Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

Péntek', 1983. december 16. 7 Fogyoszfói érdekvédetem ti élelmiszerek kiszolgálása Befejeződött a Fogyasztók Országos Tanácsának vizs­gálata. amelyen arra kere­sett választ, hogyan érvé­nyesül a vevők érdekvédel­me az élelmiszerüzletekben. A csütörtöki ülésen, ame­lyen az eredményeket össze­sítették. Tarján István, a FOT alelnöke a széleskörű tájékozódás megállapításai­nak birtokában rámutatott: noha vannak biztató jelek a kiszolgálásban, s ezeket örömmel vette tudomásul a lakosság, mégis a negatívu­mok azok, amelyek általában szembetűnőbbek, s okoznak kellemetlen pillanatokat a vásárolni szándékozóknak. Ez a vélemény korántsem sommás, és sarkítoH, még ha annak látszik is — mondotta —. mert 19 me­gyénk több szaz és ezer te­lepülésén végzett felméré­sen alapul annak mintegy végső következtetése. Érde­kes módon, a vevők talán nem is annyira az árusítás körülményeivel, és az úgy­nevezett személyi feltételek­kel foglalkoztak, s mondtak róluk véleményt, sokkal in­kább amiatt aggódnak: va­jon sikerül-e továbbra is megőrizni az ellátás egyen­letességét. jövőre is kielé­gítő lesz-e az alapvető cik­kek választéka. A jó kez­deményezéseknek ugyanis csak akkor van visszhangja. folytatta, ha a polcokon ez­után éppúgy megtalálhatók lesznek azok az áruk. ame­lyeket megszoktunk, meg­szerettünk. Az eredmények tárháza is igen bőséges, szép számmal akadnak követésre méltó kezdeményezések. A vásár­lókat azonban például felet­tébb bosszantja, ha egy áruról nem derül ki, meny­nyibe kerül. Ennél márcsak az bosszantóbb, ha egyszer­re több árcédulát is talál­nak ugyanazon terméken. A vitában többen hangsú­lyozták. hogy a jövőben kö­vetkezetesebben kellene ér­vényt szerezni az élelmiszer­törvénynek. Bali Mihály boldogul Bali Mihály barázdált ar­cán a megelégedés ráncot egyenget, amikor méltóság­teljesen illesztgeti az asztalra örömének jelzőit. A nevelő­otthoni gyerekek rakosgatott filléreiből csilingelő, aranyo­zott cigarettatartót, a dicsé­retet vastagon eregető hatal­mas iront és a selyembélésű dobozkában lapuló, díszes érmét, a nemzetiszín akasz­tós kitüntetést. Megilletődve ugyan az asztali fényesség­től. de mégse tudom hirtelen, mire véljem dr. Bali Mihály, kétdiplomás pedagógus jöve­telét. 'Mintha elszoktunk vol­na már az öröm fogadásá­tól, s ha köszönéssel valaki­ből nem ömlik -a keserűség, kicsit tétován viselkedünk. Esetünkben annál is inkább, mert Bali tanár úr pár évvel ezelőtt elkényszerült a sze­retett nevelői pályáról. Akkoriban a csalódástól és az elkeseredéstől még sírt is a kemény kiállású tanárem­ber. — Most, hogy révbe ér­tem — kis ünnepséggel vet­tünk búcsút egymástól a gye­rekekkel — nem érzem olyannak életem fájó kanya­rait, mint amilyenek valójá­ban voltak. Örülök, hogy negyvenkét évi szolgálatúján nevelőként mehetek nyug­díjba. * Az előzmények tarkaságá­ból csak a legrikítóbbakal elevenítjük. Bali Mihály az ötgyerekes cselédcsaládból saját erejével emelkedett ki. Jókötésű gyerek lévén, a fog­ság évei után tornászott és versenyeken birkózott, majd Pestre került, országos ran­got adó csapatokhoz. Közben tornatanári és természettudo­mányi diplomát szerzett. Sta­tisztált filmekben, mutatvá­nyos volt a sportversenye­ken. Fejen állva is motoro­zott a stadionban, Rákospa­lotán és Csillaghegyen sereg­nyi iskolással s—erettette meg a kézilabdát, az atlétikát és még sok testet izmosító já­tékot. Olimpiai bajnokok, versenyek éljenzett győztesei sajátították el a sportoiás alapismereteit a jóérzékű pedagógustól. Harminckilenc évesen lelépett a birkózók versenyszőnyegéről, azóta ide­jét a gyerekek nevelésére ál­dozza. Lakást vett, végleges céllal eresztett gyökéret a fővárosban. Aztán összeku­szálódott az élete, s jöttek a kanyarok. — Édesapám leesett a lá­báról. Agyvérzés után gon-) dozni kellett. Ügy egyezke­dett a család: