Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

Szombat, 1983. november 12. ievgenyij ievtusenko fotói Nincsenek megoldatlan problémák A kép. az érzéki megjelenítés a költészet elemi tartozéka. Sok olyan költőt ismerünk, aki rajzban, festményben is megpróbálta megragadni a világot. A kétféle tehetség gyakran párosul egymással. Jevgenyij Jevtusenko, a világhírű szovjet költő, drasztikusan bevallja: „A rajzoláshoz, ellentétben elődeimmel, tragikusan tehetségtelen vagyok." Ám képekben látja a világot, ezért fogott fényképezőgépet. ha már a keze nem engedelmeskedik képzeletének. Ehhez a művészethez viszont mostani. Ernst Múzeumban látható kiállításának tanúsága szerint nem is akármi Íven tehetsége van. Különös szerencséje, hogv bejárhatta az egész világot. Képein Mongólia. Japán a Fülöp szigetek. Szingapúr. Ausztrália. New York. Kanada. Anglia. Jugoszlávia. Olaszország, s természetesen a Szovjetunió elevenedik meg. Kevés táj. csendélet, nagvon sok arc. mert •Tevtusenkót elsősorban az ember érdekli. A világon mindenült a köznapi, a csendes, a póz nélküli rejtelmeket, a pillanatokat, a rezdülő részleteket látja meg. A kisemberek az elesettek.- az öregek, a kisgyermekek bukkannak föl legtöbbször képein. ..A fotográfia — vallja — azok néma monológja. kik nem kaptak szót az irodalomban." Néma monológok A képen, balról jobbra: Szilágyi Péter a román. Süch János a szlovák. Mandily Marin a délszláv és Hambuch Géza a német nemzetiségi szövetség főtitkára Társadalmi életünk nemzetközi érdeklődésre is szamot tartó, lantos eseményei a hazunkban élő nemzetiségiek novembpr-decemberben sorra kerülő kongresszusai. A magyarországi németek, szlovákok, délszlávok és románok demokratikus szövetségei érdekképviseleti szervek, amelyek közvetlen politikai és kulturális tevékenységet lejtenek ki a nemzetisegiek között. A főtitkárokat — Hambuch Gézát. Such Ivánt, Mándlty Marint és Szilágyi Pétert — a Központi Sajtószolgálat kerekasztal-beszélgetésre hívta meg, hogy képet kapjon a szétszórtan, kis létszámban, de évszázadok óta itt élő. az egész néppel együtt dolgozó, az építőmunka feladataiban és eredményeiben osztozó nemzetiségiek helyzetéről. Arról, hogy miként Ítélik meg körülményeiket, lehetőségeiket, jelenük-jövójük alakulását. — Kérjük, vázolják fel a nemzetiségi lét fó vonásait Magyarországon. HAMBUCH GÉZA: A 400 településen élö. mintegy 220 ezer nemet nemzetiségű lakos helyzete konszolidált, hangulata megegyezik a társadalom egészének közérzetével. Minden tekintetben érzik, hogv egyenrangú állampolgárok. aktk a világháborút követő nehéz esztendők után ismét megtalálták a helyüket a társadalomban. A bizalmatlanság megszűnése alkotó erőket szabadított fel. érezhetően erősödött a nemzeti öntudat.. SUCH JÁNOS: Bár a szlovák nemzetiségiek túlnyomó resze is a parasztsághoz tartozik. vagy paraszti környezetben él. egyre több közöttük a városban dolgoké. városi életformát folytató ember. A szlovák laklosság jól ludia. hogv a termelés, a közös erőfeszítés adig meg a kulturális munka, a szellemi felemelkedés alapját, MANDITY MARIN: Talán a legnagyobb eredményünk. hoRv növekedett a szövetség társadalmi alapja, egyre többen es többen vállalnak szerepet, napi feladataink megoldásában. Ez az örvendetes tenv biztosítékot nyúit arra. hogy a magyarországi délszlávok — a többi nemzetiseihez hasonlóan — egyre inkább kihasználták