Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

Péntek, 1983. november II: A gazdasági szabályozók 1984. évi módosítása Tárgyalta a Minisztertanács A gazdasagi sízabályozásban végrehajtott változások elősegítik az 1984. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását: kedvezőbb feltételeket teremtenek a külgazdasagi egyensúly javításához, a teljesítmények növeleséhez. segítik a népgazdasági és vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő tervszerű keretek között tartását. Az intézkedések jórészt illeszkednek a gazdaságirányítás átfogó fejlesztési koncepciojához. A szabályozóváltozások a termelói árak rendszerére, a vállalati jövedelem- es keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak, nagyobb követelményeket támasztanak a vállalati tevékenység hatékonyságának javítása tevén, egyes területeken szélesítik a vállalati cselekvés szabadságát, segítik a vállalatok alkalmazkodását a változó teltételekhez. A feldolgozóipar egyes területein módosul a termelői árak képzése. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján lehetővé vált, hogy a vállalatok egy részénél egyszerűbb és rugalmasabb legyen az exportárak alapján történő termelóiár-megállapítás mechanizmusa. Ugyanakkor, azokon a feldolgozóipari területeken, ahol már kialakultak a kiegyensúlyozott keieslet-kínálat viszonyok. és a vállalatok megfelelő mértékben és színvonalon részt vesznek a hazai és külpiaci versenyben — az árrendszer perspektivikus továbbfejlesztésével összhangban — a hazai termelői áraknak a világpiaci árakhoz váló igazodás nem az árképzési előírásokkal, hanem a vevő és a szállító közötti megállapodások keretében alakul ki. A vállalati önallÓ6ag jelentős növelésen icrmelői árak megállapításában szükségessé teszi a rendszeres árellenórzést. és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását. A vallalati gazdálkodással szemben fokozottabb követelményeket támaszt az az intézkedés, hogy 1984. januar 1-tól a vállalatok által fizetett társadalombiztosítási lárulék 10 százalékkal nő. tgy a költségek között emelkedik a munkaerő költségaránya, és ez segíti a munkaerővel való takarékos gazdálkodást. a munka termelékenységének emelésére irányuló törekvéseket Ugyanakkor jelentősen javítja annak feltételeit, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. A vállalati ber- «* keresetszabályozás! rendszer jövőre is érvényben marad, de az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban növekedhet azoknak a vállalatoknak száma, amelyek rugalmasabb keresetszabályozást alkalmazhatnak. A tapasztalatok értékelése alapján. szükség esetén kisebb kiigazításokra kerülhet sor. Uj bérszabályozási formát alkalmazhatnak azok a vállalatok. amelyek kielégítő kínálatot tudnak biztosítani termékeikből a vevők részére, és így feltételezhető, hogy ez a vállalati költséggazdálkodást és árpolitikái kedvezően befolyásolja. Ez a szabályozás megfelel a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésére kialakított elgondolásnak. A vállalatok a meghirdetett Teltételek mellett pályázhatnak Ilyen bérszabályozás alkalmazására. A vállalati gazdálkodás önállóságát növeli, hoRv 1984. január 1 -tői megváltozik a vállalati tartalékolási rendszer. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés. Az önkéntes tartalékolás a vállalati elhatiuozas alapjait tor; ténik. az adózás előtti nyereségből. Adót akkor kell fizetni, ha a vállalat érdekeltségi alapjait e forrásból egészíti ki. A nyereségtartalékot a vállalat év közben felhasználhatja a fizetési helyzetének javítására is. Az új vállalati tartalékolási rendszer eredményeképp lényegesen erősödik a vállalat önállósága, egyúttal gazdálkodási és kockázati felelőssege is. A piaci viszonyokhoz is igazodó megfontolt tartalékolás elősegíti. hogy a vállalatok az esetenkénti nyereségingadozásokat saját erejükre támaszkodva ellensúlyozzák. 