mindnyájan vállaljunk a teherből. Nyolc­hónapos kisgyerekkel vona­toztunk haza. A kisteleki gimnáziumban lettem torna­tanár. Hat év alatt sehogy­sem értettük meg egymást az igazgatóval. Például fe­gyelmit kaptam, mert csinál­tatni mertem dobókört a súlylökőknek. Állítólag azéri is haragudott, mikor kopog­tam, mielőtt beléptem az irodájába ... — Emiatt nem kellett vol­na eljönnie... — Nem maradhattam. A kisfiamat testnevelés tagozat­ra vették föl a szegedi is­kolába, mi is eljöttünk a fa­luból. Szerettünk volna állást szerezni a feleségemmel, mi­vel ő is pedagógus, de a városban mindenhol zárt aj­tókat találtunk. Más válasz­tásom nem volt. beálltam a postára, terjesztőnek. Kilin­cseltem, ahol csak _ lehetett, de csak sajnálkozni tudtak sorsomon. Természetesen biztattak, járjak ki én is Kis­telekre. mint a feleségem. Nem olyan sok a négy-öt év a nyugdíjig. Sportos ember bírja ... * Fölelevenednek az első ta­lálkozások mozaikjai. Járt bánatával Bali Mihály a szerkesztőségben is, s a be­szélgetések végén a tehetet­lenség mindkettőnket letag­lózott. Sovány vígasz volt, hogy a főiskola ontotta a te­hetségeket, a protekciósok is ádázán csatáztak a helyben­maradásért ... A tanárember kálváriád­hoz tartozik, hogy egyszer komoly lett a tekintélye a diplomának. Amikor a pos­taigazgatóságon rangsorolták a terjesztőket, az írnokasz­szony egy tollvonással tisztté avatta a doktor segédtiszte­ket. Felejtve a múltat, előké­redzkedik a kérdés: mi hoz­ta mégis a fordulatot, ho­gyan egyenesedett kj a sok­éves szolgálat útja? Bali ta­nár úr már nevet és gyor­san visszarakja a táskába az elismerés ajándékait. A ki­tüntetés gusztálásakor azért megjegyzi: „tudtommal sok ilyet osztanak." És ha hi­szem, ha nem: ő mégis örül neki, mert ránézve aranyos gyermekörömöt lát, és az osztályok zsivalyát is hallani véli. Pedig csak egy mütyür, „Pedagógus Szolgálati Em­lékérem" körirattal. Kitudó­dik: arra is jó, hogy átvétele­kor a viselője megtudja: de jó ember voltál, csak eddig nem vettünk észre. * Űjra illett kérdezni: végül hogyan ért révbe? Dr. Bali Mihály húzódzko­dik, de az ismételt kívánság­ra belekezd. — Mint a mesében, jött egy jóember és segített. Még a nevét sem szabad kiejteni, akihez kétségbeesésemben fordultam. Lényeg, hogy a pártközpontban elpanaszol­tam sorsomot. Nem jártunk egy osztályba, szomszédom se volt Pesten, aki végig­hallgatott, s szerencsémre vak véletlen, hogy emléke­zett. Azt hiszem az úttörő­olimpiákon találkozhattunk, vagy a versenyeken.. Nem ígért látványosat, de a talál­kozás után nemsokára két levél is várt. amellyel felesé­gemmel együtt hívtak a tan­testületbe. A közelebbit, a pénzesebbet, a Londoni körúti nevelőotthoni állást fogadtuk el. Aztán jött minden. Isko­lánk nyert az intézetek kö­zötti sportversenyen és jég­pályánkért dicséretet kap­tunk a tanácstól. A végén versemmel búcsúztam a gyer­mekektől ... — Elégedett életével? — Révbe értem ... Nemso­kára teljes lesz otthonunk, bevezettük a gázt, télen is használhatjuk tornatermün­ket, s remélem tartani tudorn a mostani erőmet. Mert a legnagyobb ajándék, ha az ember 62 évesen is egészsé­ges marad és versenyre Kel­het tizenéves kisfiával... Majoros Tibor Helyi igazgatás — új szabályok szerint Az új év közeledtével a lakosságot egyre jobban fog­lalkoztatja a közigazgatás át­szervezésének gyakorlati vég­rehajtása. Milyen is lesz a járási hivatalok megszűnté­vel az új igazgatási szer­vezet felépítése, hogyan ala­kulnak az alá- és föléren­deltségi kapcsolatok, s ami talán a lakosság számára a legfontosabb, hol inté­zik azokat az ügyeket, ame­lyek eddig a járásokhoz tar­toztak? 