a nemzetiségi lét tartós megőrzésének feltételeit. élnek az anyanyelv es á kultúra apolasanak lehetőségével. SZÍLÁGYI PÉTER: Oj értékrendek teremtődtek a nemzetiségi lakosság es a többségi nemzet viszonyában: a társadalom helyesléssel fogadja és egyre érezhetőbben karolja fel. s tekinti saját Ugvének a lenini nemzetiségi politika megvalósítását. A döntően vegyes községekben élő magvarországi románok a tanácsokban, a népfrontbizottságokban. a pártban, a falugyűléseken. mindenütt, ahol közéleti tennivaló akad — képviseltetik magukat, — A nemzetiségi lét legfőbb őrzője az anyanyelv. Az utóbbi időben fontos intézkedések születtek és valósultak meg a nemzetiségi nyelvhasználat fokozottabb érvényesítésére. Milyennek Ítélhető a nyelvtanulás? H. G.: Soha ennyi gyerek nem tanult az óvodákban, az általános és középiskolákban németül, mint ma. Nem lehetünk azonban elégedettek az oktatás és nyelvápolás minőségével. A gyerekek többnyire csak tanulják, de nem tanuliák meg a nyelvet. Szövetségünk — a nemzetiség és a társadalom érdekeinek is megfelelően — szorgalmazza a kétnvelvü iskolák létrehozását, ahol bizo nvos tárgvakat magyarul tanulhatnak. másokat — döntően a humán jellegű ismereteket apáik nvelvén sajátíthatják el , g ver ekek. S. J.: Az utóbbi években több településen bevezették a szlovák nyelv oktatását az óvodákban és az általános iskolákban — jelenleg 12 ezernél többen tanulják a nyelvet. Nagyon. fontos nálunk is a minőség, vagyis az, hogy a nyelvi órákat mindenütt épp olyan értékesnek tekintsék, mint a többi tantárgy oktatását. Tudjuk. hogv főként a kis településeken kevés av óvónő, a tanító, nehéz a hiányzó oktató pótlása. A feladat súlyának ismeretében, kellő határozottsággal azonban áthidalhatók a problémák. M M.: Magam is az anyanyelvi Oktatást tartom a nemzetiségiek között végzett legfontosabb munkának, mert hiába van színpompás folklórunk, ha oda jutunk, hogy senki sem érti. Természetesen fontos a kultúra minden ága. az anyanyelv ismerete azonban az első. Kétnyelvűségünk elősegíti a szomszédos népek életenek. kultúrájának, tapasztalatainak még jobb megértését. megismerését is. sőt gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkban is jól kamatoztatható. Sz. P.: Az anyanyelv ápolására fordítjuk a legtöbb energiát. Ahogy a magyar, a román sem világnyelv, a kétoldalú érintkezésben epp ezért múlhatatlanul fontos az ismerete. Nekünk is azokkal a gondokkal kell szembenézni, mint szlovák "es délszláv oarátainknak. tudniillik, kevesen beszélik a nyelvet. Éppen ezért a fiatalság intenzívebb tanítása mellett gondolnunk kellene arra. hogy miként tartsuk frissen a nyelvi közösségből házaf/ság. munka vagy más okból kikerülők anyanyelvtudását. — A statisztikák tanúsága szerint nagy mennyiségi és minőségi ' fejlődés bontakozott ki a nemzetiségi közművelődésben. Mi áll a javuló eredmények mögött? H. G.: Színvonalas és élénk a német nemzetiség kulturális tevékenysége. Több mint 60 kórus működik, csaknem félszáz fúvószenekart tartunk nyilván. és ugyanennyi tánccsoport járja a falvakat. Vers- és prózakötetekkel jelentkezett a magyarországi német nyelvű irodalom, eleven élet zajlik a képzőművészeti szekciókban is, ahol nemcsak a régit ápolják, hanem igyekeznek lépést tartani a festészet, a szobrászat, a fafaragás és díszlettervezés hazai és külföldi úi irányzataival is. Sz.. J.: A nemzetiségi kulturális