1984-ben változik az amortizációs rendszer is. Ennek keretében sor kerül a gépek leírási kulcsainak jelentős összevonására, az amortizációs normák egyszerűsítésére. A leírási rendszer rugalmasabbá válik, a vállalatok önállóan dönthetnek az előírtnál kisebb amortizáció elszámolásáról, vagyis, a késleltetett leírásról. A vállalati beruházások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné valt a vállalatok, szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. Figyelembe véve az ez évi jelentős kifizetési többletet, 1984-ben a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési alapjuknak egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni. illetve az ennek megfelelő összeget zárolni. A zárolt összegnek egy részét a legfontosabb fejlesztési célok — energiaracionalizálás. anyagfelhasználás csökkentése, hulladékok, másodlagos anyagok nagyobb hasznosítása — megvalósításának gyorsítására használják fel. A gazdasági szabályozók módosításáról a jogszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg 1983. november 12-én. A felügyeleti minisztériumok a változtatásokról részletesen tájékoztatják a vállalatokat. A mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályozók 1984. évi módosítása A termelési költségeket növelő -áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszüntetésevei, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4.4 százalékkal növekszik. Az étkezési búza és rozs ára 24 Ftétal, a kukorica és az egyéb takarmánygabonafélék ára 20 forinttal emelkedik 100 kilogrammonként. Egyidejűleg megszűnik a gabona-többlettermelési prémium. A cukorrépa ára 2 Ft-tal, a napraforgóé átlagosan 21 Ft-tal növekszik 100 kilogrammonként. Átlagosan kilogrammonként 1,40 Ft-tal emelkedik a vágósertés. 2,20 Ft-tal a vágómarha és literenként 0,55 Ft-tal a tehéntej ára. A mezőgazdasági termelesben felhasznált fontosabb termelési eszközök és anyagok kórében az ártámogatás csökkentésének következtében átlagosan 16 százalékkal emelkedik a műtrágyák mezőgazdasági beszerzési ara. A növényvédő és gyomirtó szerek beszerzési árainak egy része az importárak alakulásától függően emelkedhet. A mezőgazdasági gépekre a tervezés során 3 százalékos átlagos á remei kedessel számolták. Av takarmányfélék mezőgazdasági beszerzési árai átlagosan a következő mértékben emelkednek: import és belföldi fehérjetakarmányok 8 százalék, kukorica- és egyéb kenyérgabona (a felvásárlási áremeléssel összhangban) mintegy 5 százalék, keveréktakarmányok 6 százalék. A mezőgazdasági kisgépek fogyasztói árai — az ártámogatás 20 százalékról 10 százalékra csökkentése következtében — átlagosan 12 —13 százalékkal növekednek. A kötelező tartalékalapképzés megszüntetésével kapcsolatban az 1984. elején meglevő tartalékalap egy része — a biztonsági alap állományával együtt — átcsoportosítható az önkéntes tartalékalapba, további része felhasználható az eddigi szabályozás szerinti sajátos célokra (például a korábbi gépártámogatás felének fedezésére). Az ezek után megmaradó összeget a termelőszövetkezeteknél zárolják, az állami gazdasagok pedig befizetik a költségvetésbe. A vállalati fejlesztési források mérsékletére irányuló központi intézkedések a mezőgazdaságban az alábbi sajátosságokkal érvényesülnek: — a kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel záró nagyüzemek mentesülnek a fejlesztési forrászárolás (elvonás) alól; — azok a gazdaságok, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb növénytermelési hozamkiesés és üzemi eredménycsökkenés következik be. az általánosnál kisebb mértékű forrászárolásra (elvonásra) kötelezettek; — a többi gazdaságban a •zárolás (elvonás) mértéke az idein felül 11 százalék. Az említetteken tűi a mezőgazdasági pénzügyi szabályozókban még a következő főbb változások következnek be: A nagyüzemek jövedelemérdekeltségének növelésére és a társadalombiztosítási járulékemelés részbeni ellensúlyozására a jövedelemadó átlagosan 20 százalékkal mérséklődik. Egyidejűleg az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemeknél növekszik a földadó. Az energia-áremelés részbeni ellensúlyozására nyújtott, átmeneti állami támogatás megszűnik. A szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszerén belül jelentősebb változás. hogy a tejértékesítósi prémium megszűnik, a tejár-kiegészítés pedig literenként 1 Ftról 1.60 Ft-ra nő. A termelési támogatások megmaradnak, a zöldségtermelés ösztönzésére a kistermelők a síkfóliához is 40 százalékos támogatásban részesülnek. A háztáji és kisegítő gazdaságok adózása nem változik. kertbarátoknak Gyümölcssövény A jövedelemadó módosulása Az ország több mint 10 millió állampolgára közül mintegy 2,5 millióan fizetnek általános jövedelemadót, szellemi foglalkozásúak jövedelemadóját, illetve a háztáji és kisegítő gazdaságok utáni adót. A jövedelemadók bó] származó éves költségvetési bevétel mintegy 3 milliárd forint. Az új rendelet az általános Jövedelemadó és a szellemi foglalkozásúak .tövedelemadójának rendszerét módosítja és egységesíti; az esetek túlnyomó többségében mérsékli nz adót. