiszta bevételt eredményezhet. Bőle István 73, évfolyam 285. szám 1983. december 3.; szombat Ára: 1,80 forint YILÁG PROLETÁRJAI, nj EGYESÜLJETEK! VatlászksraÉifáseii Szólnak a puskák a hétvégi határban: a vadászok megkezdték a „betakarítást". A pillanatképek így következnek: „No. lássuk, ittak-e célzóvizet?" — „Vajon lesz-e vad a hajtásban?" — „A gazdi ezért megveregeti a buksimat ..." — „Úgy szép a hajtó, ha cipekszik, s még szebb, ha csinos!" — Teríték, tiszteletadás a vadnak" — ..lgF könnyű! Ma már mindenki kocsival jön..." — „Cél..J Tűz!" „ Gyenes Kálmán képriportja