Délmagyarország, 1983. november (73. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

k %0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 265. szám 1983. november 10., csütörtök Ara: 1,40 forint E tí* E -D VÁR-O S I B I ZOTTS Á G Á N A K ^ L ^A P J A " Kádár János Prágába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására szerda este baráti munkalátogatásra Prágába utazott. Kíséretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ke'eti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai. Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai. Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetőle és Urbán Lajos közlekedési minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Védjegy-konferencia Nemzetközi védjegy-kon- kamara alelnöke nyitott ferencia kezdődött szerdán meg — több mint 200 maBudapesten, a Magyar Tu- gyar és számos külföldi domanyos Akadémia dísz- _-^ember cseréli ki tana__ termében. A kétnapos ta- sza^emDer cseren Ki tapasznácskozáson — melyet Zá- talatait a védjegyhasználatnyi Jenő, a kereskedelmi ról, Épületbontás — egy másodperc alatt A szén-, az olaj- és az ércbányászat tizenhét vállalata által fenntartott hévízi bányászüdülőt mintegy 120 millió' forintos költséggel bővítik. Az ország legszebb bányászüdülője uj gyógyászati részleggel, azon belül gyógyuszodával, tornateremmel, és korszerűen felszerelt orvosi rendelővel gyarapodik. Az új létesítmény helyén állt épületeket szerdán egyetlen robbantással távolították el a Központi Bányászati Fejlesztési - Intézet munkatársai. A falakba — 321 helyen — 39 kiló robbanóanyagot helyeztek el. A régi épületegyüttes nem egészen egy másodperc alatt omlott össze. Piacok, árak A piacokon az árak 1970 és 1982 között Budapesten és vidékeri szinte azonos ütemben emelkedtek. Változatlanul jelentős . eltérések tapasztalhatók azonban az egyes települések piacainak árai között. A megyeszékhelyek közül az átlagosnál 10 —17 százalékkal drágábbak Tatabánya, Pécs, Eger és Zalaegerszeg piacai, ugyanakkor az átlagosnál 11—21 százalékkal olcsóbbak a szegedi, békéscsabai, nyíregyházi, szolnoki és szombathelyi piacok. A legdrágább város Tatabánya, a legolcsóbb pedig Szeged,' a piaci árak között az eltérés 40 százalék. A budapesti piaci árak mintegy 4 százalékkal haladják meg a városok átlagát. A vizsgált időszakban a zöldségek Tatabányán és Pécsett voltak a legdrágábbak, Szegeden és Békéscsabán a legolcsóbbak. A gyümölcsök ára Egerben és Pécsett volt a legmagasabb. Idénycikkeket és más piaci élelmiszereket a városokban 178 piacon árusítanak, ebből 48 Budapesten, 130 más városokban van. A kisebb-nagyobb községi piacok száma további 750— 760-ra tehető, közülük 40 a kiemelt nagyobb községekben. A piaci hálózat a fővárosban a legkorszerűbb: 16 vásárcsarnokból, 9 nagy23 közepes és kisebb piacból áll. Az elmúlt évtizedben nyolc korszerűtlen peremkerületi piacot megszüntettek, ugyanakkor — főként az új lakótelepeken — öt új vásárcsarnokot, létesítettek. Az utóbbi években vidéken is bővült, korszerűsödödtt a piacok, vásárcsarnokok hálózata. Vajdasági népfront-delegáció Csongrád megyében A Hazafias Népfront Csongrád megj, ki bizottságának meghívására tegnap, szerdán délelőtt Szegedre erkezett a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Vajdasági Tartományi Választmánya elnökségének delegációja, Telofánov Milán, elnökségi titkár vezetésével. A küldöttséget — amelynek résztvevői Horváth József és Hrk Anna elnökségi tagok — Nagy István, a népfront megyei elnöke fogadta. Ott volt Horváth Lajos, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának osztályvezetőhelyettese, Osz Károly, megyei népfronttitkár-helyettes, és dr. Márton Sándor, a népfront megyei alelnöke. A köszöntő szavaik után Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket a népfront tevékenységéről. különös tekintettel a gazdaságpolitikai munkára. A vajdasági vendégek a kora délutáni órákban fölkeresték a Csongrád megyei tanácsot. Itt dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese adott tájékoztatást szűkebb pátriánk gazdasági, politikai és kulturális életéről. Ezt követően a delegáció Deszkre utazott és találkozott a község vezetőivel, a délszláv lakosság képviselőivel. A baráti találkozón Nagy István, a népfront m egyei elnöke vendé geket köszönti a — amelyen többek között részt vett Radics Béláné, a deszki tanács