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója nem változik. Nem érinti az intézkedés a munkaviszonyból, a szövetkezeti tagságból származó és az ezzel azonos megítélés alá eső nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeket sem. Az úi adórendszer megszünteti a különböző tevékenységek lévén szerzett jövedelmek eltérő mértékű adóztatását Az általános közteherviselés szellemében az adó nagysága a megszerzett jövedelemtől függ. Az. adókulcsok továbbra is progresszív adózást írnak elő. de az egves jövedelemsávokhoz tartozó adóteher csökken. ezzel a korábbinál jóvaj magasabb jövedelemhatárok esetén érvényesül csak erős progresszió. Az új szabályozás szerint a foglalkozások, tevékenységfajták szerint különböző mértékű adóztatás helyett egységesen, kizárólag az összjövedelem nagysága alapján kell az adót fizetni. Ez azzal is jár, hogv a különböző forrásból származó jövedelmeket összevontan adóztatják. Az adóztatás egységes, a korábbinál kisebb tételeket tartalmazó adókulcstáblázat alapján történik. A bevételeket terhelő költségeket természetesen a tevékenységek eltérő jellegének megfelelően különböző mértékben lehet levonni. Az adó alapja (adóalap) az. ígv kialakított tisztajövedelem. Mivel általúhan csökken az adó eddigi progressziója, az állampolgárok — magasabb árbevétel esetén is — érdekeltté válnak abban, hogv tevéxenységüket bővítsék. Kedvezőbbé váltk az idős kor és a. munkaképesség csökkenése miatt adómentessege ei.+zők hely/.eie. mert 1984 tó] 1-ezdve — a korábbiaktól eltérően — csak az. évi adómentességi jövedelemhatárt (48 000 Ft) meghaladó jövedelmük után kell adózniuk. Előnyösebb az új költségelszámolás! rend is. mert az adóalap kiszámításakor — ténylegesen felmerült kiadásokon túlmenően — lehetőség nyílik meghatározott körben a tevékenység gyakorláséhoz szükséges eszközök kopásának (értékcsökkenésének) költségként való elszámolására. A számos könnyítés mellett január 1-től szigorúbb következményei lesznek az adóeltitkolásnak. Az eddigi — túlnyomó többségében szabálysértési — bírság helyett felemelt adót állapítanak meg. Ez az adóhiány 20 százalékától 50 százalékáig (erjedhet. A jövedelemadóval kapcsolatos adóhatósági hatáskörök többsége vidéken a megyei, illetve megyei városi illetékhivatalokhoz kerül (a fővárosi kerületek eddigi hatásköre változatlan marad). Az átcsoportosítás a nagyobb szakértelmet igénylő feladatok jobb végrehajtását segíti elő. egyidejűleg a korszerűbb adatfeldolgozásnak. jövedelemnyilvántartásnak, az adminisztráció egyszerűsítésének u íelteteleit is megteremti. 1 A kétszintes termesztési mód fokozatos megszűnésével a közepes törzsű, kombinált fakorona egyre* inkább háttérbe szorul és felváltja az intenzívebb. kisebb tét-állású sövény, illetve alacsony törzsű koronaforma. A gyümölcssövényekkel jobban kihasználhatjuk a kiskerteket és a fák korábban is termőre fordulnak. A sövény tetszetős térelválasztó. Az utca vagy a szomszéd felöli kerítés mellett, a házfal mentén, de a pihenő leválasztására is nevelhetünk sövényt. Már a telepítést megelőzően el kell dönteni, hogy sövényt kívánunk kialakítani. mert utólag csak nehezen. vagy egyáltalán nem változtathatunk a koronán. A faiskolák általában kétféle oltványt hoznak forgalomba. suhángot és koronás oltványt. Sövényhez a suhángot válasszuk, mert azon tetszés szerint alakithatjuk ki az oldal vezéreket, szabályozhatjuk a törzs magasságát. Ha a kiszemelt rügy nem akar kihajtani a kívánt helyen, célszerű az elágazást rügy feletti bemetszéssel kikényszeríteni. Valamennyi sövényre jellemző. hogy már a telepítést követő tavasztól az előlörő hajtásokat irányítani kell. A síkban nevelt ágak, gallyak és vesszők csak akkor fejlödnek kedvező irányba. ha rendszeresen megigazítjuk, lekötözzük a hajtásokat. A fák fejlődésük alatt formálhatók a legkönnyebben. A gyümölcsfák nem egyformán növekednek, ennek alapján a nevelésük is különböző technológiát igényel. Az erőteljesebb növekedésű fajták hajtásait a vízszinteshez viszonyított nagyobb szögben megközelítően 34—45 fokban kötözzük le. Kisebb szögállás eseten a hajtások gyakran kitörnek a