139 illetékességi terület Nos. ami az igazgatási szervezet felépítését illeti, ebben kulcsszerepet kapnak a helyi önkormányzatok. A községi,' városi tanácsok gya­korlatilag önállóan gondos­kodnak a lakossági igények minél jobb kielégítéséről, az ügyintézés megszervezéséről, a központi államigazgatási érdekek helyi képviseletéről. A megyék feladata tehát el­sősorban nem az operatív irányítás, hanem a norma­tív szabályozás és a hatá­rozatok végrehajtásának el­lenőrzése. A járási hivatalok helyett a megyék gyakorolják a költségvetési és adóellenőr­zést, s ide kerülnek a köz­ségi tanácsi tisztségviselőkre vonatkozó egyes személyzeti és munkáltatói hatáskörök. A községi tanácsok megyei irányítása egyelőre általá­ban az úgynevezett körzet­központok közvetítésével va­lósul meg. Az országot 139 illetékességi területre osz­tották ; ezek centrumában fő­leg városok, illetve városi jogú nagyközségek látják el a körzetközponti teendőket. A városok közül speciális adottságai miatt négy — Bu­dapest, Százhalombatta, Túr­keve és Hajdúböszörmény — nem kap körzetközponti fel­adatokat. A jelenleg még nagyközségi körzetközponto­kat a következő öt év során fokozatosan várossá nyilvá­nítják. Közülük tizenket­tő — Dorog, Ertcs, Heves, Mór, Pásztó, Sümeg. Szeg­halom, Szerencs, Tamási, Ti­szafüred, Zalaszentgrót és Zirc — már 1984. január 1-től megkapja a városi rangot. Fontos hangsúlyozni, hogy a körzetközpontok semmi­képpen nem vehetik át a korábbi járási hivatalok fel­adatait', csupán közremű­ködnek a községek megyei irányításában. (Megjegyez­zük. hogy 8 megyében 32 nagyközség még formailag sem tartozik körzetközpon­tokhoz. ezek közvetlen me­gyei irányítás alatt vannak.) Az egyes községi, nagyköz­ségi tanácsok tehát nincse­nek alárendelve a körzetköz­pontok tanácsainak, viszo­nyukat a mellérendeltségen alapuló együttműködés kell, hogy meghatározza. Lényeges tudnivaló, hogy a járási hivatalok megszű­nése kapcsán a hatósági jog­körök centralizációjára nem került sor, ezek a hatáskö­rök főleg a községi, nagy­községi tanácsokhoz kerül­tek. Folytatódott tehát az immár évek óta tartó ten­dencia, amelynek célja, hogy lehetőleg minden lakossági ügyet helyben intézzenek eV, minél közelebb az állam­polgárokhoz. A községek hatásköre A téma közérdekű volta miatt talán érdemes köze­lebbről, részletesen is szem­ügyre venni: milyen ügyek intézése tartozik január 1-töl. a járások helyett a községek hatáskörébe. A helyi taná­csok fognak eljárni első fo­kon a gyámhatósági ügyek­ben, kivéve a bonyolultabb eseteket, így az örökbefoga­dást, annak felbontását, a gyámságot, gondnokságot. A községek hatáskörébe kerül a szervezett üdültetés, és az oktatási intézmények orvosi ellátása, a hadigondozottak érdekképviselete. a tanácsi bölcsődék nyitvatartási ide­jének megállapítása, vala­mint ugyanennek vélemé­nyezése az üzemi bölcső­déknél. A helyi tanácsok fogják engedélyezni a nép­művészeti vásárok megtar­tását, irányítani és ellenőriz­ni a munkavédelmi felada­tok ellátását. Igen sok az újdonság az építésügyi hatáskörök te­rületén. Az új előírások sze­rint a községi, nagyközségi tanácsok gyakorolják majd az első fokú építésügyi ha­tósági jogkört, feltéve, ha a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága ezzel felruházza őket. Erre a megkötésre át­menetileg azért van szük­ség, mert sok helyen még nem biztosítottak helyben a szakszerű, törvényes ügy­intézés feltételei, főleg a mérnökök hiányoznak a köz­ségekből. A helyi tanácsok dolga lesz január 1-től első fokon eljárni kisipar-igazgatási és kiskereskedelmi, vendéglá­tóipari ügyekben is. Dönte­nek a közterület-felhaszná­lásról, a vásártartásról — és még hosszan sorolhat­nánk a példákat. Talán az említettekből is érzékelhető, hogy milyen je­lentős pluszmunka hárul majd a községi apparátusok­ra. ha azok létszámát sike­rül is a járásnál felszabadu­ló státuszok és bérek fel­használásával némileg nö­velni. Így érthető, hogy az illetékesek úgy döntöttek: átmenetileg néhány járási hatáskört a megyei irányí­tásban közreműködő városi és városi jogú nagyközségi tanácsokhoz adnak. így a körzetközpontok