vb-titkára, Mészáros Ferenc, e közrségí népfrontbizöttság elnöke, Móricz Jenő né, a Népfront Országos Tanácsának tagja. Rádity Velemir, a népfront megyei elnökségének tagja — Molnár Mihály, a Deszk községi pártvezetőség titkára köszöntötte a vendégeket. Bánfi József, a népfront deszki bizottságának titkára számolt be a község életéről. Ezt követően dr. Rusz Márk. a Délszláv Szövetség eInH!r" országgyűlési képviselő tájékoztatott az itt élő. nemzetiség életéről helyzetéről. A vajdasági delegáció háromnapos Csongrád megyei látogatásának második napja ma, csütörtökön Csongrádon folytatódik. EEif eSc&ttt MirséUiit az ipar termelése Kevesebben dolgoznak a gyárakban — Az export jól alakult Egyáltalán nem meglepetés, hogy az idén az iparvállalatok termelése továbbra is egy helyben topogott. A világgazdasági helyzet évek óta alig mozdult el a mélypontról, bár vannak bizonyos jelek arra, hogy mérsékelt föllendülés kezdődjék. Természetesen a kezdet igen alacsony ihértékű, s mire mozgásba jön az egész ipari vonal, addig eltelik egy kis idő. Az ország iparának termelése ugyan elérte az egy évvel korábbi szintet, de mindez nem következett be szűkebb környezetünkben, Szegeden és Csongrád megyében. Ebben minden bizonnyal közrejátszik az itteni ipar összetétele, sajátos keresztmetszete is. A KSH közreadott legutóbbi jelentéséből kiolvashatjuk, hogv az ipar termelése a harmadik negyedévben is alatta maradt az előző évinek és az év I—III. negyedében 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Ha beleolvasunk a részletekbe is, kitűnik, hogy az iparban foglalkoztatottak száma tovább csökken, ez év e'ső kilenc hónapjában 2,1 százalékkal kevesebben dolgoztak a megye iparában, mint az előző év azonos időszakában. Kevesebb létszám, kisebb termelés, ez még valahogyan elfogadható is' lehetne', az már viszont szépséghibának számít, hogy a termelékenység, ha 'nem is számottevően, de valamelyest alacsonyabb volt a tavalyinál. A szocialista iparon belül a főbb ágazatok közül az élelmiszeripar termelése 3,5 százalékicai emelkedett, a nehéziparé az előző évi szinten maradt, a könnyűiparé viszont 10,5 százalékItal csck .ent. Könnyű a következtetés, hogy jelentős mértékben differenciálódtak a főbb ágazatokban tevékenykedő " vállalatok. A könnyűiparnak több mint négyötödét, a nehéziparnak cs iknem hattizedét, az élelmiszeriparnak pedig nem eg iszen háromtizedét tették ki a csökkenő termelésű vélla'ato'k, gyáregységek. Az előzőeket úgyis érzékeltetni lehet, hogy ahol több mint 5 százalékkal növekedett a termelés a múlt évhez hasonlítva. azoknak a .vállalatoknak csaknem 40 százaléka a nehéziparhoz tartozik. egyharmaduk az élelmiszermavioz. míg mindössze 8 százalékuk a könynyűiparhoz. A statisztikai összegezés oly formában is mérlegel, hogv önálló vállalatoknál, illetve gyáregységeknél miként alakult a termelés dinamikája. Ugyan bő magyarázatot arra nemigen lehet találni, hogy miért az egy helyben topogás vagv a visszaesés. A gazdálkodó egységek termelésük csökkenését általában avval indokolják, hogy mérséklődtek a belföldi igények. nehézségekkel küszködnek a külpiacokon, sokan panaszkodnak arra, hogy akadozik az alapanyag-ellátás, sőt egyes területeiken a létszám csökkei néaét is fölemlegetik. A konzerviparban nyilvánvalóan befolyásoló tényező volt az aszály, és emiatt gyöngébb volt a zöldségtermelés, s kevesebb jutott a konzervgyáraknak. Mindattól függetlenül, hogy az ipar termelése csak mérsékelt volt, sőt itt-ott el sem érte az elmúlt évi szintet, a megye iparának expoMcéHi értékesítése az elmúlt kilenc hónapban növekedett, és — összehasonlító áron — 8,6 százalékkal volt több, mint az előző esztendő azonos időszakában. (Folyó áron számolva 13,3 százalékos volt a növekedés.) Az összes külpiaci eladásokban a rubelelszámolású export értéke 4,3 a nem rubelelszámolású pedig 21,6 százalékkal emelkedett. Érdemes megemlíteni, hogy a jelentősebb exportáló cégek közül a textilipar kivételével valamennyi növelte eladásait határainkon túl. A fontosabb exporttermékek között szépen emelkedett az izobután. a mechanikus mérleg, a félporcelán lakásfelszerelési termékek, a vörösagyag díszműáruk, a betétes gumitömlő. a húskonzerv és az ecset kiszállítása. Ugyanakkor csökkent a különleges kábgl, az orvosi tű, a zsineg, a sapka, a férfizakó, a lecsókonzerv, a paradicsomkonzerv, a savanyúság kivitele. Érdekes olvasmány