Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

73. évfolyam 259. szám 1983. november 2., szerda Ára: 1,40 forint kl^lloO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jobban szervezik a szállításokat Megyei bizottság alakult A szállítási tevékenység szervezéséhez, összehango­lásához, a fuvaroztatók és fuvarbzók együttműködésé­nek javításához jelentős népgazdasági érdek fűződik. Erősítésére tett intézkedést a 2040/1982. (XII. 29.) Mt. sz. határozat. A Miniszter­tanács ebben egyebek között előírta, hogy a megyei ta­nácsolt végrehajtó bizottsá­gai mellett — azok javas­lattevő, véleményező, koordi­náló szerveként — szakbi­zottságokat kell létrehozni. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága ennek alap­ján hozott határozatot a vb közlekedési koordinációval foglalkozó szakbizottsága megalakítására, s megbízá­sokat adott ki e bizottság munkájában való részvétel­re. Ezek alapján tegnap, kedden délelőtt Szegeden a megyei tanácsházán dr. Pet­rik István, a megyei tanács elnökének általános helyet­tese vezetésével újjáalakult a Csongrád megyei Szállítá­si Bizottság, amelynek mun­kájában részt vett Takács Béla, a Központi Szállítási Bizottság titkára is. Miután dr. Petrik István átadta a megyei tanács vb nevében a megbízóleveleket az uj ösz­szetételű bizottság tagjai­nak, a tisztségviselők meg­választására került sor. A megyei szállítási bízottság elnökhelyettese dr. Kardos János, a Volán 10. sz. Vál­lalat igazgatója, titkára pe­dig Ballá Zoltán, a megyei tanács vb közlekedési osz­tályának vezetője lett Ez­után két, állandó jeleggel te­vékenykedő albizottság ve­zetőjét választották meg dr. Csölle Tibor, a Vidia Ke­reskedelmi Vállalat igazga­tója és Faragó Aurél, a me­gyei közlekedési felügyelet igazgatója személyében, majd a testület munkatervet fogadott el az év hátralevő részére. A megyei közúti fuvar­koordinációs iroda működé­sének tapasztalatait ezután dr. Kardos János, előter­jesztésében vitatták meg. Mint ismeretes, ezt az iro­dát — az országban első­ként — azért hozták létre Csongrád megyében, hogy a tehergépjárművek üres fu­tását csökkenteni lehessen, a fuvarozási feladatokat ész­szerűbben összehangolják, a rendelkezésre álló szállító jármű- és rakodógép-kapa­citást pedig minél jobban kihasználják az energiata­karékosság elősegítése ér­dekében. A működési felté­teleket a Volán vállalat te­remtette meg, s a márciusi megnyitástól kezdve meg­kétszereződött az iroda te­vékenységét tagként igény­be vevő vállalatok, szövet­kezetek száma. Ám olyan vállalat is van, amely az iroda szolgáltatásait belépése ota sein veszi igénybe, szál­lítási kapacitást nem aj^inl fel, és elvégezhető fuvarfel­adatot sem ad. Az eddigi — még csak kezdeti — tapasz­talatok mégis azt mutatják, hogy szükség van a megyé­ben levő közületi járműpark munkavégzésének össze­hangolására, vagyis e szer­vezet működtetésére. A nagy árukibocsátó- és fogadóhelyek tevékenységé­ről, a fuvaroztatás szerve­zettségének javítása érdeké­ben szükséges intézkedések­ről Balló Zoltán terjesztett elő jelentést. Elmondta, hogy a távolabbról hozzánk érkező szállítmányok foga­dása nem gondmentes. Mivel a megye távol esik az or­szág ipari centrumaitól, a legtöbb ide irányuló fuvar csak késő délutáni vagy es­ti órákban érkezik. Hétköz­napokon 16 óra után a gaz­dálkodó szervezeteknek csak 30 százaléka fogad árut, így a fuvarozó jármüvek jelen­tős része rak ottan várakozik másnap'reggelig. A máshon­nan a péntek déli órákban indított szállító eszközök többsége két és fél napig várakozik itt megrakottan. A bizottság javaslatokat tett az áruk megfelelő fogadásá­val kapcsolatban. Végül a testület Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának vezetője előterjesztésében meghall­gatta az eddigi mezőgazda­sági szállítások tapasztalata­it, majd megvitatta az őszi fuvarozási feladatokra való felkészülést Cukorrépából például 176 ezer tonna szál­lítását kell .lebonyolítani november végéjg, e mennyi­ségnek mintegy kétharmadát vasúton. Nagy feladat még a szerves és. műtrágya szál­lítása. 