gyakorolják majd a hozzájuk tartozó köz­ségekre kiterjedően egyebek között az első fokú kisajátí­tási jogkört, ezek felügyel­nek a helyi egyesületekre, intézik az alkoholizmussal kapcsolatos hatósági ügye­ket. Jó-e az igazgatói társulás? Nyilvánvaló, hogy az új igazgatási szervezetben a ha­tásköri decentralizáció csak. is akkor érheti el a cél­ját, ha a községek nemcsak papíron, hanem valójában is biztosítani tudják a hoz­zájuk került ügyek gyors, szakszerű, törvényes elinté­zését. Ha megfelelő szakem­berek hiányában ez lehetet­lennek tűnik, elképzelhető, hogy több község összefog­jon és úgynevezett igazga­tási társulást hozzon létre. Erre már gyakorlati példák is vannak a szabálysértések és a gyámügyek intézése területén. Ez az együttműkö­dés mindenképpen prakti­kus előnyökkel jár, hiszen két-három község könnyeb­ben meg tud fizetni egy jo­gászt, vagy egy gyermek­védelmi szakembert, akinek a munkaideje is jobban ki van haszná'-a, ha több köz­ség tartoziK hozzá. Sokan mégis óvnak attól — s nem alaptalanul —, hogy a községi igazgatás jö­vőjét az ilyen társulásos megoldások jelentsék. Ez ugyanis megnehezíti a szak­igazgatási munka tanácstes­tületi, népképviseleti ellen­őrzését, s így bizonyos ér­telemben ismét eltávolítja az ügyintézést a községektől. Ha­mis az az érvelés, amely szerint egy falu tanácsa nem tarthat külön mérnököt arra, hogy az havonta egy­két építési engedélyt kiad­jon. Ez első hallásra való­ban luxusnak tűnik, csak­hogy egy építészmérnök egy községnek nemcsak az egye­di hatósági engedélyek ki­adása miatt kell. Ha az igaz­gatási feladatokat összetet­tebben értelmezzük, két­ségkívül az ő feladata az is, hogy őrködjön a falu ar­culatán, építészeti hagyo­mányain. De említhetnénk példaként az egészségügyi hatósági jogkört gyakorló or­vost is. Nagy luxus lenne például őt csupán azért fi­zetni, mert mondjuk, exhu­málási engedélyeket ad ki. A helyi közigazgatásnak azonban az is része, hogy a tanács általa gondoskodjon a lakosság egészségügyi kul­túrájáról, ami messze ner* csak a táppénzbevételt, vagj a beteg emberek gyógyitá* sát jelenti. A közigazgatás változásai­ról szólva feltétlenül emlí­tést kell tenni az önálló ta­nács nélkül maradt társköz­ségekről is. Ezekben az el­képzelések szerint a tanács­tagi csoportok helyett elöl­járóságokat hoznak majd lét­re, amelyek több érdemi döntési jogkört kapnak, pél­dául a szociális segélyezés­ben és a helyi fejlesztések fontossági sorrendjének meg­állapításában. D. A. Tanácselnökök értekezlete Somogyi Károlyné felvételei Latyakos időben, sózott, havas utakon jobban rozsdásodnak a gépjárművek, mind töb­ben végeztetik cl kocsijukon az alváz- és üregvédclmi beavatkozást. Van olyan személy­gépkocsi-típus, amelyiket 20 helyen kell „megfúrni", hogy a folyékony anyag minden­hová eljuthasson. A szegedi autóklub szocialista brigádjának tagjai külföldi zsűri előtt vizsgáztak, s munkájukat a svéd Dinitrol-cég rendszeresen ellenőrzi. Havonta átlag száz autó kerül ki a kezük alól. Felvételünkön a speciális műszerekkel dolgozó Kondor Józsefet és Magyar Árpádot örökítettük meg, munka közben A járások január elsején bekövetkező megszüntetésé­vel kapcsolatos tanácsigaz­gatási feladatokról országos munkaértekezletet rendeztek csütörtökön az Államigazga­tási Főiskolán. A Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak rendezvényén 139 vá­ros és városi jogú nagyköz­ség tanácselnöke vett részt, s jelen voltak a megyei ta­nácsok vb-titkárai. a megyei pártbizottságok közigazgatás si és adminisztratív osztá­lyainak vezetői is. A tanácskozáson — amely­nek legfőbb célja a szemlé­leti egység kialakítása volt — Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se mondott bevezető elő­adást. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke tartott elő­adást a közigazgatás fejlesz­lésének időszerű

Next

/
Thumbnails
Contents