az összegező jelentésben, hogy ismert vállalataink mit szállítanak külföldre. A HÓDGÉP szakemberei szerint azért tudták növelni exportjukat, mert termékeik iránt e'sősorban a szocialista országokban fokozódott az érdeklődés, és szívesen megvásárolják a Vásárhelyen gvártott mezőgazdasági gépeket. Az Alföldi Porcelángyár termékei iránt is mecé'énkült a kereslet, s örvendetes, hoev a tőkés piacokon elégedettek a félporcelán lakásfelszerelés! cikkekkel. A HÖDIKÖT és a Szegedi Ruhagyár viszont azért panaszkodott. hogy nem kaptat elég alapanyagot,. ezért külföldi eladásaik is mérséklődtek. A konzervgyáriak a már említett rossz időjárási viszonyokra vezetik vissza exportjuk csökkenését. A megye könynyűiparának exportértékesítéséből jelentős hányadot képvisel a bérmunka, amely az év I—III. negyedévben dinamikusan emelkedett, és 52,7 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Sok mindent megtudhatunk még a számok erdejéből. A megyei 'székhelyű vállalatok, szövetkezetek az elmúlt kilenc hónapban kisebb eredményt tudnak csak fölmutatni, mint tavaly ilyenkor. Az is kiderül, hogy az anyagkészletek értéke kevesebb, de a késztermékek értéke jóval több volt, mint az év elején. Érdekes képet mutat az energiafölhasználás. illetve az energiával való takarékos ság számsora. A megyei székhelyű minisztériumi vállalatok az év első felében a fontosabb energiahordozók közül, gázolajból és tüzelőolajból 25,1, földgázból 13,8, szénből 13,1, fűtőolajból 9,8. benzinből 1,1 százalékkal kevesebbet használtak föl, mint az előző évben. Persze van-ennek egy másik oldala is. mivel a rriegve iparának villamosenergia-felhasználása az éltelt kilenc hónap során — a csökkenő termelés ellenére —• 1,8 százalékkal emelkedett. Egy kis prognózist is közreadnak a szakemberek. Űgv goridolják. hogy a következő esztendőben a váltai-tok. szövetkezetek a termelés mennyiségének növekedésével számolhatnak. A gazdaságkutató intézet nemrégen végzett felmérése szerint a megfigyelt negyven megvei székhelyű Vál.lalat. szövetkezet közül mi'Hös-w három iélzett a ÍÖVQ éyre tcvnu'éscsckkerést, s tizenegy termelésinek 6 sztzsflékót meghaladó növeb'srt tervezi. Vi=zonv. la- kedvezőnek ítélik a vállalatok termékeik külpiaci helyzetét. Mezőgazdasági repülők Korai nádaratás . Heveseb!] termés, jó minőség Teljesítette idei tervét a MÉM repülőgépes szolgálata. Gépei összességében 1.8 millió hektár szántóföldön, szőlőültetvényen permeteztek növényvédő szereket, és szórtak szét műtrágyát. A légi növényvédelmet mindinkább igénylik a mezőgaz-. dasági üzemek. A repülők jóval előbb végeznek a munkával, mint. a hagyományos földi gépek, és bár magasabbak üzemeltetésük költségei, a nagyobb hatékonyság miatt mégis, kifizetődő a használatuk. Szokatlanul korán kezdődőit meg a nádaratás a Felgyői Állami Gazdaság csongrádi üzemének Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyére kiterjedő körzetében. A korai idénykezdés oka: kihasználják a száraz időjárás nyújtotta adottságot. Megindulhatlak ugyanis a gépek az egyébként süppedős, ingoványos területként nyilvántartott, de most száraz talajokon. Ezekre más esztendőkben csak a kemény fagyok beálltával, télen tudtak rámenni a gépi berendezésekkel. A nyári és őszi aszály a ! vízi növény fejlődését is bei folyásolta, amely a'acsó| nyabbra nőtt mint tavaly, j Minőség szempontjából viszont kifogástalan, megfelel az exportkövetelményeknek. A legjobb minőségű termést — mint máskor —az idén Js. a , Duna—Tisza közi szikesekről aratják. A sziki nádra jellemző, ho^j* vékony, de - igen szilárd. • * A csüngrádi üzem körzetében levő alföldi megyékben mintegy 500 ezer kevet gyűjtenek össze, és legaláoo 100 ezer kévét vásárolnak fel a termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól. A betakarítási idény ősztől tavaszig tart, a feldolgozás viszont egész esztendőben. A csongrádi üzem legfontosabb terméke a ná'lszövet. Ebből nagy mennyiséget szállítanak a nyugati országokba, főleg Hollandiába, Belgiumba és az NSZKba. A feldolgozáskor keletkező hulladék, a nádtörmclék sem megy veszendőbe, összegyűjtik, speciális nerendezésekkel bálákba kötik és az állal tartó mezőgazdasági üzemek alomként használják fel. A külpiacon az utóbbi években egyre keresettebb a tetőfedő nád A külföldi cégek megbízottjai a termőhelyen választják ki azt a nádast, amelyből az exportárut kévékbe kötve összeállítják.