7 P szvsz­lanácskozás Budapesten Kedden Budapesten, a SZOT székházában Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnö­kének megnyitó szavaival megkezdődött a Szakszerve­zeti Világszövetség és a nemzetközi szakmai szövet­ségeik titkárságainak együt­tes tanácskozása. A kétna­pos munkaértekezlet értéke­li az elmúlt időszakban végzett munkát, és meg­vitatja a béke és a fegy­verzetcsökkentés érdeíkében folytatott küzdelem, a transz­nacionális vállalatok és a munkanélküliség elleni fel­lépés, valamint az egyes ré­giókban végzendő szakszer­vezeti tevékenység legfonto­sabb tennivalóit is. (MTI) Ünnepségek, kitüntetések, avatások November 7-re készül az ország Véleménycsere Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter kedden fogad­ta Francisco da Costa Go­mes tábornokot, volt portu­gál köztársasági elnököt, a a portugál béke- és együtt­működési tanács elnökét, aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodik ha­zánkban. A beszélgetés so­rán véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, és a békemozgalom előtt álló feladatokról, fATTT) A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 66. évfor­dulójának méltó megünnep­lésére készül az ország: Bu­dapest, a városok és a fal­vak zászlódíszbe öltözötten, a szocialista forradalom győ­zelmét köszöntő feliratokkal, transzparensekkel díszítve várják november 7-ét. A következő napokban a világtörténelmet formáló eseményre emlékező ünnep­ségeket rendeznek ország­szerte. s a hála koszorúit helyezik el a hazánk felsza­badításáért életüket áldozott hős szovjet katonák emlék­művein vidéken és Buda­pesten egyaránt. A gazda­ság, a tudomány,, a kultúra területén kiemelkedően dol­gozók tevékenységét számos intézménynél különböző ki­tüntetésekkel ismerik el no­vember 7-e alkalmából. Az ünnepet megelőzően, november 5-én, szombaton az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót; a gellérthe­gyi Felszabadulási Emlékmű előtt a Magyar Népköztár­saság nemzeti lobogója és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaja emel­kedik a magasba. A Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren november 7-én délben zenés őrségváltás lesz az ál­lami zászlónál. Szombaton koszorúzási ünnepséget tartanak a Fel­vonulási térnél levő Lenin­szobornál : népünk nevében leróják kegyeletüket a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. a Minisztertanács, a társadalmi és tömegszerve­zetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. Ko­szorút helyeznek el a buda­pesti szov.et nagykövetség, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport és a diplomá­ciai testület nevében is. Az Országházban a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományoz párt-, társadal­mi és tömegszervezetek tisztségviselőinek, a gazda­ság, a tudomány, a kultúra területén dolgozóknak ered­ményes munkájuk elismeré­seként. Az ünnep előestéjén Sar­lós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes be­szédet mond. amelyet a Kossuth adó 19 órától, a te­levízió 20.05 órától közvetít. Vlagyimir B azovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe november 7-én mond ünnepi beszédet; ezt a Kos­suth adó 17.15 órakor, a te­levízió 19.50 órakor sugá­rozza. Vidéken az idén Paks lesz a színhelye a legna­gyobb szabású november 7-hez kapcsolódó ünnepi eseménynek: november 3-án Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke felavatja a magyar— szovjet barátság, a magyar —szovjet gazdasági-műszaki együttműködés újabb jelké­pét, a paksi atomerőmű el­ső reaktorblokkját. A Bács­Kiskun megyei Kiskunhala­son átadják rendeltetésének a Kőolai- és Földgázbányá­szati Vállalat 3 4 milliárd forintos költséggel kialakí­tott úi telepét. Az ünnep vidéki kulturá­lis programjának kiemel­kedő eseménve lesz a XII. Barátság hídja fotókiállítás megnyitása a kaposvári So­mogyi képtárban. A nagy. szabású tárlaton 12 szocia­lista ország legjobb fotósai