síkből, illetve erősen növekednek a vízhajtások. A gyengebben növekedők hajtásait se kényszerítsük vízszintes helyzetbe. mert az oldalvezér fejlődése leáll, a koronarendszer fejletlen marad. A legalkalmasabb szög azoknál 25—30 fok. A lekötózé96el elérhető, hogy a fák fejlődésük során vesszőiken több termőrészt nevelnek, ami a termőegyensűly kialakulását és fenntartását könnyebben lehetővé teszi. A korona magassága korlátozható, ami a szüretet is megkönnyíti. Növeli az elérhető termésmennyiséget és termésbiztonságot. ha sűrűn ültetjük a fákat. A tőhiány kisebb veszteséget okoz. a szakszerűen nevelt korona minden részét éri a napfény. ami a gyümölcs minőségél javítja. Az. egy síkba kinevelt korona vázágai összeérnek, falat alkotnak, így olyan támaszrendszer alakul ki a vázágakból. hogy nincs szükség a hajtások feltámogatására, nem szakadoznak le a termés súlya alatt. A korona nevelésénél kezdetben a vesszőket kötözhetjük a fa törzséhez, a talajba vert cövekekhez, vagy erre a célra kifesz.ített huzalokhoz. A második és az ezt követő ágemeleteket a már korábban rögzítettekhez kötözzük. Mindig vigyázzunk, hogy a kötözőanyag ne legyen szores. mert akkor bevág a hajtásbH. A lekötözés időszakos jellegű beavatkozás. Tavasszal a nedvkeringés kezdetén, a már éppen megfásodott hajtásokat kötözzük csak le. A zöld. friss hajtások rögzítésével várjunk addig, anüg félig megfásodnak. A túl fiatal, meg zsenge bajiaauk könnyen lepattanhatnak, vagy az erőltetett kötözés következtében görbén tejlödnek. Ha kétéves, megtásodott gallyakat erősítünk oda óvatosan a tövétől kiindulva, apránként roppantsuk meg több helyen egymás után, hogy a kívánt szögállást biztosítani tudjuk. Arra is ügyelni kell, hogy a vessző egyenes maradjon, amit úgy tudunk biztosítani, hogy a kötözőanyagot a hajtas alsó —, törzs felőli rész — egyharmadára kötjük. A hajtás lehúzását a kezünkkel is segítsük. ne csak a zsineg húzásával érjük el a kívánt szöget, mert a hajtás letörhet. A sövény korona forma-kialakításánál a zöld-, illetve nyári metszés halaszthatatlan, ezzel irányíthatjuk leginkább a fák fejlődését. A nemkívánatos helyzetű es fejlődésű hajtásokat el kell távolítani. A sűrűn növő, egymást keresztező hajtásoktól meg kell a fát szabadítani. Csak akkor rakodnak be a kialakított vázágak és gallyak, ha a korona minden része napfénynyel jól ellátott. Nem szabad a sövénykorona felső részét se megára hagyni, mert akkor az alsóbb részeket beárnyékolja, és a fa felkopaszodik; Ha mód van rá. a zöldmetszést mindig addig végezzük, amíg a hajtasok fásodása nem indult meg. Az időben eltávolított hajtások még viszonylag kevés tápanyagot használtak tel. A metszés alkalmával ejtett sebfelület kicsi, gyorsan beszárad, a fertőzéshez keves ideig biztosit lehetőséget. A ritka korona mindig lehetővé teszi a napsugarak behatolását, ami a gyümölcs színezödesen es jó minőségén tűi kedvező hatást gyakorol a rügydifferenciálódásra is. A sövénv kialakításakor arra kell törekedni, hogy az egymás mellett levő sorok ne árnyékolják egymást.' Ez ugy erhetó el. ha a sortávolság a fák magasságánál legalább 1 méterrel több. Tehát, a 3 méter magas fák esetében a sortávolság legalább 4 méter kell. hogy legyen A fák tőtávolságát szintén a növekedés mértéke határozza meg. Az erósebben növekedő fák oldalvezérei hosszabbak, tehát a tőtávolság is több. Általában a 2,5—3 méteres tőtávolság a legoptimálisabb Az idősebb kör alakú koronával rendelkező fákat is átalakíthatjuk sövénvkorona-formára. de itt számolnunk kell azzal. hogy felszabaduló terűidet be kell ültetni csemetével. vagy más. köztes hasznosítást kell alkalmaznunk. A síkba történő metszést csak fokozatosan szabad elvégezni, mert az «gv metszés alkalmával elkövetett durva beavatkozás eredménve az lenne, hogv a fa rendkívül érős buja vízhaitásokat nevelne. rneivek alkalmatlanok korona kialakítására Az, idősebb fáv esetében már nlnc« sz oldalvezérek lekötöz- ••-»•» mivel azok megvasta és megfásodtak. A fe'-dnt az. hogy a meglevő oldalvezéreken alakítsuk ki a termőalapokai. A sövény megkönnyíti az ápolás legfontosabb munkáit. és az. öntözés is egyszerűbb. Ahol állandó vízszerzési lehetőség van. érdemes berendezkedni csepegtető öntözésre, ezzel koronaforma adta lehetőséget kihasználva nagy mennyiségű és kiváló minőségű termest érhetünk el. Dr. Tóth Mihály megyei fókerlé6Z