élet sajátos színfoltjai, formái a kultúrkörutak. a nyári nemzetiségi találkozók, a fesztiválok, kulturális napok, a művészeti csoportok eszmecseréi. A szépszámú szlovák pávakörök legjobbjai külföldre is eljutnak. Egyre sokrétűbb a honismereti tevékenvség. Mindezekben meghatározó jelleggel bír a hazai szlovák értelmiség aktivitása, öt magyarországi szlovák író. költ' ínálló kötete ielent meg eddig M. M: -Kialakult a délszlá\ nemZetisegi klubhálózat, bővült a néprajzi tevékenvség. nőtt a könyvtarak szerepe, bár — gondolom. hoav ez nemcsak rank igaz — változatlanul gond a könyvszerzes. s ily modon az olvasómozgalom bővítése. Nagyra ertekeliük az anyanyelvi kiadói tevékenységet és azt a közművelödés-feilesztő munkát, amelyre Baranya megye és Pécs mutatott példát az elmúlt években. A nemzetiségi politika iránti ügyszeretet eredményeként úi helyre költözött a pécsi szerb-horvát általános iskola, megnyílt a pécsi gimnázium, úi klubház nyitotta meg kapuit, és bemutatószínpad is létesült. Sz. P.: Azt hiszem, főtitkártársaim véleményének is hangot adok. amikor elismeréssel adózom a nemzetiségi nyelvű rádióadásoknak és tévéműsoroknak. Az anyanyelvi tömegkommunikáció újabb és úiabb politikai-kulturális áramlatokba kapcsolta a nemzetiségieket, kérdésfeltevéseivel mintegy szembesít önmagunkkal. A szórakoztatva gondolkodtatás otthonaivá kívánjuk tenni klubjainkat is. Az anyanyelvről e kérdésnél újra'szólnom kell: minéi magasabb szintű ismerete nemcsak a nemzetiségi lakosság érdeke, hanem társadalmi. sőt államérdeknek is kell tekintenünk. A szomszédos népek nvelvét beszélő, kultúráját ismerő állampolgárok nagv értéket jelentenek a vendéglátás, a turizmus, a közlekedés, az ipar , és a mezőgazdaság számára is. Ezt a célt kívánjuk szolgálni könvvtáriaink állományának gyarapításával, a magas nyelvi kultúra tekintélyének növelésével. — Az MSZMP XII. kongreszszusának határozata szerint ..Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti... Minden szükséges tamogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek..." Miként lehet ennek maradéktalanul érvényt szerezni? H. G.: Mindenekelőtt eddig élért eredményeink megszilárdítása és továbbfejlesztése, társadalmi hasznosítása a cél. Ami a gyakorlati feladatokat illeti. minden szinten — országos méretekben is — szükséges az egységes szemlélet erősítése, a helyenként még létező lekezelés vagv türelmetlenség felszámolása. S. J.: Hogv lehetőségeinket minden téren kihasználjuk, igen sok mée a tennivaló. Feladataink bőven vannak, megoldatlan problémáink viszont nincsenek. Egv konkrét megjegyzés: a megalakult nemzetisééi bízottságoknak és albizottságoknak mindenütt a leghatékonyabban kell dolgozniuk. hogv betölthessék szerepüket M. M.: Kulcskérdés a nemzetiségi oktatás meglevő gondjainak megoldása a nemzetiségek kulturális színvonalának növelése. Elsősorban a könvvellátás és a nemzetiségi közművelődés mód. szertani irányításának javítására gondolok. Sz. P.: A nvelvi kultúra gazdagodása iaénvli a kapcsolatok további fejlődését az adott szorialista országokkal. Jól tudiuk. hogv a nemzetiségi szövetségek lársadalmi-politikai és kulturális szerepe nélkülözhetetlen e folvarnál elősegítésében. Ugvanakkm arra is szükség van. hogv H nemzetiségi közösség úira és úi- . ra dokumentálva lássa eredmé nvejt. mini Magyarország kultúrájának. gazdaságának szerverészét. G. R. i