állítják ki azokat a felvé­teleiket. amelvek a leghatá­sosabban szolgá'ták a né­pei: közötti barátság eszmé­jét. w Uj brikettgyárat építenek Kedden Tokod-Altárón Tóth István, a dorogi szénbányák vezérigazgatója elhelyezte az ország itt felépülő legkorsze­rűbb brikettgyárának alap­l-nrét Az Alsótiszavidéki Vízügyi készül a több mint 4 és fél Ián, az újszeged! szakaszon, ső számú féladata természetes figyelmen kívül a másodlagos sére alkalmas csöveket is el gitendő. A város egyik legna magas, másfél kilométeres pa Somogyi Karolyné lelveteiei Igazgatóság szegedi szakaszmérnökségének kivitelezésében millió forintos költségvetésű új partfal a Tisza bal olda­A mintegy 650 köbméter, vasbeton szerkezetű védőfal el­módon az esetleges ár elleni védelem, mégsem hagyható funkció, miszerint a támfalba távbeszélő-kábelek vezeté­helyeznety, a korszerű telefonhálózat megteremtését előse­gyobb beruházással készülő építménye a 115 centiméter rtszakaszon húzódó védőfal külső formájában hasonló lesz a szegedi oldalon díszelgőéhez Évenként 450 ezer tonna brikettet gyártanak majd itt, csaknem annyit, mint jelen­leg a dorogi vállalat két üzemében. Kitűnő minőségű tüzelőanyagot, 5200 kalóriás terméket szállítanak az új létesítményből a felhaszná­lóknak. Számítógépes prog­ram szerint állítják össze az alapanyagok receptúráját, mégpedig úgy, hogy a vég­termék minősége mindig ki­fogástalan legyen és a ter­melési költségek is kedve­zően alakuljanak. Messze­menően figyelembe vették a környezetvédelmi előíráso­kat is. Itt nem a szabadban tárolják majd a szénport: a közeli osztályozóról. zárt szalagokon kerül az új gyár betonsilóiba a szénőrlemény. Az új gyár másfél milliárd forintba kerül, s ezt az osz­szeget a Magyar Nemzeti Bank tíz év alatt visszatérí­tendő hitelként folyósítja a dorogi szénbányáknak. A vállalat saját fővállalkozás­ban építi fel a gyárat, még­pedig rövid idő alatt: 1986 elején már megkezdik a pró­batermelést. A szoros határ­idő miatt gyors ütemben, a hazai lehetőségek maximá­lis kihasználásával és csak minimális import igénybe­vételével építik fel az új létesítményt. A másfél mil­liárd forintos beruházási ösz­szegből mindössze 112 millió forintot költenek külföldi berendezések vásárlására. Gazdaságos beruházás kez­dődött meg a dorogi válla­latnál, ugyanis olcsó alap­anyagból olyan értékes tü­zelőanyagot állítanak elö, amellyel a drága olajat he­lyettesíthetik a felhasználók. (MTI) Termelésről, szociális helyzetről A cipőipar a tervnek megfelelően növelte terme­lését, ugyanaz viszont, nem mondható el a bőr- és szőr­meiparról — állapították meg a Bőripari Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének keddi ülésén, amelyen az ágazat munká­ját és a szakszervezet XX. kongresszusa óta végzett munkát összegezték. Bár a cipőipar sem volt mentes az alapanyag-ellátá­si gondoktól, a vállalatok kedvezőbb eredményeket ér­tek el. A testület megálla­pította: a cipőipari vállala­tok még ennél is jobb ered­ményt érhettek volna el, ha nagyobb gondot fordítanak a minőség javítására. Az elmúlt időszakban változott a szakszervezeti munka jellege is —- állapí­tották meg az ülésen —, sa­játos eszközeikkel a koráb­biaknál nagyobb mértékben segítették a vállalatok gaz­dálkodását. Sajnálatos vi­szont, hogy az év közbeni, a változó gazdasági helyzethez igazodó tervmódosítások már nem mindig kerülnek a szakszervezeti testületek elé. Az újítómozgalomról szól­va elmondták: a bőr-, a szőrme- és a cipőipari vál­lalatok dolgozóinak csak­nem öt százaléka jelentke­zik rendszeresen újításaival, s az ebből adódó eredmé­nyek az elmúlt két eszten­dő alatt csaknem megkét­szereződtek, értékük megkö­zelítette a 70 millió forin­tot. A dolgozók élet- és mun­kakörülményeiről szólva a testület kiemelte, hogy a vállalatoknál sokat tettek a zaj csökkentésére, a mun­kahelyek levegőjének, meg­világításának javítására, a munkabiztonság növelésére, a kézi anyagmozgatás gépe­sítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents